Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-10 / 292. szám

A Minisztertanács tárgyalta Lépéseink a társadalombiztosításban A beteljesülés folyamatának egyes állomásai emlékeztetnek bennünket ismételten az 1975- ben megalkotott társadalombiz­tosítási törvény kivételes jelen­tőségére. A végrehajtás egyik stációja volt a legutóbbi kormányülés, amely a szakszervezeteknek, va­lamint a Munkaügyi Miniszté­riumnak javaslata alapján mó­dosított bizonvos gyakorlati sza­bályozókon. \ módosítást a tör­vény szellemisége sugallta. Túl nagy utat járnánk be egy kormányrendelkezés orvén, ha most a kommentátor nyolcvan- négy esztendős tapasztalatok nyomán érvelne és elmondaná, mi minden történt a múlt század végi első magyar betegségbizto­sítási törvény megalkotásától az 1975-ös XI. törvény életbelépésé­ig. Azt azonban megteheti, hogy utaljon a társadalompolitikai fordulatra. Mindenek fölött arra szeretne emlékeztetni, hogy a j polgári világ a társadalombizto- | sítást nagyon leegyszerűsítve 1 szegényügynek tekintette. Érdé- j kés felidézni egy jegyzőkönyv- j bői bizonyos Horváth István mi- ' niszteri tanácsos szavait, aki így fogalmazott az 1926 őszén tar­tott egészségügyi és társadalom- i politikai országos értekezleten: ..A szociálpolitikai intézkedések i célja megelőzni a szegénységét, a I szegényt pedig gazdaságilag ön- * állóvá tenni’’. Az. idézett elv szerint a „jó­szívű” állam meghatározott és erősen megosztott módon — j munkásoknál máshogv, például, mint a tisztviselőknél — vég- ’ eredményben segélveket osztott j ti legjobban rászorultak. b»te«ok.1 rokkantok, özvegvek. árvák, őre-I gek között. A segélyek nersze ' nem űzték messze a sze^énysé- | get abban a korban, amikor a dolgozó emberek teljes kerese­téből sem jutott többre, mint szegénységre. Ezek sokszor hangoztatott ás ismert tények. Az 1975-ös törvény a társada­lombiztosítást minden magyar állampolgár alapvető emberi jo­gává tette, korrá, foglalkozásra való tekintet nélkül. Gondolko­dásunk és gyakorlatunk szerint tehát a társadalombiztosítás, a szociális gondoskodás nem más, mint az ember élet- és munka- körülményeinek tökéletesítése, állandó javítása. A beteljesülést természetesen nem önmaga a törvénvdeklará- ció adja, hanem a végrehajtás gyakorlata. Ez utóbbit szolgál­ja a kormány által elhatározott módosítás, amely a maga eszkö­zeivel tovább ritkította a társa­dalombiztosítási jogszabályi bo­zót sűrűjét, hogy egyszerűbb le­gyen az ügyintézés. Garanciákat ..épített be annak érdekében, hogy egyesek, akiknek erre haj­landóságuk • van. ne tekintsék többnek a táppénzt, mint az egészséges munkát. A módosítás előírja Például, hogv 1977. janu­ár 1-től, az eddigi 3 hónap he­lvett. egy naptári évben elért átlagkereset legyen a táppénzki­számítás alapia. s egves rövid idejű, kiugró keresetek ne ösztö­nözzenek embereket arra. hoev betegség nélkül vonuljanak hosszú ideiű táppénzre. A módosításokkal emelik a kórházi ápolás ideiére iáró táp­pénz összegét, a légi közlekedés dolgozóinál? Iredvezmónvezett nvuarh'iat biztosítanak, teljeseb­bé teszik a szakszövetkezeti ta­gok iáradé’u io“os"1tsá«át. e^vos öreesócfj nvugöíiaV kiszámítási módián ís igazítanék n nvpgdíj-’ ba készülők jav-* szolgáivá. Soltész István Naoirenden a tanácsrendeletek módosítása Van már felelőse a kisgazdaságok termelésének és az áruk értékesítésének A megyei tanácstól kapott tá- I jékoztatás szerint a városokban és csaknem valamennyi község­ben a tanács testületéi megtár­gyalták vagy még ebben az év- | ben megtárgyalják a kisgazda- ságok termelésének és az áruk' értékesítésének helyzetét. Az | egységes szemlélet kialakítása érdekében a városi tanácselnö­kök. a járási hivatalok