Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-10 / 292. szám

flz MSZMP KB üdvözlő távirata ,A Magyar 'Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a San Ma­rino-! Kommunista Párt de­cember 10. és 12. között tanács­kozó IX. kongresszusát. (MTI) Losonczi Pál országjáró körútra indolt Szovjet-magyar kulturális jegyzőkönyvet írtak alá Moszkva Moszkvában december 7—9 között megtartották a magyar— szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság XIII i ülését. A tanácskozáson részt vett magyar delegációt Aczél1 György', az MSZMP Politikai Bi- J zottságának tagja, a Miniszterta- j nács elnökhelyettese, a szovjet küldöttséget Pjotr Gyemiűsev, az SZKP Politikai Bizottságának1 póttagja, kulturális miniszter ve­zette. i | Az ülésről kiadott hivatalos közlemény' szerint az eszmecsere 1 során megállapították, hogy a két omzág. közötti kulturális együttműködés az SZKP és az MSZMP legutóbbi kongresszusa­in elfogadott határozatok szelle­mében sikeresen fejlődik. A bizottság üléséről szóló jegy­zőkönyvet csütörtökön délben ünnepélyes külsőségek között ír­ták alá a szovjet külügyminisz­térium Tolsztoj utcai vendéghá­zában. -Az aláírást követően Pjotr Gyemicsev ebédet adott Aczél György és a kíséretében levő személyiségek tiszteletére. (MTI) Új-Delhi ; Köves Tibor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, az MSZMP KB Po- | litikai Bizottságának tagja csü- : törtökön délelőtt Üj-Delhiben. a I magyar nagykövet rezidenciáján ' találkozott Radzsesvara Rao- [ val, az Indiai Kommunista Párt | főtitkárával,, valamint. N. K. j Krisnannal és Y. Sarmaval, a központi titkárság és a politikai j. bizottság tagjaival. Az elvtársi- | as. baráti eszmecserén jelen volt dr. Túri Ferenc indiai ma­gyar nagykövet is. A felek köl- ’ esönösen tájékoztatták egymást pártjuk tevékenységéről, illetva ; Losonczi Pál indiai látogatásáról és megbeszéléseiről. Helyi idő szerint 13.00 órakor Indira Gandhi minisztereinök- asszony az elnöki palotában dísz- ( ebédet adott Losonczi Pál és ki- i sérete tiszteletére. Az ebéd rendkívül szívély'es légkörben ! folyt le. Az Elnöki Tanács elnökének [ kíséretében levő dr. Zsöqön Sva egészségügyi államtitkár csütör-: tökön megállapodást irt ala Ram Szevak indiai egészség- és csa­ládvédelmi államtitkárral a két ország orvostudományi és egész­ségügyi egy üíf működéséről. A most aláírt keretegyezmény — az első, amelyet Magvaror- . szög egy ázsiai nem szocialista, fejlődő országsai kötött — szé-' les körű együttműködést irányoz elő a két ország intézményei kö­zött az orvostudomány minden területén, továbbá a majd Ma- g.varországon aláírandó munka­tervben közelebbi meghatározás­ra kerülő szakértőcselét, beleért­ve az orvosi oktatás területét is. Dr. Zsögön Éva elmondotta, hogy a tárgyalóoartnereivel folyta­tott rendkívül' szívélyes légkörű megbeszélésein indiai részről nagy érdeklődést tanúsítottak Magyarország néoesedéspolit’- kai, iskolaegészségíigvi, anva- és gyermekvédelmi gyakorlata és itt a NATO külügyminiszteri tanácskozása Brüsszel | Csütörtökön reggel Brüsszel­ben megkezdte kétnapos érte­kezletét az Észak-atlanti Szer- j ződés szervezete külügyminisz- j tereinek tanácskozása. A meg­beszélések két témakört foglal- ! nak magukba: egyrészt az álta­lános nemzetközi és katonapo-'j litikai hely'zetet, amelyről Luns j főtitkár tart bevezetőt, másrészt a kelet—nyugati • kapcsolatok , alakulását, különös