Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-14 / 295. szám

Ha jó a légkör, eredményesebb a munka *WHHIWIIIiiWtlHIHWIIIHHimilllllHlimHIIW»HMHIMIIIHIIWIIIIIf Ember és a munka Tóth Gyula, a Békéscsabai Textilfeldolgozó Szövetkezet el­nöke így jellemzi a békési üzem. ben dolgozó Törekvés Szocialista Brigádot: — Ha valamit határidőre el kell készítenie, azt biztosan megcsinálja. Még soha sem ké­sett. A termék minősége pedig rendszerint csaknem 100 száza­lékos. Nem valami nagy üzemről van szó. Mindössze két brigád d >1- gozik itt, az is két műszakban, váltakozva. Az egyik a 16 tagú Törekvés női brigád, amely 8 éve alakult, s azóta együtt van. Csak egy-két fiatallal bővült. Aki közben szülés miatt egy I ideig otthon volt, az is ide jött j vissza. A brigád két éve tűzte célul a szocialista cím elnyerését, amit I tavaly meg is kapott. Az idén pedig kiérdemelte a bronzkoszo. 1 rús jelvényt. Igaz ugyan, hogy | a tavalyihoz képest 23.4 száza- | lékkai növekedett a teljesítmé­nye, ami részben az új varrógé- j peknek köszönhető, méginkább azonban a brigádtagok hozzáér­tésének, mert immár 10-en sze. \ rezték meg a szakmunkás-bizo­nyítványt. Szabó Istvánná, a brigád ve­zetője is csak nemrég lett női szabó. A többiektől kapott ked. vet a tanuláshoz. Az is ösztönöz, te, hogy a férje akkor a Marxis­ig—Leninista Esti Egyetemre, a lánya pedig egészségügyi szak- középiskolába járt. — Az ifjúsági parlament résztvevői előtt is kijelentették: a legjobbakhoz tartozunk. v ö. mint a legfiatalabb, nagy tisztelettel beszél az idősebbek­ről, akik olyan légkört teremtet­tek, hogy soha veszekedés, han­goskodás nincs. S hogy meny­nyire a magáénak érzi az üze­met mindenki, azt egv esettel igyekszik bizonyítani, amire így emlékszik vissza: — Nemrég megbetegedett a takarítónéni. Másnap — bár el6_ zőleg nem beszéltük meg —, egy órává' előbb bejöttünk és kita­karítottunk. Csak itt láttuk, hogy mindenki egyet gondolt, mert senki sem hiányzott. Né­hány napig tartott ez á kis több­letmunka és nem is reméltük, hogy a takarítónéni bérét meg­kapjuk. De kifizették nekünk, mi pedig a pénzből az asztalokra térítőkét vettünk. Hadd legyen szép a környezetünk. Kiss Lajosné szalagvezető kü- ! Ionosén a középkorosztálybelie- j két dicséri. Családjuk van. job­ban „haitanak”, ha kell. kész­séggel vállalnák a tú'órát. A fia­talabbak kissé húzódoznak. Gondtalanabbak inkább szóra­kozni. szeretnének. Ilyen az élet De azért nincs panasz rájuk sem. Amikor reggel Pelrás András- né bejött az üzembe, többen észrevették, hogy új gyűrű van az ujján. Ö pedig örömmel újsá­golta, hogy a férjétől kapta há­zasságuk 25. évfordulója alkal­mából. Mindenki szeretettel kö­szöntötte, s hogy egy* kis ünne­pélyessége is legyen a dolognak, e.gy-egy feketével kínálta meg a brigád társait. — Nők vagyunk, jól esik a figyelmesség. Ha valaki új ruhá­ban, cipőben jön be, azt is ész­revesszük. Vagy a szép frizurát. Eiég ennyi: nagyon csinos vagy — és egy jó napot szerzünk egy­másnak — mondja. Ma is szívesen gondol vissza egv szép emlékre, amiről így be­szél: — Több mint két éve békevo­nat ment Drezdába. Én is részt vettem az utazáson. A szövetke­zet jutalmul minden költséget megtérített. Bíró Attiláné. akit segítőkész­ségéért különösen szeretnek a társai, most megszólal: — Mi érzékenyek is vagyunk. De ha törődnek velünk, mint itt, az űzőmben, akkor kedvvel d<>- gozunk. És féltjük a szövetkeze­tét, amely kenyeret ad nekünk. Gál Istvánné nemsokára nyug. díjba megy. Legyen övé az utol­só szó! — Nem volt nehéz kibírni az itt töltött éveket. Mindennap örömmel jöttem be dolgozni. Nagyon aranvosak. derűsek ezek az asszonyok, lányok — mond­ja, s egv kis elérzékenyülés ér­ződik ki a hangjából. Pásztor Béla Olcsóbban, hatékonyabban Az MSZMP néphadseregi bi­zottsága a közelmúltban megvi­tatta a takarékosság és a ha­tékony gazdálkodás helyzetéről és feladatairól szóló előterjesz­Az évek során sokféle ruhá­zati cikket készítettek már, mint például gyermeköltönyt szovjet, férfi felöltőt holland, női és lánvkabakátot hazai megrende­lésre. Most sok ezer gyermek ballonkabátot varrnak, ami az NSZK-ba kerül. Minél több kell valamiből, an­nál jobb. A más termék készíté­sére való átállás mindig egy kis zökkenővel jár. Nagy Istvánné azonban megjegyzi: — Ma már megközelítőleg sem annyival, mint régebben. Gyakorlat teszi a mester. Persze csak grra vonatkozik, aki ért a ^szakmához. Igaz, a szándék sem mellékes, amiről szintén van mondanivaló­ja. — Nincs sok munkahely Bé­késen. Mi, asszonyok azonban szívesebben dolgozunk, helyben, nem szeretünk más városba át­járni. S ha már itt vagyunk, ki is teszünk magunkért, hogy le­gyen érdemes ezt az üzemet fenntartani. , Nemrég 44 gyermekkabátot kellett megvárniuk. Munka köz­ben azonban kiderült, hogy a szabászok a hátrészt kisebbre méretezték, mint kellett volna. Nem folytathatták. /\ ..félmun­káért” a bért megkapták ugyan, de ennek a pénznek nem örül­tek, mert a szövetkezetét kár ér­te. Azt pedig tudják jól, hogy az ilyen kár mindnyájuk „zse­bére” megy. Mai szemmel nézve, a munka­szociális körülmények nem a ’jobbak ebben a kis üzemben, fürdő hiányára Vágási Imré- ■ külön is felhívja a figyel­em, de csak azért, hogy még bban megértesse velem, menv- -ire vonzó az a légkör, ami . kialakult. — Tudja — kezdi —, nagyon ssz az, ha úgy él az ember, jgy senki sem veszi észre. A unka akkor csak robot. Mi ámon tartjuk egymást. Elis- erjülc a jót, s nyíltan műg­ondjuk a véleményünket akkor ha nem tetszik valami;. A ezetők hasonlók. És le sem lé­ét írni. hogy milyen jól esett lindnyájunknak. amikor az »ész szövetkezet előtt — már em is egyszer — megdicsérték brigádunkat. Darányi Anna ehhez egy kis Isgészítést íüz: Levél az orvosi ellátásról az aggodalom hangján Egy levél érkezett szerkesztő­ségünkbe Gellényi Lászlóné bé­késcsabai olvasónktól. Első pilla­natban úgy . tetszett, súlyosak a vádak. Valóban ennyire közöm­bös lenne mindazoknak az egész­ségügyi ellátása Gerendáson, akik tehetnének érte valamit? Levélírónk —. mint aho­gyan soraiból kitűnik — már zörgetett egy-két he­lyen azért, hogy a község or­vost kapjon. Több mint kétezer ember egészségének védelmében emelt szót, de hiába... Idézünk: „Tudom, hogy orvosi lakást és orvost csak úgy rajzol­ni nem lehet. Mégis hogyan le­het, hogy bejelentésemre egyet­len sor választ nem kaptam se­honnan? Ezért fordulok most Önökhöz. Valahol észre kell venni, valahol meg kell látni, hogy Gerendás község egészségügyi ellátása szégyenletes”... „Levelem megírására a tény késztetett, nem vagyok megbizo­nyosodva afelől, hogy a tanács mindent megtett és a jövőben megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a lakást, illetve a fel­tételeket a körzeti orvos részére. És azért is, mert a szerencsés vé­letlen úgy hozta, hogy édesapám életét, aki gerendási lakos., csak orvosi beavatkozás mentette [ meg, amikor súlyos gyomorvér-1 zéssel rosszul lett. Kétségtelen, hogy elsősorban j az édesapám mi-ítti aggodalom J -'Vezetett, de az vitathatatlan. j hogy ugyanakkor egy 2500 lako­sú község egészségügyi ellátását is kritizálom. Úgyis írhatom, hogy: szülőfalum érdekében tet­tem. Ott nőttem fel. érdekel hát, hogyan élnek az emberek, bőr már régen nem lakom ott. Édes­apám életét két nagyszerű em­bernek — igen, szándékosan nagyszerű embert és nem orvost írtam — sikerült megmentenie. Dr. Mólnál- András. Csorvás kör­zeti orvosa megszállottan tudott életet meleni, életben tartani egy súlyos belső vérzésben szenvedő | beteget, amíg kórházba nem ke­rült. Ott dr. .Marshall János se­bész ugyanilyen lelkiismeretesen nemcsak tudással, hanem ember­séggel is megtett mindent azért, hogy visszaadja nekünk, a csa­ládnak édespámat. Neki nincsenek különös érde­mei, csak egyszerű parasztem­ber, csak végigharcolta az értel­metlen háborút, megsebesült, ha­dirokkant lett. Itthon csupán tsz- tag volt, most rokkantsági nyug­díjas, de szeretném, ha sokáig élhetne, eh,hez pedig, különösen, ha az éveket 60 felett számoljuk, bizony sűrűn kell orvos. De Ge­rendáson nemcsak neki, hanem sok megfáradt, idős embernek, kisgyermeknek kell az orvos, és azoknak is, akik most úgy érzik, sohasem öregszenek meg. Hát ezért kérdezem, mikor lesz Ge­rendás községnek orvosa?” *** Ez a levél késztetett bennün­ket arra, hogy a helyszínen a leg­illetékesebbektől • kérdezzük meg, mit tettek a jelenlegi áldatlan ál­lapot megszüntetéséért"' A levél írójából ugyanis az aggodalom szól, az aggodalom az embere­kért — és nem vádaskodás. Ezt tisztelettel nyugtázzuk. Jó, hogy vannak ilyen emberek, akiknek nemcsak a szűkebb környezetük élete, sorsa nem közömbös, ha­nem a nagyobb közösségé sem. i Szerencsére vannak ilyenek és I egyre többen. Jó, hogy tovább ! látnak, és a hibákat is jelzik, j Gellénviné azt írta: valahol észre kell venni, hogy Gerendás egészségügyi ellátása gyengélke­dik. így igaz. Csupán egy apróság­ban tévedett. Abban, hogv nem vették volna észre az illetékesek ezt a helyzetet és nem tettek ér­te semmit. Vannak ugyanis an­nak tárgyi és egyéb feltételei, hogy egy községbe orvost szerez­zenek. Ezt a kívülálló nem min­dig veszi észre, de sokszor nem is sejtheti. Arról, hogy a tanács mi mindent elkövetett a lakos­ság egészségügyi helyzetének ja­vításáért, csak , kevesen tudnak. Csupán azok, akik hónapokon át járták a legkülönbözőbb fórumo­kat — kórházakat, intézménye­ket, városokat —, hogy orvost találjanak, aki vállalja a falusi életet. Sajnos, ez sokáig nem si­került, pedig lakást, letelepedési segélyt és egyéb feltételt is bizto­sítana a hely! tanács. * * * A levélíró tehát — tudtán kí­vül — nyitott kaput döngetett. Mégis köszönjük, hogy felhívta figvelmünket erre, mert így tá­jékoztatni tudjuk a helybelieket egy örvendetes hírről. amit Zatykó András tanácselnök mon­dott nekünk: — Dr. Kozák János körzeti or­vossal elégedettek voltak a ge- rendásiak, és ma is .szeretik. Saj­nos az utóbbi években sokat be­tegeskedett, végül nyugdíjba ment. Ezért kértük fel dr. Mol­nár András csorvási körzeti or­vost, hogy ideiglenesen helyette­sítsen. Csorvás mindössze hat ki­lométerre van tőlünk, tehát meg­oldható volt. hogy hetenként há­romszor vállalja a rendelést ná­lunk. Közben nem feledkeztünk meg arról sem, hogy olyan embert keressünk, aki véglegesen ide jö­het. Hosszú hónapok után végre örömmel jelenthetem, hogy ez sikerült. Január 1-től már ren­delhet új körzeti orvosunk: dr. Patakfalvi János, aki az orosházi kórházból jön ide családjával egvütt. A lakást biztosítjuk, eh­hez a helyi tsz segítséget adott azzal, hogv dr. Kozák János ré­szére — aki ielenleg a szolgálati lakásban lakik —. otthont bizto sított. l«v kiköltözhet a tanácsi épületből, amit mi ion ezer fo­rintos költ«°sse1 átalakítunk. A tavasszal elkészül, az új orvos ekkor költözhet be. de addig is megkordheH a rendelést. A lakosság egás-sségügvi ellá­tása tehát- rövid időn belül meg­nyugtatóan rendelődik Kasnyik Judit test. Az előterjesztés és az en­nek alapján kibontakozott vita során megállapították, hogy a néphadseregben megjelelő In- tézüedések születtek az MSZMP Központi Bizottsága 1974. de- cemoer 5-i és a Minisztertanács e tárgykörben hozott határoza­taiban megszabott feladatok végrehajtása érdekében. A taka­rékosság és a hatékony gazdál­kodás hadseregen belüli felada­tait tartalmazó miniszteri uta­sítás előírta, hogy a megtakarí­tásokat a rendelkezésre álló anyagi és pénzügyi lehetőségek ésszerűbb, a korábbinál célirá­nyosabb felhasználásával kell elérni. Mégpedig oly módon, hogy a -néphadsereg harc- készültsége, hadrafoghatósági szintje, a kiképzés eredményes, sége, a katonák élet- és munka- körülményei töretlenül tovább fejlődjenek. A gazdálkodó szer­vek főnökei, az intézmények, a seregtestek, a magasabb egysé­gek és a csapatok parancsnokai ennek alapján kimunkálták te­endőiket. A tapasztalatok sze­rint e tevékenységet nagy fe­lelősségérzet és aktív kezdemé­nyező készség jellemezte. Az első eredmények nem várat­tak magukra. Ez kifejezésre ju­tott az üzemanyag; a kilométer felhasználásában, a munka- és erőgépek üzemóráinak csökken­tésében, a gyakorlatok, a kikép­zési mozzanatok gazdaságosabb végrehajtásában, a villamos energia, a fűtőolaj, a tüzelő­anyag felhasználási normáinak csökkentésében és számos más területen. A kimutatható meg­takarításokat keretszámok és a normák csökkentésével és a csapatoknál született kezdemé­nyezésekkel érték el. Az 1975- ben megtakarított 68,5 millió fo­rintból terven felül 120 új lakás vásárlása yált lehetővé. Lényeges, hogy a kiképzés­ben, a gyakorlatok szervezésé­ben és végrehajtásában a ko­rábbinál kisebb anyagi ráfordí­tás ellenére a színvonal nem csökkent. Az is figyelmet ér­demel, hogy a parancsnokok a rendelkezésükre bocsátott anya­gi lehetőségek céltudatosabb felhasználásával olyan tartalé­kokat szabadítottak fel, ame­lyekkel tovább javíthatták a hi­vatásos és sorkatonák szolgálati és életkörülményeit. örvendetes a hadseregen be­lüli újítómozgalom további fej­lődése is. 1975-ben a hadsereg csapatainál és * intézményeinél az újítások hasznosításával elért megtakarítás összege 34,3 mil­lió forint. (KT) (Fotó: Veress ErzsiI ■

Next

/
Thumbnails
Contents