Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-29 / 307. szám

MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1376. DECEMBER 29., SZERDA Ara: 80 l'illcr XXXI. ÉVFOLYAM, 307. SZÁM Hí szerepel a zárszámadásban? Rekordtermés búzából — Terméskiesés rizsből, kukoricából, cukorrépából — Teljesítette tervét az állattenyésztés a Körösök vidéken A Körösök vidékének 21-1 ezer hektárján 1975-ben 53 termelő- szövetkezet, két szakszövetkezet és tíz termelőszövetkezeti társu­lás gazdálkodott. Ugyanezen a területen — a szövetkezeti egye­sülések következtében — az idén 49 tsz. 2 szakszövetkezet és 9 tár­sulás készít mérleget az 197ö-os esztendőről. Ezt a munkát most — a részleteiben is jól ismert aszálykárok miatt — megkülön­böztetett figyelem kíséri, amit egyébként is az indokol, hogy a hatvan termelő egység egvüttes termelési értéke már ta­valy is megközelítette a három és ! fél milliárd forintot. A betakarítást követően a Kő-, rösök Vidéke Tsz-szövetségnél! összesítették az aszály okozta j terméskieséseket és megállapi -' tották, hogy a kukorica és a cu- j korrépa 20 százalékkal termett j kevesebbet a tervezettnél, a rizs ■ alig egyhármadát adta a vártnak, a szója pedig legfeljebb hatvan | százalékát. Ilyen hozamcsökke­nést természetesen a minden ed-1 digit felülmúló búzatermés sem! lehet kénes ellensúlyozni. Ebből következik, hogy az előirányzato­kat teljesítő — esetenként túl­teljesítő — állattenyésztés ered­ményeivel együtt, sem tudták e térség közös gazdaságai a terve­zett bruttó jövedelmet elérni. Az eredményeknek a tervektől való elmaradása természetesen nem szépséghiba csupán, hiszen az előirányzatok teljesítése egy­ben az 1977-es gazdasági év meg­alapozását jelenti. A központi szervek ebből kiindulva hozták intézkedéseket a termelőszövet- J kezetek pénzügyi egyensúlyának j megteremtésére. Ennek alapján folyósított mintegy 40 millió fo­rint közép lejáratú íorgóalaphi- telt a Körösök Vidéki közös gaz­daságoknak az MNB. így kaptak műtrágyát is rövid lejáratú hi- j telre az üzemek, aminek ered­ményeként nem csökkent a fel- használás. A rizstermesztő gaz- J daságokat minden hektár rizs- j föld után további ötezer forint- i tál segítették meg kormányhatá- j rozat alapján. A szövetkezetek | kölcsönös támogatási alapjából : pedig 4 millió forintot fordítot­tak a legrosszabb helyzetbe ke­rült tsz-ek megsegítésére. Az intézkedések végül is segí­tettek elérni azt az alapvető célt. hogy a közös gazdaságok — ha u korábbinál nehezebb közgazda- sági és pénzügyi helyzetbe jutva is de — felkészülhessenek az 1977-es esztendőre, amikor az ötödik ötéves tervben szereplő évi növekedési ütemnek kétsze­resét kell elérniük a termelésben ahhoz, hogy a megye mezőgazda­sága utolérje magát. Ehhez ter­mészetesen a központilag jutta­tott támogatások mellett a szö­vetkezeteknek saját tartalékaikat is mozgósítaniuk kellett s így eb­ben az esztendőben várhatóan 15—18 Körösök vidéki tsz-ben mutat ki majd a zárszámadás veszteséget, illetve alaphiányt. A jelenlegi helyzetben feltét­lenül pozitívumként kell érté­kelnünk. hogy előreláthatólag a veszteséges és alaphiányos szö­vetkezetek egyikében sem kell szanálási eljárást indítani, illet­ve, hogy a 49 .közös gazdaság ki­vétel nélkül megőrizte hitelké­pességét. Emellett a terület fez­eiben sikerült a takarmánymér­legek egyensúlyát is megteremte­ni, ami ugyancsak egyik biztosí­téka a jövő évi tervteljesítésnek. Ami a zárszámadások számvi­teli munkálatait illeti, a területi tsz-szövets'ég december 21-én és 22-én. valamint 28-án és 29 -én a termelőszövetkezeti főkönyvelők