Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-23 / 19. szám

Hz ellenőrzésről Bizonyára mások is tapasztal­ták, hogy ellenőrnek lenni nem éppen népszerű vállalkozás. Leg­inkább az ellenőrzött személy érez maga körül némi bizonyta­lanságot, ha a szövetkezeti veze­tők hivatalból, vagy az ellenőr­ző, felügyelő bizottság a közgyű­léstől kapott megbízatás alapján be-benéz egyes munkahelyekre. Egy-cgy ellenőrzésre nem a bi­zalmatlanság viszi el az arra il­letékeseket, hanem a bizonyos­ságról való meggyőződés szándé­ka, történetesen az, hogy a ka­pott feladat megvalósításával ki­ki miként szolgálja a közössé? érdekét. Tehát erről és nem más­ról van szó, ez az ellenőrzés tu­lajdonképpeni lényege. Következésképpen, teljesen fe­lesleges bizalmatlanságot érezni az ellenőrzésben részt vevőkkel szemben, mert azok az ellenőr­zött személy érdekében, védel­mében járnak el. Mindez csak akkor igaz, ha az ember a min­dennapi munkáját tisztességgel látja el. Ebben az esetben az el­lenőrzés alkalmával felvett jegy­zőkönyv a becsületességet doku­mentálja. erősíti a szövetkezet, a vezetők és a munkát vállaló tag közötti bizalmat. Ez a lényeg, mert az ilyen emberi‘magatartás elérése a legfontosabb. De fogalmazzunk csak tisztán és félreérthetetlenül. Amikor egy szövetkezetben a tagság megválasztja a vezetőséget, a ve­zetőség a részfeladatok kiosztá­sakor lehetőséget biztosít a re- szortosoknak munkatársaik meg­jelölésére. Ez tehát a bizalom másik oldala. Amikor a szövet­kezet arra illetékes szerve meg­vizsgálja a reszortosok és mun­katársaik tevékenységét, nem az vezéreli, hogy ezt vagy azt a dol­gozót lebuktassa, hanem a gaz­dálkodás fogyatékosságának fel­tárása, a szövetkezet, vagyis a közösség javára végzett munka irányának. hatékonyságának megállapítása. Aki feladata ellátása közben nem kavarta össze saját zsebét a szövetkezeti kasszával, annak nincs mit és kitől félnie. A be­csületesen dolgozó ember jó né­ven veszi az ellenőrzést. Végzett munkájáról ilyenkor egy testü­let állít ki bizonyítványt, amely alapja egy újabb időszakra ka­pott megbízatásnak, a közösség érdekének továbbszolgálására. »Ellenkező esetben, nyilván jogo­san, a bizalom megvonása követ­kezik, mert a közösség javaival, gazdagodó életünk forrásaival nem lehet packázni. Tízezerből csak kél-három em bér nem tudja ezt. vagy tudja, de mégis megpróbálja, hátha si­kerül és sikkaszt 500. ötezer vagy tízezer forintot, l*>gy „vágyait elérhesse.” Ez az összeg, még ha a tízezer forintot is említjük, évi keresetének kisebb hányada, a lopás kitudódása után a teljes fizetése elvész annak ellenére, hogy ez volt maga és családja egyedüli biztos anyagi alapja. S mi lesz az ilyen emberrel és csa­ládjával? De fordítsunk az érve­ken. Vajon mennyire szereti fe­leségét, férjét, családját az, aki lop. csal, sikkaszt, és mennyire értékeli azt a munkahelyet, kol­lektívát. melynek eltulajdonítot­ta a reá bízott értékeit? A vá­laszhoz nem férhet kétség. Tulajdonképpen azért kell és szükséges az ellenőrzés, hogy az anyagi javak bőségében az em­ber ne veszíthesse el egyensú­lyát. Az ellenőrzések az cgyen- súlyérzést erősítik, segítenek a munkában és a mindennapi élet­ben. tiszta szándékú, becsületes embernek maradni Dupsi Károly Jogsegélyszolgálati I tanfolyam indul Az országos nagyüzemek ta­pasztalatát felhasználva, az új esztendővel megyénkben is be­vezették a dolgozókat segítő szakszervezeti jogsegélyszolgá­latot. Békés megyében 43 — hat. száznál nagyobb létszámú — vállalatnál alakult meg az e te­vékenységet végző bizottság. A Szakszervezetek Megyei Ta. nácsa már a kezdeti lépéseknél segítséget kíván adni munkájuk­hoz. s ezért egy hétig tartó tan­folyamot szervezett, amelynek előadói a kérdéshez tartozó té­mák legilletékesebbjei lesznek a SZOT-ból