Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-29 / 307. szám
Állami gazdaságok -1976 Ilyenkor év végén vetünk számot az egész év munkájáról, eredményeiről. Az állami gazdaságok 197fc>. évi mérlege teljes pontossággal csak a következő év elején készül el. Termelési eredményeikről azonban a tények alapján már számot tudnak adni. Hidasháti Állami Gazdaság: Az eredmények összegezésekor ismét szóba kerülnek az aszály okozta károk. Így a cukorrépában jelentős a terméskiesés: a 400 mázsa tervezett termés he-1 Ivett 205 mázsát tudnak beta- | karitani hektáronként. A felszedett répa cukortartalma 13,81 százalék. A kukorica, a lucerna ugyancsak kevesebbet hoj zott a tervezettnél. A rizs az országos — nagyon gyenge — termésátlaghoz képest valamivel többet — 14 mázsát — termett. Állattenyésztésük a növény- j termesztésnél sikeresebb évet zárt. Az állami gazdaságban a tehénlétszám 935, hagyományos tartási rendszerben, a betegségektől mentes állomány egve- dei az előirányzott 3700 liter tej helvett 4100 litert adtak éves átlagban. Sertéságazatuk 1000 kocával 8700 hízót bocsátott ki ebben az évben. A ház-1 tájiba 370 vemhesített kocát helyeztek ki. aminek takar- ] mányi «tényeit salát takarmánykeverőjük termékeivel elégítik ki. Mezőhegyes! Állami Gazdaság: Búzatermésük igen szépen \ sikerült: 52.76 mázsát arattak egv hektárról. Az aszály sajnos ennek az állami gazdaságnak' eredményeit is érzékenyen érintette. Cukorrépából 280 mázsát, kukoricából 60 mázsa májusi morzsoltat takarítottak be hektáronként. Ezek az átlagok a tavalyához képest erősen csökkentek a. hibrid kukoricával együtt, amiből a tavalyi II mázsával szemben ez évben csak 5 mázsát tudtak letörni. Állattenyésztésük kedvezően alakult: 210 tehén egyenkénti átlagos tejtermelése «2800 liter A nagy létszámú sertésállományból 42 ezer hízót adtak le és 10 ezret saját vágóhídon dolgoznak fel. Bálikúti Állami GazdaságCukorrépából 306 mázsát takarítottak be. az átlag cukortartalom 13 százalék. Legnagyobb kárt az aszály a kukoricában tett, a 760 hektáros kukoricából 200 hektár termését silóba kellett vágni. Így a termésátlag 42 mázsa májusi morzsolt lett hektáronként. Hibridkukoricából 100 hektáron 14 mázsás átlagterméssel kaotak fémzárolt vetőmagot. Konzervzöldséget 30 hektáron termesztettek, az öntözött konzervtök 360 mázsát hozott hektáronként. Állattenyésztésükben 1976-ban a teljes szarvasmarha-állományt lecserélték. így 550 tbc- és bru- c°llsmentes tehén van a szakosított szarvesmarhateleoén. A hízóleadás 97 vagonos terve h“-. Ivett 104 vagont teljesítettek. Modern kere«ztezési el'órással frissítették M az állományt. A háztáiikba 62 kocát helyeztek ki. Békés és Osonsrád megyei háztájiknak összesen 1300 vagon takarmánytápot adtak. Gyógyít, felderít Jóbarátok családi klubja A közvélemény, már régen elfogadta: küzdenünk kell az al- , koholizmus ellen. -Hazánk egy- egv lakosa ugyanis — statisztikái állagban, és tiszta szeszre számítva — 10 liter alkoholt fo-1 gyászt évente. A „fejadag" egy j évtizeddel ezelőtt 6 liter volt. Különböző nyilvántartások sze- j rint az országban Í50 000-re tehető az alkoholisták száma. Valójában azonban többen vannak. A közúti, az üzemi balesetek; okozóinak, a családi életek szétzilálóinak, a bűnözőknek jelentős, hányada szesztestvér! Elvileg tisztázott, hogv az alkoholizmus betegség. E kórban szenvedők számát Véve figyelembe, népbetegséggel állunk szem- | ben. Ebből következik: csak társadalmi erők közreműködésével ! küzdhető