Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-23 / 303. szám
I / HANGSZÓRÓ Mit uzen Mit uzen: Hétfőn kora délelőtt hallgattam m^g a Mit üzen a rádió ?-t, az előző napi adást ismételték. Herényi Mária és Sipos Tamás műsora kéthetenként jelentkezik az éter hűllámain, és most ünnepelte születésének 10. évfordulóját. Ügy is mondhatnánk persze, hogy újjászületésének, mert valamikor igen régen is volt Mit üzen. de hivatása magaslatára csak ebben az utóbbi tíz esztendőben emelkedett. Bátor, okos és érdemes műsor, nélkülözhetetlen 35 perc a Mit üzen a Rádió? És most a kérdőjel csak azért látható utána, mert a cím kérdőmondat, de kijelentő mondatként kell állítanunk: aki belehallgat, mi több:, aki végighallgatja ezt a műsort, nemcsak felfigyel hangjára, igazságkereső szenvedélyességére. közösségi indítékaira, hanem azt is gondolhatja magában, hoev nem hiába-harc az, amit a fafejű hivatalnok-szellem, a gonoszság, a rosszindulatúság, a közönv és m»“ sok e»véb fel- és lemenő ági rokona ellen vívunk önma- gvn'-ó.-t, a társadalomért. Hétfőn is a harc. és a fegvver- forea+ás kellős közeoáhen érez- kott'iír magunkat, trzntelennek tűnő öolenkat említettek, nvo- moztak. keresték a felelősség í'tinit, mi tökh: a felelősöket, és az ember azt is mean vénással fanncztaitistta homr nem hiába. Aki bnilcettq. pmléi-sgik arrn a onnaszns levőire, meivnek iVő»a eln-mndta; a házat ahol laknak. 1071. ótg tataroznál- iqVósnktl!} PefoT-'U- g art/, a folőt -már nem lr"rr»álUntiálr. máeio faiiöci ]nV- ké-t fivatn eV • 10fV> forintot pn- bónanrg. Pinorteri i ei 0m én írek .sorg következett ezután, ro"z végűi i-iőerűltg az 10^0 forint feléi ke’l fizetnie, erre is van rta*aa- TOfilS. esak oöafizirelő jiivriripok nem voR. aki a baiba jutott lakón segített volna. Pedi<* a lelke ra.ita: nemcsak a betűrágás. hanem az emberség, az emberi, humánus iígvintézés is dolga lenne, j-pí • picőcorhan r<7.\ Később egy jegyzet, önvizsgálatra serkentő: ajándékozunk manapság már mindent, csak egy a fontos: jó drága legyen, és forintértéke is kifejezze -szeretetünk nagyságát. Csak könyvet nem ajándékozunk újabban, mert olcsó. Hogy közben 20—30 forintért egy világot adhatunk ajándékba szeretteinknek, barátainknak? Erre bizony nem gondolunk. Mert nem divat. mint ajándék, a könyv. Mert szegényesnek tűnik, mert nem megehető, nem megiható, mert nem ékszer és nem prém, nem ólom- kristály és nem betétkönyv. Csak könyv. Fehér papírlapokon egy csomó betű. színes fedéllel. A Mit üzen erőteljesen kopogtatott a lelkünk ajtaján. Hivatkozott érzelmeinkre, az ember- arcúság igényeire, a szépségre, a szellemi örömökre. Aztán elhívott másfelé. • Segítséget kért tőlünk egy csobánkai béna kislány számára, akit nem tud a nagymamája iskolába vinni. Végül elhívott egy iskolába, ahol a közösség érdekére hivatkozva áldozattá tették egy anya és egy kisgyerek érdekeit., A riport fényt derített rá, miként lett tanterem és orvosi rendelő egy iskolai lakásból, melyet az igazgató előzőleg a panaszosnak ígért. A panaszosnak, aki még 10 ezer forinttal segítette is azokat, akik a lakásból kiköltöztették, hogy aztán hoppon maradjon egy méregdrága albérletben a gyerekével együtt. Erről üzente a Mit üzen: ,.A közösség érdeke az egyén érdeke elé való. De nem úgv, hogy az egyén azt érezze: áldozat lett a közösség érdekének oltárán . ..” Ha zsűri lenne, mely a rádióműsorokat megítéli, 10-est adnék a Mit üzennek. Mint a megszokottan legmagasabb pontszámot. Első perceitől az utolsóig közös áramkört teremt a hallgatókkal, és egyszerűen — ha elkezdi valaki hallgatni — nem tudia abbahagyni. Méltó tízesztendős múltjához. méltó ahhoz, hogy a Magyar Rádió műsora legyen. Sass Ervin HelyförféneH múzeum Pécsett Pécsett helytörténeti múzeumot állítanak fel. Az új intézményt a város egyik patinás épületében helyezik el: a Felső malom utcai —• csaknem kétszáz esztendős — tímár-házban. Az ipari műemléknek számító tímár-házat eredeti szépségében állítják helyre, s ennek során kibontják és rekonstruálják a földszint hosszú .