Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-09 / 291. szám

Felnőttek ai iskolapadban Gyomán és Csorváson Emlékeztetőül a II. országos felnőttoktatási konferenciára Békés megyében 1970-től ta- - valy szeptemberig 6 és fél ezer ember végezte el a dolgozók általános iskoláját. Megyénk összlakosságát tekintve a kép­zeletbeli országos listán rangos gógusok Országos Szakszerveze­tének főtitkára zárszavában elő­zetes megállapodásnak tekintet­te a Békés megyeiek házigazdái felajánlását és 1977 februárjá­ban részletesen megbeszélik helyezést kapna felnőttoktatá- | majd a nyári békéscsabai fel­sunk. Azok közül, akik e szép eredményt elérték, 14-en utaz­tak novemberben a II. orszá­gos felnőttoktatási konferenciá­ra, közülük kilencen kitüntető elismerésben is részesültek Bu­dapesten. Három szekcióülésen, az általános és középiskolai fel­nőttoktatás, a felnőttszakmun- kás-képzés tagozataiban mondoV ták el megyénk képviselői ta­pasztalataikat. Várják az üzemek képviselőit 1976 nyarán Békéscsabán ren­dezték első ízben az országos felnőttoktatási metodikai tábort. A kísérlet és a rendezés sike­rét az ország legkülönbözőbb pontjáról érkező jó visszhang, valamint az OPI és az Okta­tási Minisztérium köszönőlevele bizonyítja. Deák Ferenc, a Bé­kés megyei Tanács művelődés- ügyi osztályának vezetőhelyette­se a budapesti tanácskozáson felszólalásában erről a táborról beszélt. Elmondotta, hogy a gyermekeket oktató pedagógu­soknak külön kell tanulniuk a felnőttoktatás módszertanát. Az ismeretek szerzésére, a tapaszta- letcserére kitűnő lehetőséget nyújtott a nyári békéscsabai to­vábbképzés. ezért hasznos len­ne azt ismétlődően megrendez­ni. Dr. Voksán József, a Peda-1 , nőttoktatási tábor rendszerét, menetét. Szeretnék azt, ha jö­vőre a pedagógusok mellett a vállalatok, gyárak oktatási fele­lősei Í6 részt vennének a me­todikai tábor programjában. Ellentmondások — megoldás nélkül Róta Pál Békés megyei fel­nőttoktatási felügyelő ismertet- j te a konferencia hallgatóival a megye üzemeinek és a dolgo- j zók iskolájának jó kapcsolatát, | a kihelyezett osztályok eredmé- j nyeit, a gyárak, vállalatok se- i gítségnyűjtását. A közművelő- | dési intézmények közül kiemel- i te a színház nyújtotta lehetősé­geket. Felnőttoktatási telt háza- j kát szerveztek, munkás-művész ’ találkozókat, rendhagyó iroda- ; lomórákat, vitaesteket rendeztek közösen a Békés megyei Jókai ■ Színházzal. Az ifjúsági és út- j törőházban klubot alakítottak a j dolgozók középiskolájába járó j hallgatók részére. Beszédében elmondta, hogy „a felnőttokta­tásnak az is feladata, hogy köz- j művelődésre, közéletre nevelje j a hallgatókat. . .. ehhez a ta- j gozatvezetőknek kissé kultúr- politikusokká is kell válniuk.’’ Szólt még a felnőttoktatás mun- : kajogi, bérügyi problémáiról. Égető gondként jelentkeznek különböző ellentmondások, pél­Megjelent a decemberi Kincskereső Tengerjáró magyar bíró naplójába riagy sietve ezt jegyezte: London város ködös, sáros Világváros Párizs, var ott egy nagy vár is. A szépséges Lisszabon a tengerről visszavon. Mulatságos rímek, szellemes szójátékok jellemzik ezt a rész­letet. Az írója pedig Mármarosi József kisbéri fiatalember. Esz­tendeinek száma talán még a 14- et sem éri el, játékos gondolata­it mégis több pajtásának alko­tása mellett közölte a Kincske­reső. A szerkesztőségbe küldött gyermekversek és rajzok han­gulatos kis gyűjteményét talál­juk a decemberi .szám 3. oldalán. A Testvérmúzsák című rovat­ban a rádió új hangjátéksoroza- tára hívja fel a figyelmet az út­törők lapja. A Százszorszép Színház sorozatában 5 hangjáté- kot hallhatnak a pajtások, mé­lyeket kritikusként bírálhatnak. A kritikai pályázat feltételeit a Pajtás Újság december 15-i szá­ma írja meg részletesen, Érde- mes minden pajtásnak kritika- írással próbálkoznia. Eddig hátulról lapoztuk az újságot, az olvasók szokásai sze­rint. A gyakorlati, játékos fej­törők, feladatok mellett pedig változatos, színes, értékes irodal- & Talán méltatlanul keveset be­szélünk Tömörkény Istvánról, ■ ezt a hiányt igyekszik pótolni a Ferkó című novella megjelenése. Immáron klasszikusnak mond­ható íróink közül Nagy Lajos: Képtelen természetrajzának két kedves állatjellemzése (A han-' gya és Az elefánt) mosolyoghatja meg az olvasót. Fiatal íróinkat Tőke Péter, Sárkady Mária elbeszélései mu-j tátják be, verseket pedig Eées Ernőtől. Nagy Lászlótól, Kiss Annától, Farkas Árpádtól. Ga- lambosi Lászlótól, Vihar Bélától olvashatunk. Bűbájos gyermektörténet a folytatásos Az úgy volt című tör­ténet Janikovszky Éva tollából, Béber László illusztrációival. Januártól új borítólapot ígér a Kincskereső, kíváncsian várjuk a grafikusok gyermekeknek mi képeskönyvet tár olvasói