Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-23 / 303. szám

1976. DECEMBER 23., CSÜTÖRTÖK Ara: SO tillér XXXI. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM — M A: TAKARMÁNY- TERMESZTÉS — RENDSZERBEN (3. oldal) GYERMEKGONDOZÁS PLUSZ SZABAD IDŐ PRO- ÉS KONTRA ALAPON (1. oldal) Pártmuiika az értelmiségiek között Lázár György hazaérkezett Romániából A pártpolitikai munka akkor lehet eredményes, ha a párt- szervezetek számításba veszik a társadalom különböző csoport­jainak, rétegeinek sajátosságait, s ezekhez igazodva szabják meg e munka tartalmát és módsze­reit. E rétegek szerint differen­ciált tevékenység egyik legfon. tosabbja az értelmiségiek köré­ben végzett politikai munka. Vannak szellemi munkára specializált munkahelyek, isko­lák, kutatóintézetek, művészeti intézmények, ahol a párttagság és a pártonkivüli dolgozók túl­nyomó többsége-értelmiségi. Má­sutt számszerűen kisebbségben vannak ugyan, de a tevékeny­ségnek ők a „főszereplői” (pél­dául az egészségügyi intézmé­nyekben). S vannak nagy szám­ban olyan munkahelyek ■— a termelőmunka területei —, ahol a párttagságnak és általában a dolgozó kollektívának csupán viszonylag kis részét alkotják, s mindennapi munkájuk is bele­olvad' a közös tevékenység egé­szébe. A helyzet különbözősé­gétől függően a pártszervezet jellege, összetétele is más és más. s konkrét feladatai (pél­dául a tagfelvétel kívánatos arányai vagy a politikai okta­tás formái) is részben eltérőek. Am mindezek mellett is vannak az értelmiséggel kapcsolatos párt-munkának bizonyos közös sajátosságai, mindenütt figyel­met érdemlő vonásai. Mindennapi tapasztalataink és szociológiai vizsgálatok egy­aránt tanúsítják, hogy az értel­miség viszonylag jelentékeny része tekinti .magát tudatosan elkötelezettnek a munkáshata­lom, a párt politikája mellett. A Társadalomtudományi Inté­zetnek a vidéki értelmiség kö­reben folytatott vizsgálata so­rán megkérdezettek többsége reszt vett valamilyen formában a közéletben mint a Párt tagja vagy valamely társadalmi szer­vezet, mozgalom tisztségviselő­je, aktivistája. Ma hazánkban valamennyi társadalmi csoport közül az értelmiség sorain be­lül a legmagasabb a párttagok, illetve a közéletben aktív sze­repet játszók aránya! Ez egyéb­ként természetszerűen adódik az értelmiség társadalmi hiva­tásából, feladatköréből, tevé­kenységének jellegéből. A politikai aktivitás e vi­szonylag magas szintjének fenn­tartása és további növelése a pártmunkának egyik alapvetően fontos feladata. Igen lényeges, hogy a pártszervezetek „testhez­álló” mozgalmi feladatokat ta­láljanak számukra, amelyek megoldásában érdemben tudják hasznosítani hozzáértésüket és képességeiket. A mozgalmi-köz­életi feladatoknak természete­sen mindegyike tiszteletre mél­tó és megbecsülendő. Nem is rangsorolásukról van tehát szó — nem arról, hogy mi „méltó” egy értelmiségihez és mi nem —, hanem arról, hogy mely te­rületeken, milyen megbízatások teljesítésével adhatják a legtöbb értéket a közösségnek, tehet­nek a legtöbbet fejlődésünk mefisyorsításáért. Közismert, hogy az értelmi­ség — munkájának jellegénél fogva — nemcsak erőteljesen érdeKlódik a társadalmi-politi­kai kérdések iránt, de olykor erőteljesebben befolyásolják bi­zonyos tapasztalatok vagy más irányú hatások, érzékenyebben reagál egyes jelenségekre. Az a műszaki vagy közgazdász, aki nap mint nap szemDekerül gaz- daiKodásuna. különböző gondjai­val, némelykor hajlamosabb a helyzet borúlátó megítélésere. A humán értelmiségieknél az