árkádsorát. A 'terv szerint itt alakítják ki a mesterségek utcáját. A helytörténeti múzeum látogatói úgy sétálhatnak majd a tímár-ház árkádjai alatt, mintha egy századelői utcán lennének. Egymás mellett sorakoznak majd a hajdani kisipar és kiskereskedelem jellegzetességeit bemutató kiállítások: cipészműhely, lakatosműhely, cukrászműhely, szatócsbolt, vendéglői és kávéházi sarok. Eredeti cégérek és korabeli reklámok teszik majd még teljesebb^, még hitelesebbé a képet. Itt m szünidő A békési gyermekkönyvtárban máris nagy a forgalom. A szünidőben sokan keresik fel a kedvelt kis könyvtárat és kérnek olvasni- va,ót (Fotó: Veress Erzsi) Játékos kísérletek Számtan vagy matematika? Reggel fél nyolc. A békéscsabai 3. sz. iskola Bartók Béla úti tantermében már néhány kis első osztályos pakolgat, egyre többen jönnek a környező utcákból és a Lencsési útról. De itt van már a tanító néni is, dr. Mizó Mihályné. A nagy, több szárnyú táblát készíti elő: ír és rajzol rá. A gyerekek sem töltik hiába az időt, adogatják egymásnak a polcokról a munkaeszközökét: a logikai játékot, a számegyenest, Mit tegyünk lelki egészségünk megőrzése érdekében? Népszerű lett a pszichológiai ismeretterjesztés Dr. Krupa Andrásnak, a TIT Békés megyei Szervezete titkárának tájékoztatása szerint a pszichológiai ismeretterjesztés nemcsak rendszeressé. hanem népszerűvé is vált a fizikai dolgozók körében. Ennek két oka van. Az egyik: megyénkben is működik önálló szakosztály, amely megfelelő témajavaslatokat állít össze, a másik: az egész tervezet tevékenysége arra irányul, hogy mindenütt javuljon a munkafegyelem, valamint emelkedjen a munka hatékonyságának színvonala. o A^ pszichológiai ismeretterjesztés részvevőinek konferenciákat és reprezentatív előadásokat tartanak. A munka- és tanácsadó testületek a szakosztály vezetőségével közösen kidolgozzák a témajavaslatokat. Ezek a megyei elnökségi ülés elé kerülnek és ott határozzák meg a továbbképzéssel kapcsolatos célokat, feladatokat. Számos előadás hangzik el a munkahelyi és családi légkör, az emberi boldogság, az ifjúság nevelése stb. témakörökből. A közelmúltban a TIT békéscsabai Értelmiségi Klubjában dr. Geréb György professzor A gyorsuló idő és az ember címmel tartott előadást. Abból indult ki, hogy az emberiség a technika ro- I hamos fejlődése következtében erősen differenciált életmód felé halad. Olyan hatások érnek bennünket, amelyekhez feltétlenül alkalmazkodnunk kell. Ha ezt az alkalmazkodó képességünket lel- í ki tényezők megzavarják, ve-! szélybe kerül szervezetünk j egészsége. A »neurózis kialakuld- J sának egyik oka, hogy sok era- i bér nem ismeri saját tűrőkéoes- j ségét, állandó időhiánnyal küsz- | ködve, fáradtan végzi mindenna- j pi munkáját, erejét és képessé- j gét meghaladó feladatokra vállalkozik. Az állandó rohanásban,1 kapkodásban nem veszi észre a természet szépségeit, s nem tud időt szakítani a kikapcsolódásra. ■ Az örökösen „haitó”, kisebbségi érzésekkel vívódó ember! hamarabb betegszik meg, mint az, aki az alkotó munkában elfáradva igyekszik más elfoglaltságot keresni magának, és időt biztosítani a pihenésre. Az ember csakis úgy védheti meg testi és lelki egészségét, ha ésszerűen próbálja átélni a stresszeket, s leküzdeni a gátlásokat. Egyéni élete ezáltal rs kiegyensúlyozottabbá válik. 0 dául az öngyilkosságok és a válások számának a növekedése, valami-nt az alkoholizmus fokozott elterjedése. Ezek megakadályozása mind sürgetőbb feladattá válik annak érdekében, hogy az. emberi kapcsolatok ne bomolja- nak föl; és ne alakuljon ki az az. állapot, hogy ,.az embereknek lassan már egy szavuk sem lesz egymáshoz". Di1. Geréb György professzor a gyakorló pedagógusok kérdéseire válaszolva utalt a XVII. század nagy nevelő egyéniségének, Co- meniusnak az egyik megállapítására: az iskolák nem egyebek, mint kínzókamrák. Majd hozzátette: „Ez bizonyos vonatkozásban ma is igaz”. Esetenként előfordul ugyanis, hogy az oktatásban régóta bevált jó módszereket hagyják el a „korszerűtlen- 1 ség” ürügyén. Az indokolatlan újításokkal viszont nemcsak a tanárok, hanem a tanulóifjúság életét és munkáiét is megnehezítik, pedig lelki egészségük megóvására nekik is szükségük van. Bukovinszky István Az előadás témájához kapcsolódva a hozzászólók több olyan negatív társadalmi jelenségre hívták fel a figyelmet, mint pélBÍKÉS MEGYEI ] NfPUJSAG • 1976. DECEMBER 23. a színes rudakat, a halmazkarikákat és a munkalapokat. Ezekhez még egy-egy „álarcost” kapnak a tanítónőtől, ilyen felírásokkal: 4—2, 5+5, 3+3, 1 + 4. 