Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-30 / 308. szám
Állami gazdaságok — 1976 A megye kilenc állami gaz-1 daságónak 1976-os termelési eredményeit összegezve, ismét három állami gazdaságról szólunk: Körösi Állami Gazdaság, Gyo- j ma: őszi búzából 1991 hektárról 33 mázsás átlagtermést ] arattak le. A kukorica és a hib- í rid kukorica termésátlaga a tavalyinál az ^szály miatt sokkal gyengébb, ftagy területen — 1006 hektáron — termesztettek rizst, aminek 19,1 mázsa hektáronkénti termésátlagával az ál- I lami gazdaságok közül országos első helyet értek el. Azonban ez a tavalyi 35 mázsás termésátlagot figyelembe véve, nem ad okot megelégedésre. Lucer- naszénat 53 mázsát kaszálhattak le hektáronként és az állami gazdaság 386 mázsa lucernamagot értékesíthetett ebben az évben. A 620-as tehénállomány fertőző betgségtől való mentesítése 1975-ben a teljes létszám cseréjével lezajlott. A tehenenként tejtermelés a gazdaságban igen alacsony, 2450 liter, bár valamennyi tejelő állatuk előhasi üsző volt. Novemberben érkezett meg az NSZK-ból 200 vemhes üsző is. Juhásza- tukban 5000 anya évente 7000 bárányt ad. Hízó sertésből 6750-et értékesítettek. A háztáji kocakihelyezési akció keretén belül 450 koca került új gazdájához. A takarmányt saját keverőüzemükből biztosítják. 1976-ban fontosabb beruházást az állami gazdaságban többet hajtottak végre. így megkezdték az 1020 hektáros rizsterület re- 1 konstrukcióját, ebben az évben 7 millió forintot fordítottak erre a munkára. A juhászat korszerűsítését 1979-ben fejezik be, az idén 3 millió forintot fordítottak a bővítésre. Gépvásár- ] lásra 12 millió forintot költöttek, K—700-as, E—301-es, E— 280-as gépeket vásároltak és 8 IFA tehergépkocsi is érkezett a gazdaságnak. Békéscsabai Állami Gazdaság: ! A 2921 hektáros búzaterületről I 47 mázsás átlagtermést arattak. ] A kukorica és a hibrid kuko- j rica terméseredménye elfogadható, azonban a hibrid kukorica pró bácsi rázta tásának eredménye nem túl jó. Cukorrépából 280 mázsás átlagtermést 14 százalékos cukortartalommal szedtek fel. A hűtőháznak 1000 hek- I táron termesztettek zöldborsót, I ennek termésátlaga 26,7 mázsa. J Ebben az állami gazdaságban j is fér tőzés mentes az 1532-es tehénállomány. Tejtermelése 2700 liter tehenenként. Ebben az év- j ben 5017 mázsa hízó sertést értékesítettek a 478 kocáé álló-' mány szaporulatából. A juhtenyésztés legjobb eredménye az anyajuhonként 4.6 kilogrammos gyapjú. Az állami gazdaságban 15 millió forintot fordítottak a gépesítés fejlesztésére, nagyobb beruházásaik közül említésre érdemes a szerviz műhely, a 200 vagonos terménytároló, a 6 tonna befogadó képességű növényvédőszer-raktár és az úthálózat fejlesztése. Szarvasi Állami Gazdaság: A gazdaság területén az aszály rendkívül nagy károkat okozott, az utóbi 50 esztendő 500 milliméter éves csapadékátlaga helyett 239 milliméter eső esett, ez is 39 alkalommal. Az időjárás az árunövényekben, így a szójában, búzában, rizsben, napraforgóban okozott legnagyobb kárt. a sok évi átlagnál 30 százalékkal kevesebb termést takarítottak be a gazdaságban. A lucerna 54 mázsás átlagtermését Áz idén 151 milliárdos beruházással gyarapodott az ország (Folytatás az 1. oldalról) Debrecen Den vásárcsarnok és sportáruház. A közlekedési hálózat ugyancsak érezhetően továbbfejlődött és korszerűsödött. A vasút ö0 villamos- és 25 Diesel-mozdony- nyal bővítette állományát, 300 kilométernyi vasúti pályát korszerűsített, 100 új vasúti személykocsit helyezett üzembe. A városi tömegközlekedés fejlesztésének egyik legjelentősebb eredménye az észak—déli metró egy szakaszának megépítése, ezenkívül azonban 