Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-23 / 303. szám

Asszad—Szadat négyszemközt A két or»7ÁK közös stratégiájáról négyszemközti tárgyalásokat foly­tatott egymással Asszad szíriai és Szadat egyiptomi államfő Kai­róban (Tclefotó—AP—MTTI—KS) Waldheim a Közel-Keletre utazik William Scranton, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője teg­nap sajtóértekezleten erősítette meg azt az amerikai lapokban korábban már közzétett hírt, hogy Waldheim ENSZ főtitkár január végén közel-keleti kör­utat tesz. A közel-keleti konflik­tusban érintett országok vezetői­vel Waldheim mindenekelőtt a genfi konferencia felújításának lehetőségeit kívánja megvitatni. Ez volt a fő témája annak az előzetes megbeszéléssorozatnak is, amely az ENSZ székházában tegnap zárult le: Wáldheim elő­ször Hasem Nuseibi jordániai, Abdel Magid egyiptomi és Ha­im Herzog izraeli nagykövettel tanácskozott, majd ezt követően fogadta Muffak Al-Allaf szíriai nagykövetet, és a Palesztinái ( Felszabadítási Szervezet ENSZ megfigyelő csoportjának vezető­jét, Zehdi Labib Terazit. A meg­beszélések eredményeiről nem közöltek részleteket. Carter sajtóértekezlete James. Carter megválasztott! amerikai elnök Harold F.rownl j nevezte ki hadügyminiszterévé.! Az ebből az alkalomból tartott I sajtóértekezleten az újságírók több kérdést tettek fel Carter- j nek katonai kiadásokkal és a Dél-Koreában állomásozó ame­rikai csapatokkal kapcsolatban. A január 20-án hivatalba lépő elnök ismét kijelentette, hogy ki j «karja vonni Dél-Koreából az amerikai szárazföldi egységeket, és hogy öt-hét milliárd dollárral csökkenteni kívánja a hadügyi1 költségvetést, bizonyos ésszerű-' sitések. a többi között a fegyver- I rendszerek szabványosítása ré- i vén. Dél-Koreát illetően Carter úgy | válaszolt, hogy az amerikai csa- ’ patok kivonását „nagyon lassan, j módszeresen és gondosan” kell végrehajtani, s az ügyben kon­zultálni kell Szöullal és Tokióval is. Közölte, hogy hivatalba lépése után felül fogják vizsgálni az USA hadügyi apparátusának! szervezeti felépítését. I! magyar-mongol egészségügyi együttműködés első ötéves terve A magyar és mongol szakem­berek első ízben munkáltak ki öt évre szóló egészségügyi mün- katervet, amely elsősorban a gyógyszerészeti, az anya- és gyermekvédelmi, a sürgősségi betegellátással foglalkozó, vala­mint az oktató és tudományos kutatóintézmények közvetlen együttműködésének fejlesztését helyezi előtérbe. Az egészségügy és az orvostudomány területeit felölelő együttműködés 1981-ig szóló tervét magyar részről dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, mongol részről dr. D. Nyam-Oszor egészségügyi mi­niszter írta alá szerdán az Egész-1 ségiigyi Minisztériumban. Figyelemre méltó, hogy heveny megbetegedesek és halaszthatat­lan segélynyújtást igénylő esetben 1977-től kölcsönösen ingyenes orvosi ellátást biztosítanak a | másik fél állampolgárai számá­ra, sőt speciális gyógykezelésre is mód nyílik. Az okmányban intézkedtek a folyamatos, viszo- ■ nossági alapokon nyugvó egész-1 ségügyi-tudománvos tájékozta­tásról, s hasznosnak ígérkezik az az elhatározás is, amelynek ér­telmében egymás rendelkezésé­re bocsátják az egészségügy te­rületén foganatosított szervezési intézkedésekek módszereket, to­vábbá a gyógyító-megelőző és a közegészségügyi-járvány ügyi ellátással kapcsolatos előíráso­kat. (MTI) II világbank hitele a chilei fasiszta juntának A világbank két részletben j összesen 61 millió dollár hitelt | nyújt a chilei fasiszta juntának, j Az erről szóló határozatot több j észak- és nyugat—euróoai állam | képviselőinek tartózkodása, illet- j ve ellenszavazata ellenére ked-1 den fogadták el. Nyolc amerikai kongresszusi képviselő a határo­zattal kapcsolatban szintén be- I jelentette fenntartásait, mert a hitel egv olyan rezsimet támo­gat, amely állandóan megsérti az emberi jogokot.' Hazaérkezett pártküldöttségünk a Vietnami Kommunista Párt kongresszusáról Szerdán hazaérkezett a Ma-1 gyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldött- | sége, amely Biszku Béla. a Po­litikai Bizottság tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára vezetésével részt vett a Vietnami Kommu­nista Párt IV. kongresszusán. A küldöttség tagjai voltak: dr. Hor­Gyermekeit nemzetközi éve Az ENSZ-közgyűlés 31. ülés­szaka kedd este a gyermekek nemzetközi évének nyilvánította az 1977-es évet. Az erre vonat­kozó határozatot a közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsá­gának ajánlására egyhangúlag fogadták el. Maradnak a békefenntartó erők Cipruson Kurt Waldheim, az ENSZ fő- j titkára kedden megbeszéléseketI folytatott liter Turkmennel, Tö- I rökország állandó ENSZ-képvi-I selőjével. Á két diplomata a cip-1 rusi helyzetről tanácskozott. Ta­lálkozójukra azt követően került sor, hogy a Biztonsági Tanács határozatot hozott: az ENgZ bé­kefenntartó erői további hat hó-1 napig állomásoznak Cipruson. könyv Magyarországról „Jószomszédunk és barátunk” címmel könyvet adott ki Ma-! gyarországról a politikai köny­vek kijevi kiadója. A könyv szer- | zője, Mihail Ogyinyec sokáig a Pravda tudósítója volt Budapes­ten. rath István, -a Központi Bizott­ság tagja, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára. Varga István, a Központi Bizottság ősz-! tályvezeíő-helyettese. Karsai La­ibs, hazánk hanoi nagykövete. A pártküldöttséget a Ferihe­gyi repülőtéren Nemes Dezső, a! Politikai Bizottság tagja, dr. Be- j recz János, a Központi Bizottság osztályvezetője fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetuniói magyarországi nagykövete és Dang Tran Ngoan, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapes­ti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Megérkezése után Biszku Béla a repülőtéren nyilatkozott az MTI és a televízió munkatársá­nak. * * * Ugyancsak hazaérkezett a Ma-'1 gyár . Szocialista Munkásoárt Központi Bizottságának küldött- í sége, amely Somogyi Sándornak,' a KB tagjának, a budapesti párt- bizottság titkárának vezetésével | részt vett az Izraeli Kommunis- | ta Párt xyill. kongresszusán. A Szovjetunió külkereskedel- | mi forgalma az iparilag fejlett tőkés országokkal a IX. ötéves terv időszakában egészében több, ] mint háromszorosára nőtt — je­lentette ki Alekszej Nvikolaje- vics Manzsulo szovjet külkereske­delmi miniszterhelyettes szerdán Moszkvában megtartott nemzet­közi sajtóértekezletén. Hozzáfűz­te: még jelentős kihasználatlan lehetőségek is vannak ezen a te­rületen — hangsúlyozta Man­zsulo. A szovjet exportra kivetett mennyiségi korlátozások és a Szovjetunióba irányuló tőkés szállításokra vonatkozó minősé­gi tilalmak eltörlése jelentősen elősegítené a kapcsolatok továb­bi javulását. i Nem lesz könnyű esztendő... 1977 „nem lesz könnyű esz­tendő” a franciák számára — je­lentette ki kedden Chamalieres városából közvetített esti tévé­interjújában Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök. Cha- malieies az a városka, amelynek az államfő valaha polgármestere volt és ahol bejelentette, hogy pályázik a köztársasági elnök tisztségére. Az elnök ugyanakkor kilátás­ba helyezte, hogy az inflációel­lenes Barre-terv eíső pozitív eredményeit már a jövő év ele­jén . érzékelni lehet majd. „Bi­zonyos pozitív jelek mutatják maid, hogy jó úton haladunk", bár ez még nem jelenti, hogy minden probléma megoldódik”. A kormány többség táborában dúló vitákra Giscard d'Eestaing kijelentette, hogy ebben a tábor­ban „bizonyos módosulások” történtek az elmúlt esztendőben és ezek ..tisztázást tesznek szük­ségessé”. Giscard d Estaing janu­ár 17-én sajtóértekezletén beszél majd ezekről a kérdésekről. Az államfő saját szerepéről szólva kijelentette, hogy a köz- társasági elnök nem pártvezér, hanem „a pártok fölött áll” és feldata ..megőrizni a nemzeti egységet”. Kérdésekre válaszolva a kül­kereskedelmi miniszterhelyettes elmondta hogy természetesen a Szovjetuniónak is vannak kül­földi, a kereskedelmi együttmű­ködés során keletkezett adóssá­gai. Felhívta azonban a figyel­met arra is, hogy a hitelek fel­vétele a nemzetközi kereskede­lem velejárója, hiszen a nagybe- 'ruházások megvalósítása, hatal­mas termelő üzemekhez szüksé­ges drága berendezések beszer­zése csak ezek felvételével old­ható meg. Ezeket elkerülni egyet­len jelentős külkereskedelmet folytató ország sem tudja. A Szovjetunió is él ezzel a lehető­séggel. de felvett hiteleit mindig pontosan, határidőre törleszti, miközben maga is nyújt kölcsönt más országoknak. A spanyol népszavazás eredményei csak árnyala­tokban