Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-10 / 292. szám

Ülést tartott a párt megyei bizottsága Tegnap, december 9-én ülést tartott a párt megyei bizottsága. Tájékoztató hangzott el az MSZMP KB december 1-i üléséről, majd megvitatták az 1976-os gazdaságpolitikai terv teljesítésé­nek tapasztalatait és az 1977-es év feladatait. Ez utóbbiról lapunk holnapi, szombati számában közlemény­ben adunk tájékoztatást. Országos halászati tanácskozás Gyomán A minap betertem a tagas, modernül berendezett szaküzlet­be. Az eladó járt-kelt a pult mö­gött. Kiszolgált, pénzt számolt, csomagolt. Mosolytalan, rezze­néstelen arcáról, mozdulatairól leolvastam: rettenetesen unja, amit csinál. Persze, ettől még tűrhetően dolgozott, hiszen elad­ta a portékát, ami a kirakatban is kínálta magát. Hogy mit gon­dolt, mit érzett, ahhoz meg mi közöm lehet ? Elgondolkozva távoztam a boltból, miközben azok az em­berek jutottak az eszembe, akik szinte rajongással, nagy-nagy szeretettel beszéltek a foglalko­zásukról, munkájukról. Öntők, esztergályosok, hegesztők, aszta­losok mesélték a szakma szépsé­géről. Most is előttem van az a kéményseprő, akivel a szarvasi tanyavilágot jártuk, éppen egy esztendeje. Órákon át bizonygat­ta, hogy az ő foglalkozása a leg- romantikusabb. a legjobb szak­ma a világon. És én elhittem ne­ki. Most bánom csak igazán, hogy nem őriztem meg minden jegyzetfüzetet, amibe jártamban- keltemben fel jegyeztem a mun­kát dicsőítő jelzőket. De emlék­szem a szavak dallamára, lejté­sére. amelyek kíséretében for­málódott az izzó vas, alakot öl­tött az ormótlan' anyag. Megfi­gyeltem a munkásokat, amint verejtékező homlokkal, kemény szerszámokkal a kezükben, va­lami hasznosat cselekedtek. Lát­tam elégedett mosolyukat: még­is csak lehet a jól végzett mun-' kának örülni, hangos dicséret, el­ismerés nélkül is. Bizony keres­kedők is kínáltak árut olyan kedvesen, megnyerőén, hogy kedvet csináltak nemcsak a vá­sárláshoz, hanem felkeltették a figyelmem e hivatás iránt. Ezekkel a szívvel-lélekkel dol­gozó, alkotni bíró emberekkel összehasonlítva, mit ér az unott foglalatosság? A kérdés sokunk­ban megfogalmazó'”k. Mert egy­más megítélésének mércéje mindinkább a munka. Azt néz­zük, ki mit rak le az asztalra. És ebben a mozdulatoknak is nagy szerepük van. Csak és csak­is annyit markolhatunk a közös tálból, amennyit beletettünk: Nem elég a munkahelyen meg­jelenni, hanem dolgozni is kell, méghozzá becsülettel és tisztes­séggel. A közelmúltban egyik megyei vállalatunknál összeakadtam egy notórius lógóssal. Alig egy éve van a vállalatnál, de már három részlegből is elküldték. Most is csak teng-leng, ahogy mondani szokták, elmenne a munka temetésére. Amikor ide került kevesebb órabért adtak neki, mint amennyit az előző munkahelyen kapott. Felháboro­dottan kérdezte: igazság ez? A munkaügyi döntőbizottsághoz fordult panaszával. Az természe­tesen kötelezte a vállalatot a kü­lönbözet visszafizetésére, hiszen azonos munkakörben foglalkoz­tatták. így az órabére sem lehe­tett kevesebb. Csakhogy-az újabb munkahelyén azonos bért. vagy még nagyobbal kap, mint jól dol­gozó