Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-21 / 17. szám

Zászlójukra a testépítés jelszavát írták űz atletikus gimnasztika speciális módszereivel hozzájárul a szocializmust építő edzett, erős, kitartó nemzedék J neveléséhez Hazánkban 36 sportágat űz- i hetnek a mozogni, versenyezni vágyók. Harminchat sportági j szakszövetség — az asztalite­nisztől a kajak-kenun át a vívá­sig — rendezi meg bajnoki ver­senyeit. Nemrégiben megalakult a 37., az Atletikus Gimnasztikái és Erőatlétikai Sportszövetség. Erről az irányító szervről vajmi keveset tudunk, és ez nem cso­da. Megyénkben hosszú évek óta csak a gyulai Atlas Klub tagjai hódoltak az erőatlétikának, s Békéscsabán csak 1973-ban jöt­tek össze a sportág hívei. Négy-öt évvel ezelőtt a har-, minchetedik sportági szakszövet, séghez tartozó versenyzőket az „atletizmus”, a „kultuizmus”, a „body-building” híveinek, sőt egyes, kifejezetten rosszmájú embereknek — bocsánat a kifeje­zésért — egyszerűen „izompa­csirtáknak” nevezték. Itt az ideje, hogy tiszta vizet C rtsünk a po­hárba, és mielőtt a megyeszék­hely erőatlétáinak lelkes kollek­tívájáról, gondjairól, terveikről beszélnénk, szóljunk kicsit rész­letesebben is magáról az atleti­kus gimnasztikáról. Dr. Beckl Sándor államtitkár, az OTSH elnöke a következőket mondotta az atletizmusról: — „Egyértelmű álláspontunk az, hogy mindenki olyan testmoz­gást válasszon, amely az ő sa­játosságainak, egyéniségének, kedvtelésének a legjobban meg­felel. A lényeg az, hogy az egész­séget szolgálja!” A testépítés, a body-building nyugaton is dívik. De ott a kü­lönböző Mister Univerzum, a Mr. Anglia és egyéb címekért folyó „versengések” jó részének cirkuszíze van. A nyugati izom­óriások nagy része csupán a „ki­ugrás”. az esetleges filmszerep, a karrier érdekében gyarapítja izmait. A fizikai képességek növelése, a sportteljesítmény a kapitalista államok „body-sai” között csak másodrendű kérdés. osztályok (tizennyolctól — ( ötven évig), fizikai dolgozók és j értelmiségiek vesznek részt. A j speciális képzés mellett más sportágakat is végeznek tagja­ink. Sokat futnak, úsznak, va­sárnaponként közös kirándulá­sokat tesznek a Moszkva mel­letti erdőkbe, télen pedig együtt járunk síelni!” A SPORTÁG KÖZELEBBRŐL A Magyar Atletikus Gimnasz­tikái és Erőatlétikai Szövetség az OTSH által kiadott irányelvek, elvi állásfoglalások alapján te­vékenykedik, a versenyszabá­lyok alapján lebonyolítja a baj­nokságokat, versenyeket. Gon­dolkodik az edzők, szakvezetők továbbképzéséről. Célja a széles körű, színvona­las, szakszerű sportolási, tested­zési lehetőségek biztosítása, a sportolni vágyók részére. Fő fel. adata a sportág beillesztése a szocialista testnevelési rendszer­be, s az, hogy a maga speciális módszereivel járuljon hozzá a szocializmust építő edzett, erős, kitartó nemzedék neveléséhez. Az atletikus gimnasztika olyan versenysport, amelyet csak fér­fiak űzhetnek. Eltér valamennyi sportágtól, mert a teljesítményt nem cm-ben, kg-ban vagy idő­ben mérik, hanem az izomcso­portok esztétikus kidolgozottsá­gában, nagyságában és arányos­ságában. Sportjellegét az edzé­seken végzett speciális izomfej­lesztő gyakorlatok adják. A gya­korlatokat, melyeket a sportoló izomzatúnak kifejlesztése érde­kében végez, valamennyi sport­ágban alkalmazzák kiegészítő gyakorlatként. Az atletikus gim­nasztika abban tér el a többi versenysporttól, hogy a verse­nyeken nem az edzésen végzett gyakorlatokat mutatják be és nem ezeket értékeli a bírói tes­tület, hanem ezek végeredmé­nyét, mely a versenyző testi fejlettségében, izmainak nagysá­gában, arányosságában tükröző­i A SZOCIALISTA Államokban más alapállásból értékelik a