3+4. Máris nyolc óra. Csöngetnek. Szőnyegezés és az álarcosok Kezdődik az cfra. Vagy inkább j folytatódik, hiszen amit eddig ■csináltak, az mind szorosan hoz- [ zátartozott. Az a szőnyegezés is,! ami már készen van, csak le kell j olvasni. A színes és különböző! hosszúságú rudacskákból: a nyolcast. Ugyanis ezt rakták ki — ezt a számot — minden sor- ! ban, csak éppen más-más színű, és nagyságú rudacskákkal. Per-, sze „rojt” nélkül. Tehát pontosan annyit, hogy ne l'egyen több, j vagyis széle ne maradjon. Győr- i san kérdez a tanítónő és ugyan-1 ilyen gyorsan mondják a gyerekek azt, amit a rudak mutatnak: hét meg egv az nyolc; hat meg kettő az nyolc; egy meg öt, meg kettő: az nvolc: három meg öt az 1 nyolc; és így tovább, hibátlanul.. Ezután jöhetnek — és jönnek is — az álarcosok. Aj: óra elején kiosztott számkártyákat nevezik így. A rajtuk levő értéket kell megállapítani, majd az ennek I megfelelő számot megkeresni és megmutatni a számegyenesen. Ez is gyorsan megy és pontosan. — Józsika — szól a tanító néni. s a kisfiú megy a táblához, j közben nézi a kezében tartott í kártyát és mondja; — Három meg három, az hat. — Maid pál- { cával rámutat a tábla száme®ve- nesén a hatodik helyre, s éri ösz- sze'-öH a szétszórtan, felírt számok köriil a hatossal, vasvfs esverieti a "-'ám alaki formáiá- val is. Márti. Marcsi. Gabi és Attila ugvancsak pillanatok alatti ei,.go-?, 07^ az összetett műveletet. Más-más számokkal. Játék a léccel és a halmazházacskák Most minden gyerek a sajat számegyenesét teszi maga elé. A lécen gumigyűrűk vannak, ezeket lehet ide-oda tologatni. — Melyik az a szám, amelyik a nullától a kilencedik helyen van? — teszi fel a kérdést a tanítónő. A gyerekek beigazítják a gumit a kilencesre, s Lacika szavakba foglalja, mit találtak'. — A nullától a kilencedik helyen a kilences szám áll. — Melyik az a számjegy, amelyik az egytől a negyedik helyen áll? Ezt is tudják: az öt. Melyek azok, amik az ötödik és kilencedik hely között vannak? Ez is megvan. Felsorolják: hat, hét, nyolc. Fent a tábla közepén ismét a számegyenest látni. Fölötte egy- egy karikában-házacskában — különbÖ7.ő alakú, színű és számú vonalkák, jelek. Alatta szintén karikában számok: 7, 9. 10, 12, 6 stb. Zsuzsi, Józsi, Évi és Jancsi jön a táblához megszámlálni a lakókat. — Itf hatan laknak — állapítja meg az egyik, utána kikeresi a hetes helyét a számegyenesen, majd hozzáköti a hetes számjegyhez. A többiek folytatják a felfedező utat. Számlálás. Megállapítás. Szóbeli összefoglalás. Hely- kijelölés a számegyenesen és az alaki érték megjelölése. Vidáman, meseszerűen Most mindenki előveszi a munkalapokat, s hasonló feladatokat old meg. Csak itt már ők rajzolják be a számjegyeknek — hét, nyolc, tíz, egy, öt — megfelelő lakókat, a kerteket, házakat jelképező karikákba. Befejezésül a logikai lapok többféle tulajdonság szerinti , csoportosítását csinálják meg. s 'végezetül még egy gyors szőnyegezést. A hetessel. Kicsöngetnek. A gyerekek frissen felugrálnak, majd visszaülnek egy pillanatra, hogy elrakják a játékos eszközöket. Vége a matematikaórának, amellyel minden nap kezdődik a tanulás. Ma nyolcféle módon tizenhét feladatot oldottak meg. S egy-egy feladat három-négy részfeladatból állt. A negvvenöt perces óra intenzív munkájában mind a huszonöt gyerek állandóan részt vett. Tevékenyen, játékos örömmel, egymást segítve és ellenőrizve tanulták az ideiglenes matemati- ka-tanterv első osztályos anyagát, Vass Marta