kollégái. Ördögi kör, ugye? Nem a jog ellen szólok, hiszen az mindig a humánumból, az emberek megDecsuieseDoi ínnui ivi. ize na már igazságérzetről beszélünk, meg kell hallgatni a becsülete­sen dolgozó munkatársak véle­ményét is, akik nekem szegez­ték a kérdést: hát a hűség, a munka megbecsülése? S ugyan­ezt a kérdést tették fel az egyik nagyközségbe települt üzemrész dolgozói, amikor megtudták, hogy a megyeszékhelyen tevé- kénykedő társaiknak magasabb órabért fizetnek, mint nekik, csu­pán azért, mert azok vároában laknak. A munka megbecsülését számon kérő igazságérzetük til­takozott. Gyakran elhangzik manapság: feszesebb munkára van szükség. A fizetés nem csupán jelenléti díj, hanem munkabér, ami az elvégzett munkáért jár. Így igaz. De annak is elejét kell venni, hogy ne mondhassák sokan az ismért szállóigét: ha nem tet­szik, ezért a pénzért másutt is szívesen látnak. Ne csak követe­lőzzünk. a jogainkat tudjuK be­téve. Először alapvető kötelessé­günkre. a munkára és annak fontosságára figyeljünk. Az el­vek tisztázottak. Mindenki ké­pessége szerint dolgozzék, s munkája szerint részesedjen a közösen megtermelt javakból. Tehát dolgozni, tenni kell. Még­hozzá szembenézve önmagunk­kal, tükröt tartva az egyén és a társadalom előrehaladását gátló hibák elé. Régi igazság. hogy csak önmagunkkal mérhetünk másokat. Hogyan várhatok én el valakitől lelkiismeretesebb mun- . kát, mint amilyet magam végez­tem? Hajlamosak vagyunk a felelősségeket másokra háríta­ni. Néhány héttel, ezelőtt egy fia­talember elpanaszolta, hogy a drága pénzen megvásárolt lakó­telepi lakásába az átadás nap­ján nem tudott bemenni, mert rossz volt a zár. Az ablakok sem csukódtak rendesen, nagyobb esőzéskor csak úgy ömlött be az eső. Az épület bádogozása, szi­getelése nem felelt meg a mű­szaki előírásoknak, így néhány lakás* beázott. Kutatni kezdtem mi az oka, hogy a tetőt nem ja­vították meg a jegyzőkönyvben előírt határidőre. Nos, a kivitele­ző vállalat főépítésvezetője arra hivatkozott, hogy a tetőt tulaj­donképpen a lakók tették tönk­re, amikor felmentek antennát szerelni. Ebben az évben, eddig 300 ezer forint garanciális javí­tást végeztek, de minderről a tulajdonosok tehetnek, mert túl­ságosan nagy az igényük. Van olyan lakó, aki lefejti a falról a meszet, csakhogy újra kelljen meszelni. Aztán belekezdett a régi nótába: nincs elegendő anyag, munkaerő és a többi. Még csak véletlenül sem mondta ki: elkövettük, a hibát, tévedtünk. Azt sem hallottam a szájúból: én is hibás vagyok, rajtam Is múlott, hiszen megkövetelhettem volna a hibátlan munkát. Persze nem ezt szoktuk meg. nem ezzel találkozunk lépten- nyomon. Nincs hitele a sze­münkben a dolgát kedvetlenül, hanyagul végző embernek. Azt becsüljük, tiszteljük, aki egyenes derékkal, minden hátsó gondolat nélkül csak a munkájára ala­pozva valósítja meg önmagát. Seres Sándor A Magyar Agrártudományi Egyesület Állattenyésztők Tár­saságának halászati szakosztá­lya, a gyomai Halászati Ter­melőszövetkezet és a nagyköz­ségi tanács tegnap, csütörtökön országos halászati tanácskozást rendezett Gyomán. A megnyitót követően Nagy­sándor, a Békés