Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-23 / 303. szám

Gyermekgondozás plusz szabad idő pro- és kontra alapon Sokszor hallottam véleményt I és vitát a különböző fórumokon ) a gyermekgondozási segélyről, j illetve azokról, akik élnek a j rendelet adta lehetőségekkel. Abban általában mindenki egyetért, hogy a rendelkezés nagyon jó és helyes. Ez nem is lehet vita tárgya. Annál in­kább az, hogy a munkahelyeken hogyan oldják meg a helyette­sítést, ennek milyen gazdasági ■kihatása van. Es hogy otthon hogyan élnek, töltik szabad ide­jüket az édesanyák. Az előbbi taglalásba kár lenne belebo­nyolódni, maradjon az a gazda­sági szakembereké, inkább a dolog emberi oldala érdekelt. A vitákat hallgatva felfigyel­tem néhány jelenségre. Ilyen a munkahely és a gyesen levők kapcsolata, az otthoni életrit­mus, a szabad Idő hasznos vagy kevésbé hasznos eltöltése. A bűvös kör Egy tanácskozáson hallottam beszűkülésről, úgynevezett bű- 1 vös körről, amiben a gyesen le­vők élnek. A négy fal közül nem tudnak kiszabadulni és ide, ; jükkel sincs sokszor mit kezde­ni. Voltak olyanok, akik példá­kat is említettek. Egyik-másik ; helyen éppen a fentiekből adó- ; dóan kezd divattá válni * szom­szédolás, a terefere, amely mel- lől nem hiányzik az ital sem. [ A felszólalók aggodalommal kér­dezték, hova vezet ez, ha nem , figyelünk fel időben a jelenség­re, ha nem foglalkozunk többet a kismamákkal és ha a munka­hely nem tart szoros kapcsola- tot a gyermekgondozási szabad- : ságon levőkkel. Ellátogattam nemrég néhány szarvasi kismamához, választ keresve mindezekre. Beszűkülés a valóságban Mi tagadás, sokféle példát ta- ; iáltam, pozitív és negatív vonat­kozásban. A legtöbben megta- j lálták életcéljukat a gyermek- gondozási évek alatt is. Akik nem, azoknak is megvannak a terveik, álmaik, mint Juhász Józsefnének, aki most még úgy érzi, hogy kissé magára maradt. Miért? — Attila három-, Ildi egy­éves. A két gyermekkel nagyon sok a munka — mondja. —Saj­nos, ha az egyik alszik, a másik ébren van és fordítva. Valame­lyikkel mindig foglalkozni kell. Sok időt vesz el a bevásárlás, főzés, mosás, takarítás. Ha még­is akad egy-két szabad órám, akkor kézimunkázom. Jó idő­ben sétálni viszem őket, nyá­lon pedig a legtöbb időt a szö­vetkezeti víkendházban töltjük. Kell a gyermekeknek a szabad i levegő, hiszen ma már Szarvas város, emeletes házban lakunk mi is. — Régebben, amikor a Szi­rén Ruházati Ktsz-nél dolgoz- i tam, kedvem lett volna tanulni. De már három éve vagyok gon­dozáson, s eddig nem volt rá módom. Eleinte sokat jártam a szövetkezetbe, a brigádhoz, ők is meg-meglátogattak.' most már valahogy elmaradtak, nem tu­dom, miért. Hiányoznak ezek a találkozások, de hát mit te­gyek, már megszoktam az egye­düllétet, maradnak a gyerekek, ők az én társaságom napköz­ben, míg a férjem dolgozik. Azért a tanulásról mégsem 1 mondok le, textilipari techni- j kuniba szeretnék járni. S el- kezdem, ha nem most, . .. jövő- ! re. Családtervezés — boldogan várt gyermek Major Imréiknél a kis három- ; hónapos Melinda talán a leg­boldogabb gyermek, bár ő ezt [ még nem érti, esetleg érzi. Mert j az ilyen apróságok megérzik a