Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-09 / 291. szám
A tsz’kongresszusm készülve 5. Önállóság, tervszerűség, társadalmi érdek A MEZŐGAZDASÁGI termelőszövetkezeteit tömeges megalakulása óta másfél évtized telt el. Az alapító tagok közül még sokan részt vesznek a közös munkában és ők tudják legjobban, hogy viszonylag rövid idő alatt milyen nagymértékben megváltozott a szövetkezetek élete, gazdálkodása. Megszilárdultak, megerősödtek a közös gazdaságok, nagy részük olyan korszerűtlen terrjielő szocialista nagyüzemmé fejlődött, mely nemzetközileg is számottevő eredménnyel büszkélkedhet. Jól kamatoznak tehát azok a szövetkezeti beruházások, melyekhez államunk is rendszeres, számottevő segítséget nyújtott. Helyesnek bizonyult az, hogy a szövetkezetek széles körű működési és gazdálkodási önállósághoz jutottak. A közös gazdaságok révén sikerült eredményesen bevonni a nem is olyan régen még egyénileg gazdálkodó parasztságot a közösségi életbe, a szocializmus építésébe. Évszázados álmok váltak valóra. Rugalmas gazdálkodásukkal a tsz-ek újabb és újabb táji adottságokat, helyi lehetőségeket aknáztak ki. És nemcsak másképp aratnak, másképp ,,törik”, takarítják be a kukoricát, hanem az emberek is másképp gondolkoznak és másképp tekintenek egymásra. Igazi tekintélyt a szövetkezetekben ma a végzett munka, a megfelelő magatartás, a közösségi célok jó szolgálata ad. Maga az élet, a mezőgazdasági technika fejlődése, a korszerű termelési módszerek terjedése megköveteli a műveltség, a szakmai tudás, a hozzáértés növekedését A GYAKORLAT által igazolt szövetkezeti alapelveinkhez tartjuk magunkat a jövőben is. A gazdálkodás eredményei bizonyítják, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek mint gazdálkodási egységek és társadalmi szervezetek alkalmasak á nagyüzemi iparszerű termelés megvalósítására és a közösségi élet kibontakoztatására. A tsz-ek képesek a korszerű és hagyományos termelési eljárások és eszközök együttes alkalmazására. Szoros termelési együttműködést tudnak kialakítani a háztáji gazdaságokkal és segítik a falu többi kistermelőit is. Pártunk XI. kongresszusa megerősítette azt az elvi tételt, hogy a szövetkezeti tulajdon a szocialista tulajdon egyik formája. Kimondotta, hogy feladatunk a tsz-ek céltudatos fejlesztése, szocialista vonásaik erősítése. Következetesen érvényesíteni kell a tsz-ek ben a munka szerinti elosztás elvét, a kollektív tulajdonosi szemléletet és a demokratizmust. Gyarapítani kell az oszthatatlan, közös szövetkezeti tulajdont, növelni kell a szövetkezeti földtulajdon arányát. Fokozni kell a gazdálkodás hatékonyságát és színvonalát. Ki kell használni a társulásokban levő lehetőségeket. Hozzá kell járulni a tagság szocialista életmódjának, közösségi öntudatának kialakulásához, fejlesztéséhez. JOGGAL állapítja meg tehát a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának kongresszusi beszámoló tervezete a következőket: „Pártunk bevált lenini szövetkezeti politikája az elért eredmények alapján nagy távlatokat nyit a mezőgazdasági szövetkezetek előtt. Szerepük a fejlett szocialista társadalom építésében, a népgazdasági feladatok megoldásában, a munkás-paraszt szövetség erősítésében a továbbiakban is jelentős lesz.” A kongresszusi előkészületekkel egyidőben napirendre került a szövetkezeti jogszabályok módosítása, továbbfejlesztése is. Ezek kidolgozásánál figyelembe veszik a szövetkezeti közgyűlés seken elhangzott javaslatokat, kívánságokat, észrevételeket is. Bizonyára szem előtt tartják azt is, hogy a központi irányítás bevált módszereit erősíteni kell. Szükséges, hogy az állami szervek — a tsz-ek helyesen értelmezett önállóságának a korlátozása nélkül — hathatósabban juttassák érvénybe az össztársadalmi érdekeket. Megfelelő árpolitikával, támogatási és hitelpolitikával tegyék eredményesebbé a termelés tervszerű befolyásolását. MÁSFÉL ÉVTIZED tapasztalatai bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetek jól éltek fokozódó önállóságukkal, eligazodtak a gazdasági szabályozók között és alkalmazkodtak is hozzájuk. Az önkéntesen megkötött szerződések termelési és értékesítési biztonságot teremtettek a tsz-ekben, ugyanakkor elősegítették a központi célkitűzések megvalósulását. Ez a rugalmas — a gazdasági ösztönzőkre alapozott — állami irányítás meggyőző eredményeket hozott: a termelőszövetkezetek soha nem tettek eleget oly mértékben, olyan tervszerűen a központi* célkitűzéseknek, mint épp a IV. ötéves terv időszakában. Mindez akkor is figyelemre méltó, ha tudjuk, hogy bizonyos ágazatokban sok még a megoldandó feladat. Kétségtelen azonban, hogy például a zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermelés feltételeinek a javítását célzó legutóbbi kormányhatározatok hamarosan kedvezően éreztetik majd hatásukat. Remélhető, hogy növekszik a tsz-ék kezdeményező készsége, és még nagyobb erőfeszítéseket tesznek az ötéves tervből rájuk háruló feladatok teljesítéséért. Ilyen körülmények között nagyobb hangsúlyt kap a termelő- szövetkezetek érdekvédelme, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és az újjászervezett területi szövetségek működése is. A DECEMBERI kongresszus lehetővé teszi a sokféle tapasztalat, észrevétel, javaslat összegzését és nagymértékben hozzájárulhat szövetkezeti mozgalmunk további sikeres, egészséges fejlődéséhez. T. B. (Vége) Vezetői munkakör betöltésére PÁLYÁZATOT 111RI > ETÜNK Feltetel: felsőfokú végzettség és gépgyártási gyakorlat. A pályázatokat „Gyártáselökészítés” jeligére a szentesi hirdetőbe kérjük. r Uj otthont kapott a határőrök orosházi csapatmúzeuma A közelmúltban ünnepélyes keretek között új csapatmúzeumot nyitottak meg Orosházán, a határőrkerület parancsnokságán. A múzeum még 1970-ben alakult, s az azóta eltelt időben a hivatásos, a nyugalmazott és a sorállomány fáradságos kutatómunkával folyamatosan gazda, gította annak anyagát. A dokumentumok mennyisége, a fokozódó igények tették indokolttá, hogy a múzeum anyagait új, a réginél lényegesen jobb körülmények között helyezzék el. A határőrkerület parancsnoka megnyitó beszédében elismerően szólt azokról az áldozatkész segítőkről, akik átlagon felüli munkájukkal élen jártak az anyag gyűjtésében, illetve a helyiség kialakításában, berendezésében. Többek között Nász Mihály nyugalmazott százados és Kulcsár Tibor főtörzsőrmester valamint Orbán József szakaszvezető, Seres Imre, Rákos Béla. Dara! Gábor, Pósán Gábor, Barta Sándor és Nagy Károly határőrök végeztek kiemelkedő munkát. A kiállított anyagok el. rendezéséért elismerést érdemel Surányi Andrásné fotólaborkezelő, Mák Ferenc, Rusznák György, Mihály László, Farkas László és Balatoni Sándor határőr. A megnyitó beszéd zárógondolataként többek között a következőket mondotta a határőrkerület parancsnoka: „Az új csapatmúzeum a határőrség, a kerület történetének, életének, valamint az együttműködő és a bevonható erőkkel való közös tevékenységünk bemutatásával szolgáljon továbbra is a névelés hatásos eszközéül. A parancsnokok, a párt-, politikai munkások használják fel a “ határterületi lakosság — elsősorban a fi ata- lok — honvédelmi, személyi állományuk internacionalista, ha- N zafias érzéseinek mélyítésére, a határőrizeti feladataink eredményesebb végrehajtására.” Az ünnepség részvevői ezután megtekintették a kiállított anyagot. s elismerő bejegyzéseket tettek a múzeum vendégkönyvébe. Küldöttek voltak az országos úttörőparlamenten Néhány napra alaposan meg-1 fiatalodott november j végén Zalaegerszeg. Úttörők vették birto- | kukba a várost és környékét, s ha valaki arról kíváncsiskodott, mit jelent ez a sok piros nyakkendő, a nyüzsgés, a vidám gyér- j mekzsivaj, a helybeliek szívesen I igazították útba; itt tartják az országos úttörőparlamentet. A négynapos tanácskozáson megyénkből 17 pajtás vett részt* Az ott töltött pár nap sokáig emlé- | kezetes élmény marad számuk-1 ra. A komoly munka. a játék és a vidámság jól megfért egymás- ! sál ezen a parlamenten — \ amint azt a Békés megyei úttö- j rők következő kis élménybeszá- j mólói is bizonyítják. VENDÉGSÉGBEN SIMONFFYÉKNÁL Az egyik délután ellátogattunk ] helybeli családokhoz. Én Si- monffyéknál voltam. Laci, aki hozzám hasonló korú úttörő, kijött elébem a buszhoz és együtt mentünk hozzájuk. Ök egy emeletes ház földszintjén laknak. Megmutatták az egész lakást, a ! szülei nagyon kedvesen fogad- j tak. A kisszobában megakadt a j szemem egy gitáron. Persze rög- ! tön megkérdeztem, hogy ki szó- j kott játszani rajta, mire megtudtam, hogy Laci édesapja. Játszott is rajta, azután pedig az orgonán is. Laci apukája ugyanis egy egvüttes tagja. (Pribelszky László, Szarvas) HA CS1ZINEK LEMEZE LENNE... Számomra a Kilián úttörő- csapatnál rendezett záróest nagyon emlékezetes, s azt hiszem, az marad Csizmadia bácsinak is. Ö Székesfehérvárról jött, és gondoskodott róla, hogy mindig vidámak legyünk, ugyanis gitározott. Egyébként az egyik legnépszerűbb diákdalszerző és előadó, ő irta a „Szólj a szólj, ha kell” című dalt is. Öt hallgattuk és Nagy Endre egyszercsak megbökte az oldalam: ..Te. Pisti, jó lenne, ha Csizinek lemeze, vagy stúdiókazettája lenne, akkor ott-1 hon is hallgathatnánk magnóról, I lemezjátszóról. (Sanyi bácsinak [ Csizi a beceneve). Elkaptam! Endre karját és futottunk a kar- [ zatra, ahol Zsuzsa néni, azaz Szűcs Istvánné, az úttörőszövetség főtitkára ült. Előadtuk az ötletünket, vagyis kérésünket, s ő megígérte, hogy beszél a Hanglemezgyártó Vállalattal és Sanyi bácsival. (Zellei István, Szeghalom) MEGHÍVTAK BENNÜNKET EGY CSATÁRA Mi Egerváron voltunk a Rá-| kóczi várban egy délután, aho- j vá meghívtak bennünket egy I csatára. Egerváron kardot és kuruc sapkát kaptunk, majd szekéren .vonultunk a vár elé. Ott már várt bennünket a „)a- ! banc sereg”. Megkezdődött a csa- j ta. Megrohamoztuk a várat és sikerült is elfoglalni. A győzelem örömére szalonnasütést és tábortüzet rendeztünk. (Zsigmopd Csilla, Szeghalom) MEGLÁTOGATTUK A HATÁRŐRÖKET Én a „Játsszunk együtt” szekcióban voltam és meglátogattak a határőrség KlSZ-alapszerveze- tét. A katonák bemutatót tartottak nekünk, kaptunk tőlük /jelvényeket és uzsonnával ven-1 dégeltek meg. Sok érdekes dolgot meséltek a katonaéletről,1 énekeltünk, játszottunk együtt. (Erdélyi Julianna. Békés) IGAZ TÖRTÉNET HATAMOVRÖL, A SZOVJET FELDERITÖKÖL Csoportunk együk nap Zalaud- varnokra és Zalaszentgrótra tett kirándulást. Megkoszorúztuk Hamburger Jenőnek, a nemzetközi munkásmozgalom' harcosának sírját, majd felkerestük a, zalaszentgróti emlékmúzeumot. Itt ismertük meg a következő igaz történetet. A Zala folyó egyik hídja fontos hídfőállást jelentett,' amit a németek 1945. március 28-án a levegőbe akartak röpíteni. Hatamov szovjet felderítő ezt megakadályozta. Hősi hálált halt — azóta a híd az ő nevét viseli. (Asztalos Éva, Kevermes) „IRÁNY GÖCSEJ” Nekem nagyon tetszett az „Irány Göcsej” akció, amikor Nagykanizsára utaztunk. Ott a kanizsai pajtások .fogadtak bennünket az úttörőházban, majd megnéztük a Thúry György Múzeumban a kanizsai szőtteseket, faragásokat, és egy afrikai törzs életét bemutató kiállítást. (Nagy Endre, Gyula) HAHÄTI HÜHÖ En arról az élményemről írok, ami Haháton történt és el is neveztük haháti hűhónak. „Fel- fedezőúton Zalában” jelmondattal Hahátra látogattunk, ahol úttörőparkot és úttörőszobát avattak. Az ünnepség után együtt uzsonnáztunk, játszottunk az. ottani pajtásokkal, nagyon jól éreztük magunkat. (Kincses Imre, Bélmegyer) MOST KEZDŐDIK AZ IGAZI MUNKA Még most is a hatása alatt vagyok annak a hangulatnak, ami az országos parlamenten uralkodott. Kicsit elszomorít, hogy olyan gyorsan eltelt a négy nap, de szomorkodásra nincs idő, inert most kezdődik az igazi munka. A feladatunk, hogy megismertessük a Békés megyei kisdobosokkal, úttörőkkel, mit láttunk. hallottunk a Parlamenten milyen határozatok születtek- (Szabó Zoltán, Gyoma) T. I 4 i 1976. DECEMBER 9,