megyei Ta­nács halászati felügyelője adott áttekintést megyénk halterme­léséről, fejlődéséről. Elmondta egyebek között, hogy fokozato­san emelkedik megyénkben a halhús-előállítás, s az V. ötéves terv végére hazánkban az egy főre jutó halhúsfogyasztás vár­hatóan eléri a négy kilogram­mot. Ehhez a feltételek részben adottak, mert hiszen a Körö­sök mentén mintegy 2 ezer hek­táron foglalkoznak haltermelés­sel, folyóvizeken. Ezen felül je­lentős a tógazdasági terület is. Megyénkben, amint a tanács­kozáson elhangzott, 27 horgász­egyesület több mint hétezer sporthorgásza járja a vizeket, eredményesen. Ezt példázza az is, hogy az elmúlt évben az ál­taluk kifogott halmennyiség meghaladta az 500 mázsát. Az ésszerű halgaídálkodas eredménye, hogy a busa-, illetve növényevőhal-program megva­lósítását követően, évente közel 260 vagon halat termelnek me­gyénk halászati szövetkezetei, halgazdaságai. 1 Csorna Antal, a gyomai Vi­harsarok Halászati Tsz elnöke a gazdaság munkájáról adott tájékoztatásában egyebek közölt Újítási börzét rendeztek a Békéscsabai Konzervgyárban Csütörtökön délelőtt a Békés­csabai Konzervgyárban újítási bemutatót rendeztek. Az al­földi gyár munkásainak másfél millió forint megtakarítást je­lentő, mintegy harminc újítását mutatták be üzem közben a kecskeméti, a nagykőrösi, a bu­dapesti, a debreceni, a szegedi és a nyíregyházi konzervgyá­rak szakembereinek. elmondta, hogy 1980-ig szeret­nék elérni, hogy egy hektár vízfelületről 400 kilogramm ha­lat termeljenek ki. Tovább fej­lesztik a halfeldolgozást, ezért Gyomán, a Körös mellett mint­egy 35 millió forintos költség­gel új halfeldolgozó üzemet lé­tesítenek. Az üzem kapacitása tervek szerint évi 1000 tonna hal feldolgozása lesz, további fejlesztéssel pedig újabb 1000 tonnával növelhető a termelés. ( A hozzászólók közül többen hangsúlyozták, hogy az édes­vízi hal exportálásának felté­tele lenne a filézés. Érdeklődés van ugyanis külföldön is a két­személyes félkonyhakész Kö­rösi Halászlé iránt, csupán azt kellene megoldani, hogy a hoz­záadott hús szálkamentes le­gyen. M A: A NEMZEDÉKEK EGYSÉGÉNEK TALAJÁN (3. oldal) * * * HOSSZÚTÁVFÉTÓ VÁLLALATOK (3. oldal) • * • LÉPÉSEINK A TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSBAN (4. oldal) * * * A GYULAI PÉLDA (1. oldal) * * * RUZ1CSKAY A NEMZETT GALÉRIÁBAN (5. oldal) * * * JEGYZET (5. oldal) Lázár György fogadta Makó Dakovot Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön délelőtt hivatalában fogadta Makó Dakovot, a Bolgár Mi­nisztertanács elnökhelyette­sét, aki a magyar—bolgár gazdasági és műszaki tudo­mányos együttműködési bi­zottság társelnökeinek meg­beszélései alkalmából tartóz­kodik hazánkban. A szívélyes légkörű eszme­cserén részt vett Havasi Fe­renc, a Mirfisztertanács elnök- helyettese, valamint Vladimír Videnov, Bulgária budapesti nagykövete is. Korszerűsítik a hidat A Hídépítő Vállalat dolgozói bontják Békéscsabán az Élővíz-csa­torna Bánszki utcai hídját, aminek a helyén majd 19 méter szé­les, új hidat építenek. A munka a jövő cv tavaszán fejeződik be Totó: Veress Erzsi Egyenes derékkal

Next

/
Thumbnails
Contents