j szeretetef, amellyel körülveszik 1 őket. Melindát nagy szeretettel | várták és fogadták, még a 16 éves nagylány testvére is — a korkülönbség ellenére. A csa­ládtervezés igazi szép példájá­val találkoztam itt. Az anyuka a békésszentand- rási Zalka Máté Termelőszö­vetkezetben dolgozik már 15 j éve, mielőtt Melinda rnegszü­HlH»WmVVWVWVWWVWVUW««W«WWHWU«HH«Ht Óriás kahtuszgyujtemény Korszerű növényik ul gyarapodott nemrégiben Pécsett a Tanár­képző Főiskola. Az üvegház egyúttal az ország egyik legnagyobb kaktuszgyűjteményet őrzi; 350 botanikus kerttel tartanak kap­csolatot és 110# féle kaktuszt gondoznak itt. ßtlTl fotó: Bajkor József felvétele — KS) letett. Bár szerettek volna még egy gyermeket, nehéz volt a válasftás a munkahely és az otthon között. Majomé nagyon szerette a munkahelyét, s nem akarta hosszabb időre otthagy­ni. — Ügy gondolom — mondja —, hogy a munkához és a gyer­mekneveléshez is egész ember kell. Amíg ehhez a feltételek nem voltak meg, addig várni kellett. Hosszú évek után sike­rült, de így most zavartalanul tudunk örülni a kicsinek, sok türelemmel és szeretettel fog­lalkozunk vele. Sokkal nyugod- tabb vagyok most, amikor tu­dom, hogy bent is jó kezekben van a munka, sem a család, sem a munkahely nem szenved hi­ányt. Kiegyensúlyozott, harmo­nikus az életünk. Most még a tanulásra is több idő jut. A marxista esti egyetemet már kté éve megkezdtem, s nem hagytam abba. Ügv osztom be az időmet, hogy folytatni tud­jam. Tartalmas évek Faragó Alfrédnét éppen köny­vek között találtam. — Ilyenkor van időm a ta­nulásra — mondja magyarázat­képpen — amíg a kicsik alsza­nak. Az egyik kétéves, a másik még nem töltötte be az egy­évet Délelőtt elintézem a fő­zést, mosást, s a kora délutáni óra a tanulásé. Persze néha az este is. Sokszor a televízió ro­vására. Jelenleg harmadéves gimnáziumi hallgató vagyok, felnőtt oktatáson. Hát persze két gyermek mellett nem köny- nyű, sok múlik az időbeosztá­son és a család megértő segít­ségén. Szerdán, amikor az is­kolába kell mennem, a fér­jem füröszti, látja el a gyere­ket, s van két nagymama, akik­re mindig számíthatunk. Így aztán színházba, hangversenyre is el tudunk menni, és a tanu­lásra is jut idő. Még akkor kezdtem a gimnáziumot, ami­kor nem volt gyerekem. Most, hogy vannak, miért hagyjam abba? A világ fejlődik. Hogy megértsük, magunknak is ha­ladnunk kell, éppen mostaná­ban gondoltam arra, hogyha be­fejezem a gimnáziumot, akkor nyelveket tanulok. Hogyan csinálom? Jó időbeosztással sok mindent el lehet érni. Sokan azt mond­ják, hogy gyerek mellett sem­mi másra nem jut idő. őszintén szólva nem értem ezeket az embereket. Szerintem minden csak elhatározás és akarat kér­dése. A gyermekgondozási éve­ket is tartalmassá lehet tenni. Kasnyik Judit Sikeres szakmai vetélkedő A „Vezess biztonságosab­ban” szakmai vetélkedőnek nagy sikere volt az idén Bé­késcsabán a Volán 8-as számú Vállalatnál. Bizonyítja ezt a •észtvevők száma is. A múlt évben 437, az idén már 813 gépjárművezető mérte össze elméleti és gyakorlati tudá­sát. A vállalati döntőn 21-en adtak számot személy-, teher­gépkocsi-, valamint autóbusz­kategóriában a