térlek cl a várako- * zástól. Az árnyalatok azon­ban a kormány számára kedvezőek. Lényegében ar­ról tanúskodnak, hogy a spanyolok többségének a politikailag tudatos balol­dal által joggal elítélt és ki nem elégítenek tartott re­formtervezet megkönnyeb­bülést hozó haladás a Fran- co-rezsim utolsó évtizedé­ben kialakult helyzethez ké­pest. A népszavazás politikai jelen­tőségét nem szabad túlbecsülni. Hiszen éppen a politikai refor­mot bíráló baloldalnak nem volt módja a legszélesebb tömegek­hez szóló hírközlő szervek — az állami rádió és televízió — hasz­nálatára. Mindamellett, a korlá­tok ellenére is negyven esztendő óta ez volt az első valamennyire is szabad véleménynyilvánítási lehetőség Spanyolországban — az első hozzávetőleges mérce, melynek alapján nagyjából fel lehetett vázolni az erők ará­nyé t. Politikailag igen fonios kérdés volt kezdettől fogva, hogy mi­lyen lesz a tartózkodások ará- nva. Hiszen a baloldal fő erői, mindenekelőtt, a Madridban leg­utóbb legálisan kongresszust tartott; Snnnvol Szocialista Mun­káspárt fPSOrj, valamint a mú; illegalitásba szorított de erctcl- .ies tevékenységet k'feitő knm- mnnista -cárt a tartózkodást ajánlották. , A népszavazástól valamivel .több. mint öfrcipjó vélas-rtónol- °ár tartóVkodntt. ami száza­lékos aránvt ideit. Az dőreiéi- 7Ós»k a S---1 -,sd-)h éi-tdardvsn vett baloldal erejét felbecsülve, mintegy harmincszázalékos tar­tózkodásra számítottak. Ebben az értelemben azt mondhatjuk: a baloldallal szemben a kormány viszonylag jól került ki az első erőpróbából — de az is nyilván­való, hogy a politikai folyamatok előrehaladásával egy nyugat­európai viszonylatban erős és cselekvésre érett baloldallal kell számolnia. Lényegesen egyértelműbb a kormány sikere a jobboldali ult­rákkal, Franco politikai örököse­ivel szemben. A Suárez-kbrmány .politikai reformtervét a diktatú­ra utóvédharcát folytató szélső- jobboldal is élesen elítélte. Ám éppen azért, hogy megkülönböz­tesse állásfoglalását a balolda­létól, tartózkodás helyett a „nem’’ szavazatot kérte-követel- te híveitől. Azt is figyelembe kell venni, hogy a szélsőjobbol­dalon a Franeo-rezsim időszaká­ban meggyökeresedett szerveze­ti keretek is rendelkezésre áll­tak (például a falangista mozga­lom vagy különféle polgárhábo­rús veteránszervezetek). Mindezek figyelembevételével megállapítható, hogy a szélső- jobboldalnak a „nem” szava­zatért folytatott kampánya ösz- szeomlott, A népszavazáson rész­vételre jogosult csaknem 23, mil­lió spanyolból 77.4 százalék je­lent meg az urnák előtt. F-zen belül a vártnál sokkal magasabb, 94.2 százalék volt az ,.igen” sza­vazatok afánya! Voltakénnen ez a népszavazás igazi meglepetése, s egyben a kormány sikerének legielentő- sebb összetevője. Kétségtelen: döntő szerepet játszott ebben, hogy Spanyolországban új nem­zedék jelent meg a színen, amelynek fő politikai tapaszta­lata az a lassú evolúciós folya­mat. amely már a Franco-rend- szer utolsó évtizedében is végbe­ment. A lakosságnak ez a része, valamint a spanyol gazdaság fej­lődésével párhuzamosan megerő­södött középrétegek nem a kor> mánv reformtervének korlátáit látták, hanem a nyugat-európai típusú n'','>ári demokrácia irá­nyába tett előrelépést. Ezeknek a rétegeknek Franco politikai örökösei már nem jelentettek vonzerőt és nem nyújthattak po­litikai alternatívát. Nem lehet mindamellett fi­gyelmen kívül hagyni azt sem: az alig félmillió „nem” szavazat, amely még a három százalékot sem éri el, csakis úgy születhe­tett meg, hogy a szélsőjobb nagy része is ..igennel” szava­zott. A magyarázata: az ösztö­nös felismerés, hogv Franco re- zsimje visszahozhatatlanul lezá­rult és a hatalmon levő kormány által kidolgozott reformterv kí­nálja az egyetlen lehetőséget a társadalmi átalakulás lassításá­ra, a ma uralmon levő osztályok és rétegek hatalmának megőr­zésére. A népszavazás eredménye azt jelenti, hogy 1977. június végéig a korlátozott többpártrendszer alapján választásokat tartanak Spanyolországban. Megkezdődik tehát a politikai küzdelem egv új szakasza. Fő cél iái: a szabad és demokratikus választás szava­tolása. valamint a Snanvol Kom­munista Párt legalitásának ki­harcolása. —I. —e. Szovjet-nyugati külkereskedelem Madridi mérleg

Next

/
Thumbnails
Contents