Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-10 / 292. szám
A könnyűipari beruházások gyakorlati tapasztalatai A könnyűipar 25 jelentősebb vállalati beruházásának egv esztendős műszaki-gazdasági mérlegét vonták meg a minisztériumban. Az 1974-ben üzembe helye zett, összesen csaknem 2 milliárd forint értéket képviselő beruházások 18 ruházati, 5 bútoripari, egy papírfeldolgozó vállalat és a Fővárosi Patyolat fejlesztését, bővítését szolgálták. Az 1975-ös év eredményeit alapul vett felmérés során megállapították, hogy a megvalósítás tíz helyen a tervezettnél hosszabb időt vett igénybe. A textil- és a ruházatipari beruházásokra volt a legjellemzőbb a szakaszos üzembe helyezés; sokszor még építettek, amikor az új berendezések egy része már munkába állt. Főként az építőanyagok és a gépek órának emelkedése miatt négy beruházásnál jelentős mértékben túllépték a költségelőirányzatot. Ezt a negatív tények közé sorolták, azt viszont kedvezőnek tartották, hogy kilenc vállalat és két szövetkezet túlteljesítette a szociális és munkakörülmények javítását célzó beruházásait. Tizenötezer Békés megyei fiatal utazott az idén az Express-iroda szervezésében Beszélgetés Szécsi Mária kirendeltségvezetővel Húsz évvel ezelőtt, 1956. december 10-én alakult meg az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda. Az első évben még csak négyezer, tíz evvel később már 50 ezer, tavaly pedig (irt ezer ki- és 70 ezer beutazó, valamint félmillió hazai túrázó volt az ..ügyfele” a fiatalok utazási irodájának. Jelenleg 300 külföldi partnerrel dolgozik a három területi igazgatóság. 19 megyei kirendeltség és 5 fiókiroda. Békéscsabán, a megyei kirendeltség vezetőjével. Szécsi Máriával beszélgettünk az iroda munkájáról. — Hogyan foglalná össze az Express céljait? — Nagyon röviden azt mondhatom : azon fáradozunk, hogy elősegítsük a fiatalok szabad idejének hasznos és kulturált eltöltését. A turizmus kínálta eszközökkel hozzájáruljunk a KISZ tömegkapcsolatainak bővítéséhez. Olyan programokat szervezünk, melyek a fiatalole pénztárcájához szabottak. de mégis vonzóak és tartalmasak. Az idegenforgalmi nevezetességeken túl megismertessük vendégeinket egv-egv nép életével, de legalábbis hozzásegítsük ahhoz, hogy bepillantást kapjanak az j illető ország kultúrájába. — A Békés megyei kirendeltség milven eredménnyel zárta az idei évet? — Úgy hiszem, elégedettek le- j hetünk. Szervezésünkben a térRuzicskay a Nemzeti Galériában Ez év novemberében és decemberében monumentális méretű ünnepi kiállítással köszönti az Alföld európai rangú, világhírű művészfiát a Magyar Nemzeti Galéria: a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, a Munkácsy-dijas Ruzicskay Györgynek — aki most nyolcvanesztendós — egész életművét átfogó tárlata nyílt a Budavári Palota C-épületében. Ruzicskay egyenes pályájú, határozott alkat, s tiszta ember. Költő és gondolkodó, akiben a vátesz álmodozása különleges harmóniában ölelkezik az igazmondó racionalitásával. Szükségszerű ez nála, hiszen I nem akárhonnan jött: a Vihar- j sarok népi mélységeiből tört — j hatalmas ívben — az 19bl-es. páratlan nemzetközi elismerés, i az I. Grand Prix Internationál j csúcsáig, s tovább onnan, a : Peinture Lumiere kiállításáig, ' ahol Picasso, Braque és Léger j társaságában voltak láthatók ! művei. Müvei, amelyekben a j tragikusan küzdő ..Sziszifuszok”, j a ropogó izmú munkásóriások legyűrhetetlen robusztussága összezendül a szelíden ibolya- színű párizsi terek s utcák láto- másos, vibráló, szférikus világával. Szférikus világra váltani az tud hitelesen, aki az Anyaföld rögébe végérvényesen belegyökerezett. Az Anyaföldébe, amelyik az elkötelezettséggel átitatott cselekvésre ösztönzi egyre, s nem hagyja, hogy haszontalanul s öncélúan játszadozzék. Ruzicskay sok „világot” — s világrészt — bejárt művész. Ám a legtávolibb vidéken fogant élmény képbe mentése sem megy az igazi küldetés rovására. A művész küldetése pedig: hűség övéihez. Ruzicskay, a Párizs. Velence, Hollandia, Amerika fényei t-árnyait saját szemével érzékelő művész bensőből jövő fűtöttséggel szokta idézni Adyt: „Föl-földobott kő, földedre hullva / Kicsi országom. újra meg újra Hazajön a fiad . ..” Mert azért e kis hazában van igazán otthon; ahol annyi üldözés es öröm érte. Üldözés — az 1920-as évek végén, s a 30-as évek elején^ amikor a szarvasi MÉMOSZ „Világosság” Dalkörének és Szavalókórusának bátor, s koncepciózus irányítója volt, s már „befutott” művészként, saját szabadságát kockáztatva, gyújtó hangú műsorokat állított össze és rendezett — az elnyomók ellen ... ..Szeretett Művész Elvtársunk'-nak szólították a munkások a fanatikus hittel és lendülettel dolgozó, pihenése óráit a munkásművelődésnek szentelő festőművészt — s máig meghatóan ragaszkodnak hozzá. Szülővárosa, Szarvas népe impozáns műteremmel ajándékozta meg. s ő ezt berendezve népművészeti tárgyakkal es saját alkotásaival, ma is művelődni vágyó csoportokat fogad és kalauzol benne .. Másokért élő, tiszta ember maradt — mindmá'g. S mostani, 459 nagyobb méretű alkotási bemutató tárlatának tanúsága szerint — Solymár István tanulmánya szavaival élve — „egész pályáján érdemes, nagy, egyéni művésznek” bizonyult. Pogány ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója is hasonlóan írt róla: „Munkássága századunk képzőművészetének egyik leggazdagabb. legsokoldalúbb együttese ... Képei összefoglal, ják mindazt, amit a társadalmi, eszmei, formai forradalom magával hozott világunk drámai átalakulása folyamán.” Avatott művészettörténészeink megállapításainak igazáról az egyszerű tárlatlátogató is meggyőződhet, ha pár meghitt félórát fordít a ragyogóan megszerkesztett kiállítás kompozícióiban való elmélyülésre. Dér Endre vezett 10 ezerrel szemben 13 ezer fiatal kirándult, túrázott, üdült hazánk legkülönbözőbb, tájain, s mintegy 2200-an utaztak külföldre. Tudom, csak számokkal nehéz jellemezni mit is tettünk, de azt hiszem, tartalmit j lag és szolgáltatásszínvonul ! szempontjából is elégedettek ve- I lünk mindazok, akik szolgálta-; tásainkat igénybe vették 1976- ban. * j — Két eve vezeti az irodát. Tapasztalatai szerint mikor mondják visszaérkezés után a fiatalok: érdemes volt utazni az Express-szei? — Mindig a területileg illetékes megye kirendeltségén keresztül intézzük a szállást, prog- j ramot. Békésből minden csooort azzal indul útnak, amit számunkra a. teszem azti Heves megyei kirendeltség