tekintettel J az európai biztonsági és együtt- J működési konferencia záróok­mányának. végrehajtására és a jövő évi belgrádi értekezletre. Ez utóbbival kapcsolatban a 1 NATO tagállamai csak a jövő év első miniszteri értekezleten dolgozzák ki végső közös állás­pontjukat. A külügyminiszteri tanácsko­záson utoljára vesz ré6zt Henry Kissinger, aki nagyobb beszéd­ben összegzi az amerikai külpo­litika elképzeléseit. Kissinger magával hozta a januárban hi­vatalba lépő Carter elnök üze­netét is. amely megnyugtatja a NATO tagjait: az új kormány­zat továbbra is nagy fontossá­gúnak értékeli az Észak-atlanti Szerződés katonai és politikai szerepét az Egyesült Államok külpolitikájában. Isiiként érkezett a belga fővárosba Henry Kissinger amerikai kül­gvminiszter a NATO külügyminiszteri konferenciájára. A diplo- láciai vezetők összértekezlcte előtt az angol, az amerikai, a fran- ia. a nyugatnémet külügyminiszter külön találkozott egymással az ISZK-vál kapcsolatos kérdések megtárgyalására, ar. úgynevezett német vacsorára”. (Tclcfotó — AP — MTI — KS) tapasztalatai iránt. A magyar! egészségügyi államtitkár ma- [ gyarországi látogatásra hív- ; ta meg Ram Szevak egészség- j és családvédelmi államtitkárt. Az indiai fővárosban tett látó- j gatásanak befejeztével országjá- I ró körútra induló Losonczi Pált j és kíséretét csütörtökön helyi [ idő szerint 13.20 órakor ünnepé­lyesen, katonai díszpompával búcsúztatták Üi-Delhi repülőte­rén. A búcsúztatáson indiai rész­ről Fakhruddin Ali Ahmed köz- j társasági elnök és felesége, In- j dira Gandhi miniszterelnök-asz- Szony, valamint számos közéleti ; személyiség vett részt. Az indiai különgépen ország­járó kőrútjának első állomására | -— Bangaloreba —induló magyar j államfő a meleghangú búcsúz­tatásra válaszolva ezeket mon- : dotta: Hivatalos eszmecseréinket és j tárgyalásainkat befejezve, indiai küldetésünk első részét teljesít- \ ve. néhány perc múlva elhagy- j juk országuk gyönyörű és ven-1 dégszerető fővárosát. Búcsúzóul j szeretném még egyszer megkö-1 szönni azt a szívélyes, és baráti fogadtatást, amelyben felesei­met. engemet és kíséretem vala­mennyi tagiát részesítették. Az Indiai Köztársaságban tett eme, második látogatásom .mindenben igazolta eddigi tiszteletünket, harát'őgonkat, várakozásainkat. Kiépült és rendszeressé lett sze- | mélves kapcsolataink tartalmára | és értékére utal az a ténv. hogy j ot+'-’on éreztük magunkat főváro- j sukban. I Űiból megbizonyosodtunk ró-1 la, hogy nem puszta udvariasáé-i gi formula az a kapcsolatainkat jellemző megaüapílás, hogy né­zeteink az emberiség létfontos­ságú kérdéseiről, országaink vi­szonyáról azonosak, vagy nagyon közelállnak egymáshoz. Azzal a meggyőződéssel hagy­juk el Űj-Delhit, hogy India kor­mányának az ország haladását és felemelkedését szolgáló -intézke­dései,, valamint haladó és tevé­keny külpolitikája elősegíti a nemzetközi enyhülés folyamatá­nak erősödését, hozzájárul Ázsia és a.világ békéjének és bizton­ságának megszilárdításához. Még egyszer köszönöm önök­nek a szíves vendéglátást. Azt kívánom önöknek, az Indiai Köztársaság kormányának, egész országuk népének, hogy miha­marabb váljanak valóra legszebb terveik és elképzeléseik. Az indiai fővárosból való el­indulás előtt Losonczi Pál nyi­latkozatot adott az indiai televí ziónak, részletesen szólva indiai benyomásairól, a tárgyalások eredményeiről, Magyarország külpolitikai törekvéseiről és