Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-14 / 295. szám

Felelősségtudat, tenniakarás Három megyei ifjúsági parlamentről Az elmúlt szombat, december lí-e legjelentősebb megyei ese­ményei az ifjúsági parlamentek voltak. Ezen a napon rendezték meg a megyeszékhelyen a taná­csoknál, a megye tanácsi ipará­ban, és a kisipari szövetkezetek­ben dolgozó fiatalok képviselői­nek tanácskozását. A három if­júsági parlament közös jellem­zője a résztvevők aktivitása. fele­lősségtudata, és — a következő időszak feladatainak ismereté­ben — a tenniakarás. A mi munkánk szolgálat „Az állampolgárok, a lakosság szocialista rendszerünket magá­énak érzi. és jogosan várja el, hogy a közigazgatás törődjék vei lük, és bizalommal fordulhassa­nak a tanácsi tisztségviselőkhöz, a tanácsapparátus dolgozóihoz.” A tanácsoknál, valamint a me­gyei illeték-, illetmény- és föld­hivatalban dolgozó fiatalok kö­zépszintű parlamentjén hangzott el Nagy Jánosnak, a megyei ta­nács elnökhelyettesének beszá­molójában az idézett mondat. Az ebben foglaltak az államigazga­tási apparátusban dolgozik, kö­zöttük természetesen a fiatalok számára munkájuk egy fő voná­sát; szolgálat voltát emelik ki. j Az ifjúságpolitikai munka a tanácsoknál kettős; egyrészt, köz­vetlenül érinti a dolgozók 35 \ százalékát — ennyi a 30 év alatti I fiatalok száma a megye közigaz, j gatásában. Ugyanakkor ezeknek j a fiatal tanácsi dolgozóknak a j feladata is az Ifjúsági Törvény | érvényre juttatása. Ezúttal ma­radjunk az előbbi témánál. Mint : a parlamenten elhangzott beszá­molón is több hozzászóló megál­lapította. az Ifjúsági Törvény végrehajtására tett intézkedések hatása és eredményei kedvezőek. Javultak a munkakörülményeik, a fiatal tanácsi dolgozók többsé­ge rendelkezik a szükséges isko­lai végzettséggel, illetve annak megszerzésére törekszik. A mun­ka melletti tanulás ugyan — mint az egyik küldött is el­mondta — nem könnyű ott, ahol egyszerre többen is tanulnak. A pályakezdő fiatalok egyik legna­gyobb gondja itt is a lakás, ezért a lakásvásárlás támogatására a megyei tanács vb szabályzatot alkotott. Az V. ötéves terv és a helyi községfejlesztési tervek nagy fel­adatokat rónak a közigazgatás­ban dolgozó fiatalokra is. Eddigi munkájuk alapján joggal várha­tó, hogy teljesítik a rájuk bízott feladatokat. A tanácsi iparban dolgozók fele fiatal A megye tanácsi iparának 910 harminc év alatti fiatalját össze­sen 47 küldött képviselte a kö­zépszintű parlamentjükön. Tóth János, a megyei tana« vb ipari osztályvezetője bevezetőül a gaz­dasági eredményekről, tervfel­adatokról beszélt, jelezve, hogy a teljesítés nagymértékben függ a mai tizen, és huszonévesektől. A feladat pedig nem kisebb, mint az, hogy a hét tanácsi vállalat az V. ötéves terv végére 172.6 szá- | z.alékkal növeli termelését. E tervidőszakban a Dürer Nyom- j da. a Békés megyei Vegyesipari J Vállalat és a Patyolat Vállalat eszközöl nagyobb beruházást. A hét vállalat közül kettőnél, a Gyulai Betonáru Szakipari és Szolgáltató Vállalatnál, és a Szőrme- és Kézműipari Vállalat nagyszénási üzemében nem mű­ködik KISZ-alapszervezet. Pe­dig a jó KISZ-munka feltételei adottak, hiszen a fiatalok aktí­vak, részt vesznek a brigádmoz-J galomban. helytállnak a munka, ban. Az egyik hozzászóló éppen ezért javasolta, hozzák létre itt is a KISZ-szervezetet. Fontos té­mával foglalkozott felszólalásá­ban a Gyulai Kötőipari Vállalat egyik küldötte is. aki a munka- szervezés javítását, a folyama­tos. jó anyagellátást, sürgette. Sok száz fiatalt érint az a javaslat is, amit a Dürer Nyomda küldöttei tettek: a nyári szünetben a diá­Mezőhegyestől Szeghalomig Ivóvíz, csatornázás ma és holnap Jelentős beruházásokat való­sít meg a mostani ötéves terv­ben a Békés megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat — tájékoztat Hosszú Szilárd osztályvezető. — Egy részük úgynevezett kapaci- iáspótló munka; céljuk a kutak vízhozamának pótlása fúrások­kal. Számottevőek azok a beruhá­zások is, amelyek a meglevő létesítmények felújítását, kor­szerűsítését célozzák. mint például az Orosházát ellátó, még a harmincas években ké­szült vezetékek kicserélése. Nagy munka folyik a megye-1 székhelyen is. Itt az ötéves terv végére készül el majd egy új szennyvíztisztító berendezés több j ezer méteres hálózattal. 