Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-30 / 308. szám
Szilveszteri előzetes A Békés megyei Művelődési Központ Balassi Táncegyüttese Szovjetunióban, az orenburgi gázvezeték építésén dolgozó magyar fiataloknak ad műsort december 31-én. Ezenkívül január első napjaiban több városban is fellépnek az együttes tagjai. Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban 20 órától szilveszteri bált rendeznek, a zenét a Metronóm együttes szolgáltatja., A gyulai művelődési központban az év utolsó napján este 9.00 órakor kezdődik a szilveszteri mulatság. Ennek keretében Simó Katalin és Visy Károly népdalokat énekel, majd a békéscsabai Jókai Színház művészei Szilveszteri kabaré címmel adnak műsort. Éjfél után tánc és egyéb szórakozás szerepel a programban. A zártkörű rendezvényre minden jegy elkelt. Battonyán, a József Attila Kultúrotthonban este 7-től reggel 4 óráig táncmulatságot ren_ | deznek. A szervezők mintegy j 300—400 résztvevőre számi ta- j nak. A tombolajegyek tulajdonosai között kisorsolnak egy malacot is. „Tarka Szilveszter” címmel a gyomai kultúrházban ugyancsak este 7 órától a Finis zenekar közreműködésével tartanak táncos rendezvényt. A mezőkováosházi művelődési központ szilveszteri báljára 400 —500 vendéget várnak. Éjfélkor sor kerül a hagyományos tombolasorsolásra. Medgyesegyházán a szilveszteri mulatságon a szentesi Kvint együttes játszik. A rendezvény külön érdekessége a "könyvtombola. Ezen mintegy 1500—1600 forint értékű könyvet sorsolnak ki. Megyénk sok községében tartanak még szilveszteri bálákat, s a szervezők mindent megtesznek azért, hogy a vendégek jó hangulatban búcsúztassák az óesztendőt. Pszichiáterhez keli mennem... Nem tudom, mások hogy vannak vele, de én eddig úgy nagyjából meg voltam elégedve külső megjelenésemmel. Ha nem is vagyok vonzó filmsztártípus, azért néhány rosszízlésű hölgyismerősömön kívül senkinek sem volt baja a külalakommal. Ám eljött a karácsony, pontosabban a szeretet ünnepe előtti kora este, amikor mélyen- szántó- önvizsgálódásba kezdtem: Milyennek nézek ki? Nincs vad vagy bősz arckarakterem? Ruháim nem bűnözőre vallanak ? © Az egész december 23-án a békéscsabai vasútállomáson kezdődött. A Gyulára induló motorvonat közelében állva vártam a pesti gyorssal érkező vendégemet, s ekkor — öt óra lehetett — a vállam mögül ezt hallottam: — Legalább annyi becsület legyen magában, hogy beismerje, maga törte be az ablakot...! Körülnéztem, de rá kellett jönnöm; csakis hozzám szólhatott az ismeretlen férfi. Érdeklődtem, h^)gy miről is van szó, miközben befutott a gyors, s ment fel a pumpa. — Ne tagadja, ismerem én magát meg a bandáját... — így „döngicsélt” fülembe a férfi- aki a gyulai motorvonat vezetője lehetett, mert egyre azon siránkozott, hogy tettestái'saimmal betörtem a motorvonat ablakát. Szépen kértem, hagyjon, nem vétettem senkinek, hanem ismerősömre várok (a pumpa ment egyre feljebb), ám ő újra kezdte a lemezt: — Tanúim is vannak, sokba fog ez magának kerülni.,. Jaj! A pumpa!!! És hol a vendégem?! Türtőztettem magam, s tovább fürkésztem az utasokat, akik egyre fogytak, akár csak a türelmem, mert a vasutas mondta a magáét: —• Ismerje be vagy i-endőrt hívok...! A leszállók elfogytak, a türelmem is, s úgy éreztem magam, mint a Rejtő-figurák, amikor kérik barátaikat, hogy fogják !e őket, mert különben belemennek az illetőbe... Szóval elküldtem a vasutast. No, nem oda, csak éppen azzal bocsátottam útba. hogy vagy hozzon jetid őrt, vagy hagyjon bekén. Elment, s én a várt vendég nélkül, reményvesztetten még álldogáltam egy kicsit, aztán eszembe jutott: végigmegyek a gyulai vonat mellett, s