Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-14 / 295. szám

Ha jó a légkör, eredményesebb a munka

*WHHIWIIIiiWtlHIHWIIIHHimilllllHlimHIIW»HMHIMIIIHIIWIIIIIf

Ember és a munka

Tóth Gyula, a Békéscsabai

Textilfeldolgozó Szövetkezet elnöke így jellemzi a békési üzem. ben dolgozó Törekvés Szocialista Brigádot:

— Ha valamit határidőre el kell készítenie, azt biztosan megcsinálja. Még soha sem késett. A termék minősége pedig rendszerint csaknem 100 százalékos.

Nem valami nagy üzemről van szó. Mindössze két brigád d >1- gozik itt, az is két műszakban, váltakozva. Az egyik a 16 tagú Törekvés női brigád, amely 8 éve alakult, s azóta együtt van. Csak egy-két fiatallal bővült. Aki közben szülés miatt egy I ideig otthon volt, az is ide jött j vissza.

A brigád két éve tűzte célul a szocialista cím elnyerését, amit I tavaly meg is kapott. Az idén pedig kiérdemelte a bronzkoszo. 1 rús jelvényt. Igaz ugyan, hogy | a tavalyihoz képest 23.4 száza- | lékkai növekedett a teljesítménye, ami részben az új varrógé- j peknek köszönhető, méginkább azonban a brigádtagok hozzáértésének, mert immár 10-en sze. \ rezték meg a szakmunkás-bizonyítványt.

Szabó Istvánná, a brigád vezetője is csak nemrég lett női szabó. A többiektől kapott ked. vet a tanuláshoz. Az is ösztönöz, te, hogy a férje akkor a Marxisig—Leninista Esti Egyetemre, a lánya pedig egészségügyi szak- középiskolába járt.

— Az ifjúsági parlament résztvevői előtt is kijelentették: a legjobbakhoz tartozunk. v

ö. mint a legfiatalabb, nagy tisztelettel beszél az idősebbekről, akik olyan légkört teremtettek, hogy soha veszekedés, hangoskodás nincs. S hogy menynyire a magáénak érzi az üzemet mindenki, azt egv esettel igyekszik bizonyítani, amire így emlékszik vissza:

— Nemrég megbetegedett a takarítónéni. Másnap — bár el6_ zőleg nem beszéltük meg —, egy órává' előbb bejöttünk és kitakarítottunk. Csak itt láttuk, hogy mindenki egyet gondolt, mert senki sem hiányzott. Néhány napig tartott ez á kis többletmunka és nem is reméltük, hogy a takarítónéni bérét megkapjuk. De kifizették nekünk, mi pedig a pénzből az asztalokra térítőkét vettünk. Hadd legyen szép a környezetünk.

Kiss Lajosné szalagvezető kü- ! Ionosén a középkorosztálybelie- j két dicséri. Családjuk van. jobban „haitanak”, ha kell. készséggel vállalnák a tú'órát. A fiatalabbak kissé húzódoznak. Gondtalanabbak inkább szórakozni. szeretnének. Ilyen az élet De azért nincs panasz rájuk

sem.

Amikor reggel Pelrás András- né bejött az üzembe, többen észrevették, hogy új gyűrű van az ujján. Ö pedig örömmel újságolta, hogy a férjétől kapta házasságuk 25. évfordulója alkalmából. Mindenki szeretettel köszöntötte, s hogy egy* kis ünnepélyessége is legyen a dolognak, e.gy-egy feketével kínálta meg a brigád társait.

— Nők vagyunk, jól esik a figyelmesség. Ha valaki új ruhában, cipőben jön be, azt is észrevesszük. Vagy a szép frizurát. Eiég ennyi: nagyon csinos vagy — és egy jó napot szerzünk egymásnak — mondja.

Ma is szívesen gondol vissza egv szép emlékre, amiről így beszél:

— Több mint két éve békevonat ment Drezdába. Én is részt vettem az utazáson. A szövetkezet jutalmul minden költséget megtérített.