és a megyei szervek­től. Megtárgyalják a bizottsági tagokkal és a megbízott szemé­lyekkel, hogy a jogsegélyszolgá­latnak mi a célja és szerepe a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenységében, s az irányítás, ellenőrzés, meg a pénzügyi fel­tételek biztosítása hogyan törté­nik. Szó lesz a családjogi, polgár­jogi kérdésekről, ' továbbá a munka és társadalombiztosítási jog területére kiterjedő tudniva­lókról. Tájékoztatást kapnak még a résztvevők az államigaz­gatás és a jogsegélyszolgálat együttműködéséről, valamint a lakásügyi és építéshatósági ren­del etekről. Ez a — megyék közül elsőnek Békésben kezdeményezett — tanfolyam Békéscsabán lesz, az SZMT Bartók Béla úti oktatási házában január 31-től február 5-ig. Gazdaság a főiskola szomszédságában 12 ezer hektáros Szarvasi Ál­lami Tangazdaságban 61 felső­fokú és három felsőfokú techni­kusi végzettségű szakember dol­gozik. Közülük 40-en üzemmér­nöki képesítéssel rendelkeznek, 6-an pedig szakmérnökök. A gazdaságból az elvándorlás igen alacsony. 1976-ban például mindössze három szakember ment el a város környéki terme- j lőszövetkezetekbe. A kezdő fiatal szakembereket anyagilag megbecsülik, lakásvá­sárláshoz és építéshez segítséget nyújtanak: 1977-ben például 10 lakás építését tervezik. Mivel a 'fiatalok általában már nem egyedül kezdik a gazdaságban | pályafutásukat, a házastárs el­helyezkedéséről is gondoskodnak. A gazdaság két kerületében óvoda is „üzemel”. Segítséggel könnyű a kezdet Misur Pál, az állami gazdasági fiatal főmérnöke így beszél ön­magáról: Szarvason születtem, Gödöllőn végeztem az agrártu­dományi egyetemen 1971-ben. Azóta az állami gazdaságban dől. gozom. A rózsási kerületben kezdtem gyakornokként, majd műhelyvezető, aztán központi üzemvezető mérnök lettem. 1975 óta vagyok az állami gazdaság főmérnöke. Nem véletlen, hogy Szarvason maradtam, itt nősül-! tem meg. itt lettem kétgverme-j kés családapa. Nagyon jó iskolá­nak bizonyult az, hogv a gya­kornoki munkától kezdve szinte minden lépcsőfokot megjártam, íMMSUS^­1917. JANUÁR 23. tapasztalatokat gyűjtöttem. A pályakezdésben és a későbbi munkában ez döntő. Hozzásegí­tenek a szakmérnöki diplomám, illetve a lakás megszerzéséhez. Gyakornok a „mélyvízben" A várostól nem messze épül 100 millió forintos beruházással ' a gazdaság rizsleldolgozója. Az 1 1973-ban üzembe helyezett rizs- 1 hántoló vezetője Ruzicska Andor mondja: — Érettségi után az ön- főzési kutatóintézetben dolgoz- , tam, rizzsel foglalkoztam. 1968- tól 71-ig a szarvasi főiskolát vé­geztem. Az állami gazdaság fő- j iskolai tanulmányaim alatt tár- | sadalmi ösztöndíjat adott, ez | annál is inkább jól jött, mert I családosként tanultam. Gyakor­noki időmet a kákái kerületben töltöttem, ez azonban már a „mélyvíz” volt. A kerület öntö­zési munkájának vezetését volta­képpen rámbízták. 1973-ban lettem rizshántoló üzemvezető. Ez az év kísérleti év volt: ősztől kezdve indult be üzemszerűen, két műszakkal a munka. A következő évben a fi­atal üzem kiugró, 5 millió forin­tos eredményt ért el. Furcsa volti a viszonylagos zártságot, a négy | falat megszokni. Amikor jött a jó idő. kívánkoztam vissza ki a í földre, a növények közé. Aztán ez az érzés lassan enyhült ben- j nem. Egyre jobban érdekel a munkám, előkerestem az összes fellelhető szakirodalmat, megta­nultam a technológiát, hiszen, ha jól belegondolok, ez nem annyira mezőgazdászi, inkább élelmiszeripari munka. "Nagvon sokat segített, hogy régóta fog- j lalkozom a KISZ-esekkel. Rá kellett jönnöm, hogy nem a szakma nehéz, hanem őszinte j emberi kapcsolatokat teremteni.! A gazdaság vezetői inkább el­vi segítséget adhatnak, hiszen annyira új dolgokat csinálunk — például Magyarországon először az itt csomagolt rizs kapott ki­váló áru minősítést. Ha az egész