benézve az ablakon, talán felfedezem vendégemet, aki különben Gyulán lakik. Amint ’elindultam, a motorvonat túlsó oldalán először egy betört ablakon akadt meg a szemem, aztán makacs vasutasomon, aki két hölgy társaságában állt, és buzgón mutogatott rám. Szent isten, a pumpa! Vérnyomásom ijesztően magasra szökkenhetett. Vettem egy mély lélegzetet, de az egyik hölgy megelőzött abban, amit. később megbántam. volna, mondván: — Nem ő volt az. Mit tehettem?! Mentem tovább. hiszen feltétlenül beszélnem kellett ismerősömmel, akit meg is találtam a gyulai vonaton, utána pedig siettem haza, fényőfát díszíteni a szeretet ünnepére. a. Ám azóta is állandóan gondolkodom a dolgon. Azon, hogy felkeresek egy pszichiátert, s véleményt kérek tőle az ügyről. Csakis velem lehet baj, bennem lehet a hiba. Talán mégis hűli- gónkülsőm van. Mert a vasutasokat nem akarom ezzel az egyedi esettel bántani. Amúgyis olyan sokszor cikkeznek róluk más, hegyesebb tollú újságírók. A velem történtek csupán magánügynek tekintendők, akárcsak az a másik dolog, amit szintén nem akartam megírni: december 16-án reggel a Csaba expressz (az expressz idézőjelben) hajszál híján egyórás késéssel ért Budapestre. Talán ehhez is van valami köze az én külső megjelenésemnek?! Mégis felkeresek egy pszichiátert! Fodrásznál ugyanis már voltam, még aznap este. Igaz, nem akart vágni a hajamból, hiszen „amúgyis rövid’’. Mindegy! Lehet. hogy plasztikai műtétre lesz szükségem, s ruhatáramat is át kell alakítanom. Ha sokba kerül a műtét, akkor majd segélyt kérek a MÁV-tól, mert azt mindenképpen el akarom kerülni, hogy még egyszer ablakbetörőnek és bandavezérnek nézzen egy végtelenül tisztességes, becsületes arcú, jó szándékú és mindemellett jómodorú vasutas. Yitaszek Zoltán Legelőször Margineanu Dumit- ru beszélt a városról, mely 220 ezer lakosával a Bega csatorna partján egyszerre idézi volt történelmét és a jelent, melyre leginkább az jellemző, hogy arcát szinte naponta változtatja. Margineanu Dümitru a temesvári „Vörös zászló” (Drapelul Ro- su) főszerkesztője, e sorok írója pedig vendégként érkezett Temesvárra, hogy már az első órában, a Continental toronyszálló ötödik emeletén hosszasan gyönyörködjön a város panorámájában. Tízemeletes házakból kiépülő sugárutak, több száz éves műemléképületek és a vár maradványai, a híres temesvári váré, melyet annyiszor jegyeztek fel a történelemben. Vívta Dózsa, bevette a török, és a legtovább itt, a Bánátban tartotta fent magát. Kinézek az ablakon, eszembe jut Gárdonyi felejthetetlen regénye. az Egri csillagok. Feljegyzem magamnak, hogy kikeresem majd abból Ahmed pasa levelét Dobó Istvánhoz, melyben Temesvár bukását is megemlíti. így történt. ..Küldi Ahmed pasa Kaálból. Dobó Isti'án egri kapitánynak üdvözlet. Én, aki vagyok az anatóliai Ahmed pasa. a hatalmas, legyőzhetetlen császár főtanácsosa, megszámlálhatatlan hadának főkapitánya, izenem és írom, hogy a hatalmas császár ezen a tavaszon két sereget küldött Magyarországra'. Az egyik sereg elfoglalta Lippát. Temesvárt. Csanádot és Szolnokot, s minden várat és várkastélyt, amely a Körös. Maros, Tisza és Duna vidékén áll... ” Amikor első nap kora estéjén Arad felől érkezem a menetrend szerinti békéscsaba—temesvári autóbusszal, a vár megmaradt boltívei alatt haladunk át, ahonnan egyetlen sarok a toronyszálben kötőn r kastély t építettek Ferencz- Jóskának, és ahová később vissza-visszatért Deák Ferenc is, a haza bölcse, hogy gyógyulást, pihenést találjon. És még közben! Gyapjúipar Temes- várott, koncert a Capitolban a Temesvári Filharmonikusokkal, baráti beszélgetések kollégák otthonában, hosszú séták