Bíró Attiláné. akit segítőkészségéért különösen szeretnek a társai, most megszólal:

— Mi érzékenyek is vagyunk. De ha törődnek velünk, mint itt, az űzőmben, akkor kedvvel d<>- gozunk. És féltjük a szövetkezetét, amely kenyeret ad nekünk.

Gál Istvánné nemsokára nyug. díjba megy. Legyen övé az utolsó szó!

— Nem volt nehéz kibírni az itt töltött éveket. Mindennap örömmel jöttem be dolgozni. Nagyon aranvosak. derűsek ezek az asszonyok, lányok — mondja, s egv kis elérzékenyülés érződik ki a hangjából.

Pásztor Béla

Olcsóbban,

hatékonyabban

Az MSZMP néphadseregi bizottsága a közelmúltban megvitatta a takarékosság és a hatékony gazdálkodás helyzetéről és feladatairól szóló előterjeszAz évek során sokféle ruházati cikket készítettek már, mint például gyermeköltönyt szovjet, férfi felöltőt holland, női és lánvkabakátot hazai megrendelésre. Most sok ezer gyermek ballonkabátot varrnak, ami az NSZK-ba kerül.

Minél több kell valamiből, annál jobb. A más termék készítésére való átállás mindig egy kis zökkenővel jár. Nagy Istvánné azonban megjegyzi:

— Ma már megközelítőleg sem annyival, mint régebben. Gyakorlat teszi a mester. Persze csak grra vonatkozik, aki ért a

^szakmához.

Igaz, a szándék sem mellékes, amiről szintén van mondanivalója.

— Nincs sok munkahely Békésen. Mi, asszonyok azonban szívesebben dolgozunk, helyben, nem szeretünk más városba átjárni. S ha már itt vagyunk, ki is teszünk magunkért, hogy legyen érdemes ezt az üzemet fenntartani. ,

Nemrég 44 gyermekkabátot kellett megvárniuk. Munka közben azonban kiderült, hogy a szabászok a hátrészt kisebbre méretezték, mint kellett volna. Nem folytathatták. /\ ..félmunkáért” a bért megkapták ugyan, de ennek a pénznek nem örültek, mert a szövetkezetét kár érte. Azt pedig tudják jól, hogy az ilyen kár mindnyájuk „zsebére” megy.

Mai szemmel nézve, a munkaszociális körülmények nem a ’jobbak ebben a kis üzemben, fürdő hiányára Vágási Imré- ■ külön is felhívja a figyelem, de csak azért, hogy még bban megértesse velem, menv- -ire vonzó az a légkör, ami . kialakult.

— Tudja — kezdi —, nagyon ssz az, ha úgy él az ember, jgy senki sem veszi észre. A unka akkor csak robot. Mi ámon tartjuk egymást. Elis- erjülc a jót, s nyíltan műgondjuk a véleményünket akkor ha nem tetszik valami;. A ezetők hasonlók. És le sem léét írni. hogy milyen jól esett lindnyájunknak. amikor az »ész szövetkezet előtt — már em is egyszer — megdicsérték brigádunkat.

Darányi Anna ehhez egy kis Isgészítést íüz:

Levél az orvosi ellátásról az aggodalom hangján

Egy levél érkezett szerkesztőségünkbe Gellényi Lászlóné békéscsabai olvasónktól. Első pillanatban úgy . tetszett, súlyosak a vádak. Valóban ennyire közömbös lenne mindazoknak az egészségügyi ellátása Gerendáson, akik tehetnének érte valamit?

Levélírónk —. mint ahogyan soraiból kitűnik — már zörgetett egy-két helyen azért, hogy a község orvost kapjon. Több mint kétezer ember egészségének védelmében emelt szót, de hiába...

Idézünk: „Tudom, hogy orvosi lakást és orvost csak úgy rajzolni nem lehet. Mégis hogyan lehet, hogy bejelentésemre egyetlen sor választ nem kaptam sehonnan?

Ezért fordulok most Önökhöz. Valahol észre kell venni, valahol meg kell látni, hogy Gerendás község egészségügyi ellátása szégyenletes”...

„Levelem megírására a tény késztetett, nem vagyok megbizonyosodva afelől, hogy a tanács mindent megtett és a jövőben megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a lakást, illetve a feltételeket a körzeti orvos részére. És azért is, mert a szerencsés véletlen úgy hozta, hogy édesapám életét, aki gerendási lakos., csak orvosi beavatkozás mentette [ meg, amikor súlyos gyomorvér-1 zéssel rosszul lett.

Kétségtelen, hogy elsősorban j az édesapám mi-ítti aggodalom J -'Vezetett, de az vitathatatlan. j hogy ugyanakkor egy 2500 lakosú község egészségügyi ellátását is kritizálom. Úgyis írhatom, hogy: szülőfalum érdekében tettem. Ott nőttem fel. érdekel hát, hogyan élnek az emberek, bőr már régen nem lakom ott. Édesapám életét két nagyszerű embernek — igen, szándékosan nagyszerű embert és nem orvost írtam — sikerült megmentenie. Dr. Mólnál- András. Csorvás körzeti orvosa megszállottan tudott életet meleni, életben tartani egy

súlyos belső vérzésben szenvedő | beteget, amíg kórházba nem került. Ott dr. .Marshall János sebész ugyanilyen lelkiismeretesen nemcsak tudással, hanem emberséggel is megtett mindent azért, hogy visszaadja nekünk, a családnak édespámat.

Neki nincsenek különös érdemei, csak egyszerű parasztember, csak végigharcolta az értelmetlen háborút, megsebesült, hadirokkant lett. Itthon csupán tsz- tag volt, most rokkantsági nyugdíjas, de szeretném, ha sokáig élhetne, eh,hez pedig, különösen, ha az éveket 60 felett számoljuk, bizony sűrűn kell orvos. De Gerendáson nemcsak neki, hanem sok megfáradt, idős embernek, kisgyermeknek kell az orvos, és azoknak is, akik most úgy érzik, sohasem öregszenek meg. Hát ezért kérdezem, mikor lesz Gerendás községnek orvosa?”

***

Ez a levél késztetett bennünket arra, hogy a helyszínen a legilletékesebbektől • kérdezzük meg, mit tettek a jelenlegi áldatlan állapot megszüntetéséért"' A levél írójából ugyanis az aggodalom szól, az aggodalom az emberekért — és nem vádaskodás. Ezt tisztelettel nyugtázzuk. Jó, hogy vannak ilyen emberek, akiknek nemcsak a szűkebb környezetük élete, sorsa nem közömbös, hanem a nagyobb közösségé sem. i Szerencsére vannak ilyenek és I egyre többen. Jó, hogy tovább ! látnak, és a hibákat is jelzik, j Gellénviné azt írta: valahol észre kell venni, hogy Gerendás egészségügyi ellátása gyengélkedik. így igaz. Csupán egy apróságban tévedett. Abban, hogv nem vették volna észre az illetékesek ezt a helyzetet és nem tettek érte semmit. Vannak ugyanis annak tárgyi és egyéb feltételei, hogy egy községbe orvost szerezzenek. Ezt a kívülálló nem mindig veszi észre, de sokszor nem is sejtheti. Arról, hogy a tanács mi mindent elkövetett a lakosság egészségügyi helyzetének javításáért, csak , kevesen tudnak. Csupán azok, akik hónapokon át járták a legkülönbözőbb fórumokat — kórházakat, intézményeket, városokat —, hogy orvost találjanak, aki vállalja a falusi életet. Sajnos, ez sokáig nem sikerült, pedig lakást, letelepedési segélyt és egyéb feltételt is biztosítana a hely! tanács.

* * *

A levélíró tehát — tudtán kívül — nyitott kaput döngetett. Mégis köszönjük, hogy felhívta figvelmünket erre, mert így tájékoztatni tudjuk a helybelieket egy örvendetes hírről. amit Zatykó András tanácselnök mondott nekünk:

— Dr. Kozák János körzeti orvossal elégedettek voltak a ge- rendásiak, és ma is .szeretik. Sajnos az utóbbi években sokat betegeskedett, végül nyugdíjba ment. Ezért kértük fel dr. Molnár András csorvási körzeti orvost, hogy ideiglenesen helyettesítsen. Csorvás mindössze hat kilométerre van tőlünk, tehát megoldható volt. hogy hetenként háromszor vállalja a rendelést nálunk.

Közben nem feledkeztünk meg arról sem, hogy olyan embert keressünk, aki véglegesen ide jöhet. Hosszú hónapok után végre örömmel jelenthetem, hogy ez sikerült. Január 1-től már rendelhet új körzeti orvosunk: dr. Patakfalvi János, aki az orosházi kórházból jön ide családjával egvütt. A lakást biztosítjuk, ehhez a helyi tsz segítséget adott azzal, hogv dr. Kozák János részére — aki ielenleg a szolgálati lakásban lakik —. otthont bizto sított. l«v kiköltözhet a tanácsi épületből, amit mi ion ezer forintos költ«°sse1 átalakítunk. A tavasszal elkészül, az új orvos ekkor költözhet be. de addig is megkordheH a rendelést.

A lakosság egás-sségügvi ellátása tehát- rövid időn belül megnyugtatóan rendelődik

Kasnyik Judit

test. Az előterjesztés és az ennek alapján kibontakozott vita során megállapították, hogy a néphadseregben megjelelő In- tézüedések születtek az MSZMP Központi Bizottsága 1974. de- cemoer 5-i és a Minisztertanács e tárgykörben hozott határozataiban megszabott feladatok végrehajtása érdekében. A takarékosság és a hatékony gazdálkodás hadseregen belüli feladatait tartalmazó miniszteri utasítás előírta, hogy a megtakarításokat a rendelkezésre álló anyagi és pénzügyi lehetőségek ésszerűbb, a korábbinál célirányosabb felhasználásával kell elérni. Mégpedig oly módon, hogy a -néphadsereg harc- készültsége, hadrafoghatósági szintje, a kiképzés eredményes, sége, a katonák élet- és munka- körülményei töretlenül tovább fejlődjenek. A gazdálkodó szervek főnökei, az intézmények, a seregtestek, a magasabb egységek és a csapatok parancsnokai ennek alapján kimunkálták teendőiket. A tapasztalatok szerint e tevékenységet nagy felelősségérzet és aktív kezdeményező készség jellemezte.

Az első eredmények nem várattak magukra. Ez kifejezésre jutott az üzemanyag; a kilométer felhasználásában, a munka- és erőgépek üzemóráinak csökkentésében, a gyakorlatok, a kiképzési mozzanatok gazdaságosabb végrehajtásában, a villamos energia, a fűtőolaj, a tüzelőanyag felhasználási normáinak csökkentésében és számos más területen. A kimutatható megtakarításokat keretszámok és a normák csökkentésével és a csapatoknál született kezdeményezésekkel érték el. Az 1975- ben megtakarított 68,5 millió forintból terven felül 120 új lakás vásárlása yált lehetővé.

Lényeges, hogy a kiképzésben, a gyakorlatok szervezésében és végrehajtásában a korábbinál kisebb anyagi ráfordítás ellenére a színvonal nem csökkent. Az is figyelmet érdemel, hogy a parancsnokok a rendelkezésükre bocsátott anyagi lehetőségek céltudatosabb felhasználásával olyan tartalékokat szabadítottak fel, amelyekkel tovább javíthatták a hivatásos és sorkatonák szolgálati és életkörülményeit.

örvendetes a hadseregen belüli újítómozgalom további fejlődése is. 1975-ben a hadsereg csapatainál és * intézményeinél az újítások hasznosításával elért megtakarítás összege 34,3 millió forint. (KT)

(Fotó: Veress ErzsiI ■