Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-09 / 291. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEG VEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai 1976. DECEMBER 9., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 tiller XXXI. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM M A: TUDNIVALÓK A RECEPTEKRŐL (3. oldal) KÜLDÖTTEK VOLTAK AZ ORSZÁGOS ÜTTÖRÖ- PARLAMENTBEN (4 oldal) FELNŐTTEK AZ ISKOLAPADBAN (5. oldal) Kádár János hazaérkezett Ausztriából Közleményt adtak ki hivatalos látogatásáról Beieszólás vagy kibicelés Részt vettém azon az értekezleten, amelynek fő mondanivalója volt a szocialista demokrácia érvényesülése és fejlesztése. Az előadó többek között szó szerint ezt mondta: „El akarjuk érni, hogy még többen, s mind többen vegyenek részt a hatalom gyakorlásában, szóljanak bele a közérdekű kérdések megvitatásába és eldöntésébe”. Ezt úgy értelmeztem: a beleszólás olyan állampolgári joggá nőtt, amit állampolgári kötelesség is gyakorolni. Vagyis a lakosság mind nagyobb számban működjön közre a tanácsok, a különféle szervek, testületek munkájában. Az utóbbi évek tapasztalataiból megállapítható, hogy államunk a dolgozók millióinak támogatását élvezi: a párt és az állam mindennapi munkáját önkéntes társadalmi aktivisták százezrei segítik. Ezzel alkotó módon járulnak hozzá szocialista társadalmunk arculatának formálásához. Ezek az emberek valóban beleszólnak a közügyekbe, segítve a nagy feladatok megoldását. Sok értekezleten, fórumon vettem részt az eltelt évtizedek alatt és olyan hang is megütötte a fülemet: a demokráciába minden belefér; a beleszólás, a közbeszólás, a fals hang, a kibicelés. Ez mintha azt állítaná, további lépésekre már nincs is szükségünk. Persze vannak felszólalások, melyek olykor kezdetben még fals hangot ütnek meg — bár jóindulattal hangzanak el. Ez annak tudható be, hogy sokan most sajátítják el a szocialista demokrácia fogalmának pontos jelentését, gyakorlásának módját. Ök a demokrácia művelőinek „kezdő iskolásai”. Hiszen alig van az életben, amire azt mondanák: „nem érdekel”. Minden érdekli őket, minden lehetőséget — az értekezleteket, a válaszadásokat — kihasználnak tájékozódásuk bővítésére. Lehetnek lokálpatrióták, de, azért érdeklődési körükben már ott van az ország, a társadalom. Ök azok a munkások, parasztok és értelmiségiek, akik fáradságos munka árán is tanulnak, művelődnek, tájékozódnak. Ezzel törekednek arra, hogy necsak felszólalók, de beleszólok legyenek a sorsukat érintő kérdések megvitatásába, eldöntésébe. A közügyekbe beleszóló már tudja, mire képes a társadalom, a közösség. Ezért ő maga nem épít légvárakat, hanem a közvetlen célokat ösz- szeveti a lehetőségekkel. De amit aztán így eltökél, annak teljesítéséért kész a munkára, az erőfeszítésekre. Ez az a beleszólás, aminek révén a gondolatok közkinccsé válnak. Visszakanyarodva előző gondolatomhoz, szintén az értekezleteken tapasztalható az úgynevezett közbeszóló, azaz, a kibic. Ügy szól közbe, mintha nem is ebben a világban élne. Amit neki kellene elvárnia saját magától, azt másoktól várja el, ő nem érez felelősséget a mérlegelésben, a bírálatban, a célok valós megjelölésében. A kibic abból indul ki, ő a világ közepe, az értekezlet ' fénypontja, mindennek körülötte kell, forogni. És minden intézkedés csak akkor jó, ha az neki, személy szerint jó. Ami pedig nemcsak az ő személyes érdekében történik, az kívül esik látókörén. Ez a legfőbb különbség a beleszóló és a közbeszóló — a kibic között. Ez nem segíti, hanem hátráltatja a közgondolkodást. Mit lehet tenni? Amit nap mint nap már eddig is tettünk: segíteni a közbeszólókat és a társadalomnak még háttal álló embereket. A szocialista demokrácia fejlődését az segíti a legjobban, ha a vezetők mindenütt