Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-11 / 293. szám

(Folytatás at 1. oldatról)

bői, vágómarhából, rizsből és vágósertésből az 1975. évinek csak négyötödét vásárolják fel.

KÖZLEMÉNY

4. Az 1976. évi beruházásokra hátrányosan hatott a múlt év kedvezőtlen eredménye. Emiatt csökkent a fejlesztési alap. A második fél évben valamelyest élénkült a beruházási kedv. A közös gazdaságok gépi beruházása nagyobb arányú (52 százalék), amelyet a munkák időbeni elvégzése indokol. Az állami gazdaságokban az építési beruházások aránya nagyobb a tehenészeti telepek építésének indítása és a vetőmagüzem-rekonst- rukciók következtében (Mezőhegyes, Békéscsaba, Hidashát).

A tervezett beruházás 1,2 milliárd forint. Ebből mintegy 20 százalék nem valósul meg a késedelmes előkészítés és kivitelezés miatt.

5. A mezőgazdasági ágazat jövedelmező gazdálkodását alapvetően befolyásolták az 1976. január 1-től érvényes gazdasági szabályzók, a kedvezőtlen időjárás és a szubjektív tényezők.

Az ágazat 1976. évi nyeresége alatta maradt a múlt évinek. Felméréseink alapján a veszteség és az alaphiány a tsz-ekben és az állami gazdaságokban meghaladja az 1975. évit. Az alapok képzésére fordítható Ö6Z- szeg a mezőgazdaságban csökken. A fejlesztési alap a múlt évinek 75—80 százalékát éri el, de a részesedési alap is alatta marad az előző évinek.

6. A kisgazdaságok termelése — az év eleji bizonytalanságot követően — a párt- és kormány- intézkedésekre. továbbá a szervező munka hatására fejlődést mutat. Az élénkülésnek számos jele tapasztalható a sertéste- nvésztés javulásában, a zöldségtermelő és egyéb szakcsoportok számának növekedésében.

III.

1. A közlekedés alapvetően eleget tett áruszállítási feladatainak. Javult a MÁV és a fuvaroztatók közötti kapcsolat, a szállítások tervszerűsége. A közúti közlekedésben a Volán növelte kocsiparkját, szállítási kapacitáshiány lényegében a megyében nem jelentkezett. Fokozni kell a személyszállításban a menetrend szerinti pontosságot és a megyeszékhely közlekedésében enyhíteni szükséges a zsúfoltságot.

2. A lakosság pénzjövedelmei- vel összefüggésben alakult kiskereskedelmi forgalmunk. A növekedés folyóáron 7—9 százalék, ami volumenében 2—3 százaié- kos növekedésnek felel meg. A £ ruházati forgalom visszaesett.

A vegyesiparcikk-forgalom 6—

7 százalékkal nő. Egyes termékekből nem tudtunk zavartalan ellátást biztosítani, a hiánycikkek köre nem szűkült, a választék néhány cikkből nem volt kielégítő. Ezért az iparcikkeken belül a tartós fogyasztási cikkek értékesítése év végén alacsonyabb lesz, mint az egyéb iparcikkeké.

3. A társadalmi juttatások az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően ez évben is gyorsabban nőttek a kereseteknél. A társadalombiztosítás kifizetései — a táppénz egy százalék csökkenése mellett — növekedtek.

4. Az 1976. évi terv ? ezer 600 —3 ezer lakás felépítésével számolt. Ennek teljesítésére, sőt némi túlteljesítésére is lehetőség van. Az állami építőipari vállalat 1014 lakast épít fel. Gondot Okozott, hogy a lakások — különösen az állami célcsoportos lakások — területileg nem megfelelő eloszlásban épülnek. Terület-előkészítés késedelme következtében elmaradt az ilyen beruházás Gyulán és Orosházán. Az építőipari kapacitásgondok enyhítésére a Csongrád megyei

BIKCS Hcmszr.