sportvezető szervek az eröatleti- kát. Lengyel barátaink az atle- tizmust a testnevelés egyik kitű­nő eszközének tartják. Grabowsky magiszter, a ..Sport mindenki számára” című lengyel folyóiratban a követke­zőket írta: — „Hogy miért ép­pen az atletizmus? Hiszen annyi eszköze van a testnevelésnek ... Igen, sokféle eszköz létezik, de én mégis az atlptizmusra szava­zok, mégpedig azért, mert mély­ségesen hiszek a súlyzókkal vég­zett gyakorlatoknak az embeii szervezetre gyakorolt jótékony hatásában ... Remélem szavai­mat senki sem értelmezi félre, vagyis úgy. hogy elegendő a súlvzókat kézbe venni, s máris emberré válik az illető. Az em­ber önbizalmát csökkenti, ha fi­zikailag nem teljes értékű. Én a testkultúra — nem a kultusz — mellett szavazok!” A Szovjetunióban az atletikus gimnasztika hihetetlenül nép- szerit . Roman P/uvIovics Moroz, a moszkvai TF docense klubjá­ban hetente 550 idősebb és fia­talabb szovjet férfi edzeseit ve­zeti. — „Az atletikus gimnasztikái szakosztályok feladata — min­denütt a Szovjetunióban — az egészség javítása, a fizikai erő, és a harmonikusan fejlett test­tartás kialakítása — mondotta R. P. Moroz, majd így folytatta. — Foglalkozásaink célja az egészség, a mozgáskészség, az erő kifejlesztése. valamint a szép. arányos, férfias testalkat kialakítása. Szakosztályunk munkájában különböző kor­aik. A versenyeken a sportolóknak j gyakorlataikat „A—B” variáció szerint kell bemutatniuk. A bí- [ rák itt pontozzák a megjelenést, j a csoportos, kötelező gvakorla- i tokát, a szabadon választott gya­korlatokat (..A” variáció), érté-' kelik az erőgyakorlatot, a súly- \ zó nyomását fekvő helyzetben j (,,B” variáció). A viadalokon a legtöbb pontot elérő versenyző szerzi meg az első helyet a kü­lönböző testmagasság szerinti kategóriákban. Abszolút kategó­riában az lesz a bajnok, aki a verseny résztvevői közül a leg­magasabb pontszámot éri el. ZIMMERMANN FERENCCEL, a békéscsabai erőatléták ezerke­zű. agilis vezetőjével — maga is szorgalmasan részt vesz az ed­zéseken — a múlt év végének egy keddi napján találkoztunk a Penza lakótelep VI-os számú épületének pincefolyosóján, i Amikor szives invitálásának en­gedve este 6 óra tájban kollé­gánkkal és egy sportbarátunk­kal beléptünk az egykori rao- ‘sókonyha ajtaján, egy pompásan felszerelt mini súlyemelőterem­ben találtuk magunkat. A kis kollektíva két leglelkesebb tag­ja, Szaffián Szilveszter és Mar­tincsek Miklós már javában emelgette a tárcsákat. Aztán i nyílt az ajtó, s két fiatalember j lépett be rajta. És már meg is telt a helyiség. A helyiségben j egyszerűen nem fértünk el. Fo- j tósunk gyorsan elkészítette a ké- I pékét, s mi távoztunk. Nem akartuk zavarni a fiúk edzését. í Vezetőjükkel pedig találkát be- j Jszéltünk meg, egy olyan ..nyu­galmas” helyen, ahol legalább i van két szék. s ahol mód nyí-1 lik egy kis eszmecserére. ! — Hogyan honosodott meg i Békéscsabán az erőatletika? — tettük fel az első kérdést Zim- I mermann Ferencnek a létrejött I randevú alkalmával. — Cselgáncsedzésre jártam, s ott találkoztam Szaffián Szil- ! veszterrel, még 1971-ben. Beszél­gettünk az atletikus gimnaszti- ! ka hasznosságáról, s egyszeresük ; felmerült a gondolat: alakít- ! sunk klubot! Több fiút isméi’- j tünk. akik — akárcsak mi két- ! ten — ezzel a sportággal foglal- i koztak — odahaza. Nem sokkal később az Előre Spartacus súly­emelő szakosztályának edzéseit : látogattuk. Egy évig egy fedél j alatt dolgoztunk a lila-fehér ver. I senyzőkkel, de gyakorlatilag ; más munkát végeztünk. A meg­oldás nem volt egészséges. A súly­emelő terem amúgy is szűk, s a „két malomba őrölés” súrlódá­sokhoz vezetett. Ez nem is cso­da. hiszen nekik