tár­sadalmi-gazdasági fejlődéséről. Befejezésül megköszönte az in­diai televíziónak, amiért lehető­séget adott arra. hogy így „szem­től szembe” találkozhatott India népével, majd ezeket mondotta: „Hadd fejezzem ki a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és népe nevé­ben legőszintébb jókívánságai­mat India népének, és hadd kí­vánjak további sikereket neki. miként Indira Gandhi vezette kormánvának a társadalmi hala­dásért és gazdasági felemelke­désért vívott eredményes küzde­lemhez.” Az Országos Béketanács és a Magyar ENSZ Társaság állásfoglalása az emberi jogok napja alkalmából Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete 28 évvel ezelőtt hozta nyilvánosságra az emberi jogot, egyetemes nyilatkozatát. Az 1948. december 10-éin alkotott okmány azonban csak összefog­lalta az alapvető emberi jogo­kat, nem azok egyetemes érvé­nyesülését deklarálta, hanem csupán az általános szükségle­tet. Programot adott az emberi jogok érvényesítéséért vívott harchoz minden'ütt. ahol még ma is küzdeni kell értük. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának időszerű nemzetközi kérdések­ről néhány nappal ezelőtt ho­zott határozata joggal hangsú­lyozza, hogy a megváltozott nemzetközi erőviszonyok kedve­ző feltételeket teremtettek a füg­getlenségük elnyeréséért, a faji megkülönböztetés felszámolásá­ért és a társadalmi haladásért küzdő népek harcához. Gondol­junk Chilére, ahol a fasiszta terror megfosztotta az ország dolgozóit legelemibb jogaitól, s újra és újra veszélyezteti a politikai foglyoknak — köztük Luis Corvalánnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának egészségét, életét. Szolidaritá­sunkról biztosítjuk a fasiszta terrorral szembenálló chilei dol­gozókat, az egész haladó embe­riséggel együtt követeljük az ország törvényes rendjének Kínai delegáció Bukarestben Bukarest Baráti látogatásra szerdán j Bukarestbe érkezett a Kínai Kommunista Párt és a kínai or­szágos népi gyűlés képviselőiből álló küldöttség. A delegációt Csi Peng-fej, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, az országos népi gyűlés állandó bizottságának főtitkára vezeti. (AP, Reuter) helyreállítását, a politikai fog­lyok haladéktalan szabadon bo­csátását. A nemzeti felszabadító harc fokozódásával szemben az im­perialista körök politikai, gaz­dasági éís katonai eszközökkel próbálják védelmezni neokoio- nialisla érdekeiket. A nemzetközi imperializmus­ra támaszkodó Dél-afrikai Köz­társaság kormánya továbbra is akadályozza Namíbia független­né válását, a törvénytelen Rho­desiái kormány folytatja elnyo­mó tevékenységét. Folytatód­nak az imperialista provoká­ciók az Angolai Népi Köztár­saság ellen is. Az emberi jogok napján tehát elsősorban a jogtiprásrol kell szólnunk, arról a véres erőszakról, ame­lyet az imperializmus, a neo- kolonializmus, a régi és az új fasizmus alkalmaz az alapvető emberi jogok ellen a világ kü­lönböző tájain. A többi szocialista országéhoz hasonlóan, a mi törvényhozá­sunk is az alkotmányban rög­zítette ezeket az elveket. Az emberi jogok napján jogos büszkeséggel tekinthetünk visz- sza az elmúlt évtizedekre, ame­lyek soi’án megteremtettük ha­zánkban az emberi jogok tény­leges érvényesülésének társa­dalmi és anyagi feltételeit. Sziv- vel-lélekkel azok oldalán ál­lunk, akik meg akarják terem­teni az emberi jogok intézmé­nyes védelmének nemzetközi rendszerét is. Tudatában vagyunk annak, hogy e jogok tényleges