elnökei, valamint az érdekelt szakigazga­tási szervek vezetői megyei ta­nácskozáson vettek részt a kö­zelmúltban. Hasonlóképpen a Húszéves az eszperantó klub Gyulán az egyik legrégebben tevékenykedő közösség az eszpe­rantó klub. Éppen húsz évvel ezelőtt alakult és a jubileumi ünnepségre ma, pénteken dél­után kerül sor az Erkel Műve­lődési Központban. A klubnak jelenleg 50 tagja van, diákok és nyugdíjasok, munkások és értelmiségiek, fiúk, lányok, asszonyok. . Több százra tehető a városban azoknak a szá­muk, akik a klub által szervezett nyelvtanfolyamokon sajátították el ezt a nemzetközi nyelvet. Ör­vendetesnek tartják a klub ve­hetői — a máshói gondot okozó — fluktuációt, hiszen ez itt azt I jelenti, hogy a diákok többsége j — legtöbbjük kiváló tanuló.— | magasabb iskolákba kerül. Antali, ünnepségen a klub tagjai felele- j venítik a .k.éf „ évtized-.történetét és megnézik az első és a legutób­bi, az eszperantó nvári egyetem- ről készült filmeket. I járási hivatalok elnökei a közsé­gi tanácsok elnökei részére tar. tottak értekezletet. A helyi ta­nácsok vezetői elfogadták azt a megyei javaslatot, hogy a ser­téstenyésztésért, a mezőgazda- sági nagyüzem, a kisállatte­nyésztésért, valamint a zöldség-, gyümöcstermelésért az ÁFÉSZ legyen a felelős. Ez a megállapodás a közsé­genként! kölcsönös egyetér­tés során alakult ki. En­nek megfelelően két község kivételével — Békésszéntandrás, Endrőd — valamennyi község­ben az állatforgalmi és húsipari .vállalat megállapodást kötött a kijelölt mezogazctasagi nagy­üzemmel, hogy a tsz sertéste­nyésztése mellett támogassa a háztáji ..és egyéb kisgazdaságok sertestenyesztesét is’. Ismeretes, hogy az állattartást elsősorban., városokban gátolták a helyi tanácsrendeletek. Most csaknem valamennyi város taná­csa megtárgyalta és felülvizsgál, ta az állattartást és a mezőgaz­dasági termelést szabályzó ren­deletét és azt módosítva, meg­szüntette a legnagyöbb feszült­séget qkozó részt. A községekben általában nem korlátozták az állattartást — in­kább az állatok legeltetését. Ezért a községekben is naniren- ' den van a helyi, tanácsrendelet módosítása, illetve a kiegészíté­se az állattartók előnyére. A zöldség-, gyümölcstermelés­nek va’amennvi tana snát fele­lőse az ÁFÉSZ.-azzal, hogy az áruértékesítést a MÉK közremű­ködésével végzik. Ezzel leszűkül a ..felelősök’' száma, ami min­den bizonnyal kihat a kisgazda­ságok terméseredményeire és a jobb. a több áru piaci felhoza­talra is. A CVULAI PÉLDA A gyulai Várfürdő fedett uszodájában csak néhányan tempóznak a vízben. Szép ké­nyelmesen, ahogyan a közép- és idősebb korosztálynál ez már i szokás. Ilyenkor télen kevesebb [ a vendég s főleg idősebbek jön- [ nek — gondolná az ember. Ám ! hamarosan élénk zsibongásra1 lesz figyelmes. A hosszú üveg- ! falú folyosó végéből gyermek- j csívitelés hallik, 25—30 apróság, elsős általános iskolás sorako­zik párosával egymás mellett fürdőruhában, kezükben törül­köző. Felzárkóznak a tanár néni mögé, aztán indulás a nagyte­rembe. A bejáratnál a fürdőmester már régi ismerősként üdvözli őket. Egyiket-másikat nevén ás szólítja, s mosolyogva köszönti Gáspár Ervinnét és Gábor Edi­ted akik a kicsiket kísérik. A nagymedence szélénél ott­honosan pakolnak le a padok­ra, s a figyelem a két kísérőn van. Főleg Gáspárnén — Eta nénin —, aki nem is várat ma­gára sokáig. Kiadja a jelszót: ■ Vízbe! Kati, Zsuzsi, Jóska és Laci, na még néhányan, máris ! a vízbe ugranak. A többiek pe- ! dig szépen lekuporodnak a me- j dence peremére, hogy jól lát- j hassák, mit. hogyan csinálnak társaik. Senki sem rendetlen­kedik, az arcok komolyan fi­gyelők. Nem is lehet másként, hiszen ez nem hancúrozás, ha­nem óra: úszásoktatás. A gyulai általános iskolák első, második és ötödik osztá­üktalás közben nagy a figyelem Tempózás a vízben, egyelőre segédeszközzel Fotó: Gál Edit lyainak tanrendjében már köte­lezően szerepel az úszásoktatás. Gáspár Ervinné oktató foglal­kozik velük és az úszós’zakosz- tály részéről Gábor Edit bese­gít. Mindketten csabaiak, mégis Gyulán tanítják a kicsiket. Mi­ért? Mert a gyulaiak éltek a felsőbb határozat és a helyi adottsága adta lehetőségekkel, megszervezték az úszásoktatást. S ha Gyulán nem kaptak meg­felelően képzett oktatókat, hoz- | tak Csabáról. Ott ugyanis meg- I szűnt a kicsik körében az ilyen irányú oktatás. * A tanács vb határozatot ho I zott erre, s az iskolák tantes­tületei támogatták a kezdetné- J nyezést, segítették a szülőkkel j megértetni, hogy ez mennyire helyes, mennyire fontos az . if júság egészséges fejlődésében. A várfürdő vezetői és dolgö j zöi sem zárkóztak el ez elől, s ha eleinte volt is némi fenntar­tás velük szemben, ez ma mái j teljesen szétoszlott, mert a gye j rekek jó kezekben vannak, fe. | gyelmezetten viselkednek. Far­kas János, a fürdő vezetője a legjobb véleménnyel van a gye­A kezdeményezést a szülök is szívesen fogadták, örülnek ennek, hiszen amióta rendsze­res úszásoktatáson vesznek részt a gyerekek, 75 százalékuk meg­tanulta az úszás alapfogalmait. Székely Jánosné, a városi ta­nács művelődésügyi osztályának vezetője elmondta, hogy ezzel a cél elsősorban a gyerekek egészséges életmódra való ne­velése, de az sem közömbös, hogy így könnyebb felkutatni a tehetségeket, a sportszakkör­nek könnyebbé válik az után­pótlás. Mostanában egyre többször hallunk, olvasunk az egészsé­ges életmódra nevelésről és vannak, akik nemcsak beszél­nek erről, hanem különböző mozgalmakat szerveznek nagy- nagy lelkesedéssel. Tudunk tor­naterem- és uszodaépítésről, a játszóterek társadalmi úton való létrehozásáról nem is be­szélve. És vannak olyan helyek is, ahol a feltételek adottak, csupán nem élnek a lehetősé­gekkel. Önkéntelenül adódik a kér­dés? A megyében van még né­hány fürdő, ha nem is a gyulai méretű medencékkel, de arra, hogy elsős, másodikos gyereke­ket úszásra taníthassanak al­kalmasak. Csupán szervezés és szándék kérdése. A lehetőségek­kel élni kellene éppen a gyer­mekek, az egészségesebb ifjú­ság, a jövő nemzedék fejlődése érdekében. Kasnyik Judit rekek oktatásiról, magatartásá­ról. A fürdőben külön öltözöl és hajszárító berendezéseket biztosítottak számukra. Jól felkészült a FŰSZERT a karácsonyi és újévi csúcsforgalomra A Szolnok—Békés megyei Élelmiszer-! és Vegyiáru-nagy- kereskedelmi Vállalat békéscsa­bai fiókja már októberben meg­kezdte a felkészülést az év végi csúcsforgalomra. A két és fél hónap alatt mintegy 100 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. Jelenleg 60 millió forint ér­tékű árukészlettel rendelkeznek. Az édesipari termékekből — szaloncukorból. Télapó, újévi csokoládéfigurákból — 5 vagon­nal szállítottak ki a megye üz­leteibe. Déligyümölcsből a szo­kásosnál valamivel kevesebb érkezett, de így is 400 mázsa narancsot adtak el. Van elegendő szovjet és len- ! gy^l vodka, valamint szovjet pezsgő. Ezek nagy részét már eljuttatták a kiskereskedelmi egységekbe. Nem okoz gondot a disznóvágáshoz szükséges fű­szer; a só, paprika, rizs. bors és köménymag beszerzése sem. TIT-előadás Békéscsabán A gyorsuló idő és az ember A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Békés megyei szervezete és a békéscsabai Vá­rosi Tanács művelődésügyi osz­tálya december 13-án, hétfőn 19.00 órai kezdettel reprezenta­tív előadást rendéz a TIT Ér­telmiségi Klubban. A rendez­vény meghívott előadója: dr. Geréb György, a pszichológiai tudományok doktora.

Next

/
Thumbnails
Contents