Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-16 / 13. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. JANUAR 16., VASÁRNAP Ára: 1,70 forint XXXII. ÉVFOLYAM. 13. SZÁM M A: GYÖKÉRÉT ERESZT AZ IPAR A SÁRRÉTÉN? (3. oldal) A HIÁNYCIKK (4. oldal) SZOLGÁLTATÁS ÖRÖMÖKKEL ÉS GONDOKKAL KONDOROSON (3. oldal) Első vonalban a felelősök A megyei tanács végrehajtó bizottsága a minap fogadta el intézkedési tervét a megye me­zőgazdaságának és élelmiszer- iparának fellendítéséről. A mint­egy 35 pontban és csaknem any. nyi alpontban foglalt meghatá­rozás aprólékosan jelöli meg az V. ötéves terv, illetve az 1977. évi feladatokra vonatkozó célki. tűzéseket. Hatáskörében jelöli meg a felelősöket és ajánlást tesz a minisztériumoknak, főhatósá­goknak gondjaink megoldásának segítésére. Miről is van szó? A Magyar Szocialista Munkáspárt KB tit­kársága 1976. szeptember 27-én megtárgyalta megyénk mezőgaz­daságának és élelmiszeriparának helyzetét és célkitűzéseit. A ho­zott határozat értelmében a párt megyei bizottsága által el­fogadott programra alapozva ..aprópénzre” váltja az intézke­dési terv a hétköznapi teendő­ket Nem kevesebbről van szó, mint a tervidőszak alatt a me­zőgazdasági termelés 17—19 s?á. zalékkal való növeléséről. Ebből 1977-ben az ossz mezőgazdasági termelést 7—8 százalékkal, a nagyüzemekben periig 10—11 százalékkal kell növelni. Ezek az összefogó számadatok világosan érzékeltetik: miért fordul me­gyénk figyelme a mezőgazdaság felé és miért kérjük első vonal­ba a felelősöket. Feszített a terv, ez kétségtelen, de teljesítéséhez adottak a fel- téte'ek. Ezt tárgyalja az intéz­kedési terv: szélesebb körben al­kalmazni az új. korszerűbb ter­melési eljárásokat. Nagyobb te­rületen szakosítani. Fokozott fi­gyelmet fordítani a társulások­ra és a termelési rendszerek kiépítésére. A terv szó szerint kimondja: „a megyeben műkö­dő termelési rendszerek tekint­sék kiemelt feladatuknak a tervben meghatározott célok el­érését. Indokolt esetben bővíte­ni kell a meglevő rendszerek működési területéi, vagy támo­gatni kell űjabb termelési rend­szerek megalakulását olyan ága. zatokban. melyekben a feltéte­lek adottak és az ilyen jellegű igények reálisak”. Tehát terme­lési rendszerről van szó, és nem gazdaságok összevonásáról. Ez dióhéjban a nagyüzemek jövő­beni saját feladata. Ehhez kap­csolódik még a háztáji és kisegí. tő gazdaságokban rejlő lehető­ségeknek az eddiginél jobb ki­használása. Ezeket a tennivalókat részlete­zi az intézkedési terv. melynek elfogadott javaslatai — ha azt a párt-, tanács-, városi, községi és gazdasági vezetők megismerik — sokat segítenek a közös gaz­daságoknak a tervfelaüatok megvalósításában. Az egészséges fejlődést nagyban előmozdítják a társulások. Több szövetkezet köszönheti gazdasági megszilár­dulását annak, hogy összefogott más szövetkezetekkel. Egyéb­ként ez nemzetgazdasági érdek, mert így lehet leggazdaságosab­ban előállítani egy-egy termé­ket. Amikor arról szóltunk, hogy «IM vonalba kérjük a felelősö­ket, hadd indokoljuk meg e kí­vánság okát egyetlen példával. Megyénkben a növénytermesz­tés eredményes növelésének saj­nálatos akadályai mutatkoznak. Nehezen érthető, de így van, hogy egyes gazdaságok a főbb növénvekből évek óta lényege­sen alacsonyabb termést érnek el, mint a másik ugvanolvan le­hetőségek és körülmények között dolgozó gazdaság. Ennek meg­vizsgálását sürgeti a terv és ki­mondja: „külső segítséggel is elő kell