és nekünk más volt a célkitűzésünk. — Hogyan és mikor önálló- ,. sitották magukat? — Egyik klubtársunk révén 1974-ben megtudtuk, hogy a j Penza lakótelep VI-os épületé- | nek pincéjében, egy használaton í kívüli helyiség kis átalakítással j alkalmas lenne arra. hogy edző­termet rendezzünk be magunk- 1 nak. A helyiséget megkaptuk az Ingatlankezelő Vállalattól, tár- i sadalmi munkában kimeszeltük. ! rendbehoztuk. Zsebpénzünkből — 1500 forintért — linóleumot, ! gumiszőnyeget vettünk, ezzel ta- ! karl.uk be a lefolyóaknát. Ide- : hoztuk aztán saját, „maszek” . súlyemelő-felszereléseinket. Eze­ket használtuk és használjuk | ma is. — Hány tagja van a klubnak? j — Hozzánk, az alapítókhoz csatlakozott Poroszlai Róbert, Jancsika Árpád. Boldizsár Lász- ; ló. Ök addig tőlünk teljesen kü- j lön, Poroszlaiék fáskamrájában edzettek. Itt jegyzem meg, hogy nálunk a kollektív vezetés elve érvényesül. És ez így van rend­jén, hiszen mi tettük az edzések megtartására alkalmassá ezt az ötször ötméteres helyiséget, és mi vásároltuk — saját zsebünk­ből — 40 ezer forint értékű súlyemelőkészleteinket. — Ki támogatja kollektívája- \ kát? — ’Kezdetben csak erkölcsi tá­mogatást kantunk, most már a Bencsik Ilona igazgatónő vezet-1 te IFJÚSÁGI ÉS ÜTTÖRÖHAZ i­patronál bennünket. Az ifiház j fedezi a villanyszámlát, s a fel- i szerelések javításához, a „fék-1 pad” beborításához kaptunk több száz forintos támogatást is. A ház vezetőinek segítségét na- gyon-nagyon köszönjük. — Foglalkozásaikon hányán vesznek részt? — Szinte mindennap tartunk : edzéseket, jelenleg azonban csak ; tíz—tizenkét fiú dolgozhat ve- | lünk. A helyiség — amint lát- | háttá — kicsi tisztálkodási le- ! hetőségünk, öltözőnk nincs. Ed- i dia 45 jelentkezőnek kellett a J legnagyobb sajnálatunkra azt i mondani, hogy *— lehetőségek hiányában — nem tudjuk ma- | gunk közé fogadni őket. Ezután Zimmermann Ferenc a klubtagok versenyeredményei­ről beszéH. F'mnndotta. hogy a mostoha felkészülések, lehetősé­gek ellenére a gyulai Atlas Klub. s több más fővárosi klub verse- j nvén indultak. Ő maga 1975-ben, kategóriáiéban országos verse­nyen arany-, egy évvel később 1977. JANUAR 21. A békéscsabai erőatlétikai klub alapító tagjai a ..régi" edzőterem egyik sarkában. Balról jobbra: S: Ferenc és Martincsek Gábor ezüstérmet szerzett. Meghívást ; kapott-a tavaly júniusi, varsói { nemzetközi viadalra is, de a j megtisztelő meghívást, rajta kí­vül álló — anyagi — okok miatt j nem fogadhatta el. Martincsek I Miklós kategóriájában a buda- j pesti országos bajnokságon ne-j' gyedik lett. 1 Beszélgetésünk további részé- _ ben az előbbrelépés, a fejlődés lehetőségeit vitattuk meg. — Elsősorban az a nagy kér­dés, hogy HOVA TARTOZUNK? Szívesen csatlakoznánk bár­melyik sportegyesülethez, ahon­nan erkölcsi és egy kis anyagi támogatást kaphatnánk — foly­tatta a klubvezető. — Eddigi versenyeinkre például saját pénzünkön utaztunk el. és az ottani kiadásainkat is mi fedez­tük. A másik nagy kérdés a he­lyiség ügye. Annak idején az In­gatlankezelő. Vállalattól azzal a feltétellel kaptuk meg a pince- helyiséget. hogv ha szüksége van rá a vállalatnak, vissza kell ad­nunk. Ahhoz, hogy az atletikus gim­nasztika a megyeszékhelyen is kibontakozhasson, olyan helyi­ségre lenne szükségünk, amely biztosíthatná a tömegesítést. a sportág céljainak megvalósítá­sa és a versenyekre való jobb felkészülést. Mindez persze a megfelelő öltözési, tisztálkodási lehetőségek nélkül elképzelhe- tetlen. Természetesen nem várunk csodákat, nem ábrándozunk hi­permodern edzőteremről, de biz­tosra vesszük, hogy egy kis jó­akarattal, a mostaninál egy ki­csivel több támogatással, meg­értéssel