ér­zékeny felelősségérzet olykor elvont moralizálásba csaphat át. Az ilyen hangulatok és né­zetek eloszlatásában, a helyes álláspont kialakításában nagy szerepet játszhatnak a szilárdan a marxista eszmeiség • talaján álló kommunista és partonkívü- li értelmiségiek. Különösen fontos a munkás- osztály vezető szerepével Kap­csolatos kérdések világos tisz­tázása, mivel a tapasztalatok szerint itt újból s újból felbuk­kannak a félreértések. Egyrészt, szükséges tisztázni, hogy a ve­zető szerep társadalompolitikai, nem pedig szakirányítási kérdés, s nem az egyes társadalmi cso­portok képzettségi szintjétől, ha­nem társadalmi helyzetük egé­szétől függ. Másrészt legalább ilyen fontos annak hangsúlyo­zása, hogy ez nem jelenti az értelmiség háttérbe szorítását, lebecsülését: ellenkezőleg, fej­lődésünk során szerepe tovább növekszik, s ezért megbecsülé­sének is fokozódnia kell. Sajátos, de legkevésbé sem lebecsülhető része az értelmiség közötti pártpolitikai munkának a törődés a pályakezdő, fiatal értelmiségiekkel'. Ezek a fiata­lok magas marxista műveltség­gel lépnek ki az egyetem vagy a főiskola kapuin, ám társadal­mi tapasztalataik a pályakez­déskor még óhatatlanul szűkö­sek es egyoldalúak. A partszer­vezetek sokat' segíthetnek ab­ban, hogy e tapasztalatok köre bővüljön. Ennek legfontosabb módja a munkahelyi közélet-, ben, a kollektíva ügyeinek meg-| oldásában való felelős részvétel, amire azonban nemcsak a ked­vet kell felkelteni, hanem a lehetőségeket is szükséges meg­teremteni. A fiataloknak látniuk kell, hogy elgondolásaikat ér­demben mérlegre teszik, s nem intézik el a „zöldfülűnek” járó kézlegyintéssel. Sajátos vonás, hogy a fiatal értelmiségieknél a szakmai te­vékenység megkezdése időben egybeesik a családalapítással, a személyes egzisztencia megala­pozásával. Ez a kettős feladat nem egyszerű, s olykor élesel- lehtmondásökat okoz, kemény dilemmák elé (állít (a szakmá­ban elmélyedni vagy ..ráhajta­ni” a pénzkeresésre). Közvetle­nül a KISZ, a szakszervezet, az intézményi, vállalati vezetés fel­adata a segítségnyújtás az első lépések megtételéhez, de szük­séges, hogy a pártszervezet is igényelje, figyelemmel kísérje, ellenőrizze ezt. Gyen es László Szerdán délelőtt hazaérkezett Bukarestből Lázár György, a Minisztertanács elnöke, aki Mei­nen Manescunak, a Román Szo­cialista Köztársaság első minisz­terének meghívására hivatalos, baráti látogatást tett Romániá­ban. Kíséretében volt Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnök- helyettese, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának elnöke, Roska István külügyminiszter­helyettes. dr. Gadó Ottó, az Or­szágos Tervhivatal elnökhelyet­tese, Tordai Jenő külkereskedel­mi, Littvai István kohó- és gép­Bskéscsabán a napokban ülést tartott a megyei közmű­velődési bizottság. A testület elsőként azt a beszámolót vitat­ta meg, melyet a Hidasháti Ál­lami Gazdaság közművelődési munkájáról készítettek, különös tekintettel a közművelődési párthatározat végrehajtására. Ebben az üzemben is az álta­lános és szakmai műveltség szükségességének felismerésé­re fordították a legnagyobb figyelmet. Ezt a célt szolgálta a gazdasági és társadalmi szervekkel való szorosabb kapcsolat kiépítése, a kulturált szórakozási igények kielégítése úgy, hogy közben ésszerűbben használják ki a ipari és Zsengellér István nehéz­ipari miniszterhelyettes. A fogadtatásra a Keleti pálya­udvaron megjelent Aczél György, a' Minisztertanács elnökhelyet­tese, Púja Frigyes külügyminisz­ter, Keserű