1976. DECEMBER 11

az MSZMP Békés megyei bizottságának december 9-i üléséről

Állami Építőipari Vállalat is megkezdte lakásépítési tevékenyből. \

5. A foglalkoztatottak száma 1976-ban alig emelkedett. Nem nőtt a létszám az iparban, ugyanakkor emelkedett a kereskedelemben és a szolgáltatásban. Csökkent az adminisztratív létszám.

A műszakszám növelését csak néhány helyen lehetett megvalósítani. (Gyulai Kötőipari Vállalat, Szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet.) Egyes gépipari egységeknél különösen jelentős a létszámvisszaesésből eredő gond (Gyulai Vasipari Szövetkezet és a fa-, fémbútoripari szövetkezet, a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet, a Békés megyei Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat). Azokban az üzemekben is termelői létszámvisszaesés tapasztalható, ahol sok nő dolgozik; többen veszik igénvbe a gyermekgondozási segélyt, mint az új belépők száma.

A munkabérek összege 5—6 százalékkal meghaladja a múlt évit. A mezőgazdasági lakosság közösből származó jövedelme 11—12 százalékkal nő ugyan, de az értékesítési bevételek 6—7 százalékos csökkenése miatt a nomináljövedelmek alakulása ázonosnak ítélhető a bérből és fizetésből élők jövedelemalakulásával. A közösből származó jövedelem emelkedését az évi munkák bérigényesebb természete indokolja. A mezőgazdasági Szövetkezetek az év végi részesedés terhére — ösztönző szándékkal — fokozták évközi kifizetéseiket.

IV.

Az MSZMP KB 1976. december 1-i ülése ismételten megerősítette azt a korábbi értékelést, miszerint a népgazdaság helyzetében bekövetkezett nehézségek tartósnak bizony ulnak es ezek felszámolása minden területen összehangolt, tervszerű, fegyelmezett munkát követel. Az 1977. évre vonatkozó« népgazdasági terv ennek megfelelően előirányozza :

— a nemzeti jövedelem, az ipari és a mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemű növelését;

sát;

— a_ termelésnövelés szinte egyedüli forrásaként a munkatermelékenység emelései;

— a gazdasági fejlődéssel összhangban nagyobb mértékben növekedjen a felhalmozás és a lakosság életszínvonala.

Jövőre az. 1976. évihez hasonló nagyságrendű beruházásokra szá. mithatunk. így a népgazdaság dinamikus fejlődését egyedül a társadalmi termelés hatékonyságának növelésével, az erőforrá- sok okos felhasználásával biztosíthatjuk.

•

A megyei pártbizottság cselekvési programot fogadott el 1977-re. Ez a következő feladatokat tartalmazza:

1. Az iparban 6—7 százalékos termelésnövekedést kell elérni. Ez 1976. évi tervezetthez viszonyítva feszítettebb ütemet jelent. Ennek elérésére csaknem kizárólag a termelékenység emelésével. az intenzív fejlesztés módszereinek széles körű alkalmazásával és a vállalati tartalékok feltárásával, illetve hasznosításával biztosíthatók a megyében.

Fontosnak ítélte az MSZMP megyei bizottsága a korszerű termékek aránvának növelését és a gazdaságtalan termékek termelésének gyorsabb ii*emű visszaszorítását, a munkaerő hatékony kihasználását Üzemeink folytassák a meglevő termelő- eszVözök. term el ők a paritások

jobb i<?énvbevé*elét a műszak- szám növelésével, s helyenként a teli e«ítm én vk övét “lm én vek karbantartásával. Gazdó'kod lanak tervszerűbben és köveikezete- ?"hben az anvae°'al. «oeraiavpi

Szélesítsék pc víi H m Mlírtrl ásít két

az azonos ipari á E'kInn-/ tartozó vs«v knz<d pzpnos tevékenységet folytató inari üzemek.

Intézkedéseket kell tenni a folvamatban levő beruházások határidőre való befeiezésére, az új beruházások gyorsabb és megalapozottabb előkészítésére, megvalósítására.

Az exportnövelesre jobban éljenek a vállalatok és a szövetkezetek a konvertibilis export- árualapot bővítő fejlesztésekkel.

Az építőipar 4—5 százalékkal növelje termelését. Tegyen erőfeszítéseket a hatékonyság növelésére, a gépesítés fokozására, a tevékenység koncentrálására, a kivitelezés jó előkészítésére és a kivitelezési idő csökkentésére.

2. A mezőgazdasági termelést

7—8 százalékkal kell növelni az 1975. évhez viszonyítva. Ez a növekedési ütem feszített, de adottságainkat figyelembe véve egy átlagos időjárás esetén tervszerű. fegyelmezett munkával teljesíthető.

Növénytermelés: ebben az

ágazatban nagyobb arányú növekedésre számolunk. A búza átlagtermése érié el az 1976. évit. A kukorica megvei termésátlaga 5ó—55 mázsa hektár, a cukorrépáé 340—350 mázsa hektár, az olajos növénveké nedig az 1976- os színvonalon alakuljon. Az állattenyésztés hozamának növelé sere alapvetően fontos a szála'1 takarmány tevmesztésének. mi- nőscoónek javítása, a gveoek a kaszá'ók gondosabb, szakszerűbb művelése és hasznosítása.

A zöldségtermelésben elsődleges. hogy a gazdaságok növeljék a termőterületet, emellett iavít- sák a hozamokat. Biztosítsák a lakosság friss zöldségellátását, valamint a feldolgozó ipar igényeinek kielégítését.

Állattenyésztés: lényegesen

javítani kell a tenyésztői munka hatékonyságán, a súlygyarapodási és a kapacitáskihasználási paramétereken. El kell érnünk, hogy a jövő év végén üzembe helyezendő Gyulai Húskombinát kapacitásához biztosítsuk a vágóállat-mennyiséget. Mind a nagyüzemekben, mind a kisgazdaságokban növelnünk szükséges a kocalétszámot.

A szarvasmarha-létszám fejlesztésére gyorsabb ütemben kell eredményre vezető intézkedéseket tenni a tenyésztési, a takarmányozási és a tartási körül- ménvek javításával. Minden gazdaságot minősíteni kell annak alánján. hnev rnit tett 1977-ben az ágazat fejlesztésére.

A baromfitenyésztés továbbié ilesztésére a feldolgozó iparral közösen hosszabb távú fejlesztési tervet kell készíteni.

A beruházások megvalósítására gyorsítani kell a döntést megalapozó, az előkészítő és a kivitelező munkát, mert különben a tervei kins végére nem lesz meg a szükséges és megfelelő férőhely.

Termelési lehelóségeiPk lobb kihasználására a meliorációs munkákban és az ö-oözéses termelésben lépjünk előbbre.

Nagy tartalékaink vannak az azonos körülmények között működő gazdaságok hozamkülönbségének megszüntetésében, az alacsonyabb szinten gazdálkodó üzemek felzárkóztatásával.

A gazdasági feladatok teljesítésében nagy szerepet kell vállalnia a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülésnek (BAGE), valamint a megyeben működő termelési rendszereknek. A BAGE az új helyzetnek megfelelően koordinálja a tag- gazdaságok tevékenységét es készítse el az V. ötéves tervre szóló programját.

A kisgazdaságok termelésvolumenének növelése érdekében a termelési biztonságot hosszabb távra kell megteremteni alapvetően a sertés-, a baromfi- és a zöldség-gyümölcs ágazatban.

3. A szallitäii feladatok minél zökkenömentesebbé tétele igényli a további tervszerűbb együttműködést a MÁV. a Volán és a fuvaroztatok közölt. A közúti közlekedésben a járműpark 1e• uyeges növelésére nincs lehetőÓránként 27 mázsa lisztet csomagolnak

Óránként 27 mars* lisriet csomagolnak Békéscsabán, az István-ma lomban

ségét a megyében, ami evente 200—300 lakás felépítését bizto- — a nemzeti jövedelem mérsé- sítja a szegedi házgyár elemei- kelt ütemű belső felhasználáség, így a szállítási többletfel-- adatoknak csak jobb szervezéssel, a kapacitások teljesebb kihasználásával tudunk eleget tenni.