mozdítani az ilyen ü7t- mek eredményes gazdá'kodását. A felelősök fokozottabb gondos­sággal ellenőrizzék gazdálkodá­sukat. Az üzemek vezetőit pedig gyakrabban számoltassák be a tervek teljesítésének menetéről. Erőteljesebben szükséges fej­leszteni a zöldség- és gyümölcs, termesztést a jövőben. Erre is megvannak a lehetőségek. Az el­múlt évben némi elmaradás volt tapasztalható; friss zöldségből, cukorrépából kevesebbet ter­meltek a szövetkezetek az elő- iránvzott"ál. Az öntözés lehető­ségeit sem használták ki teljes egészében. Ez érezhető is volt a piacokon. Az idei esztendő cél­kitűzéseiben fontos feladatként szerepel az elmaradás megszün­tetése. amelyben nagv segítséget jelentenek a háztáji és kisegítő gazdaságok. Természetesen ez akkor érvényesül minden terüle. ten. ha a termelőszövetkezetek idei és a következő évek tervké­szítése során elgondolásuk talál­kozik az intézkedési terv célki­tűzéseivel és számol az ; abban foglalt lehetőségekkel.' Ez^rt szükséges a feladatok megismer­tetése a traktorostól az állatte­nyésztőig a baromíigondozótól a téesz elnökéig. A termelés fejlesztése kedve­zőbbé vált a háztáji gazdaságok­ban is — ehhez a kormány né­hány intézkedése hathatós segít­séget nyújtott. Többek között le­hetővé válik hasznos kisgépek beszerzése, így a termésered­mény növekedhet a terület nö­velése nélkül. Ugyanakkor adó- kedvezmények is serkentik a háztájiban dolgozók termelési kedvét. Ezáltal valósággá válhat az a kívánalom, hogy a szövetke­zet és a háztáji közös egységet alkosson. Jó érzéssel állapíthat­juk meg azt is, hogy már az idén a korábbinál több műtrágya jut a földekre — természetesen ott, ahol ez indokolt. Mindezek azt bizonyítják, \ hogy a műszaki­anyagi és technikai feltételek — néhány kivételtől eltekintve — adottak. Ahhoz azonban, hogy az intézkedési tervben megfogalma­zott nagyszerű célkitűzések va­lóra váljanak, szükség van a me. zőgazdaságban, az élelmiszer- iparban dolgozók; vezetők és beosztottak helytállására, önte­vékenységére, mindennapi szor­galmára. Bízunk abban, hogy mindazok, akik a végrehajtásért felelősek, az első vonalban kérnek részt a napi munkájuk során. Csakis így mondhatjuk majd el: a jo remények valóra válnak. Rocskár János Vitacsoporiokban folytatta munkáját a békeerők moszkvai világfóruma Romesh Chandra sajtóértekezlete Moszkva ! Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Szombaton egész nap vitacso­portokban folytatta munkáját a j békeerők moszkvai világfóruma, i mely pénteken nyílt meg a KGST-titkárság nagy konteren- j eiatermében. A békefórum célja, | hogy konstruktív eszmecsere ke­retében megvitassa a világhely-I zetet, azon belül is elsősorban az j enyhülésért és a fegyverkezési hajsza ellen vívott harcnak azo­kat a kérdéseit, melyek az 1973- ban Moszkvában megtartott bé­ke-világkongresszus óta kerültek a nemzetközi békemozgalom ér­deklődésének homlokterébe. A vitacsoportok első napi munká­jának tapasztalatai szerint a két legfontosabb probléma, mely a j fórum közel félezer küldöttjét foglalkoztatja: a tényleges lesze­reléshez való átmenet lehetősé­geinek kutatása, valamint a nap­jainkban legveszélyesebbnek ítélt nemzetközi feszültséggóc felszámolásának módozatai a Közel-Keleten. A vitacsoportok nagy részében jelen voltak a Kallói Gyula ve­zette 11 tagú magyar küldöttség tagjai is. A n-mnkacsoporlokf><m folyó vita első eredményeiről szombaton délben a fórum saj­tóközpontjában tájékoztatták