Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-30 / 308. szám
Mérlegen az 1S7ß—77 évi labdarúgó NB I őszi idénye 7. Bcs. Előre Spartacus 17 6 6 5 23-25 18 Az 1975—76-os labdarúgóidény befejezése után a következő gondolatsorral fejeztük be értékelésünket : „Ha az Előre Spar- lacus-játékosok ott folytatják, ahol azt tavasszal abbahagyták — akkor sok örömet szerezhetnek a megye labdarúgást szerető szurkolóinak.” Az új idény őszi szezonjának végeztével és az MNK-,,csatározások” két szép hazai győzelme után elmondhatjuk: a gárda alaposan kitett magáért és az első csapat legszebb évét zárta az NB X-ben! Ós6zel sok dicséretet kapott az újságok hasábjain a lila-fehér együttes. A szakvezetés hozzáértő munkája nyomán egy stílusosan, s egyre érettebben futballozó csapat körvonalai bontakoznak ki. Egy olyan együttesé, amely egy-két kisiklástól eltekintve, képes volt bármelyik nagycsapatnak is feladni a „leckét”. Kanyarodjunk most vissza a nyári FELKÉSZÜLÉSI IDŐSZAKRA, amikor — többek között — azzal a célkitűzéssel látott munkához a szakosztályvezetés, hogy javítson az első csapat mérlegén, lépjen előbbre az utánpótlás-nevelés terén. A szakmai munka javítása érdekében a klub vezetése egyéves időtartamra szerződést kötött Mészöly Kálmán szakedzővel, akire a pályaedzői teendők ellátását bízta. Ügy tűnt, hogy Szűcs Gyula mesteredző vezetésével nagyszerű edzői kollektíva láthat munkához. Amint arra a csapathoz közelállók emlékeznek. a rajt előtt problémák adódtak. A mesteredző megkezdte egyhónapos szabadságát, a játékosok pedig Szita László és Mészöly Kálmán irányításával dolgoztak. Végül is Mészöly Kálmán augusztus 2-től — megbízott edzőként — átvette az első csapat szakmai munkájának irányítását. Az edző és a játékosok „ismerkedésére” a Tisza Kupa adott lehetőséget. Közben napvilágot látott az NB I „irányított” őszi sorsolása, amely nem tűnt a legkedvezőbbnek az Előre Spartacus számára. Az első csapat kerete intenzív, dinamikus edzésmunkát végzett. Az ú.i szakember erőteljes munkára fogta „fiait”, mert az volt a véleménye: ez szükséges ahhoz, hogy a gárda lépést tudjon tartani a követelményekkel. A csapat tagjainak fizikai állapota javult, az MLSZ által előirt követelményrendszer előírásai t valamennyien teljesítették. Azt nem mondhatjuk, hogy a labda.. rúgok különösképpen lelkesedtek a medicinlabdákért, ujjongtak, amikor meglátták a stopperórákat, de azt bátran leírhatjuk, hogy megértették a kemény edzések szükségességét. A vezetőedző magás mércét állított a csapat elé, mert az volt a véleménye, hogy több van a gárdában, mint amit korábban produkált. Nagy előbbrelá- pést jelentett, hogy úgyszólván semmiféle probléma nem fordult elő csapaton belül. Egymást segítő, korrekt közösséget sikerült összehozni. A Békéscsabai Előre Spar- tacust a közvélemény úgy ismerte meg, mint pgy REMEKÜL VÉDEKEZŐ együttest. A szakvezetés ezt a „hagyományt” szem előtt tartotta, de alaposan meglepte ellenfeleit. Való igaz, hogy a lila- fehéreknek „fekszik” a védekező stílus. De a szerkezeti változások következtében ősszel már idegenben sem álltak be „bek- kelni”. Bizonyíték erre jó néhány idegenből hazahozott pont. A hazai mérkőzéseken a legszembetűnőbb az volt, hogy rugalmasan játszották a 4—3—3 j és 4—4—2-es felállás különböző 1 variációit. Persze a sikerhez — régi beidegződéseket kellett ki- ! iktatni. A rohamozó, mindenáron való támadójáték helyett a rengeteg gyakorlás hozta meg a 4—4—2-es rendszer sikerét, főként a Ferencváros, a Dorog, a Dunaújváros és a ZTE ellen. Négy középpályás felváltva zár. kozott fel a támadásokhoz. Ha a két középső középpályás ment előre, akkor a szélső hátvédek is előretörtek, többször zavart okozva az ellenfél védelmében. A nagy munkabírású Paróczai, Zsíros, Alberti, Zsömbörgi alkalmas volt e szerepkör betöltésére. Mikor a jobb, illetőleg bal oldali középpályások (Láza, Németh, vagy Pogács) vezetett támadást, akkor Magyar mellett Pásztor második középcsatárként szerepelt. Emellett számtalanszor tűnt fel Pásztor a jobb szélen. Vágási, sőt Kerekes is igen sokszor kapcsolódott be a támadások szervezésébe,. Sőt. befejezésébe. Mindezt megtanulni, tudatosan alkalmazni nem volt köny- nvű, de a sok gyakorlás gólokkal, pontokkal „fizetett”. Említést érdemel az, hogy a hátvédsorból előbbrerukkolt Paróczai kitűnt a középpályán, sőt jobbszélsőként is nagyszerű erényeket csillogtatott. A legnagyobb elismerés hangján kell szólni Lázáról és Némethröl, akik a csapat mozgatói voltak, s határtalan lelkesedésükkel példát mutattak a fiatalabbaknak. Általában megfigyelhető volt. hogy rengeteget mozognak a csapat tagjai, labdával és anélkül is. A jó kondíció tehát a gárda fő erénye. Ehhez kell a jövőben a taktikai és technikai szintet emelni. akkor még eredményesebben szerepelnek a lilák. Az egyesület háza táján TERVSZERŰ UTÁNPÓTLÁS-NEVELÉS folyik. Az ifjúsági első csapat Marosvölgyi Károly szakedző vezetésével az országos bajnokSalgótariáni BTC ellen - ebből a helyzetből szerezte Magyar a kép jobb oldalán - a lila-fehérek győztes gólját Mészöly Kálmán A csapat hazai sikereiben az eredményes, jó játék mellett közrejátszott a szurkolótábor támogatása is. A lelkes és hozzáértő közönség ősszel nemcsak a Kórház utcában, hanem idegenben is buzdította kedvenceit. akik rá is szolgáltak erre. Mészöly Kálmán, aki szinte bejárta az egész világot játékrs- | pályafutása során, híres arénák i küzdőterén lépett pályára, így ] jellemezte a Kórház utcai pálya közönségét: — Közönségünk nemcsak sze- ! réti a labdarúgást, hanem ért is j ehhez a sportághoz. A világ bár- I mely stadionjában elfogadnák | őket a házigazdák! AZ EDZŐ MÉRLEGE A karácsonyi ünnepek alatt háromnapos szabadságot kaptak a szövetkezeti labdarúgók. Az edző azonban most sem pihent, a felméréseket összegezte, jelentéseket készített az MLSZ részére. Amikor arra kértük, hogy részletesen ismertesse, elemezze a csapat teljesítményét./ készségesen állt rendelkezésünkre. Rövidesen előkerültek a mintaszerűen vezetett edzésnaplók, jegyzetfüzetek, grafikonok amelyek alapján könnyű volt visz- szaoergetni az őszi idény „filmjét”. — Amikor Békéscsabára kerültem. az volt a benyomásom hogy nincs meg a fiúkban, a