4. A kereskedelmi forgalom

volumenének 4—5 százalékos

növekedését feltételezzük. Gondot kell fordítanunk a zavartalan élelmiszer-ellátásra, fokoznunk szükséges ez irányú beruházási tevékenységünket. Az élelmiszer-kiskereskedelem és a vendéglátóipar egyes tevékenységének fejlesztését kiemelt feladatnak tekintjük.

5. 1977-ben 2600—2700 lakás felépítését irányozza elő a terv. Továbbra is jelentős gond marad a lakásépítő szövetkezetek és a masánlakás-építők kielégítés«' építőipari kapacitással és anyaggal.

6. Az iparban és az építőiparban továbbra sem lehet számolni létszámnövekedéssel. Tovább csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Emelkedhet a létszám a kereskedelemben. a közlekedésben és a szolgáltatásban. A gazdálkodó szerveknek számolniuk kell a munkaerőmozgás megyei szabályozásával. A vállalatoknak, szövetkezeteknek növekvő. stagnáló vagy csökkenő létszámmal kell feladataikat megvalósítani. Az administrativ létszám csökkentését megkülönböztetett feladatnak tekintjük.

Y.

Az 1977-es évnek meghatározó szerepe van a középtávú terv teljesítésében. Ezért 'a gazdaságirányító, szervező munkában alapvető feladat, hogy az V. ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikái követelmények az irányításban és a végrehajtásban maradéktalanul érvényesüljenek.

1. Az állami szervek hatáskörükben biztosítsák, hogy a vállalati tervek összhangban legyenek a népgazdasági célkitűzésekkel, hatékonyabban ellenőrizzék a határozatok végrehajtását.

2. A gazdasági szervek realizálják tervükben a gazdaságpolitikai követelményeket. Ennek során gyorsabban alkalmazkodjanak a változó piaci körülményekhez. További törekvés a tőkés export aranyának növelése, a szocialista export tervszerű biztosítása.

3. A társadalmi és tömegszervezetekben, mozgalmakban, szövetségekben dolgozó kommunisták példamutató munkával, aktív szervező tevékenységgel mozgósítsanak a feladatok végrehajtására. Kezdeményezzenek és szervezzenek helyi akciókat a tervek teljesítésére. Gondoskodjanak arról, hogy a szocialista munkaversenyek kapcsolódjanak kitűzött céljainkhoz.

4. A pártszervek és pártszervezetek gazdaságirányító tevékenységükben képviseljék a nép- gazdasági célok érvényre jutását. gondoskodjanak a feladatok végrehajtásáról és azokat rendszeresen ellenőrizzék. A dolgozók aktivitásának növelésére biztosítsák, hogy a kollektívák megfelelő tájékoztatást kapjanak a vállalat feladatairól. Követeljék meg, hogy a kommunisták járjanak élen a lermelési feladatok végrehajtásában, példamutató magatartásukkal, munkájukkal ragadiák masukkal a párton- kívüli dolgozókat.

Következetesen harcoljanak a hatékonyságban, az anyaggazdálkodásban, a munkaszervezésben, a korszerű eszközök alkalmazásában fennálló gátló tényezők megszüntetéséért. Fordítsanak- nagyobb gondot a vezetők kiválasztására, politikai és szakmai képzésére, biztosítsák az ú; iránt fogékony, véleményüket határozottan képviselő, ooli'ikai- lag és szakmailag felkészült káderek vezető funkcióba állítását.

Az agitációs és propaganda- munka a közvélemény reális tájékoztatását biztosítsa. Mozgósító jelleggel tárja fel gazdasági helyzetünket, kérje a dolgozók tevékeny támogatását gazdaságpolitikai feladataink megvalósítására.

MS/MT

Bf.KÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA