Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-16 / 13. szám

Kímnientáionmké, Réti Erviné a szó: II hét 3 kérdése Az év második hetében maga­sabb sebességfokozatra kapcsolt a diplomácia: három állam-, il­letve kormányfői, hét külügymi­niszteri találkozóról tudósítottak a jelentések. A megválasztott amerikai elnök — öt nappal a beiktatása előtt — telefon út­ján teremtett közvetlen érintke­zést legfontosabb szövetségesei­vel de az a jövő kérdése, hogy a mézeshetek után. megmarad-e a „közvetlen tárcsázás”... Az ál­lamközi diplomácia mellett meg­kezdte mozgalmasnak ígérkező évadját a népi diplomácia is. Moszkvában tanácskozik a bé­keszerető erők világfóruma. MI JELLEMZI fP AZ ÉVKEZDŐ TÁRGYALÁSOKAT? A magyar külügyminiszter An­karában, az olasz Moszkvában, a luxemburgi Prágában, a portu­gál Belgrádban, s egyszerre há­rom ország diplomáciájának irá­nyítói tartózkodnak a Közel-Ke­leten. A kelet—nyugati tárgyalá­sok folytatódnak, a kétoldalú kapcsolatok mellett mind több­ször kerül szóba a június 15-re tervezett belgrádi konferencia is. Az európai biztonsági konfe­rencia „negyedik kosara” ugyan­is olyan megállapodást tartal­maz, hogy a jugoszláv főváros­ban a nyár kezdetén összeülnek a harmincöt érdekelt ország kö­vetei, az ügyrend elfogadása után különleges kormánymegbí­zottak — minden valószínűség szerint külügyminiszter-helyette­sek — veszik át a stafétabotot, majd a tíz—tizenkét hetesre ter­vezett megbeszéléssorozat a, külügyminiszterek összejövetelé­vel zárulna. A központi téma, miként valósulnak meg a helsin­ki zöld könyv, az európai charta előírásai. Ha nagyon leegyszerű­sített előmérleget vonunk: az eu­rópai politikai légkör kétségkí­vül javult. Helsinki szelleme rea­litás, de számos vonatkozásban nem történt haladás, a fejlett tő­kés országokban egymást köve­tő, kiélezett választási kampá­nyok sajnos nem biztosítottak kedvező feltételeket a továbblé­péshez. A szocialista országok azonban nem kölcsönös vádasko­dásokból álló panasznapot akar­nak Belgrádban, hanem az újabb, együttműködési lehetőségek és J formák felkutatására összponto-1 sítják figyelmüket. Egyetlen meggyőző példa; máris javasla­tok hangzottak el összeurópai szakértekezletek. így energetikai, környezetvédelmi, szállítási és közlekedési konferencia megren­dezésére. A külügyminiszterek széles körű személyes érintkezé­se — s Forlanit Leonyid Brezs- nyev, Thorn-t Gustav Husak is fogadta, Púja Frigyes Ankara- j ban pedig Demirel miniszterel­nöknél és Korotürk államelnök­nél tisztelgett — jó alkalmat! nyújt a véleménycserére, a belg­rádi felkészülésre. „Yes, sir!”, vagyis „igen j uram!" — a bennfentesek szerint j pontosan ennyiből áll Fukuda Takeo új japán kormányfő an­gol nyelvtudása, ezért tolmács j útján társalgó», amikor James Carter, a beiktatásra váró új amerikai elnök felhívta telefo­non, hogy rövid eszmecserét foly- j tassanak. Hasonlóképpen csen-j gett a készülék Londonban. Bonnban és Párizsban — Carter a hírek szerint egy nyugati gaz­dasági csúcstalálkozó tervéről folytatott eszmecserét. Sürgősnek tűnik az ügy. hiszen még nem j tette le az esküt, a hét Ford bú­csújának jegyében telt. A távo­zó elnök természetesen átadnat bizonyos tapasztalatokat, miután a gazdasági csúcs valahogy Poer-: to Rico festői szigetén sem ho­zott átütő eredményeket, nem olyan régen, tavaly nyáron. A fejlett tőkés országok között ugyanis nem csekélyek az ellen­tétek, erős törekvés mutatkozik meg a válság következményei- j nek kölcsönös áthárítására, s; nem biztos, hogy az amerikai in-1 dítvgnyokra a japán kormányfő használni fogja szerény angol szókincsét: „vés, sir!" MIBEN ÁLL A MOSZKVAI BÉKEFÓRUM JELENTŐSÉGÉ? Jó három esztendővel ezelőtt, 1973 októberében ült össze Moszkvában a békeszeretö erők világkongresszusa, amely mind­ezidáig a legnagyobb méretű és legszélesebb körű rendezvénye volt a népi diplomáciának, a bé­kéért küzdő tömegmozgalomnak. Jóllehet éppen ez a sokfeleség kizárta, hogy . valamifele zárt szervezet alakuljon, a kongresz- szus egy folytaló-összekötó bi­zottságot alakító», amelynek két társelnöke Homes Chandra, a BVT főtitkára és Sean McBride, volt ír külügyminiszter, az ENSZ Nobel-békedíjjal kitüntetett Na- míbia-főbiztosa lett. Ez a bizott­ság hívta egybe Moszkvába a békeszerető erők világrórumát. A félezer küldött ezúttal csu­pán két plenáris tanácskozást tart a KGST-palota nagytermé­ben, az érdemi munka tizenhá­rom vitacsoportban zajlik, ame­lyek sorra veszik a leszerelés, a fegyverzetcsökkentés időszerű kérdéseit, fontos javaslatokat dolgoznak ki. A nagy munka — amelyben részt vállal a Kailai Gyula vezette magyar delegáció is — azt célozza, hogy a világ közvéleményét mozgósítsák a le­szerelési feladatok érdekében, meggyorsítsák a tárgyalási folya­matokat. Elég arra utalni, hogy az EBK helsinki csúcsértekezletét miként | segítette elő a kontinens társa­dalmának közgyűlése; a ciprusi válságtól a közel-keleti krízisig, hogyan nyilvánítják véleményü­ket a különböző szolidaritási konferenciák; milyen erőteljes mozgalom bontakozott ki — az ENSZ-döntésekkel párhuzamo­san — az apartheid rezsimek fel­számolásáért. A hagyományokat követni kell, s bizonyosak lehe­tünk abban, hogy a moszkvai fó­rum. a maga eszközeivel, jelen­tősen előremozdíthatja a leszere­lési világkonferencia, a fegyver­zetcsökkentés ügyét. MIRŐL SZÓLNAK A LEGÚJABB TACEPAOK? A nagybetűs plakátok, a tace- paok egy évtizede hozzá tartoz­nak a pekingi utcaképhez, s a kínai fővárosból érkező jelenté­sekhez. Jóllehet az elmúlt na­pok a Csou-évforduló jegyében teltek (most volt a miniszter- elnök halálának első évforduló­ja) a legtöbbször Teng Hsziao- ping neve került felszínre, aki­nek életrajza ugyancsak .mozgal­masnak mondható, A KKP fótit, kárából a kulturális forradalom idején sertésgondozó le», azután miniszterelnök-helyettes és a nagybeteg C-sou utódjelöh.je, majd ,,a pártban kapitalista úton járó személy” és egy új kam­pány célpontja. A plakátok most rehabilitálását és kinevezését kö­vetelik. s a ..négyek bandájá­nak” áldozataként említik. Egy hongkongi lap egyenesen azt ír­ja, hogy Teng a kínai miniszter- elnök, de ezzel kapcsolatos cáfo­latok hangzottak el Pekingben. Természetesen értelmetlen len­ne bármiféle találgatás, amint elég sok más irányú — s tegyük hozzá: ellenőrizhetetlen — hí­resztelés a külföldi sajtóban Kí­náról: ezek állítólagos összetű­zésekről, különböző irányú fej­leményekről szólnak. Ami meg­állapítható: a kínai belső hely­zet. minden jel szerint erőteljes mozgásban van. s még idő kell az események letisztult megítélé­séhez. BÉKÉS HlCrBS^ 1977, JANUÁR 16. A félelem nélküli világért Z. N. Nurijev elutazott Budapestről Szombaton elutazott Buda­pestről Zija Nurijevics Nurijev, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, aki a ma­gyar kormány meghívására ja­nuár 10—15. között tett láto­gatást hazánkban. A Ferihegyi repülőtéren Ha­vasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese es dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter búcsúztatta. O» volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. (MTI) Befejeződtek az egyiptomi—jordán tárgyalások Kairó Szombaton befejezte egyipto­mi látogatását Husszein jordá- niai király. Az előzetes kommentárok Egyiptomban és Jordániában is azt emelik ki, hogy „tovább erő­södött a frontállamok egysége”, s hogy a két államfő egyetértett a palesztin állam megalakításá­val. A két ország vezetése „azo­nos nézeteket vall a rendezés kérdéseiről is” mondják a kom­mentárok. Az egyiptomi rádió utalt arra, hogy Kairó a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet és Jordánia viszonyának rendezését készíti elő. Egyiptom és Szudán ugyanak­kor — a Nimeri elleni legutóbbi államcsínykísérlet utáni állam­fői megállapodás végrehajtása­ként — katonai szerződést kötött. A megállapodást, Taher szudáni, alelnök látogatásának eredmé­nyét szombaton hozták nyilvá­nosságra. Eszerint a két állam kölcsönösen segítséget nyújt egy­másnak és Egyiptom vállál.ia azt is, hogy külső és belső, felforga­tó tevékenység esetén, függetle­nül a beavatkozó külső hatalom méreteitől és erejétől, segíti a szudáni rendszert. — Háromszázharmincmilliárd dollár évente tömegpusztító fegyverekre . .. Napjainkban az emberiség már újabb tíz száza­lékkal többel költ a legyverkc zésre. — Szomorúan állapította meg Scan MacBride, a Moszk­vában januar 11-én megnyílt békeszeretö erők nemzetközi fó­ruma előestéjén az újságírók rendelkezésére bocsátott tényt, amikor a fórum első tanácsko­zásának, elnökeként szólt. Az alatt a hároméves időszakasz alalt, ami az előző ugyanilyen fórum óta telt el, az akkori 300 milliárd dolláros kiadás 330 milliárdra emelkedett. A fórum résztvevői, több mint 70 tekintélyes nemzetközi, ál­lamközi szervezet. különféle pártok, szervezetek, mozgalmak és egyesülések, több mint 120 ország képviselői cl kellett hogy gondolkozzanak ezen a té­nyen. Különösen akkor, amikor újabban a NATO és a Pentagon vezető körei a lélektani had­viselés módszereire térnek át, a Szovjetunió és a Varsói Szer­ződés tagállamai állítólagos „ag­resszivitásával” keltenek félel­met a nyugati közvéleményben. A békeszerető erőknek ez a nemzetközi fóruma annyival is értékesebb, hogy résztvevőinek lehetőséget nyújt — nyugodt körülmények között ismerjék ki magukat ezek között az életfon­tosságú kérdések között, s de­mokratikus és konstruktív esz­mecsere során dolgozzák ki egy esetleges új világháború elhá­rításának útjára és eszközeire vonatkozó közös nézeteiket. A fegyveres erők és fegyver­zetek csökkentésének — az egy­más ügyeibe való be nem avat­kozás elvének tiszteletben tar­tásával megvalósuló — megol­dása lehet a közös nevezője a béke megőrzésével kapcsolato­san felmerülő más kérdéseknek is. Erre már a század harmincas éveiben. Párizsban, az első nem­zetközi antifasiszta kongresszu­son felhívták a figyelmet, ugyanígy az 1948-as wroclawi kongresszuson, ahol a béke vé­delmében jöttek össze a szellő mi élet képviselői, s. különösen hangsúlyosan esett szó erről 1973 októberében Moszkvában, a békeszerető erők nemzetközi kongresszusán. A leszerelés összetett problé­mája — ez áll a mostani moszk­vai fórum valamennyi vitatko­zó csoportja figyelmének hóm lokterében. Sokoldalúan, ugyan­akkor teljes konkrétságában vizsgálják ezt a problémát: a tömegpusztító fegyverek betiltá­sa, a hagyományos fegyverzet csökkentése és más, a leszerelés­re irányuló részleges intézkedő sek meghozása, a hadiipari ter­melés fokozódásának összcíüggé- sei és visszahatása lakossági szükségletek kielégítésére, a részleges biztonság megerősíté­sének alapclvei és gyakorlata: ezen belül a békeövezetekről, a hadilétesítmények, és a fegy­verkereskedelem kérdéseiről is szó esik. A moszkvai fórum a béke ér­dekében aktív nemzetközi köz­vélemény megteremtésének cél­jából jött létre, s azért, hogy ki­fejezte Haigh tábornoknak a háborús felhívásaival való szembenállását, és a belga Ro­bert Klaus „Európa védelem nélkül” című pánikkeltő jelen­tésével szembeni nyugodtságát, hogy kifejezze antirevansisU szolidaritását a F. Josef Stra- uss-szal az élen hangoskodó nyu­gatnémet ultrák ellenében, és kinyilvánítsa minden békesze­relő erő készségét a militaris­tákkal való szembeszegülésre. A szovjet nép valamennyi néppel együtt folytatja és foly­tatni is fogja ezt a szüntelen harcot azért, hogy .ne emelked­jenek a fegyverek újabb és újabb hegyei, hogy megvalósul­jon a népek teljes függetlensé­ge és egyenlősége, hogy a ko- lonializmus és a fajüldözés ve­szélye megszűnjék, hogy a nem­zetközi kapcsolatokból száműz­zék a diktátumot. Oleg Sztrogonov (APN—KS) Viták a stratégiáról Carter és a katonai kiadások Washingtonban már boríték­ba rakták azokat a meghívókat, amelyek James Carter elnöki beiktatására hívják a vendége­ket, s a rendezvény hagyomá­nyos helyén már ácsolják a ce­remóniához szükséges emelvé­nyeket. A megválasztott elnök immár kész csapattal és sokat ígérő tervekkel kezdheti meg négyéves tevékenységét. Az új demokrata kormányzat még csak készül a hatalom folyosói­ra való beköltözésre, de már ezekben a hetekben is igen sok nyílt és rejtett figyelmeztetés­ben részesül, A figyelmezteté­sek forrását igen könnyű meg­jelölni — a katonai-ipari komp­lexum exponensei intézik sorra üzenetüket a hivatalba lépő el­nökhöz és munkatársaihoz. A sort a „tudományos” intézetek kezdték. Aktív és nyugalmazott tábornokok következtek és mozgósították nyugat-európai szövetségeseiket, a brüsszeli stratégákat is kampányukhoz. A hadjárat egyik nagyágyúja, a Ford-kormánv hadügyminiszte­re, Rumsfeld volt, aki végül szinte összefoglalta a korábban elhangzottakat. A demokratáknak és magá­nak Carter elnöknek is úgy tű­nik. igen nehéz dolga lesz, ha meg akarják valósítani azt a 3—5 milliárdos csökkentést a ka­tonai költségvetésben, amire a választási kampány idején ige- retet tetlek. A Pentagon az utóbbi évek­ben „rekordot rekordra” halmo­zott. s egyre több dollárt tömött a katonai kiadások feneketlen zsákjába; a jelenleg érvényben levő pénzügyi, évre már elérték a 100 milliárdot meghaladó ösz- szeget! A következő költségve­tési év Amerikában 1977 szep­temberében kezdődik majd, s a terveket még a jelenleg ha­talmon levők készítették el az­zal a nagyreményű óhajjal, hogy megdöntve az. előző év „eredményét”. 127 milliárd dol­lárt költsenek katonai célokra. Nyilvánvaló. a nagyarányú ren­delések első számú haszonélve­zője a hadiipari monopóliumok­nak az a köre. amely szinte ki­zárólag a ..haláliparból” nyeri' profitját. A botrányairól hír­hedt Lockheed mellett a Rock­well, a Boeing, a General Dyna­mics és a többi óriás cég nem csupán azt képes elérni, hogy a kormány növelje a megren­deléseket, de a rendelkezésükre álló befolyásolási apparátuson keresztül alakítani tudják a kormányzat katonai stratégiáját is. Jelenleg annak lehetünk ta­núi, hogy a katonai-ipari komp. lexum körei azokat a hadászati nézeteket igyekeznek elfogad­tatni a szűkebb vezető réteggel (és persze a közvéleménnyel is), amelyek a már részben kifej­lesztett. avagy kifejlesztés alatt álló új fegyverrendszerek beve­zetését írnák elő. Ide tartozik a számois amerikai szakértő ál­tal is feleslegesnek nyilvánított B—1-program. A szuperbom­bázók gyártása mar megkezdő­dött. A következő évben elké­szül a Trident rakétahordozó atom tengeralattjáró első példá­nya, & számos kísérlet folyik az úgynevezett szárnyas rakéták­kal is. (Ezek a fegyverek nem véletlenül kapták a világsajtó­ban a SALT-elleni torpedó jel­zőt!) Az erőltetett program célja, mint az a különféle megnyi­latkozásokból kidéiül, a „szov­jet, fenyegetés elrettentése”. A különböző orgánumok ismét elő­rángatták ezt az elkoptatott frázist, és mindent meglesznek azért, hogy olvasóikkal elhites­sék: a Varsói Szerződés támadó terveket forral a „védtelen Nyugat” ellen. Példa volt erre az az interjú, amelyet a hiva­talban levő hadügyminiszter az ABC rádió- és televíziótársa­ságnak adott. Rumsfeld nyilatkozatában ki­jelentette: ha az Egyesült Álla­mok nem fokozza fegyverkezé­sét még gyorsabb tempóban, akkor a „Szovjetuniót nem lehet visszatartani az expanziótól”. Jellemző módon a hadügymi­niszter olyan felderítő jelen­tésekig hivatkozott, amelyeket „egyelőre még az elnöknek sem mutattak be". Közismert, hogy a CIA-ban könnyű kézzel készí­tenek a katonai-ipari komple­xum érdekeit szolgáló „do­kumentumokat". Igen veszélyes jelenség, hogy az amerikai stra­tégiát befolyásoló körök az utóbbi időben ismét a nukleá­ris háború gondolatával játsza­nak. s igyekeznek elfogadtatni a közvéleménnyel egv ..korláta-' zott nukleáris összecsapás” lehe­tőségét Európában. M. G.

Next

/
Thumbnails
Contents