érvé­nyesülése csak békében lehet­séges. Ezért csatlakozunk egy emberként a szocialista orszá­goknak, a világ haladó erőinek, a nemzetközi békemozgalomnak az egyetemes békét, biztonsá­got szolgáló kezdeményezéséhez, s vállalunk részt azok megvaló­sításából. ORSZÁGOS BÉKETANÁCS MAGYAR ENSZ TÁRSASÁG Jogaink Antigoné emberi jogára hi­vatkozott, amikor a király. Kreón megtiltotta, hogy testvé­rét eltemesse. A Bastille leróni bolói már polgárjogi deklará­ciót fogalmaztak. A nürnbergi törvényszék az emberiség neve ben ítélkezett azok fölött, akik a legelemibb emberi .jogokat, a szabadságot, a világnézetet, a bekéhez, boldogsághoz' való jo­gokat meggyalázták. A náciz­mus új rabszolgarendje és a második világháború adott újabb ösztönzést az országok­nak. hogy az ember alapvétő jogait ezentúl ne cgy-egy nem zet, allam belső ügyének, ha nem az egész emberiség ügyé­nek tekintsék. Az egyesült nemzetek alap­okmánya már 1945-ben leszö­gezte: ....Mi, az egyesült nem­z etek népei elhatározván azt. ... hogy újból hitet teszünk alapvető emberi jogok, az em­beri személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők, vala mint a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága mellett... meg­állapodtunk abban, hogy e cé­lok megvalósítására erőfeszíté­seinket egyesítjük”. Az alap­okmány idézett gondolata a to­vábbiakban szélesedik, kimond­ja. hogy a földön mindenkit egyenlő emberi jogok illetnek meg — fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nél­kül. És mivel az ENSZ tagor­szágai azt is vállalták, hogy ki­dolgozzák az emberi jogok chartáját, törvénykönyvét, meg született az emberi jogok egye­temes nyilatkozata. A nyilatko­zatot az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése 1948. december 10-én fogadta el, s azóta minden esztendőben ezen a napon világszerte megemlé­keznek az emberi jogokról. Az emberi jogokról, amelye­ket a magyar törvényhozás nem egészen egy évvel a felszabadu­lás után, már 194G ban tör­vénybe iktatott, 1949-ben szüle­tett alkotmányunk pedig az alaptörvény paragrafusai közé emelt. Amikor 1972-ben az or­szággyűlés módosította a Ma­gyar Népköztársaság alkotmá­nyát, tovább cEölesedett az ál­lampolgárok al pvctő jogainak és kötelességeinek köre. Bár az ENSZ-tagállamok hu­szonnyolc esztendővel ezelőtt ünnepélyes nyilatkozatot fogad­tak el az emberi jogokról, saj­nos. ma is vannak rezsimek. amelyek semmibe veszik a nemzetközi akaratot, az ember méltóságát. Gondoljunk csak a chilei fasiszta juntára, a dél-aí- rikai gyilkos apartheidre, az im­perialista hatalmak újgyarma- tositó törekvéseire. A földön mindazoknak, akik­nek megadatott, hogy teljes ér­tékű emberi életet éljünk, kö­telességünk, hogy cselekvő szo­lidaritásunkkal küzdjiink a hu­mánum. az emberi jogok ma­radéktalan érvényesüléséért. Czinege Lajos vezérezredes Szófiába utazott A Varsói Szerződés tagálla­mai honvédelmi miniszteri bi­zottságának soron levő ülésére csütörtökön Szófiába utazott Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. Búcsúz­tatására a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Csórni Károly al­tábornagy. honvédelmi minisz­tériumi államtitkár. Jelen volt J. A. Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnoká­nak magyarországi képviselője és F. F. Krivcla vezérezredes, a Magyarországon ide’glenesen állomásozó szovjet déli hadse­regcsoport parancsnoka. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents