Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-09 / 291. szám

A tsz’kongresszusm készülve 5. Önállóság, tervszerűség, társadalmi érdek A MEZŐGAZDASÁGI ter­melőszövetkezeteit tömeges meg­alakulása óta másfél évtized telt el. Az alapító tagok közül még sokan részt vesznek a kö­zös munkában és ők tudják leg­jobban, hogy viszonylag rövid idő alatt milyen nagymérték­ben megváltozott a szövetkeze­tek élete, gazdálkodása. Megszi­lárdultak, megerősödtek a kö­zös gazdaságok, nagy részük olyan korszerűtlen terrjielő szo­cialista nagyüzemmé fejlődött, mely nemzetközileg is számot­tevő eredménnyel büszkélked­het. Jól kamatoznak tehát azok a szövetkezeti beruházások, me­lyekhez államunk is rendszeres, számottevő segítséget nyújtott. Helyesnek bizonyult az, hogy a szövetkezetek széles körű mű­ködési és gazdálkodási önálló­sághoz jutottak. A közös gazda­ságok révén sikerült eredmé­nyesen bevonni a nem is olyan régen még egyénileg gazdálko­dó parasztságot a közösségi élet­be, a szocializmus építésébe. Évszázados álmok váltak va­lóra. Rugalmas gazdálkodásuk­kal a tsz-ek újabb és újabb táji adottságokat, helyi lehető­ségeket aknáztak ki. És nem­csak másképp aratnak, más­képp ,,törik”, takarítják be a kukoricát, hanem az emberek is másképp gondolkoznak és másképp tekintenek egymásra. Igazi tekintélyt a szövetkeze­tekben ma a végzett munka, a megfelelő magatartás, a közös­ségi célok jó szolgálata ad. Ma­ga az élet, a mezőgazdasági technika fejlődése, a korszerű termelési módszerek terjedése megköveteli a műveltség, a szakmai tudás, a hozzáértés nö­vekedését A GYAKORLAT által igazolt szövetkezeti alapelveinkhez tart­juk magunkat a jövőben is. A gazdálkodás eredményei bizo­nyítják, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek mint gazdálko­dási egységek és társadalmi szervezetek alkalmasak á nagy­üzemi iparszerű termelés meg­valósítására és a közösségi élet kibontakoztatására. A tsz-ek képesek a korszerű és hagyo­mányos termelési eljárások és eszközök együttes alkalmazásá­ra. Szoros termelési együttmű­ködést tudnak kialakítani a háztáji gazdaságokkal és segí­tik a falu többi kistermelőit is. Pártunk XI. kongresszusa megerősítette azt az elvi tételt, hogy a szövetkezeti tulajdon a szocialista tulajdon egyik for­mája. Kimondotta, hogy felada­tunk a tsz-ek céltudatos fej­lesztése, szocialista vonásaik erősítése. Következetesen érvé­nyesíteni kell a tsz-ek ben a munka szerinti elosztás elvét, a kollektív tulajdonosi szem­léletet és a demokratizmust. Gyarapítani kell az oszthatat­lan, közös szövetkezeti tulaj­dont, növelni kell a szövetke­zeti földtulajdon arányát. Fo­kozni kell a gazdálkodás haté­konyságát és színvonalát. Ki kell használni a társulásokban levő lehetőségeket. Hozzá kell járulni a tagság szocialista élet­módjának, közösségi öntudatá­nak kialakulásához, fejlesztésé­hez. JOGGAL állapítja meg tehát a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának kongresszusi beszámoló tervezete a követke­zőket: „Pártunk bevált lenini szövetkezeti politikája az elért eredmények alapján nagy táv­latokat nyit a mezőgazdasági szövetkezetek előtt. Szerepük a fejlett szocialista társadalom építésében, a népgazdasági fel­adatok megoldásában, a mun­kás-paraszt szövetség erősítésé­ben a továbbiakban is jelentős lesz.” A kongresszusi előkészületek­kel egyidőben napirendre ke­rült a szövetkezeti jogszabályok módosítása, továbbfejlesztése is. Ezek kidolgozásánál figyelembe veszik a szövetkezeti közgyűlés seken elhangzott javaslatokat, kívánságokat, észrevételeket is. Bizonyára szem előtt tartják azt is, hogy a központi irányí­tás bevált módszereit erősíteni kell. Szükséges, hogy az állami szervek — a tsz-ek helyesen ér­telmezett önállóságának a kor­látozása nélkül — hathatósab­ban juttassák érvénybe az össz­társadalmi érdekeket. Megfelelő árpolitikával, támogatási és hi­telpolitikával tegyék eredmé­nyesebbé a termelés tervszerű befolyásolását. MÁSFÉL ÉVTIZED tapaszta­latai bizonyítják, hogy a ter­melőszövetkezetek jól éltek fo­kozódó önállóságukkal, eliga­zodtak a gazdasági szabályozók között és alkalmazkodtak is hozzájuk. Az önkéntesen meg­kötött szerződések termelési és értékesítési biztonságot terem­tettek a tsz-ekben, ugyanakkor elősegítették a központi célkitű­zések megvalósulását. Ez a rugalmas — a gazdasági ösztönzőkre alapozott — állami irányítás meggyőző eredménye­ket hozott: a termelőszövetke­zetek soha nem tettek eleget oly mértékben, olyan tervsze­rűen a központi* célkitűzések­nek, mint épp a IV. ötéves terv időszakában. Mindez akkor is figyelemre méltó, ha tudjuk, hogy bizonyos ágazatokban sok még a megoldandó feladat. Két­ségtelen azonban, hogy például a zöldség-, gyümölcs-, szőlőter­melés feltételeinek a javítását célzó legutóbbi kormányhatáro­zatok hamarosan kedvezően éreztetik majd hatásukat. Remélhető, hogy növekszik a tsz-ék kezdeményező készsége, és még nagyobb erőfeszítéseket tesznek az ötéves tervből rájuk háruló feladatok teljesítéséért. Ilyen körülmények között na­gyobb hangsúlyt kap a termelő- szövetkezetek érdekvédelme, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és az újjászervezett területi szövetségek működése is. A DECEMBERI kongresszus lehetővé teszi a sokféle ta­pasztalat, észrevétel, javaslat összegzését és nagymértékben hozzájárulhat szövetkezeti moz­galmunk további sikeres, egész­séges fejlődéséhez. T. B. (Vége) Vezetői munkakör betöltésére PÁLYÁZATOT 111RI > ETÜNK Feltetel: felsőfokú végzettség és gépgyártási gyakorlat. A pá­lyázatokat „Gyártáselökészítés” jeligére a szentesi hirdetőbe kérjük. r Uj otthont kapott a határőrök orosházi csapatmúzeuma A közelmúltban ünnepélyes keretek között új csapatmúze­umot nyitottak meg Orosházán, a határőrkerület parancsnok­ságán. A múzeum még 1970-ben alakult, s az azóta eltelt időben a hivatásos, a nyugalmazott és a sorállomány fáradságos kutató­munkával folyamatosan gazda, gította annak anyagát. A doku­mentumok mennyisége, a foko­zódó igények tették indokolttá, hogy a múzeum anyagait új, a réginél lényegesen jobb körül­mények között helyezzék el. A határőrkerület parancsnoka megnyitó beszédében elismerően szólt azokról az áldozatkész se­gítőkről, akik átlagon felüli munkájukkal élen jártak az anyag gyűjtésében, illetve a he­lyiség kialakításában, berende­zésében. Többek között Nász Mihály nyugalmazott százados és Kulcsár Tibor főtörzsőrmes­ter valamint Orbán József sza­kaszvezető, Seres Imre, Rákos Béla. Dara! Gábor, Pósán Gábor, Barta Sándor és Nagy Károly határőrök végeztek kiemelkedő munkát. A kiállított anyagok el. rendezéséért elismerést érdemel Surányi Andrásné fotólabor­kezelő, Mák Ferenc, Rusznák György, Mihály László, Farkas László és Balatoni Sándor ha­tárőr. A megnyitó beszéd zárógon­dolataként többek között a kö­vetkezőket mondotta a határőr­kerület parancsnoka: „Az új csapatmúzeum a határőrség, a kerület történetének, életének, valamint az együttműködő és a bevonható erőkkel való közös tevékenységünk bemutatásával szolgáljon továbbra is a névelés hatásos eszközéül. A parancsno­kok, a párt-, politikai munkások használják fel a “ határterületi lakosság — elsősorban a fi ata- lok — honvédelmi, személyi ál­lományuk internacionalista, ha- N zafias érzéseinek mélyítésére, a határőrizeti feladataink ered­ményesebb végrehajtására.” Az ünnepség részvevői ezután megtekintették a kiállított anya­got. s elismerő bejegyzéseket tettek a múzeum vendégköny­vébe. Küldöttek voltak az országos úttörőparlamenten Néhány napra alaposan meg-1 fiatalodott november j végén Za­laegerszeg. Úttörők vették birto- | kukba a várost és környékét, s ha valaki arról kíváncsiskodott, mit jelent ez a sok piros nyak­kendő, a nyüzsgés, a vidám gyér- j mekzsivaj, a helybeliek szívesen I igazították útba; itt tartják az országos úttörőparlamentet. A négynapos tanácskozáson me­gyénkből 17 pajtás vett részt* Az ott töltött pár nap sokáig emlé- | kezetes élmény marad számuk-1 ra. A komoly munka. a játék és a vidámság jól megfért