Jánosné könnyűipa­ri miniszter, Pullai Árpád közle­kedés- és postaügyi miniszter, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter és dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Jelen volt Constantin Cimbru, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivő­je. * rendelkezésre álló anyagi és szellemi javakat. A gazdaság­ban G9-en végezték el az idén az ái.alános iskola valamelyik felső osztályát, s jövőre újabli 6{> főt iskoláznak be. Öt éve ki­helyezett marxizmus—leniniz­mus esti középiskola működik, melyet évente 20—25 dolgozó | végez el. Ezenkívül működnek ! szocialista brigádklubok, bizto­sított a rendszeres országjárás, színházlátogatás. A továbbiakban a Békés me­gyei Múzeumi Szervezet közmű­velődési tevékenységét taglaló jelentést tárgyalta meg a bi­zottság, A résztvevők ,tájéko_ •zódtak a Múzeumbarátok Köre és a nyári ifjúsági táborok Magyar taneszközök külföldön Népszerűek külföldön a ma­gyar taneszközök. Erről tanús­kodik, hogy a TANÉRT — a Kultúra Külkereskedelmi Vál­lalat közreműködésével — 5-b év alatt megkétszerezte export­ját. Az idei eredmény várha­tóan meghaladja a 24 millió fo­rintot. A vállalat termékeinek mintegy ötödét exportálja a vi­lág szinte minden tájára, a leg­nagyobb vásárló az európai szo­cialista országok közül Cseh­szlovákia, az NDK, Bulgária és Jugoszlávia. munkájáról, mint fontos köz- művelődési formákról. Elemez­ték a múzeumok különböző szervekkel való kapcsolatát és azokat az akciókat, melyek mindegyike a széles körű mű­velődést célozza. Az idén me­gyénkben rendezett. félszáz időszaki és állandó ki­állítással kapcsolatban a je lentés megállapítja: „számuk és munkaigényük messze meghaladja a múzeumok ren­delkezésére álló személyi és anyagi lehetőségeket”. A továbblépést a szervezet — egyebek közt — a kiállítások jobb előkészítésében es propa­gálásában, a szocialista brigá­dokkal való kapcsolat állandó­sulásában. az iskblákkal történő együttműködés új formáinak keresésében látja. Hai’madik napirendként a Te. levízió és a Rádió Mindenki is­kolája című sorozatával kapcso­latos tapasztalatokkal foglalko­zott a bizottság. Az adássorozat eddigi két és fél hónapja nem uozta meg a várt eredményi Békés megyében. Nem kielégítő az érdeklődés, a konzultációs központokban nem emelkedett a magán vizsgákra jelentkezők száma. A Sorozat célja, a vállalkozás jelentősége, hasznossága nem vitatható, azonban az itteni tapasztala y tok azt mutatják, hogy a je- lenlcgi adásrend nem megfe­lelő és nem a dolgozók isko­lájának törzsanyagát dolgoz­za fel. Egyebek közt emiatt marad el az érdeklődés a várakozástól. A megyei művelődési köz­pont a közeljövőben a művelő­dési házaknak, iskoláiknak és az üzemeknek ajánlásokat ad a Mindenki iskolája mozgalom eredményességének növelése ér­dekében. Ezúttal is megfogal­mazódott: szemléletváltozásra, a közművelődés és az oktatás szakembereinek összefogására van szükség ahhoz, hogy meg­valósuljon a megyei tanácsülés határozata, vagyis 19RA-ig tízez­ren végezzék el az általános is­kola 8. osztályát. Hűtőházi A Békéscsabai Hűtőháziján az év utolsó napjaiban is sok mun­kát ad az exportra szánt áruk csomagolása, szállítása. Képünkön a piros és zöld szeletelt paradicsompaprika csomagolása látható Fotó: Veress Erzsi Napirenden A Hidasháti ÁG közművelődési munkája, a megyei múzeumi szervezet tevékenysége és a „Mindenki iskolája" rádió-, tv-sorozat eddigi tapasztalatai Ülést tartott a megyei közművelődési bizottság F. i~

Next

/
Thumbnails
Contents