le, előzhető meg! Családjukkal, barátaikkal együtt Ilyen társadalmi erő például az a tatai csoport, amelynek tagjai gyógyítanak és nyomoznak. Mintegy másfél esztendeje működnek. Jóbarátok Családi Klubja néven. Életre hívója a tatai kórház idegosztályának hivatás- tudattól áthatott kollektívája. A klub házigazdája az ugyancsak Tatán működő Komárom megyei Művelődési Központ. Az orvosilag gyógyult, volt alkoholistákat családjukkal, barátaikkal együtt hívják soraikba a klubtagok. A cél. hogy érzelmeikre hatva alakítsák, erősítsék a volt beteg jellemét. Műsoros összejöveteleken például fellépnek az egykori betegek is. FeloL vasnak, verseket szavalnak, kisebb jelenetekben szerepelnek. Megvitatnak színdarabot, filmet, múzeumban látottakat. Egészségügyi, kulturális, jogi. politikai előadásokat hallgatnak. Teljes értékű emberek A klubtagokat nem ajnározzak. Lélektani gyógymód, hogy a programok szervezése és munka közben, tapasztalataik révén jöjjenek rá. mire képesek és miként szerezhetnek megbecsülést. 'Ilyen "„önedzés", amikor a klubtagok soraikba vonják — a kórház javaslatára — az onnan elbocsátott. gyógyulófélben levő sorstársaikat. Felkeresik a volt alkoholista családját, munkahelyét. Előkészítik a hazatérő fogadását. Beszélgetnek a kórházból távozókkal. Többször megtörtént, hogy a súlyosabb alkoholizmusból gyógyult már képtelen volt ellátni régi munkakörét. A klubtagok ilyenkor közreműködtek a reh'a- bilitáció megvalósításában. Olyan állást kerestek a megrokkaninak. ahol teljes értékű emberként dolgozhat. Kapcsolat a családdal, munkahellyel Nehezebb feladat a felderítés. Hivatásos és társadalmi pártfogók. iskolai gyermekvédelmi felelősök, társadalmi, egészségügyi szervek jelzéseiből értesül | a klubvezetőség, hol található mielőbb kezelésre szoruló alkoholista. S az .egykori betegek megkezdik a kutatást, a környezettanulmányozást, Ellenőrzik az információ helyességét. Megtalálják a módját annak, hogv személyes kapcsolatba lépjenek az alkoholistává', családjával, munkahelyével. így elérik, hogy az illető jelentkezzék elvonókúrára, összegyűjtött információikat a kórház rendelkezésére bocsátják, hogy a kórképben szerepeljenek az alkoholizmusba sodró lelki, családi és egyéb társadalmi indítékok. A kórháziak ezek ismeretében a leghatásosabb gyógyszeres és lélektani gyógymódot alkalmazhatják. Így dolgozik, küzd Tatán a klub. a népbetegséggé vált kór, az alkoholizmus ellen. Bcrdc Mihály Gazdálkodó tanácsok Irta: Dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke B elpolitikai életünk két j fontos eseménye zajlott le a közelmúltban. Ülésezett az MSZMP Központi Bizottsága és az ország- gyűlés. Mindkét ülés napirendjén népgazdasági helyzetünk értékelése, jpvő évi feladataink meghatározása volt. Ügy az értékelés, mint a kitűzött célok, széleskörűen érintik a tanácsok munkáját, hiszen a tanácsi gazdaság szerves része a népgazdaságnak. A tanácsok 1976. évi gazdái-: kodása alapjában eredményes j volt. A tanácsi beruházásban megépülő mintegy 25-26 ezer állami lakás, a gyógyító szolgálatba belépő 3300 új kór- j házi ágy, a gyermekek fejlő- J dését szolgáló újabb 4 ezer bölcsődei, 20 ezer óvodai fé- j rőhely, a több mint 620 álla- | lános iskolai tanterem, az el- j látást javító kereskedelmi, i szolgáltató és szociális létesít- | mények számottevően hozzá-; járulnak a lakosság életkörül- I ményeinek javításához. Ked- j vézőnek ítélhetjük, hogy több- j ségében — elsősorban a la-1 kásépítésnél — a tervezettnek J