felkészültsé­gükről. Személygépkocsi-ka­tegóriában Rosetár Mátyás békéscsabai, tehergépkocsiban Molnár József orosházi, au­tóbusznál pedig Sarkadi Jó­zsef békéscsabai gépjárműve­zető bizonyult a legjobbnak. Mindhárman értékes tárgyju­talmat kaplak. Köszöntő helyett gy éves születésnapját ün­nepli hamarosan a mó­dosított KRESZ. Szán­dékosan nem használom az ,,új ' jelzőt, mivel ’ a megváltozott közlekedési rend életbelépését megelőzően, de az azt követő hónapokban is jó néhány tanfo- lyabot szerveztek az „új” sza­bályok megismerésére az autó­soknak, motorosoknak. S ezek a szabályok egy év távlatából má igazán nem újak. A" sza­bálymódosítást a rohamosan fejlődő motorizáció, a közuta­kon a megnövekedett forgalom sürgette, tette szükségessé. Az eltelt idő pedig igazolta a szak­embereket, az életet; szükség volt a közlekedési szabályok korszerűsítésére és mind széle­sebb körben való megismerteté­sére. Mire is gondolok? A közlekedési szabályok is­merete, azoknak helyes alkal­mazása a közlekedésben részt­vevőknek magabiztosságot, biz­tonságot, 'ha úgy tetszik, élet­mentést is jelent. Nem véletle­nül használtam az életmentés kifejezést. Fejlődésében, életrit­musában felgyorsult világunk­ban az emberek már apró gye­rekkoruktól aktív részesei a for­galomul, a közlekedésnek. Jó volt látni a minap a kisiskolá­sokat a megyeszékhelyen, amint az István király téren „élőben” ismerkedtek a közlekedéssel, a jelzőlámpákkal és az áthaladás szabályaival. Egyszóval a közlekedésre való nevelés már gyerekkorban megkezdődik s ez ma már pol­gárjogot nyert a falvainkban, városainkban, megyében, de az egész országban. Második éve kötelező az általános iskolákban a közlekedési ismeretek oktatá­sa. De ez már a második lép­cső, az alapképzést az óvodák­ban kapják a kicsinyek. Rajz­ban, játék közben, az óvodai KRESZ-parkfoan ismerkedhet­nek meg a gyalogos közlekedés alapszabályaival. * örvendetes az is, hogy mind több óvoda rendelkezik közlekedési park­kal, örömmel nyugtázhatjuk: oktatási, gondokkal ugyan, de mind több helyen folyik az óvo­dáskor! ik helyes közlekedésre való nevelése. Az általános iskolákban és a középiskolákban már komo­lyabb foglalkozásokat tartanak. Ezeken a közlekedés szakembe­rei nyújtanak segítséget. Nem ritka, hogy egy-egy osztály együttesen a városban ismer­kedik a közlekedéssel, a forgal­masabb helyeken látott közle­kedési szituációkat a KRESE- parkokban elemzik. Ezenkívül a szakmai ismereteken belül el­sajátítják a biztonságos köze­ledésen alapuló magatartásfor­mát is, A közlekedésbiztonsági taná­csok országos, megyei és helyi szervezeteinek egyik legfonto­sabb feladata, a közlekedési kultúra színvonalának állandó emelése, a forgalomban részt­vevők ismeretanyagának bőví­tése. Ebben a<z évben fokozott feladat hárult. e társadalmi szervezetre. mely eredményes munkát végzett. " Igaz, a bal­eseti statisztikai felmérés még nem készült el, de év közben már megmutatkozott a szabály­módosítás kedvező hatása. Fo­kozottabban érvényre jutott a bizalmi elv is, meggyorsult a forgalom, s néhány baleseti for­rás száma csökkent. Igaz, vánnak még gépkocsi- vezetők — mint. amilyen pél­dául az IT—91—71 rendszámú Zsiguli vezetője volt december 8-án este 7-kor —, akik a piros jelzést figyelmen kívül hagyják, sajátos módon értelmezik a bi­zalmi elvet. A következő lép­csőfok a közlekedési morál ja­vításában, az ilyen és a hasonló ..bizalmaskodóknak” a forga­lomból való kiszűrése lesz. —SZr­Válaszra várnak Ketten a kisüzemi sertéstartásról A húspi-ogram Békés megyei végrehajtásának tapasztalatait, megvitató« novemberi szerkesz­tőségi kerekasztal-konferenciát a rendezők nem a teljesség igé­nyével készítették elő. A vita azonban így sem maradt hatás­talan, a hozzászólások — ame­lyek közül eddig Kozma György háztáji gazda cikkét és a ga­bonafelvásárló igazgatójának erre adott válaszát közöltük — egyre-másra érkeznek. Hozzá kell tennünk, hogy elsősorban azoktól — a kisüzemi „húster­melőktől” —, akik legközvetle­nebbül érzékelik v valamennyi intézkedés előnyeit és hátrá­nyait. Saska Béla sarkadi nyugdíjas figyelemmel kísérte az egész vi­tát, megállapítva, hogy a Koz­nia György cikkében leírt visz- szásságok inkább a. közelmúlt­ra jellemzőek, nem a jelenre. Ö maga három kocát tart és a tavasszal leadott 21 süldőn kí­vül még 28-at ad majd át szer­ződés szerint a felvásárlóknak. Szerinte azonban nemcsak a hí­zott sertések, hanem a „süldők ára sem megfelelő, ezt is ren­dezni kellene, mert amíg a ma­lacból 40 kilogrammos süldő lesz, nagyon sokat kell vele fog­lalkozni, sokat kell rá költeni, minden különösebben jelentős dotáció nélkül. Továbbá tény­leg jó lenne, ha az újság ismer­tetné azokat az eljárásokat, amelyek a kistermelőnek is ol­csóbbá teszik a hús előállítá­sát”. Oláh Ferencné Elekről, de­cember 9-én esett sérelméről számol be levelében. Két kocá­nak a szaporulatát 1973-tol rendszeresen és szerződés sze­rint süldőként értékesíti az ál- latforgalminak. December 9-én — mint írja — tizenegy süldő­vel indult az átvételi helyre. Előtte a 11 süldőt lemérték, ál­talában 33 kilogrammosak vol­tak, a legkisebb pedig 25 kilo­grammos. Az átvevő ezt a leg­kisebbet „nem fogadta el”, a megmaradt tízet pedig együtt 290-nek mérte. Levélírónk ebbe nem nyugo­dott bele —i mivel ő 330 kilo- gramnak mérte a tíz süldőt ko­rábban — az átvevőhellyel szemközti takarmánykeverő üzemben lemérte a kiselejtezett malacot, amely ott is 25 kilo­grammot nyomott. Amikor ezt az átvevőnek is bemutatta. Pu- ju János tsz-háztáji megbízott jelenlétében, az átvevő azzal in­tézte el, hogy pontatlan a ke­verő mérlege, holott azt a sze­gedi mérleghitelesítők rendsze­resen ellenőrzik. (Szerintünk az állatforgalmi mérlegeit is hite­lesítik). Oláh Ferencné azon­ban úgy érzi, jogosan véli azt, hogy őt csaknem ezer forintos kár érte, mert süldői azon a másik mérlegen egyenként 3 ki­lóval könnyebbek voltak. Ki döntheti el ezt a vitát? Az illetékesek válaszát várva, meg kell jegyeznünk, hogy — miként azt Saska Béla is meg­állapította —, a húsprogram végrehajtásában, a háztáji és a nagyüzem kapcsolatában na­gyon sok minden előnyére vál­tozott meg. A rossz példákat természetesen ezek után sem hagyhatjuk szó nélkül, de ma már — s ez így jó —, általá­nosítani sem lehet a rendha­gyó esetek alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents