Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-29 / 307. szám
Az elnökkel Inamban (1.) Á Himalájától az Indiai-óceánig Ez hát India... Repülőtér, katonazenekar, him-J nuszok, vezényszavak, sisakos és lurbános katonák. Lépteink alatt a szubkontinens földje. Az elnök üdvözli India vezetőit, a magyar kolónia tagjait és felénk tart. Alacsony emelvényre lep, majd nyilatkozatot tesz az indiai sajtónak, rádiónak, televíziónak. Tőlem kartávolságra türkiszkék száriban Indira Gandhi. Kissé gondterhelt, de nem kelt fáradt ■ benyomást. Időnként átnéz hoz- i zánk. teiuntete végigfut a sorokon. ismerkedik az arcokkal. Egy komoly úr napernyőt tart fölé.! A kocsisor elindul, s most már Delhi utcáin járunk. Ez hát India, gondolom, de semmi olyat i nem latok, amit előismereteim, vagy mondjuk így előítéletem I szerint látnom kellene. Se szent tehenek, se elefántok, se koldusok, se rosszul táplált emberek. Se passzát szél. se forró fmon- szun. Szabályos igazi nyár. amire otthon azt mondjuk, gyönyörű nyarunk van. Egy anya közel áll elsuhanó [ kocsinkhoz, karján a bébi kis [ rékliben, de alul pucér. Jól Iá-i tom a gyerek pufók arcát, elége- I detten aiszik anyja vállán. Az első benyomások mindig) meghatározói az élménynek. Egy | téren csipkeszerű, fehér márvány | épületek, gépkocsink álját piros | kakastarélyos katona irányítja, j Virágba borult bokrok, gépkocsi- ' vezetőnk mondja ugyan a nevét. | de nem tudom megjegyezni. Azt | annál inkább, hogy 80 éves. hét gyermek apja, második világháborús veterán, ott volt akkor is, j amikor a japánokat kiverték Szingapúrból. India címerében tehén látha- j tó. Nehru mondta, nem véletlen, hogy India címerállata se nem sas, se nem oroszlán, hanem a jámbor tehén. Jelképe az erő- szakmentes harcnak, amelyet India függetlensége kivívásáért j folytatott és jelképe a hindu vallásnak. amely ma is, az életfel- ; fogás alapja. De azért, ahogy elnézem a gépkocsivezető markáns arcát, lehet, hogy ez csak jel- J kép ... Indiában nincsenek sírok és ! nincsenek temetők. Legalábbis en egyet sem láttám. A hindu vallás felfogása szerint halot.tai- j kát elégetik, generációk megtermékenyítő hamuját szívta már magába a föld. Nehrü sírja kis földhalom egy ! nagy liget közepén, gyenge íü- I vekkel behintve és persze ez sem sír. csak emlékhely. Nehru, akár- i e»ak Gandhi, sehol nincs eltemette. Az emlékhely mindössze azt jelöli, ahol elégették Nehru földi maradványait. Körüljárjuk » dombot, az el • nők elhelyezi rajta a koszorúját es megigazítja a nemzetiszín szalagot. Nemzeti színeink majd- [ nem azonosak India színeivel. A j különbség csak annyi, httgv náluk a piros nem annyira piros ... A látvány Könnyű írni India történetéről, de nem könnyű írni arról, hogy mi van ma Indiában. Külö-1 nősen nem könnyű hat nap be-1 nyomásai alapján megtogalmaz- ni ezt, bármennyire is kísért a látvány, az egyszerű indiai em- j bér türelme, nyugalma, terme-1 szetes intelligenciája, szerénysé- j ge. Nyoma sincs itt semmiféle | nyüzsgésnek, törtetésnek. agresz-; szidnak, rohanásnak. Miből táp- j lálkozik. honnan ered ez a ma-1 gatartás? S itt talán érdemes idézni — a | jobb megértés kedvéért — az indiai magatartást meghatározó hindu vallás Dzsavaharlal Nehru fogalmazta lényegét: ..a hinduíz-! mu6 mint hit meghatározhatatlan. alaktalan, sokoldalú, mindenki azt fogadja el belőle, amit | akar. Nemhogy meghatározni nem lehet, de még azt sem mondhatjuk róla. hogy vallás a szó j megszokott értelmében. Mai for-; májában, ugyanúgy mint az ősiben. különféle hiedelmeket és cvakorlato’-'at foglal mac ban. lényege taten az, hogy élni és élni hagyni.” Nincs jelen az sem. amit előismereteink alapján tudni vélünk Indiáról, nem látjuk sem a maharadzsák vonulását, sem Kipling dzsungelét, s nem ütközünk l sehol a kasztok falába. Ehelyett | színesen öltözött nőket és széle- > sen mosolygó férfiakat látunk. I De ez csak Üj-Delhi. Tudjuk, hogy Ű-Delhi falai mögött olt ül a nyomor és soha nem tapasztalt j mértékben érzékelhetővé válik I számunkra az igazság: az angoloknak nem az a bűne. amit megcsináltak. hanem az, amit nem! csináltak meg ... Vagyis gyarmatosítottak, eivi-: lizáltak — de nem humanizáltak. S íme. itthagyták India egyelőre feloldhatatlan társadalmi ‘ problémáit, tíz és tízmilliók nyo-j morál... Mert India a szélsőségek világa. Itt megtalálható minden ami szép, jó és modern. Repülőgép- gyárakat, atomerőműveket, világszínvonalon dolgozó vállalatokat. pompás szállodákat, magas szintű kultúrát. De ebben az országban tenyészik Kalkutta leírhatatlan nyomora is. olyan álla- j potok. amelyek érzékelésére: nem alkalmas az emberi szó. i A katonai gépen pödört baj- szú űrmester fűszeres édességei, kínál. Gépünkkel nyugatra, Afganisztán irányába tartunk. Alattunk Haryana állam földje, India éléskamrája. A repülőtéren az elnököt Haryana mezőgazdasági egyetemének rektora fogadja. Utunk célja az egyetem kísérleti kutató állomása, amely a Hissar nevű város mellett háromezer hektáron gazdálkodik, végzi tudományos tevékenységét. Ennek jelentőségét csak az mérheti fel igazán, aki arra gondol, hogy ebben az országban minden nap több mint 600 millió embernek kell táplálkoznia. Az elnök és a professzor Dr. Amand Kásniap profesz- szor hamar kontaktust talál az elnökkel. Ök aztán igazán otthon vannak a mezőgazdaságban. Padlizsán-.-paradicsom- es gyapotföldeken járunk, szarvasmarhafajtákkal kísérletező telepen, kertgazdaságban, baromfitenyésztésben. a kutató inlézet könyvtárában, a világ minden részéről ide érkező folyóiratok (köztük szép számmal találha-, tők hazai folyóirataink is) könyvek között. A dolog lényegét tekintve mégis az tűnik a legfontosabbnak, hogy az egyetem kutató intézete évente 400 szakembert bocsát útjára, akiknek gyakorlati tevékenysége kihat az egész indiai mezőgazdaság fejlődésére. Mert Haryana állam ugyan többet termel a saját szük- ségleténél. de India nagy. És sok még a faeke. Még aznap este Delhiben az Asoka Hotel dísztermében Ali Ahmed és Losonczi Pál mondott poháíköszöntőt. A vendégek tokajival töltött poharukat emelték India boldogulására, a vendégek és a vendéglátók barátságára. Jó hangulatban távoztunk a fogadásról. Valamennyien tudtuk. hogy a tárgyalások sikeresek voltak, kereskedelmi és egészségügyi megállapodást kötöttünk es az elnök politikai tárgyalásai is szívélyes, megértő légkörben folytak az el nem kötelezett India vezetőivel. S most, hogy belekóstoltunk Indiába, egyre jobban ízlik. Még csak pór nap telt el. de már nagyon otthon érezzük magunkat. Az étlapról már ismerős indiai ételeket rendelünk és tudjuk, mit kell inni azokhoz. S már nem zavar a szállodánk folyosóján lengő fűszeres illatosító füstje sem. Egyre többet szeretnék habzsolni ebből az. országból. Hal nap alatt szeretnénk megismerni egész Indiát. Csekélység! Legközelebbi címünk Bangalore — Asoka Hotel. (Folytatjuk) Kerekes Imre Olasz és francia kommunisták küldöttsége Madridban Madridba érkezett az Olasz KP küldöttségé, hogy figyelemmel kísérje Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára ügyét. Hasonló céllal a spanyol fővárosba utazott a Francia KP delegációja — közölték Madridban a Spanyol I Kommunista Párthoz közelálló források, • A két küldöttség találkozni kíván Adolfo Suarez spanyol j kormányfővel, bar erre nézve eddig nem kaptak semmiféle hivatalos ígéretet. Carmen Carrillo, a Spanyol KP letartóztatott főtitkárának I felesege tegnap barcelonai saj , tókonferencióján követelte fér- ; je, a többi letartóztatott kom- j mumsta vezető, és az összes po ! litikai fogoly haladéktalan sza- [ badon bocsátását, továbbá vala- | mennyi párt, köztük a Spanyol Kommunista Párt elismerését, j Santiago Cairillo felesége hang- I súlyozta, hogy a kommunista párt vezetőinek december 22-i í letartóztatásával a kormány j gúnyt űz abból a kinyilvánított törekvésből, hogy a negyvenéves diktatúra után megvalósítják a demokráciát Spanyólor- ! szagban. Több baszk városban tegnap ismét tüntettek a politikai foglyok szabadon bocsátásáért. A baszk katolikus püspökök pész- torlevélben követelték az általános amnesztiát, valamint a baszk kulturális hagyományok elismerését. A Szakszervezeti Világszövetség táviratban követelte a spanyol kommunista vezetők szabadon bocsátását. A János Károly királynak és Adolfo Sua- reznek címzett távirat hangsúlyozza. hogy Santiago Carrillo, valamint a többi spanyol kommunista politikus letartóztatása a személyi és politikai szabadságjogok elfojlasat jelenti és ellentétes a spanyol népnek ígért demokratizálásával. Szovjet-olasz együttműködés Nagy figyelmet szentelnek a ma reggeli olasz lapok Arnaldo Forlani külügyminiszter moszkvai látogatásának. Kiemelik a kommentárok, hogy a külügyminiszter közelgő, január 10-ére tervezett szovjetunióbeli látogatása az olasz diplomácia megélénkülését jelzi a kelet-európai szocialista országok irányába. Andreotti kabinetjének Forlani lesz az első tagja, aki a szovjet vezetőkkel tárgyalást folytat. Ami az eszmecserék témáit illeti, olasz megfigyelők elsősorban a két ország eddig is rendkívül gyümölcsöző ipari együttműködését emelik ki. Ezenkívül bizonyára szóba kerül majd az európai biztonság kérdése. Diplomáciai megbeszélések Egyiptomban Iszmail Fahmi egyiptomi mi- J niszterelnök-helyettes. külügy- f miniszter fogadta Hermanp Eiltet, az Egyesült Államok kairói nagykövetét. A találkozót az ) amerikai diplomata kérte. A ' megbeszélés része annak a tár- 1 gyalássorozatnak. amelyet | Egyiptom folytat a genfi közel- keleti békeértekezlet felújítása érdekében. Az Egyesült Államok — a Szovjetunió mellett — a genfi értekezlet társelnöke. Ma Kairóba látogat Szelim al-Hossz libanoni kormányfő. Anvar Szadat elnökkel és más egyiptomi vezetőkkel elsősorban ' a libanoni válság következményeinek felszámolásáról tárgyal. Jigal AUon izraeli külügyminiszter tegnap este a Knesszet- ben elhangzott beszédében kijelentette: a parlamenti kisebbségbe kényszerült Rabin-kor- mány folytatja az Izrael, valamint Egyiptom. Szíria és Jordánia közötti háborús állapot megszüntetésére irányuló erőfeszítéseit. Az ügyvivő kormány kész delegációt meneszteni Genfbe. ha a Közel-Kelettel foglalkozó békeértekezlet ismét Összeül, noha azt — mint Állón mondta — ..csupán formális összejövetelnek tartja". Licsonczi Pál a hissari egyelem langazUaságaban Mangalore i városkép (MII Fotó — KS)