a színház és a görög-keleti székesegyház által behatárolt téren, kíváncsiság az ultramodern Bega Áruházban, és tejszínhabos, csokoládés fekete a hotel bárjában, ahol valósággal a Közel-Keleten érzi magát az ember, annvi a tereferélő, tarka öltözetű néger diák. Mindez az egész Temesvár. Az afrikaiak bizonyára nem sejtik, ki volt az a Dózsa György, akit lováról letaszítva, fogságba ejtett Szapolyai, és tüzes trónon égel- tetett el. Lehet, hogy elsétálnak az 1906-ban épített Mária-kápol- na előtt, és nem tudják, hogy ott,, azon a helyen izzott vörösre a vastrónus, és ott tépték Dózsa húsát a rája korbácsolt társak. Nem vagyunk mindent tudók, mi, újságírók sem. És. hogy utazásaimat Temesvár jelenében a mezőgazdasági és állatorvosi egyetemen kezdtük, ebben az egv esztendeje felépített, városszéli kisvárosban, nem bániam meg. A főépületben dr. Ion Vintila dékán és Nicolae Crista fogad. A tanácskozó teremben ünnepélyes pompa, a napsugarat hintő ablakok előtt virágok, zöld nö- vónj'ek erdeje. Ismerkedünk, felírom a legfontosabbakat, aztán kimegyünk a dékáni hivatal erkélyére, és belátjuk a tudomány városát. Kollégiumok, étterem, közvetlenül előttünk hatalmas, cizellált kocka: a könyvtár. Előtte tágas mezőség. Az egyetem- város makettjén látom: oda épül a növénytermesztési kar több épülete, mondják, hogy hamarosan. Autóba ülünk, a mindenütt látható Dáciába, két kilométer a tangazdaság. Mit mondjak? Az egyetemhez illő. Precíz és modern. Kísérletek és a tanulás helye. Minden munkát a hallgatók végeznek. Nyáron is, beosztás szerint. Keresetük húsz százaléka az övék, a többi az egyetemé. Ez a rend. Első nap délben: ebéd az újságíróklubban. M.argineanu Du- mitru főszerkesztő a lapról és a három testvérújság: a magyar nyelvű Szabad szóról, a német Banaler Zeitungról és a szérb- horvát Banatszke Novinéről beszél. Hatvanezer fogy a román, 15 ezer a magyar, 16 ezer a német és 4 ezer a szerb-horvát nyelvű lapból. Hetenként jelenik meg az Orizont, témája irodalom, művészet. A rádió, a televízió önálló stúdióval, a rádió adóállomással is rendelkezik. Délután séta. másnap Varjasra utazunk. Velem a Panoráma útikönyv: előtanulmányokat végzek Varjasról, Torrtestiről, Buziás- fürdőről. Fent, a Continental ötödik emeletén figyelem a kígyózó villamosokat, az embereket, Temesvár koraestiét. Aztán megszámolom a szóba sarkait. Sass Ervin Következik: Dombvidéken és a hegyek között "dreuJS/iCi 1976. DECEMBER 30 A vár megmaradt tálai a városközpontban. Fenti képünk: a torony szálló, az Augusztus 23. út és a vár madártávlatból ló, és nem sokkal messzebb az autóbusz-állomás. A vár és Temesvár (a nevük is kitörölhetetlenül összeforrt) egy és ugyanaz. A város történelmi magja, szigete a nagy távolság szimbóluma, mely a múlt és a jelen között ékelődik. A XVIII. század híres történetírója, Francesco Gri- sellini szerint 1212-ben — oklevél tanúsítja! — római castrum volt a vár helyén, a tatárjárás után Róbert Károly királyi székhelye. itt lakik Kinizsi Pál 1492- ben, és amikor 1716-ban megszabadul a török igából, új várat emelnek. Százötven év után azonban nagy részét lebontják, mert gátolja a város fejlődését. „A világ első villamosvasútiai- nak egyike Temesváron épült”, mondja tolmácsom és szívélyes kísérőm, Nicolae Cimpeanu, a helyi lap munkatársa, akivel temesvári tartózkodásom első napján már megkezdtük utazásainkat. A program kitűnő. Látogatás az egyetemeken, utazás Varjasra, Tomestibe, Suziás-fürdőre. Varjas: a falu. Tomesti: a világhírű üveggyár. Buziás-fürdő a nem kevésbé híres gyógyhely, ahol a század második évtizedéBánáti napló 1. Á Continental ötödik emeletén