csapatban az a dinamikus mozgás. amit elvárhatunk egy élvonalbeli gárdától. Ezért a munBÉKÉS IS 76. DECEMBER 30. ság szegedi csoportjában szere- [ pel. ahol a SZEOL előtt egy ponttal vezeti a tabellát. Kitűnő munkát végez Pécsi Elemér, Li- tauszki Pál, Hankó György, Szombati György, Lévai István, Sülé István edző is. Újdonság, hogy az ifiben jól szereplő fiúk közül minden héten két-két játékos a „nagyok” között edz, ami sokat jelent az ösztönzés és a tapasztalatszerzés szempontjából. A lila-fehérek- utánpótlásgárdája erőteljesen fejlődik, pedig a közismert létesítménygon. dók miatt csak a legritkább esetben futballozhatnak füves pályán a „gyerekek”. Edzéseiket ugyanis salakon kénytelenek megtartani... Egyébként a klubnak négy sportiskolás csapata, három ifiegyüttese és az NB-s tartalékbajnokságban szereplő gárdája mellett a „harmadik” ! csapat szerepel hétről hétre a j különböző osztályokban, csopor. | tokban, örvendetes, hogy az | őszi szezon folyamán az első J osztályú és MNK-mérkőzéseken szóhoz jutott fiatalok — Csep- regi, Maján, Vozár, Ravasz — megállták helyüket. Az őszi idény legemlékezetesebb csabai mérkőzésén, az 1—1-re végződött Előre Spartacus—Ferencváros találkozón Pásztor elvezeti a labdát Bálint mellett kát a fizikai képzéssel kezdtük. Külön örömömre szolgált, hogy Szita László látja el a pályaed- zöi teendőket, akivel együtt végeztem a TF szakedzői szakán. A fiúk jó hozzáállása, az edzésadag megemelése meghozta gyümölcsét. A lelkesedés és az erőnlét terén a legjobbak közé tartozunk — kezdte értékelését Mészöly Kálmán, majd így folytatta: — Azután, hogy napvilágot Iá. tott a sorsolás, nem repestünk az örömtől. Alapos tanulmányozás után négy periódusra osztottam az őszi szezon mérkőzéssorozatát. A megszerezhető pontok számát húsz pontban állapítottam meg. Az őszi szezon négy szakaszáról a következőket mondhatom: — I, szakasz. Az első öt meccsből négy idegenben. Négy pontot terveztem és szereztünk hármat. Honvéd (1—1), Kaposvár (2—2), MTK-VM (1—1), Szombathelyen (0—1). Hazai pá_ ! Iván vereséget szenvedtünk a j Videotontól (2—5). A jó rajtot] az hozta meg, hogy erőnlét oen is fel tudtuk venni a versenyt [ ellenfeleinkkel. A Videoton elleni vereség fájó volt. A régi hi- ' bába esett a csapat, a 2—3 kiha. 1 gyott helyzet után felbomlott a I hadrend és a taktikai fegye'em ! be nem tartásáért súlyos árat j fizettünk. II. szakasz. Hat mérkőzésből j öt idehaza, egy idegenben. Ter- j vezett pontszám: tíz. 12—3-as! gólkülönbséggel célkitűzésünket teljesítettük. Csepel (1—1). Tatabánya (1—0), FTC (1—1). j STBC (1—0). Dorog (4—1). Du- j naújváros (4—0). Csúcsformá- | ban játszott, ezen a hat mécs- ] csen a gárda. Csepelen már ját- j szani is mertek a fiúk, s helyze- I teir.k alapján győzhettünk volna. A Tatabánya és az SBTC ellen sikerült javítani mérlegün- kön, bár a tarjániak ellen némi szerencsénk is volt, hiszen Bás- I ti büntetőt hagyott ki. A Fe- ] rencváros elleni döntetlen j nagy iramú, élvezetes. masas színvonalú összecsapás végén született. A DAC és a D. Kohász ellen támadóink alaposan feljavultak. III. szakasz: Négy idegenbeli mérkőzés. Két pontot terveztünk, ezt meg is szereztük, Győrött (1—0). Viszont a Vasastól (0—3), a DVTK-tól (0—1), az Ü. Dózsától (1—6) kikaptunk. Főleg a Vasas elleni vereség volt bosszantó. A Fáy utcában egyesek kicsit nagy mellénnyel léptek pályára. Viszont ekkor már sérülések (Pásztor, Paróczai) is tizedelték a csapatot. Az Ü. Dózsa ellen könnyen elkerülhető gólokat kaptunk Győrött j viszont tartalékos csapatunk be_ j bizonyította: a keret valameny- nyi tagjára számíthatunk. IV. szakasz. Két utolsó hazai mérkőzésünk megnyerését vártam. A ZTE ellen 2—0-ra győztünk, a SZEOL ellen 1—1-et játszottunk. E két találkozó pozitívuma, hogy a korábban a tartalékdsapatban szerepelt fiúk kitetlek magukért. Húsz pontot terveztem, ebből 18-at megszerzett a csapat. Hogy nem voltam túl merész? Tudtam. mi rejlik a fiúkban. Nagy feladatokra képes játékosokkal rendelkezünk, akik még sokra hivatottak. Gondoljunk csak ar. fa, hogy Kerekes Attila, Pásztor József, Paróczai Sándor az A-válogatottba. Zsömbörgi János pedig az U-válogatottba került. És a tehetséges fiatal Plás- t'yik János ott lehetett Monacóban, az UEFA-csapattal. Megvolt tehát a reális alapja a szezon előtti optimizmusnak. A vezetőedző természetesen osztályozta, rangsorolta játékosait. Noteszába azonban most nem pillantottunk bele. A fiúk teljesítményének értékelésére módunk lesz majd a későbbiek során. Most csak azt jegyezzük meg. hogy a lila-fehérek egyik legtehetségesebb játékosa, a Népsport osztályzókönyve alapján az NB I 367 labdarúgója között a harmadik helyen végzett. Ez a csabai labdarúgó Pásztor József! TAVASZI TERVEK — Amint azt már elmondottam, . jó a kollektíva, jó a hangulat a fiúk között. Az egyesület minden támogatást megad a csapatnak. Érezzük a párt-, a tanács, a szövetkezeti mozgalom, sok vállalat, intézmény, támogatását — mondotta beszélgetésünk végén Mészöly Kálmán. — Azt viszont hozzá keli tenni, hogy felkészülési lehetőségeink a teremhiány miatt nem a legjobbak. Éppen ezért január 13-tól. két hétre Hajdúszoboszlóra megyünk. — Hogy mit várunk a tavaszi szezontól? Szeretnénk megőrizni hetedik helyünket. Tekintettel arra, hogy a gárdának tavasszal mindig jobban megy, mint ősszel, s a folytatásban egy alkalommal többször játszunk idehaza, mint idegenben, bízom célkitűzésünk megvalósításában. Az őszihez hasonló hozzáállást várok a fiúktól. S ha még egy kicsivel többet adnak, akkor előbbre tudunk lépni az eredményesség terén is! Összefoglalónk nem lenne tel. jes, ha nem közölnénk dr. Túrák Vince, a lahdarúgó-szakosz- tály elnökének nyilatkozatát, az. zal kapcsolatban hogy továbbra is Mészöly Kálmán edzi-e az NB I-es csapatot vagy sem. Ugyanis olyan hír látott napvilágot, mely szerint az MLSZ csak az idei év végéig engedélyezte csabai működését. — Klubunk vezetése teljes mértékben elégedett Mészöly Kálmán munkájával. Továbbra is szeretnénk, ha köztünk dolgozna. ezért kértük az MLSZ-1. járuljon hozzá a szakedző további szerződtetéséhez. Ezzel kapcsolatban várjuk az MLSZ kedvező döntését és válaszát! \ Bízunk abban — nem hiába! Hegedűs Gcs»