az illetékesek találnának számunkra olyan helyiségei, ahol nemcsak tízen, hanem szá­zan is hódolhatnánk ennek a fi­zikai képességeket fejlesztő sportágnak — mondotta befeje­zésül Zimmermann Ferenc. Amikor beszélgetésünk végén becsuktuk jegyzetfüzetünket, az­zal búcsúztunk a; lelkes fiatal­embertől. bízunk abban, hogy az illetékesek találnak megoldást az erőatléták problémáinak megoldására. VAN MEGOLDÁS! Néhány nappal ezelőtt Zim­mermann Ferenc örömmel újsá­golta: — Gondjaink egyik tele már megoldódott. Medovarszki Pál. az Ingatlankezelő Vállalat sportkörének elnöke — aki tu valyi látogatásunk alkalmával elkísért bennünket a „mini” ed­zőterembe — szerzett patrónu- sokat vállalatánál. Sipiczki Fri- gyesné és Szabó Pál kollektí­vánk mellé állt, és — Kovács Sándor városi polgárvédelmi pa­rancsnok jóváhagyásával — a Penza lakótelep 14-es számú épületének alagsorában három helyiséget biztosított számunkra. A két nagyobb helyiség egymás­ba nyílik. Ide kerülnek a súly­emelőkészletek. A harmadik pe­dig az öltöző céljait szolgálja majd! ■.affián Szilveszter, Zimmermann (Fotó; Gál Edit) A fiúk azóta már átköltöztek új „birodalmukba”. Reméljük, kapnak támogatást a helyiségek rendbehozásához, s az edzőterem hamarosan megnyitja ajtaját azok előtt, akik fizikai képessé­geiket a súlyzók segítségével ki. vánják fejleszteni! Machalck István Röplabda Megkezdődtek a Békés megyei női röplabda Téli Kupa mérkőzések. A tornára rekordnevezés érkezett — 23 együttes vesz részt a küzdelem- sorozaton. A serdülők már egy for­dulót le is játszottak. A verseny- bíróság, a kupát védő Békéscsabai Előre Sp. gárdáját kiemelte, és őket csak a döntőben szerepelteti. Az ifjúságiak mérkőzéseire íebru. árban, míg a felnőttek összecsa. pasaira március elején kerül sor. A küzdelemsorozaton már az új szabályok «szerint „fütyülnek” a játékvezetők. Az egyik érdekes szabály az, hogy a sánc nem szá­mít külön érintésnek, utána még három érintés alkalmazható. A já­ték meggyorsítását segíti, hogy a játékvezető három labdát jelöl ki á mérkőzésekre. Egy-egy a ''nyitó- sarokban levő labdaőrizőknél van, eggyel pedig játszanak. Akció után nem várják meg, amíg visszakeiül a labda, hanem a tartalék labdával azonnal tovább folyik a játék. A vé­dekezés segíti elő, hogy az oldal' szalagot meghosszabbító antennát közvetlenül a szalag fölé helyezik. *** A Budapesti Röplabda Szövetség rendezésében az idei Téli Kupa ösz- szecsapasokon 18 csapat vesz részt. A versenybíróság az erőviszonyok alapján két csoportot alakított ki, A versenysorozat két hónapon at tart, B nagyon jól szolgálja a fel­készülést a Nemzeti Bajnokságra. A békéscsabai lila-fehér női csa­pat is részt vesz a küzdelemsoro­zaton. A csabaiak csoportjában in­dul többek között az NB 1-böl ki­esett Budapesti Harúsnyagyár. a tavalyi második helyezett Budapesti Építők és az NB i-be jutott Kül­ker. csapata is. Az első két fordulót mar le is ját­szották. A lila.fehérek biztatóan kezdrek. Eredményeik: Bcs. Előre Spartacus—VOR SK 3:« (21 ül, 18:11, 27:7), Bcs. Előre Spartacus—Bony, hád 3:0 (14:11. 18:6. 16:7). A mér­kőzések háromszor 15 percig tar­tanak. * * * • Megkezdődtek a nem igazolt ver­senyzőkből álló együttesek közép­iskolás DSK mérkőzései is. Negru György lelkes munkája nyomán a gyulai röplabdasport ismét fellen­dülés ^lŐtt áll. A D’SK-versenyen a Gyulai Román Gimnázium gárdá­ja három mérkőzés utón veretlenül az első helyen áll. A megyei Téli Kupára a gyulaiak négy csapatot neveztek, sajnos. Gyoméról viszont egyetlen nevezés sem érkezett. A sok dicsőségét megért gyomai röplabdasport — nem megerősített hírek szerint — a mélypontra jutott.

Next

/
Thumbnails
Contents