elé j szánt rajzát, a könyvszárnyú dául a tagozatvezetők és isko­laigazgatók kapcsolatában, a ki­helyezett osztályokban tanító pedagógusok utaztatásában, dí­jazásában. Az osztályfőnöki kö­telességeket el kell látniuk a pedagógusoknak, de bért fizetni ezért a különmunkáért szinte lehetetlen. A jövő a távoktatásé A felnőttoktatási konferencia ajánlásai évekre szóló feladato­kat jelentenek a művelődés irá­nyítóinak, végrehajtóinak, a ter­melőüzemeknek. Néhány a ja­vaslatok közül; országosan kö­zös irányelveket kell kidolgozni a termelési munkarend és az ok­tatási formák összehangolásá­hoz, kialakítani 'módszertani kutatóbázisokat és terjeszteni az új felismeréseket. Tanítsák meg a jövő pedagógusait a felnőttek oktatására! A közművelődési intézmények teremtsenek kon­zultációs lehetőségeket azokban a községekben, tanyákon é*s olyan emberek számára, ahová és akikhez az iskola nem tud eljutni. Az üzemek, vállalatok építsék be ötéves képzési ter­veikbe azt a feladatot is, hogy a munkahelyi közösségek a kul­túra közösségei legyenek. A fel­nőttoktatás jövője a hazai viszo­nyoknak megfelelő távoktatási i-endszer 'kialakítása le6z. Végül „felhívja a konferencia hazánk minden állampolgárának figyel­mét, hogy képezze folytonosan magát, hazánk és saját fejlődé­se érdekében.” A mindenki iskolájának rend­kívüli hasznosságára építve emelték a magánvizsgákra kije­lölt iskolák számát megyénk­ben. Talán sokan nem ismerik á lehetőségeket e vizsgákkal kapcsolatban. A kötelező hat tantárgyból nem feltétlenül szükséges egy alkalommal be­számolni a 7., 8. osztályt vég­zőknek. Négy részletben vizs­gázhatnak, akik a konzultációkra is eljárnak. Békéscsabán az if­júsági és úttörőházban szerve­zett konzultációs központ hall­gatói január lü-ig vizsgáznak. Januárban ismét, itt is jelent­kezhetnek 5.-től 8.-ig azok a felnőttek, akik el szeretnék vé­gezni az általános iskolát. Vidé­ken az eleki és békési műve­lődési házakban működnek kon­zultációs központok, januártól pedig a közművelődési intéz­mények és vállalatok szakszer­vezetének segítségével az érdek­lődők bekapcsolódhatnak az ok­tatásba. bármelyik Békés me­gyei városban vagy községben is. Bede Zsóka Pávakörök és citerazenekaro megyei találkozója A tótkomlósi nemzetiségi pávakör a színpadon Nagy sikert aratott a kondorosi citerazenekar is (KoczÍ6zky László felv.) Az elmúlt hét végén több mint hatszáz résztvevővel ren­dezték meg a Röpülj páva kö­rök és citerazenekarok megyei Megyénk a 16. században & Kincskereső. i madarat. A napokban jelent meg a „Forráskiadványok a Eékés me­gyei Levéltárból'’ sorozat leg­újabb 7. kötete, „Békés megye élete a 16- században" címmel. A kötet szerzője dr. Csípés Antal, aki a Megyei Levéltár munkatársaként indult el a ku­tatói pályán, s a /megyei és az országos levéltár gazdag anya­gából született ez a kötet is. A közel száz oldal terjedelmű mű több fejezetből áll. Ismerteti megyénk lö. századi történetét, majd a települési viszonyokról, birtokviszonyokról és a megye nemességéről szól. Tanulságos olvasmányul szolgál a jobbá­gyok és a gyulai várbirtok éle­téről szóló rész. Megismerked­hetünk a kézműiparral, a ma­jorsági gazdálkodással, a földes­úri árutermeléssel es a kereske­delemmel is. Olvashatunk a kö- I tétben a feudális jellegű szolgál­tatásokról, a gabonatermelésről, és az állattenyésztésről. A török hódításról, a megye török ura­lom alatti életéről, s megyénk pusztulásáról íródott az utolsó fejezet. A függelékben megta­lálható a 16. században haszná­latos fontosabb fogalmak, kife­jezések magyarázata, a mérté­kek és pénzek ismertetése. A kötetben elhelyezett iöbb tér­kép és ábra segíti az olvasót a mondanivaló jobb megértésé­ben. ,A könyv a Békés megyei Ta­nács V. B. művelődésügyi osz­tálya kiadásában jelent meg, az elegáns kivitelezés a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemének dolgozóit dicséri. — Oniíosi *— találkozóját. A Megyei Műve­lődési Központ a sarkadi bázis­központtal közösen szervezte a kétnapos programot. Szombaton a gyomai művelődési házban 14 citerazenekar és 8 pávakör mu­tatta be műsorát. Másnap, va­sárnap. Csorváson, a művelő­dési és ifjúsági házban másik 15 zenekar és 10 pávakör lépett a színpadra. A találkozó egy;k célja a jövő év második felé­ben sorra kerülő citerazenekari minŐ6Ítöre való felkészítést szolgálta. A szakemberek ter­mészetesen a pávakörök mun­kájához is sok hasznos tanács- csat szolgáltak. Általános véle­mény: az elmúlt évekhez ké­pest emelkedett a csoportok munkájának színvonala. Este a legjobb csoportok gála­műsort adtak. Gyomán és Csor­váson is telt ház tapsolt a ze­nészek. énekesek, táncosok pro­dukcióinak. Bm MfflB. ^1976. DECEMBER 9.

Next

/
Thumbnails
Contents