egymás- ! sál ezen a parlamenten — \ amint azt a Békés megyei úttö- j rők következő kis élménybeszá- j mólói is bizonyítják. VENDÉGSÉGBEN SIMONFFYÉKNÁL Az egyik délután ellátogattunk ] helybeli családokhoz. Én Si- monffyéknál voltam. Laci, aki hozzám hasonló korú úttörő, ki­jött elébem a buszhoz és együtt mentünk hozzájuk. Ök egy eme­letes ház földszintjén laknak. Megmutatták az egész lakást, a ! szülei nagyon kedvesen fogad- j tak. A kisszobában megakadt a j szemem egy gitáron. Persze rög- ! tön megkérdeztem, hogy ki szó- j kott játszani rajta, mire meg­tudtam, hogy Laci édesapja. Ját­szott is rajta, azután pedig az orgonán is. Laci apukája ugyan­is egy egvüttes tagja. (Pribelszky László, Szarvas) HA CS1ZINEK LEMEZE LENNE... Számomra a Kilián úttörő- csapatnál rendezett záróest na­gyon emlékezetes, s azt hiszem, az marad Csizmadia bácsinak is. Ö Székesfehérvárról jött, és gon­doskodott róla, hogy mindig vi­dámak legyünk, ugyanis gitáro­zott. Egyébként az egyik legnép­szerűbb diákdalszerző és előadó, ő irta a „Szólj a szólj, ha kell” című dalt is. Öt hallgattuk és Nagy Endre egyszercsak meg­bökte az oldalam: ..Te. Pisti, jó lenne, ha Csizinek lemeze, vagy stúdiókazettája lenne, akkor ott-1 hon is hallgathatnánk magnóról, I lemezjátszóról. (Sanyi bácsinak [ Csizi a beceneve). Elkaptam! Endre karját és futottunk a kar- [ zatra, ahol Zsuzsa néni, azaz Szűcs Istvánné, az úttörőszövet­ség főtitkára ült. Előadtuk az öt­letünket, vagyis kérésünket, s ő megígérte, hogy beszél a Hang­lemezgyártó Vállalattal és Sa­nyi bácsival. (Zellei István, Szeghalom) MEGHÍVTAK BENNÜNKET EGY CSATÁRA Mi Egerváron voltunk a Rá-| kóczi várban egy délután, aho- j vá meghívtak bennünket egy I csatára. Egerváron kardot és kuruc sapkát kaptunk, majd szekéren .vonultunk a vár elé. Ott már várt bennünket a „)a- ! banc sereg”. Megkezdődött a csa- j ta. Megrohamoztuk a várat és sikerült is elfoglalni. A győzelem örömére szalonnasütést és tá­bortüzet rendeztünk. (Zsigmopd Csilla, Szeghalom) MEGLÁTOGATTUK A HATÁRŐRÖKET Én a „Játsszunk együtt” szek­cióban voltam és meglátogattak a határőrség KlSZ-alapszerveze- tét. A katonák bemutatót tar­tottak nekünk, kaptunk tőlük /jelvényeket és uzsonnával ven-1 dégeltek meg. Sok érdekes dol­got meséltek a katonaéletről,1 énekeltünk, játszottunk együtt. (Erdélyi Julianna. Békés) IGAZ TÖRTÉNET HATAMOVRÖL, A SZOVJET FELDERITÖKÖL Csoportunk együk nap Zalaud- varnokra és Zalaszentgrótra tett kirándulást. Megkoszorúztuk Hamburger Jenőnek, a nemzet­közi munkásmozgalom' harcosá­nak sírját, majd felkerestük a, zalaszentgróti emlékmúzeumot. Itt ismertük meg a következő igaz történetet. A Zala folyó egyik hídja fontos hídfőállást jelentett,' amit a németek 1945. március 28-án a levegőbe akar­tak röpíteni. Hatamov szovjet felderítő ezt megakadályozta. Hősi hálált halt — azóta a híd az ő nevét viseli. (Asztalos Éva, Kevermes) „IRÁNY GÖCSEJ” Nekem nagyon tetszett az „Irány Göcsej” akció, amikor Nagykanizsára utaztunk. Ott a kanizsai pajtások .fogadtak ben­nünket az úttörőházban, majd megnéztük a Thúry György Mú­zeumban a kanizsai szőtteseket, faragásokat, és egy afrikai törzs életét bemutató kiállítást. (Nagy Endre, Gyula) HAHÄTI HÜHÖ En arról az élményemről írok, ami Haháton történt és el is neveztük haháti hűhónak. „Fel- fedezőúton Zalában” jelmondat­tal Hahátra látogattunk, ahol úttörőparkot és úttörőszobát avattak. Az ünnepség után együtt uzsonnáztunk, játszottunk az. ottani pajtásokkal, nagyon jól éreztük magunkat. (Kincses Imre, Bélmegyer) MOST KEZDŐDIK AZ IGAZI MUNKA Még most is a hatása alatt va­gyok annak a hangulatnak, ami az országos parlamenten uralko­dott. Kicsit elszomorít, hogy olyan gyorsan eltelt a négy nap, de szomorkodásra nincs idő, inert most kezdődik az igazi munka. A feladatunk, hogy meg­ismertessük a Békés megyei kis­dobosokkal, úttörőkkel, mit lát­tunk. hallottunk a Parlamenten milyen határozatok születtek- (Szabó Zoltán, Gyoma) T. I 4 i 1976. DECEMBER 9,

Next

/
Thumbnails
Contents