valóban igényt tartanak a dolgozók véleményére. Az egyszerű emberek sokszor vonakodnak beleszólni a munkahely vagy tágabb közösség ügyeibe, de ha erre ösztönzik őket, kiderül nagyon is jó véleményük, javaslatuk van. Ne maradjon 1 el tehát ez a segítő bátorítás, mert minél többen lesznek beleszólok és minél kevesebben a közbeszólók, annál erőteljesebben bontakozik ki gyakorlatunkban a szocialista demokrácia érvényesítése. Ezért tekintünk tisztelettel azokra az üzemi, vállalati, hivatali és szövetkezeti vezetőkre, akik ösztönzik és támogatják a dolgozók tanulását, iskolázását és a kulturális alapot valóban a dolgozók művelődésére fordítják. Viszont mélyen elítéljük azt a jelenséget, amikor a vállalati vezetők tiltják vágy nehezi- tik a dolgozók tanulását! Olyan emberek teszik ezt, akiknek tudniuk kellene, hogy a holnapot a mával építjük, hogy a dolgozók műveltsége elválaszthatatlan politikai rendszerünk fejlődésétől. A kibicelés itt is káros... Rocskár János Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának velső titkára, az Elnöki Tanács tagja befejezte Ausztriában tett kétnapos hivatalos látogatását és feleségével, valamint kíséretének tagjaival szerdán kora délelőtt az osztrák fővárosból különvonat- tal visszaindult Budapestre. Kádár Jánost Bécs magyar és osztrák zászlókkal díszített keleti pályaudvarán ünnepélyesen búcsúztatták. Ott volt ár. Bruno Kreisky szövetségi kancellár és felesége, az osztrák kormány több tagja — köztük dr. Willibald Bahr külügyminiszter, a kancellári hivatal, a külügyminisztérium számos- vezető munkatársa, a Bécsben akkreditált diplomáciai képviselet több vezetője és tagja. Jelen volt a bécsi magyar kolónia sok képviselőié is. Kádár János szívélyesen elbúcsúzott a megjelent személyiségektől. Ä magyar kolónia úttörői a Központi Bizottság első titkárának és feleségének, Bruno Kreiskynek és feleségének virágcsokrot nyújtottak át. A kancellár és felesége Kádár Jánost a különvonathoz kísérte, amely 9 óra után néhány perccel gördült ki a bécsi pályaudvarról. Az osztrák—magyar határig Kádár Jánost elkísérte dr. Nagy Lajos, a Magyar Népköz- társaság ausztriai nagykövete. Kádár János, a Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja felesége társaságában szerdán hazaérkezett Ausztriából, ahol dr. Bruno Kreiskynek. az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának I meghívására tett hivatalos látó- ( gatást. Kádár János kíséretében ' 1 volt Púja Frigyes külüsvminisz-1 tér. dr. Bíró József külkereske- í I delmi miniszter, Katona István, I a Népszabadság főszerkesztője, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és dr. Nagy Lajos, hazánk ausztriai nagykövete. Kádár Jánost és kíséretét a Keleti pályaudvaron TAza r György, a Minisztertanács elnöke. Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Cseterki Latos, az Elnöki Tanács titkára. Benkei András belügyminiszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Rácz Pál külügyi államtitkár, dr. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár és Varga István, a KB osztályvezeiő- belvettose fosadta. Jelen volt dr. Peter Hohenfellner. az Osztrák Köztársaság budapesti nagvkö- vPt«pp'ének ideiglenes ügyvivője. (MTI) tKádár János hivatalos láto- oatnsn -nf s^nln kft-lem.