beruházást nézzük, tehát a komplex rizsfeldolgozót, szinte egész Európa gépeit megtalál­hatjuk. Van itt csehszlovák, NDK. jugoszláv berendezés is. A velük való munkához még sok isméiét megszerzésére, tanulás­ra, a technológiák megismerésé­re van szükség. öntöznek is — szerveznek is Az állami gazdaság 64 felső­fokú végzettségű szakembere közül 29-en végeztek a szarvasi főiskolán. A 29 öntözéses üzem­mérnökre milyen feladatokat le­het bízni? Erről kérdeztem dr. Matos Károlyt, a főiskola igaz­gatóhelyettesét. — Ne felejtkezzünk el arról, hogy a főiskolán végzettek nö­vénytermesztők. akik ha az adottságok ertgedik, az öntözési munkákat is el tudiák látni. Ál­talános vélemény, hoav gvakor- latiasabbak, talpraesettebbek, a feladatok végrehajtásában volt hallgatóink, mint az egyetemet végzettek. Az egvik, múlt nyáron végzett diákunk ma egy 1400 hektáros tóterület kinevezett ha­lászati ágazatvezetője. Tudjuk és mi is érezzük, hogy az üzemszervezés oktatása nem kielégítő még hazánkban. De a nálunk végzettek jó szervezési felkészültséggel, kerülnek a gaz­daságokba. A főiskola jelentősé­gét mutatja az is. hogy a felső­fokú technikumot végzettek 82 százaléka újra jelentkezett Szarvason e képesítés megszer­zésére. Gál Eszter Hit rejt az állványerdő? — Hová? Hová? — szólított meg Békéscsabán az Univer- zál-áruház építkezésénél egy kőműves. A labirintusban kísé­rő nélkül ma még könnyen el­téved egy idegen. A.homlokza­ton, a Tanácsköztársaság útja felöl már a befejező munkák vannak hátra, belülről viszont még bőven van tennivalójuk az j építőknek. De mit rejt az áll- j vány erdő? technikai berendezések szerelé­sét. Amennyiben az első ne­gyedévben megkötik a szerző­déseket a mozgólépcső szállí­tására, úgy a nyár elején meg­kezdik annak szerelését. Az első emeleten — ahol a készruha, cipő, ajándék és bőr. díszműosztály lesz — a hideg- padló-burkolók és hőszigetelők vették birtokukba a raktárakat, az eladóterületen már elkészült A FÉMMUNKÁS Vállalat és az ÁÉV jól koordinálja a munkákat. A második emeleten befejezéséhez közeledik az álmennyezet sze­relése A békéscsabai bevásárlóköz­pont beruházási költségei meg­haladják a 130 millió forintot. A Békés megyei ÁÉV-nek a megyeszékhelyen ez a legna­gyobb téliesített munkahelye. | Kint mínusz 8 C fok van, bent „kellemes” a hőmérséklet, ál-1 landóan plusz 6-8 C fokot mu_ I tat a hőmérő higanyszála. A té- I a műmárvány burkolat. A máso­dik emeleten kap otthont a mé­teráru, lakástextil, sport, játék, valamint a műszaki osztály. Itt a FÉMMUNKÁS Vállalat saját tervezésű és gyártású fém, igen tetszetős álmennyezetet szerelik a vállalat dolgozói. Ez a típusú mennyezetburkolat az országban az első. A harmadik emeleten helyezték el az áruház hőközpontját. A tätest hét nagy teljesítményű gázüzemű melegvizkazán szolgál­tatja majd. Bankó Lajos fűtésszerelő a befejező szerelést végzi Fj>tó: Demény Gyula liesítésre időben felkészültek az ] építők és ebben a .beruházó is ) segített: nyolc Tájfun hőlégsu- j garas befúvót vásárolt «s helye- j zett .üzembe. Hogyan haladnak a munkák? [ Röviden: jól! A mintegy 9000 ' négyzetméteres épülettömbben a vásárlótér meghaladja majd az 5000 négyzetmétert. A földszinten lesz a cseme­gerész, illetve a kötött- és di­vatosztály. Az építek most ké­szítik a műmárvány burkolatot, s rövidesen megkezdik a lég­A harmadik emeleten befeje­zéséhez közeledik a hét gáz­tüzelésű melegvízkazán szere­lése. rövidesen hozzálátnak a hűtőgép szereléséhez, mely a klimatizáló berendezéshez szük­séges. Az építők ígérete szerint ez év július 20-án adják át me­gyénk legnagyobb bevásárló­központját. Reméljük, tartják a szavukat, s az év második fe­lében megnyílik 60 millió fo­rintos árukészletével a nagy-' áruház. Szekeres András

Next

/
Thumbnails
Contents