és helyetteseik részvételével kon­zultációkat tartott, illetve tart, amelyeken megbeszélték a mér­legkészítés és az 1977-es tervösz- szeállítás legfontosabb tudniva­lóit. Mivel az 1977-es terveket a közös gazdaságoknak most az el­múlt években szokásos március 3l-i határidő helyett már feb­ruár 15-re el kell készíteniük, a szövetség illetékes szakemberei január 6-ra összehívták a tsz-ek üzemgazdászán is megbeszélésre. Az előkészítő munka eredmé­nyeként — bár a tervezéshez a formanyomtatvány, amit máskor már novemberben megkapnak a gazdaságok, még mindig nem áll rendelkezésre — remélhető, hogy a jövő év eleji termelőszövetke­zeti közgyűlések kétharmada, szemben az idei egyharmaddal. egy napon vitatja meg és fogad­ja el az 1976-os évet záró szám­adást és az 1977. évi gazdasági és pénzügyi tervet. Élelmiszeripar, könnyűipar Jelentős beruházások Békésen A békési élelmiszeripari üze­mek fejlődése az V. ötéves terv időszakában lényegesen mégha, ladja az előző tervidőszak be­ruházásait. A termelési értek 85,5 százalékkal növekszik az elkövetkezendő öt évben. Leg­jelentősebb beruházás az OMSZK békési üzemének re­konstrukciója. Itt 14 m'llió fo­rintos fejlesztést valósítanak meg. Ebben az időszakban a létszámot 15ü-nel bővítik, az üzem termelési értéke pedig több mint kétszeresére nő. A tőkés export részaránya 5.6 szá­zalékról 12.6 százalékra növek­szik. Bővítik a sütőipari válla­lat békési üzemét,is. A 2,5 piil- lió forintos beruházással a pék­süteménygyártást Aövelik. A könnyűipari - termelés 107 százalékkal, 85 millió forintról 177 millió forintra növekszik a tervidőszak alatt. Az első két évben megvalósul a Békéscsabai Kötöttárugyár 18.8 millió íotin- tos beruházása. Ez azt jelenti, hogy mintegy 100 emberrel töb­bet tudnak foglalkoztatni az üzemben, s a termelési érték 33 millió forinttal növekszik. A Békés megyei Méretes Sza­bók és Szűcsök Ipari Szövetke­zete a munka termelékenységé­nek növelésével az 1975. évi 11,4 millió forintos termelési értékét 52,9 millió forinttal növeli. Ez az emelkedés több mint 400 szá­zalékos, ami egyben azt is je­lenti. hogy az exportértékesítés eléri a 41,6 millió forintot. A szőnyegszövő háziipari szö­vetkezet továbbra is tőkés ex­portra termel. Termelését öt év alatt 36 százalékkal pöveli. A textilfeldolgozó szövetkezet 46.8 százalékos termelésnövekedést irányzott elő. Külföldön még- egyszer annyi terméket értéke­sít.* mint az elmúlt tervidőszak­ban, ebből a tőkés export rész­aránya eléri a 84,6 százalékot. A Körc-svídéki Cipész Szövet­Kiállítás Orosházán Naponta sokan látogatják Orosházán. a múzeumban „Az oros­házi nyomdászat 100 éve” című kiállítást, mely kitűnő kereszt, metszetet ad a város nyomdaiparának múltjáról (Eotó: Veress Erzsi) kezet 37 százalékkal növeli ter­melését. s a szocialista országok­ba 6 millió forinttal több .árul szállít.^ M A: GAZDÁLKODÓ TANÁCSOK (3. oldal) JÓ BARÁTOK CSALÁDI KLUBJA (3. oldal) JANUÁR 1-ÉN LÉI’ ÉLETBE A KISAJÁTÍTÁSRÓL SZÓLÓ ÚJ TÖRVÉNY. EREJŰ RENDELET (4. oldal) AZ EMBEREK SZERETNEK PÉNZT KERESNI (1. oldal) EGY KÓRHÁZ HÉTKÖZNAPJAI (5. oldal) Jó építőanyag-ellátást ígérnek az ÁFÉSZ TÜZÉP- telepei 1977-re Tegnap, december 28-án az ÁFÉSZ-ek tüzelő, és építőanyag­ellátásának helyzetével foglalko­zott a MÉSZÖV elnöksége Bé­késcsabán. Fontos, nagy jelentő­ségű ezekből az ellátás megyénk­ben, mivel az utóbbi években jó­részt az építőanyagok hiánya miatt csökkent a családiház-épí- tés és a tatarozás, felújítás. Köz­rejátszott ebben az is, hogy szin­te rendszeresen ragv belvízkárok jelentkeztek a megye községei­ben és városaiban s a helyreállí­tási munkák gyorsítására zárol­ták, ide tartalékolták az építő­anyagokat. A belvízkárok miatt ezernél több épületet kellett újjáépíteni. Ezek 90 százalékával elkészülnek ez év végére. így 1977-től — a " tégla- és cserépgyárak termelé­sének elkezdésétől — javul az építőanyag-ellátás a megye egész területén. Az ÁFÉSZ-ek mintegy 60 TÜZÉP-telepet tartanak fenn, ennyivel állnak a lakosság ren- j delkezésére. hogv falazóanyagból, tetőcserépből, cementből, mész-, bői, vasbeton födém gerendák- j bői. mozaik- és cementlapból, fe- . nvő fűrészelt áruból, ajtókból, j ablakokból, fedéliemezből, fal­és padlóburkoló .anyagokból, par­kettából. hajópadlóból és palából kielégíthessék a vásárlók igé­nyeit. I Az 1976. évi forgalom építő­anyagokból számottevően növe­kedett, Falazóanyagból 16, ce­mentből 12, mészből 23, vasbe­ton födémgerendából 43, csem­pékből, parkettákból hasonló nagyságrendben adtak el töb­bet, mint 1975-ben. A lakosság 191 millió íorint 1975. évi építőanyagérték helyett 226 millió forint értékűt vásá­rolt. Hasonlóan növekedett a tüze­lőanyagok iránti kereslet is. Tü­zelőolajból 41 százalékkal, pb- gázkeverékből 73 százalékkal nőtt a forgalom. A tüzelőolaj ár­emelkedése magával hozta a szén és lignit, a brikett, a koksz és a tűzifa minden eddiginél na­gyobb keresletét. Az elnökség a továbbiakban a battonvai és a medgyesegynázi ÁFÉSZ, valamint a kevermesi takarékszövetkezet munkájáról készített jelentést vitatta meg. majd a mozgalommal összefüg­gő több. kisebb jelentőségű kér­désről tárgyalt. Gyomai tervek * I ÍJj lakótelep épül a nagyközségben Gyomán, a IV. ötéves tervben I 261 régi, elavult lakóépületet | bontottak le. Ugyanakkor 541 j új lakást építettek a községben. | Létrehozták a Mező Imre-lakó- telepet, ahol 293 lakás talált I gazdára és hátra van még 77 I lakás átadása. Az építkezés üte- j me állandóan növekszik. 197(1- ben 105 lakást készítettek el, ez a szám ebben az évben vár­I hatóan eléri a 140-et. A távlati elképzelések szerint az Üjkert soron újabb lakótele­pet alakítanak ki. A tervek már készen vannak. Ezen a terü­leten 470 lakást hoznak létre. Ugyanakkor felépítik a 4P sze­mélyes bölcsődét és a 70 szemé­lyes óvodát. Természetesen le­hetőség nyílik kereskedelmi és vendéglátóipari egységek nyitá­sára is. Ezzel párhuzamosan javítják a telepítés közműellátottságát. Elsősorban a szennyvíz elveze­tését kell megoldani. Most ké­szítik a Gyoma—Endrőd szenny- , vízelvezető rendszer tanulmány- j tervet, amely 1977 első negyed- | évében lesz kész, s a KEVIÉP hozzá is foghat a kivitelezéshez. Az építés két ütemben valósul meg. Először létrehozzák End- rod térségében a szennyvíztisz­tító-telepet, majd a gerincveze­téket. Ezt követően megépítik a szükséges átemelőket. így 1980-ig befejezik a szennyvíz gerincve­zeték építését, ami azt jeleni i, hogy a két község üzemeinek a szennyvízelvezetése megoldódik. Tűzvédelmi automata Tűzvédelmi automatát fejlesz­tett ki a Műszeripari Kutató In­tézet. Az Ignamik elnevezésű berendezés gyorsan reagál a le­vegő hirtelen felmelegedésére, vagy füstre és riadót jelez. Az elektronikus rendszer köz­ponti egységből s ehhez kap­csolódó érzékelőhálózatból áll. Az érzékelőket a központtól akár több kilométeres távolság­ban is elhelyezhetik. Ha a hőmérséklet egy percen belül négy fokot emelkedik, vagy ha füst keletkezik, az ér­zékelő impulzussorozatot bocsát ki, amely a központi készülékbe jutva fény- és hangjelzéssel ri­aszt. A központi berendezésről természetesen leolvasható, hogy melyik érzékelőtől érkezik a jelzés.

Next

/
Thumbnails
Contents