énvt tápunk 2. oldalán közöljük.) Hogyan módosulhat az év végi, ünnepek előtti munkarend? December 24-e és 31-e rendes munkanap. E napokon azonban olyan munkaidőt lehet alkalmaz^ ni, amelyet a kollektív szerződés — vagy azt helyettesítő rendelkezés — a szombati munkanapra előír. A többműszakos vállalatoknál a második, illetőleg a harmadik műszak elhagyható, és az e napi munkaidő ott is lerövidíthető, ahol a kollektív szerződés szombati munkaidőt nem szabályoz. A munkarend-változtatás folytán kieső munkaidőt le kell dolgozni, kivéve, ha a munkaidőbeosztás', illetőleg a termelés szokásos rendje ezt nem teszi lehetővé. A rövidebb munkaidő alkalmazása illetve a műszak elhagyása miatt kieső időre munkabér nem jár. A munkarend-változtatás nem érinti a megszakítás nélkül folyamatosan üzemelő vállalatoknál illetőleg ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott dolgozók munkarendjét. A kereskedelem és a közlekedés területén dolgozók munkarendjét a belkereskedemi, illetve a közlekedés- és posta ügyi miniszter állapítja meg. (MTI) Kedvezően alakult az idei esztendő Sajtótájékoztató idegenforgalmunk helyzetéről Idegenforgalmunk helyzetéről, feladatairól tartott szerdán sajtó- tájékoztatót Szurdi István, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke, az ÓIT tanácstermében. Mint elmondta, az idei év különösen kedvezően alakult, 1970 első tíz hónapjában csaknem 9 millió külföldi látogatott az országba, 4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A legtöbben az elmúlt évekhez hasonlóan Csehszlovákiából és Jugoszláviából, illetve Ausztriából és az NSZK-ból jöttek. Némileg visz- szaesett azonban az olasz forgalom, de növekedett a lengyel turisták száma. Október végéig megközelítően annyi magyar állampolgár utazott külföldre, mint tavaly az egész év során, 3,3 millió. Az idén jelentősen bővült a szállodai kapacitás is, 1050 szállodai férőhely létesült. többek között a hévízi Termál Hotelt, az Avar Szállót Mátrafüreden és a Pannónia Szállót Pécsen adtak át az idegenforgalomnak. A tervek ismertetésével Szurdi István elmondta, hogy 1977-ben újabb szállodákkal gazdagodik turizmusunk. Budapesten a Hiltont, Balaton földváron pedig a Neptun Szállodát adjak ál rendsllelésének. Emellett mintegy .3900 olcsóbb férőhellyel is bővül a vendéglátás fogadókapacitása, a kempingekben 2800-zal, a bun- galowokban és a motelekben pedig 1100-zal többek pihenhetnek májd, mint ebben az évben. (MTI) . A Ganz* MÁVAG*ban átadták a szovjet- vasútnak az 500. motorvonatát A Ganz-MÁVAG-ban szerdán átadták a MASINOIMPORT külkereskedelmi egyesülés képviselőinek a szovjet vasutak részére gyártott ötszázadik motorvonatot. A felszabadulás óta a Szovjetuniónak átadott 500 motorvonat összesen 1917 kocsiból áll, a motorok összteljesítménye eléri a 700 ezer lóerőt. A Ganz-MA- VAG-vonatok ma már a Szovjetunió egész területén népszerűek,' a közép-ázsiai sivatagi területeken ugyanúgy, mint a sarkkörön túli tájakon. A négyrészes vonalok szállítása a következő években is folytatódik, de már folyamatban van a magyar—szovjet—csehszlovák kooperációban gyártandó újfajta, Diesel-villamos erőátvitelű hatrészes motorvonat tervezése. Gyorsul a közlekedés a szeged—békéscsabai vasútvonalon Lnnepélyes hidavatás Sseged-Algyíin A százhetvenmillió forintos költséggel felújított szeged-al-! győi vasúti hidat Urban Lajos I közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigaz- ] gatója szerdán ünnepélyesen átadta rendeltetésének, A több mint százéves hidat már több alkalommal korszerűsítették. a mostani volt a legnagyobb szabású rekonstrukció. A meder fölötti, viszonylag nem régi szerkezetet ezúttal nem cserélték ki, hanem — a hajózás elősegítésére — nyolcvankét centivel feljebb emelték. Ehhez csatlakoztatták azután egyik oldalon a 150 méteres — a másik oldalon pedig a kétszáz méteres ártér fölötti új hídrészeket. A magasított hídnak megfelelően alakították ki a csatlakozó vasúti töltést is. Ehhez százezer köbméter földet mozgattak meg. Az újjáépített vasúti hídon ezentúl sebesség- és terheléskoriá- tozás nélkül haladhatnak át a vonatok. Mindez jelentős a szeged—békéscsabai vasútvonal eeymilüárrl forint értékű rekonstrukciója. il’etve rzen a szakaszon a vasúti körríkoazc gyorsítása szempontjából. (MTI)