a sajtó képviselőit. Szombaton a késő délutáni órákig folytatódott a nemzetközi 1 béke és az enyhülés, a leszerelés j és az emberi jogokért vívott küz- j delem legidőszerűbb kérdéseinek I vitája a békeerők moszkvai vi-1 lágfórumának munkacsoportjai-1 ban. Mint Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára a ló­rum résztvevőinek sajtóértekez­letén elmondta, a tanácskozások munkáját „a szabad eszmecsere és a konstruktív dialógus szelle­me” jellemzi. „A béke és az eny­hülés nemzetközi agytrösztjé­nek” nevezte Chandra ezt a fó­rumot, s hangoztatta, hogy si­kerrel realizálódik a találkozó fő célkitűzése, annak a kérdésnek a tisztázása, miképpen járulhat­nak hozzá a világ népei az eny­hülési folyamat visszafordítha­tatlanná tételéhez. A sajtóértekezlet résztvevői a továbbiakban elmondták, hogy a 12-es számú vitacsoportban a vi- lágközvéleménvnek a nemzetkö­zi helyzet alakulására gyakorolt hatásáról folytattak eszmecserét, s több felszólaló sürgette a chi­lei szolidaritási mozgalomhoz ha. sonló nemzetközi akciók kezde­ményezését más országok vi­szonylatában. ahol az emberi jogokért és szabadságjogokért ví­vott harc a fasiszta és félfasisz­ta rezsimek ellenállásába ütkö­zik. Ugyancsak ebben a bizott­ságban kerül szóba a közvéle­ménynek a leszerelési tárgyalá­sokra gyakorolt hatása, s ezzel összefüggésben e tárgyalások nyíltságának biztosítása. A kü­lönböző országok képviselőinek véleménye szerint a béke hívei­nek nyomást kell gyakorolniuk országaik sajtójára is annak ér­dekében, hogy a leszerelés köz­érdekű kérdéseiről ne jelenhes­senek meg félrevezető informá­ciók. A vitacsoportok tanácskozásai során számos egyéb konstruktív indítvány hangzott el. A moszk­vai fórum egyes résztvevői pél­dául javasolják: dolgozzanak ki kollektív tervezetet a zsoldosok tevékenységének korlátozására, ami kétségkívül pozitív lépés volna az újabb feszültséggócok kialakulásának megakadályozása szempontjából. Több vitacsoport­ban foglalkoztak a fegyverzet­korlátozás és a leszerelés problé­makörével; s az elhangzott ja­vaslatok zöme arra vonatkozott, hogyan, milyen módszerekkel já­rulhat hozzá a nemzetközi béke­mozgalom ahhoz, hogy a kormá­nyok a részleges leszerelési in­tézkedésektől eljussanak az ál­talános és teljes leszerelés napi­rendre tűzéséhez ^Nicholas Niari, az Egyesült Államok békealap­jának elnöke utalt arra, hogy az Egyesült Államokban újjászüle­tőben van egy veszélyes tenden­cia. a fegyverzet és a fegyveres erők további növelésének irány­zata. Az Egyesült Államok reak­ciós köreinek ez a politikája azonban nem élvezi az amerikai nép támogatását. Az amerikai burzsoá sajtó viszont ahelyett, hogy a béke erőinek sikereiről tájékoztatná a közvéleményt, el­tagadja ezeket a sikereket, tar­tózkodik a militarista jelenségek bírálatától, s a nemzetközi bé­ke megszilárdítását célzó javas­latok ismertetésétől. Az ENSZ» közgyűlés 31. ülésszakán benyúj­tott szovjet javaslatokról például alig van fogalma az amerikai ol­vasónak. mvWWWWWWWWWVWHWWWWWMWMWWWWM mWWWWWVWWWW’ Felkészítés a szállításra A kútból feltörő kőolajat nem lehet közvetlenül a esd távvezetékbe betáplálni. Mindenekelőtt az olaj ..leghűségesebb” kísérőjét, a földgázt kell leválasztani, majd a vízüledék- és sómentesítéit is vég­re kell hajtani (a »só a vízben oldva van jelen, néha i^en tekintélyes mennyiségben). Képünkön az e cclra kialakított egyik bakui előkészítő telep látható

Next

/
Thumbnails
Contents