munkatársai megszerveztek. elintézték, j Döntő tehát a kirendelts°«ék eevmá« közti kapcsolata. Hiába szervezzük meg a lehető legore- , cízebhen saiát munkánkat, ha a Dartneveknél b'ha csúszik a szervezésbe — reklamáció . hozzánk érkezik. Persze fordítva is íav van. De leszögezhetem, ez a j nartneri kan^c/Oot e^vre trrt’ábh Smr»dmerO»s ATirifi ke.’esebh a rot-lamáeió. hisz közös célért dolgozunk, — r-í nrvmde'rc meri i\r. el - i r»-»*s1é n»"»':hÍTOtlV, » j Vfílföldf 11 qn»**»n «rViv»i*k k-jza közül vegyes élménvekkel. — Ezt el kell fogadnunk, mert \ igaz. Közismert, hogy hasonló szolgáltatást nyújt az IBUSZ, a Volán-, a Cooptourist és az Idegenforgalmi Hivatal is. Az az igazság, sok tekintetben nem versenyezhetünk a táésintézmé- nyekkel. Mivel mi szerényeob keretek között, többnyire olcsóbban üdülletjük és utaztatjuk vendégeinket, előfordul, hogy a vendégíogadó-intézmé- j •nypk; a szállodák, éttermek — üzleti érdekből — helyenként1 különbséget tesznek a vendégel- [ látásban. De hangsúlyozom, mindinkább eltűnik ez a különbség. — Térjünk ál más témára. Hogyan történik a tervezés? Most például, az 197*-es esztendőre? — Az év utolsó negyedében már mindig a következő idő- 1 szakra gondolunk. Felkeressük j az iskolákat, a járási-városi KISZ-bizottságokat. a nagvobb üzemeket és felmérjük az igényeket. Hová szeretnének a di ákok, dolgozó fiatalok jövőre utazni? Elsősorban eddigi partnereinkre építünk, arra az aktívahálózatra, amellyel korábban is bonyolítottuk az utazásokat, természetesen közben igyekszünk bővíteni a kört. Amikor összeállítottuk tervünket, egyeztetjük a központtal és ezután megkezdődhet a részletes szervező munka. Az 1977-es évre például már a programok több mint fele ismert, s hozzá az utazó csoportok is. — Itt van előttünk a jövő évi Express Mágiáin, amely valamennyi utazási programot tar tál mázzá. Melyekre hívna fel a figyelmet elsősorban? — Nagyon sok, kellemes élményt ígérő utunk lesz a Szovjetunióba és a többi szocialista országba. F,gyrre kedveltebbek a Moszkva—Leningrád. Ogvessza —Kijev utak. az NDK-ban SrÓ8z-Svéic. Csehszlovákiáb»n a Magas-Tátra és körnvéke. Vagy Lengyelország, melyet esrvre inkább felfedeznek fiataljaink. Újdonság, hogv Jugoszláviába egv®ni utazásokat is bonyolítunk lövőre. Na é« a hazai tájakat re felejtsük ki. Mindinkább a helv- hez nem kötött, az űevnev»zeti barangolásos túrák a közkedveltek. melvek során néhány nap alatt egész, vidéket lehet megismerni. Különben ezek na®von alkalmasak a tömeesoórtoélokra is. Azt hiszem, nem mondok újat: az ifiúság testedzése központi egész társadalmunkat érintő tárna. Az Exorc«« ilyen szemnontból naivon sokféle te- h»tő*áopt tud kínálni az. utazrá vágvóknak. — Végezetül, mit mondana el kérés nélkül is a Iá. évforduló kapcsán? — Jubileumunkat nem ünnepeljük látványosan. Nincs is rá szükség. Akkor jelent ezá munkra igazán örömet ünnep, ha munkánkat színvonalasabban tudjuk végezni. Ária kévém utasainkat, vegyék figyelembe, nálunk is emberek dolgoznak esetenként tévedhetnek. Ne általánosítsanak, ha egy ebéd nem a várakozásnak megfelelő, a luxusszélló helyett az utolso pillanatban egy éjszakát diákotthonban kell tölteni. Azon fáradozunk. rtunél kevesebb