2000 új busz üzembe helyezésével is sűrítette járatait a BKV és a Volán. Az új otthonra várók számára a legjelentősebb beruházás az a 85 ezer. vagyis a tervezettnél 3000-rel több új lakás, amely aiz idén készült el, a gyermekesek számára pedig a 20 ezer új óvodai és 3100 bölcsődei hely. Körülbelül ötszázzal több általános, közép- és szakmunkás- képző-iskolai tanterem van most az országban, mint tavaly ilyenkor. Csaknem 4000 általános, közép- és főiskolás fiatal számára létesítettek újabb helyeket a diákotthonokban. Nincs olyan megyéje az országnak, ahol új gyermekintézményt ne avattak volna. Kisújszálláson, Szentdé- nesen és Geresdlakon, Tiszaka- nyáron, Eperjeskén, Gégényben, Hajdú hadházon és sok más helyen óvodát. Polgárdiban hattantermes általános iskolát, Dombóvárott 80 személyes bölcsődét, Nyírbátorban, Kadarkú- ton, Kiskunhalason diákotthont adtak át. Sport- és "ifjúsági klub létesült Magyarbolyban, ifjúsági ház Álmosdon, ifjúsági park Füzesabonyban, a fiatalok számára művelődési ház Aranyos- badányban, klubkönyvtár Balaton berényben. Űjabb lépések történtek az egészségügyi ellátás javítására, beleértve a gyógyintézetek be- befogadóképességének bővítését is. Annak ellenére, hogy az elavult kórházakban több( mint ezer helyet meg kellett szüntetni, a gyógyintézeti ágyak száma 2600-zal gyarapodott. Egyik legjelentősebb új egészségügyi létesítmény a nagyatádi 600 ágyas kórház, de sok más helyen is üzembe helyeztek egészségügyi intézményeket. Rendelőintézetet adtak át Le- ninvárosban, Veszprémben és Békéscsabán, egészségházat Verőcemaroson, egészségügyi központot Sülysápon; a csepeliek régi kívánságát teljesítve 3500 gyermek ellátására alkalmas korszerű anya- és gyermekvédő intézet kezdte meg működését a 21. kerületben. S végül idegenforgalmunk szempontjából is fontos új szállodákkal bővült a vendéglátóhálózat. Mátrafüreden az Avar Szálló, Pécsett a 250 vendég befogadására alkalmas Hotel Pannónia nyitotta meg kapuit, ez év utolsó napján pedig a budapesti Hilton Szállót avatják. Mindent egybevetve, az idén nehéz körülmények között is jelentős beruházásokkal gazdagodott az ország, s az is ismeretessé vált, hogy jövőre a beruházások üteme gyorsul. Az 19^7. évi beruházásokra 164 milliárd forintot költenek majd, ami változatlan áron számítva a beruházások ütemének 4-5 százalékos növelését jelenti. Továbbra is az a legfontosabb, hogy a folyamatban levő beruházásokat minél gyorsabban fejezzék be, a vállalatok pedig főként olyan beruházásokhoz kezdjenek, amelyek ugyancsak gyorsan megvalósíthatók és a gazdaságos exporttermelés bővítését szolgálják. (MTD is csak öntözéssel tudták elérni. Állattenyésztésükben sokkal jobb eredményt sikerült, elérni, mint a növénytermesztés területén. Az 1750 tehén évi tejtermelése 3320 liter állatonként. Sertéstenyésztésükben egy kilogrammal magasabb súlygyarapodást értek el ugyanazzal a takarmánymennyiséggel, mint a múlt évben. A húsüzemek 10 ezer hízót adtak át feldolgozásra és 6000-et vásároltak fel, többségét a kistermelőktől. így a húsüzem éves tevét már teljesíteni tudta. Az állami gazdaságban a legnagyobb beruházás, — a rizsfeldolgozó — befejezés előtt áll. A gazdaság vezetői szerint a dolgozóknak biztosítani tudják az 5 százalék körüli bérfejlesztést. ‘ Fáznak a szén- és kékcinkék Mesterséges odúk a szarvasi arborétumban Beköszöntött a tél, dermesztő a hideg, havasak a fák, a bokrok és cserjék a szarvasi arborétumban. A díszes tollú pávák a széltől védett bokoraljakba húzódnak, de menedéket keresnek itt a fácánok ás. A természetvédelmi kertben — ahol nem alkalmazzák a rovarirtó vegyszereket, — még nem borult fel a biológiai egyensúly, nagy számban élnek itt a hasznos énekes madarak. Főként a kék- és széncinkékből találni említésre méltó csoportot. A hideg beálltával nehezebb az élelemszerzés. Az arborétum dolgozói azonban gondoskodnak az énekesmadarakról: mesterséges odúkat építettek számukra, s a kerti „étteremben” nap mint nap a cinkék legkedvesebb eledelét, a napraforgót „tálalják” a madáretetőbe. A szarvasi arborétumban egyébként egy-egy cinkepar halnyolc fiókát nevelt fel 1976- ban. A cinkék a mezőgazdaság ingyen napszámosai, hiszen a kártékony rovarok millióit pusztítják el egy-egy esztendő alatt. Ezért becsülendő nagyra az arborétum dolgozóinak tevékenysége. Ök ugyanis a legín- ségesebb hetekben, hónapokban juttatják táplálékhoz a kék- és széncinkék százait. Könyvkiadásunk a közművelődésért „Gondoskodni kell arról, hogy az értékes szocialista eszmeisé- gű művészeti alkotások mind nagyobb tömegekhez jussanak el. Értékes művekből szép kiállítású, olcsó, nagy példányszámú „Házi könyvtár”-sorozatot kell indítani...” mondja ki az MSZMP Központi Bizottságának 1974 márciusi Határozata. A magyar könyvkiadás egészét érintő hatalmas feladat megvalósításáról talán csak egy évtized múlva beszélhetünk, de az eltelt két év is hozott eredményeket. P. Paál Rózsa, a Kiadói Főigazgatóság helyettes vezetője a következőkét mondja erről: — Az elmúlt két év alatt egészében nőtt a szocialista eszme iségű művek száma. 1974 óta több jelentős vállalkozásban \ kezdtek a kiadók, melyeknek végcélja, hogy könyvkiadásunk gerincét az értékes művekre épülő olcsó sorozatok jelentsék. Igen jó módszernek. bizonyultak a pályázatok és sikeresen zárultak: a Szépirodalmi Kiadó regénypályázata alapvető osztályaink mai életének ábrázolását szolgálta; a Móra Könyvkiadó a munkás- és parasztfiatalok életének bemutatására serkentett, s a Gondolat Kiadó sok értékes ismeretterjesztő mű | megírására inspirál pályázatával. — Ismeretterjesztő könyvkiadásunk milyen formában segíti a közművelődési határozat céljait? —• Az elmúlt években jelentősen gyarapodott az ismeretterjesztő művek száma és példányszáma. Ezek a munkák annyira mindenkihez szólnak, hogy nagyreszt az általános iskolai tananyag ismeretét feltételezték. Politikai könyvkiadásunk is elsősorban a tömegismeretterjesz- tő sorozatok fokozott fejlesztésére törekszik. A Kossuth Kiadó meggyonsította A marxizmus—leninizmus Kiskönyvtára j köteteinek kiadását és új soro- | zatot is indított: Nemzetközi Zsebkönyvtár címmel. — Az utóbbi években kedvezőbben alakult a természet- tudományok részaránya az ismeretterjesztésben. Ez a témakör ugyanis jó ideig elmaradt a társadalomtudományról szóló könyvek mögött. 1974—75-ben több, nagy példányszámú és olcsó ismeretterjesztő zsebkönyvsorozat indult: Gondolat Zsebkönyvek, A mi világunk (mely a természet- és a műszaki tudományok legaktuálisabb kérdéseiről tájékoztat). Gyorsuló idő, 3 smrnms ’<176. DECEMBER 30. Közgazdasági ismeretek, Magyar História. Sorsdöntő történelmi napok, Tények és tanúk. Továbbá: a Közművelődési párthatározat indíttatására tervezték meg a Minerva Családi Könyvek sorozatát, mely életmódformáló, ízlésnevelő hatású. E16Ő kötetei 1975-ben láttak napvilágot. — A párthatározat kiemeli a Házi könyvtár sorozat indításának fontosságát, hogy a már olvasó, de a könyvgyűjtésnek még csak a kezdetén tartó munkások, termelőszövetkezeti dolgozók és fiatalok könnyen megalapozzák könyvtárukat. Hol tart ez az előkészítő munka? — Ez a sorozat csak több kiadó jól összehangolt közös munkája lehet. Könyvkiadóink a közelmúltban kialakították a tervezett Házi könyvtár alap- koncepcióját. Az első öt év alatt negyven kötetből álló ciklus jelenik meg, de még tisztázatlan a vásárlókhoz való eljuttatás formája, mivel ez a sorozat jelentős kedvezménnyel kerül forgalomba. — A művészeti ismeretterjesztésben az irodalomé a vezető szerep. Mi módon változtatja. bővíti kiadványait a Szépirodalmi Kiadó? — Közös vállalkozásban a Magvetővel eddig már száz kötet jelent meg a 30 év magyar j irodalma sorozatban. Ezek a könyvek a három évtized nagy változásait, eredményeit és konfliktusait örökítik meg maradandó művekben. Hasonlóan kiemelkedő jelentőségű az 1973- ban indított Magyar Remekírók sorozat. Sikeres könyveik továbbá az olcsó „Szépirodalmi Zsebkönyvtár” kötetei. Ez is és a Diákkönyvtár is filléres kiadványok. — A világirodalom közreadásával foglalkozó kiadók, élükön az Európával, korábban kiadott sorozataikba fokozottabb igénnyel építik be a szocialista irodalom értékes, maradandó alkotásait (a Világ- irodalom remekei, Századunk mesterei, a Magvetőnél a Világkönyvtár). A Rakéta Regényújság a közművelődési határozattal egyidóben jelent meg. a magyar és a világirodalom ér-1 tékeit juttatja el, elsősorban az j ingázó munkásokhoz, mezőgaz- j dasági dolgozókhoz. A hetilap a Magvető Kiadó gondozásában 1 130 ezer példányban jelenik 1 meg. — Köztudomású, hogy a művészeti kiadványokhoz sokkal olcsóbban juthatunk hozzá, mint a nyugati államokban. Egyre többet szeretnénk tudni a művészetekről; hogyan tudja kielégíteni könyvkiadásunk ezt az évről évre növekvő érdeklődést? — Több példányszámban, szélesebb körben terjesztik azokat. Az utóbbi években — számos sikeres egyedi kiadvány, mappa, album mellett — a legnagyobb érdeklődés Az én múzeumom, a Művészeti Kiskönyvtár és a Műhelytitkok sorozatokat kísérte. Hamarosan indul az Iparművészet Klasszikusai című albumsorozat, a Műteremsorozat és a különböző múzeumokat bemutató kötetek sora. A korábbi sikeres sorozatok után (Műelemzés, Mai magyar művészet) elindítják a Művészeti szakkifejezések és a Képzőművészeti Zsebkönyvtár jól használható kézikönyveit. — Milyen szerep jut kiadóinknak az ifjúság nevelésében, a jövendő olvasónemzédék ízlésének formálásában? — A közművelődési határozat összhangban az ifjúságpolitikai célkitűzésekkel, nagyobb követelményeket támaszt a gyermekes ifjúsági könyvkiadással szemben. A Móra Kiadó két sikeres új sorozattal népszerűsítette a klasszikus irdalmat (Magyar Irodalom Gyöngyszemei), Világirodalom Gyöngyszemei). Az idén indult útjára a Fiatalok Könyvtára, mely a nagy történelmi sorsfordulókat ábrázoló klasszikus magyar és világirodalmi műveket foglalja magában, Az általános műveltség megalapozását még néhány jól bevált serdülőknek szóló — ismeretterjesztő sorozat szolgálja. Az Iránytű a fiatalok önismereti, világnézeti kérdésébe ad választ. A Móránál tervbe vett Én és a világ című sorozat kötetei, a világnézeti, erkölcsi és hazafias nevelést segítik. — A párthatározat egyebek között a szakmai műveltség fontosságát is hangsúlyozza. — Szakkönyvkiadásunk alkalmazkodik a tudományos-technikai fejlődés gyorsan változó helyzetéhez, a népgazdaság igényeihez, hogy korszerű összefoglaló munkákkal segítse a szakmai műveltség terjesztését. Az igényeknek megfelelő arányban | jelennek meg az alap. és középfokú műszaki és mezőgazdasági könyvek, ugyanúgy az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó betanított és szakmunkások továbbképzésére alkalmas könyvek, sorozatok. Könyvkiadásunk a közműveltség színvonalának hatékonyabb emelése érdekében az eddiginél szorosabb, tervszerűbb együttműködésre törekszik a társadalmi szervekkel, a tömegkommunikációs és a tudományos intézményekkel. Önody Év»