megfelelően alakultak a beru- l házási ráfordítások, ily módon sikerült megállítani vagy mér- | sékelni az építési költségek emelkedését, S ajnos, a tervezett beruházások nem mindenütt valósultak meg. Ennek dka. hogy a tanácsok egy része olyan célokat tűzött maga elé, amelyek teljesítéséhez nem voltak meg a feltételek. Helyenként még mindig él az a helytelen szemlélet és gyakorlat, hogy elsősorban a pénzszerzésre és nem a meglevő lehetőségek tervszerű megvalósítására fordítják a nagyobb gondot. A tanácsi intézményekben a nehezebb gazdálkodási körülmények ellenére sem romlott az ellátás színvonala. Kedvező az is, hogy hosszabb idő óta először sikerült elérni, hogy a tanácsi kezelésben levő lakóházak, utak, hidak felújítása megközelítette a tervezett szintet. Viszont nem volt kielégítő a tanácsi intézmények rekonstrukciójának üteme# bár a lehetőségek ehhez is megvoltak. A Központi Bizottság határozata, az országgyűlés által jóváhagyott 1977. évi költség- vetési törvény is a népgazdaság fejlődési ütemének meggyorsítását, a gazdasági egyensúly helyreállítását, s ennek érdekében a központi és helyi erőforrások, lehetőségek jobb kihasználását, a hatékonyabb gazdálkodást jelölte ki célul. Ennek megfelelően kell a tanácsoknak is gazdasági munkájukat végezniük. A tanács össztevékenységén belül növekvő szerepe van a gazdaságszervező munkának. A tanácsok gazdálkodási tennivalói ,a termelés elősegítésén túl, elsősorban a társadalmi fogyasztással kapcsolatosak. Ezért gazdasági feladaI 5 BIKÍS W 1976. DECEMBER 29. tűk a terület,, a település ösz- szebangolt fejlesztése, a lakosság ellátásáról való gondoskodás, működési területükön a gazdaságpolitikai feladatok eredményes koordinálása. A helyi tanácsok január— i február hónapban tár- j gyalják meg az 1977. | évi tervüket, költségvetésű-1 kel. Az országgyűlés a taná- j csők részére - jövő évre 31 j milliárd forintot fejlesztésre j és 42 milliárd forintot fenn-; tartási, ellátási célokra ha- j gyott jóvá. Most az a teendő, j hogy az 1977. évi tervüket j reálisan, az összes lehetősé-; geik figyelembevételével ké-j szítsék elő és terjesszék a ta- | nácsülés elé. Megalapozottságának fontos követelménye a lakosság és a nem tanácsi j szervezetek széles körű bevonása a tervkészítésbe. A rendelkezésre álló pénzeszközö- [ két a legszükségesebb — a l népgazdasági és a helyi érdé-! keket egyaránt szolgáló — cé- j lókra kell fordítani. Ha a le-1 hetőségek szűkösebbek, mindig nagy jelentősége és szerepre van a rangsorolásnak. Fontos az is, hogy a feladatokat I mindenki, akit érint, világo-! san ismerje meg, értse meg a teendőket és munkálkodjék annak következetes végrehaj-! tásán. Ezért van nagy szere- j pe, annak az eddig is jól be-1 vált módszernek, hogy a he-1 lyi tanácsi tervekről a lakos- J ság kapjon tájékoztatást, vitalehetőséget a Hazafias Nép- | front helyi szervei által I szervezett falugyűléseken, ta- | nácstagi beszámolókon és más közéleti fórumokon. A reáljövedelem és kerese- ' tek növekedésének mérsékel- | te,bb üteme fokozza a taná- j csők felelősségét a lakosság j életkörülményeit érintő célkitűzések következetes megváló- ! sításában. Éppen ezért — figyelembe véve a közpxrnti célkitűzéseket — úgy a tervezésben, mint a megvalósításban nagyobb gondot, szer-j vezettséget, figyelmet kell j fordítani a tervnek megfelelő város- és községfejlesztésre, a j lakóházak, intézmények fel- j újítására, karbantartására, a \ szolgáltatások színvonalának ] növelésére, a sokoldalú helyi ellátás javítására, a fogyasztói árak fokozottabb ellenőrzésé- | re, a szociális gondoskodásra. A tanácsi gazdálkodásban j társadalompolitikai szempont- j bői is kiemelkedő az 1977. év- J re tervezett 88 ezer új lakás és eze,n belül a 31 ezer állami lakás megépítése és a kapcsolódó közmű, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási s egyéb, a lakosság szolgálatát hivatott létesítménynek a lakással egyidejű beléptetése. A z országgyűlés ülésszakán is megfogalmazó-, dott az a követelmény, hogy nagyobb erőfeszítések szükségesek a területi építőipari teljesítőképesség növeléséhez. Az építőipari kapacitás hiánya számos megyében, településen gond. Éppen ezért nélkülözhetetlen, hogy a tanács a reális beruházási igény és a meglevő építőipari kapacitás összevetésével vizsgálja meg az építőipar teljesítő- képességének fokozása érdekében szükséges intézkedéseket. Ezek sorába tartozik a tanácsi építőipari vállalatok, illetve szükség esetén a minisztériumi és a szövetkezeti építőipar tanácsi támogatása. A beruházások jó előkészítése, az építőipari kapacitással összhangba hozása fontos biztosítéka annak, hogy a beruházási költségek ne növekedjenek. s a beruházások terv szerint megvalósuljanak. A jövő évi tanácsi gazdálkodás eredményei nagyban függnek a takarékossági intézkedések következetes végrehajtásától. A korábbi takarékossági terveket ki kell egészíteni azokkal az 1977. éves tervek megvalósulását elősegítő intézkedésekkel, amelyek egyben a folyamatos takarékosságra ösztönöznek. Nagy jelentősége van ebben annak, hogy minden tanács képezzen megfelelő tartalékot az előre nem látható feladatok teljesítésére, a váratlan kiesések ellensúlyozására. A tanácsi költségvetés 1977. évi lehetőségei mérsékeltebbek. Ez a helyzet még inkább indokolttá teszi, hogy a területen jelentkező, közös érdekű feladatok megoldására a tanácsok szélesebb körben szervezzék az együttműködést. a közös fejlesztések mellett keressék az együttes fenntartásnak, a közös hasznosításnak a lehetőségét. A tanácsok egymásközti együttműködéssel is segítsék elő a helyi feladatok jobb megoldását olyan közös költségvetési üzemek, iskolai kollégiumok, szociális otthonok és más intézmények létesítésével, amelyeket külön-külön, egy-egy tanács nem tudna megvalósítani, de gazdaságosan kihasználni sem. A jól szervezett területi koordináció növeli a gazdasági hatékonyságot. Ezzel ugyanis elkerülhető a párhuzamosság a beruházásokban, intézmények fenntartásában, gazdaságosabban lehet szervezni a lakosság ellátását szolgáló tevékenységet. Ahhoz, hogy a tanácsi szervek eredményesen láthassák el megnövekedett gazdasági feladataikat, tervszerűbben, szervezettebben, fegyelmezettebben kell dolgozni minden területen. A tanácsi testületek tevékenységében, a feladatok meghatározása mellett erősíteni kell a testületek beszámoltatási szerepet, saját határozataik végrehajtásának jobb szervezését és ellenőrzését. A z eredményes gazdálkodási tevékenység fontos feltétele, hogy a tervek kialakításában és azok végrehajtásában a vezetés következetességének erősítései mellett — a társadalmi szervek, üzemek, vállalatok, a lakosság bevonása révén — tovább szélesedjék a szocialista demokratizmus. A tervek ismertetése, mind több embernek végrehajtásukba, ellenőrzésükbe való bevonása amellett, hogy társadalmi kontrollt is nyújt, elősegíti a tanácsok „nyütabb” és egyben hatékonyabb gazdálkodási tevékenységét, arrti társadalmi, népgazdasági célok teljesítésének fontos záloga.