ilyen és hasonló eset forduljon elő Számunkra a legtöbb, ha ugy anazokat az arcokat újra köszöntheti idegenvezetőnk. / Fábián István 0 Irodalmi színpad a 8-as Volánnál „Panoráma” néven irodalmi színpad működik a Volán békéscsabai vállalatánál. A fiatalok gyakran szerepelnek klubokban. Legutóbb a Fegyveres Erők Klubjában találkoztak katonafiatalokkal. Próbálj meg lazítani! — ez volt a címe a műsoruknak, témáját pedig az aktuális társadalmi jelenségekből, hétköznapi visszásságokból merítették. Amikor a hóhért akasztják A vérfagyasztó cím mögött olyan esemény rejtőzik, amely kezdetben ártatlannak indult. Az úgy volt, hogy interjúalany lettem. Az interjú tétje igen komoly volt: egy iskolai érdemjegy. Az interjúvold is komoly férfi volt, már tízéves is elmúlt. Jött, igen határozottan, csak előre, egyenest. Mellőzte a formaságokat, azonnal munkához látott. Hozott blokkot benne voltak a kérdések, egész halom. A riporter készült. A hízelgő eseményben csak az zavart, hogy mintegy véletlenül kerültem a horgára, neki teljesen mindegy volt. kivel beszél, csak újságíró legyen. De aztán lefegyverzett az érdeklődésével, amely szilárd volt. mint egy jéghegy. — Tessék nekem elmondani — néz bele a füzetébe szigorúan —. hogyan készül egy cikk. Elejétől végig. Nekiveselkedem. Gondosan jegyez. — Hány perc alatt készül el egy cikk? — rámfogja a ceruzáját, mint egy pisztolyt. — Hogy-hogy hány nerc alatt? Úrák alatt, édes öregem, napok alatt, mit tudom én... — Szóval össze-vissza — állapítja meg rosszallóan. .— Na, hagyjuk. Akkor azt kérdezném meg: hányat tetszik írni egy érben? — Egy évben? Egy évben rengeteget... Egyáltalán• rengeteget! Mindig többet, mint... — Szóval nem tetszik tudni — szögezi le. — Akkor azt kérdezném: milyen dolog cikket írni, könnyű vagy nehéz? Végre valamire tudom n r<í- laszt! Nehéz ... — Akkor meg minek tetszik csinálni? — mered rám a ceruzapisztoly. Hű, a mindenségit... Még hogy minek ... Kicsikét vár. — Kérdezzek könnyebbet? — mondja aztán elnézően. — Jó, akkor azt kérdezem, hogy miről tetszik szeretni a legjobban írni ■.. — Nem értem a kérdést — mondom megtörtén. — Hát úgy értem ... — ez már improvizálás, hutaiban járatja a szemét a falakon, majd diadalmasan kiböki: — Például állatokról vagy emberekről? — Ez jó kérdés — adom be a derekam. — De nemigen tudok rá felelni. Tudod, én borzasztóan szeretnék állatokról írni, de nem mégy, mert az emberek annyi dolgot adnak, hogy az állatokra már nem marad idő ... — Kár — mondja a riporter őszintén és vakaródzik egy keveset a ceruzájával. Aztán a jegyzeteibe merül — Következő kérdésem: kell-e tudni a riporternek fogalmazni'! — Nem gondolod, hogy ez kicsit furcsa kérdés? — Nem — mondta határozottan. — Szerintem logikus. Nézi, hogy kotorászok a cigarettám után. Nézi, hogy keresem a gyufát. ' — Azt szeretném még kérdezni — folytatja aztán türelmesen —, hogy milyen érzés cikket írni? — Figyelj ide — mondom kétségbeesetten —, ha folyton rámfogod azt a pisztolyt... A ceruza fölemelkedik, aztán leszáll az asztalra. — Nem is gondoltam... — motyogja az ifjú. — Azt hittem, ez csak egy ceruza ... Hát ez az. Az ember azt hiszi, csak egy ceruza ... H E. 5 Bim nmet . 1976. DECEMBER 1*.