140 mil­lió forintos értékben. A hálózat a ! körgát déli szakasza melletti mo-1 csaras vizeket is elvezeti maid, s ennek következtében tisztább lesz a városon átfolyó Élővíz­csatorna is. Rég várt vízügyi létesítmé­nyek vannak készülőben Mező­hegyesen. Nagyszénáson és Szeg­halmon is. Mezőkovácsházán és Végegyházán közös, teljesen új vízmű készül. Sarkadon — mint ahogy pél­dául Gvomán is — két-három­szorosára bővítik a hálózatot, s évente folyamatosan adják át az utóbb szakaszokat. Az/alföldi területek zömére tpilemző a fe'Mlen infrastruk­túra. s ez megyénk yfzüevi léte­.sftménveire ;s vonatkozik. A Tízellátás dolgában nagyjából az országos átlagnak megfelelően állunk — a kép azonban távolról sem egységes. A megye déli ré­szein, ahol 3-0-40 méterről jó ivó­víz jött, mindig kisebb gond volt az ellátás. így ezek a területek a vízügyi beruházásokkal lemarad­tak, szemben megyénk középső és északi részeivel, ahol a vízmű­program napjainkban lényegé-! ben befejeződött. Más a helyzet a csatornázással, a .szennyvízberendezésekkel. En­nek állapota egész megyénkben nem megfelelő, messze elmarad az országos átlagtól. A megoldás tehát nem a távoli jövő, hanem már a holnap legközvetlenebb feladata, érdemes tehát előre számolni vele, s idejében felké­szülni rá. A távolabbi jövőben, fől'eg megyénk legsűrűbben lakott kö- zéoső részein, egyre szűkösebbé válnak majd a vízbeszerzési le­hetőségek — fejtegette a válla­lat munkatársa. Ezt egy ideig új kutakkal lehet pótolni, ám a víz­tartalékok sem végtelenek. Előtérbe kerül tehát a regio­nális vízellátás megszervezése, melynek során a növekvő fo­gyasztói igények és a lehetősé­gek közti ellentmondást távve­zetékekkel kell feloldani. Ez számunkra annyit jelent — mondotta befejezésül —, hogv . meg kell kutatni a Maros régi ágának törmelékkúojait Űikí- gyöstól, délre, és fel kell készülni a Körösök felszíni vizeinek hasznosítására is. (V. J.) kokat csak olyan munkahelye­ken foglalkoztassák, ahol ehhez adottak a feltételek, ahol a mun­kájukra valóban szükség van. Az ipari szövetkezetek feladatai Az ipari szövetkezetek 3000 fi­atalját képviselő 45 küldött a békéscsabai KlSZÖV-székház- ban tartotta meg megyei ifjúsági parlamenjét. A Harminchat szö­vetkezetből érkezett küldöttek és a KISZÖV vezetői közel azonos alapállásból vitatták meg az if­júságpolitikai munka tapaszta­latait. Szinte minden hozzászóló és az írásos beszámoló is abból az alapgondolatból indult ki, hogy milyen feladatok várnak a ter­melésben a szövetkezetek mun­kásaira, köztük most kiemelten is a fiatalokra. A termelés nőve. kedése ugyanis a megye szocia­lista iparát is meghaladó mérté­kű lesz a következő évben, s el­éri a 13-14 százalékot. E tervek teljesítése nem képzelhető el a politikai, a szakmai ismeretek bővítése, a vezetőképzés állandó, egyre magasabb szintű gyarapí­tása nélkül. Gurzó György, a Békéscsaabi Textilipari Vállalat küldötte is erről beszélt, amikor a meglevő lehetőségek kihasznú, lására hívta fel a figyelmet. Az Endrődi Cipész Szövetkezet fia­taljainak képviselője, Szakálas Edit véleménye: az egyéni ver- senyifiozgalmak forrásai lehet­nek a szakmai ismeretek gazda­godásának. De azokról a lehetőségekről sem feledkeztek meg a fiatalok, melyet Nagy Lajos, a Szarvasi Vasipari Szövetkezet KlSZ-tit- kára fogalmazott meg. Minde­nütt olyan légkört kell teremte­ni, hogy a kezdeményezések, a szaktudás egyre jobban szolgálja a belső tartalékok feltárásét. A szocialista brigádok — s ez ér­ződött a hozzászólásokból is •— egvre nagyobb szerepet vállal­nak a termelési feladatokban. A szövetkezetekben dolgozó fi­atalokat kötelezi a megyei moz­galom országosan elismert: rang­ja. Ezeket az eredményeket nem. csak megtartani, de tovább is akarják fejleszteni. A közös aka­rat megvalósításában számíta­nak a KISZ-szervezetek fokozó­dó nevelő-szervező munkájára. Kepenyes — Tóth Az ezüstvasárnap sikere Nagy forgalom a boltokban Osztatlan sikert arattak név-mesefigurák a jáiékboHban Békéscsabán a Wald l)is­A békéscsabai üvegboltban fogytak a dísztárgyak, porcelán, és üvegkészletek Fotó: Kocziszky László Békés megyében már több éve nem voltak nyitva a boltok ezüstvasárnapon. Most viszont a megyei tanács kereskedelmi osz­tálya úgy döntött, hogy eleget tesz a vásárlók kívánságának, s karácsony előtt, ezüstvasárnapon is megnyitja az iparcikkboltokat. Az eredményesebb együttműködésről Tanácskozás a gyulai Járási Hivatalban A közelmúltban több mint 30 vállalat, intézmény és egyéb, nem tanácsi szervek vezetőit hívta meg tanácskozásra a gyu­lai Járási Hivatal vezetősége, amelyen részt vettek a községek és nagyközségek elnökei is. Vitaindítót Novak Mátyás, a járási hivatal vezetője tartott. Részletesen ismertette, hogyan alakult az elmúlt években a kap­csolat a tanácsi és nem tanácsi szervek között, hogyan sikerült végrehajtani a közös feladato­kat, milyenek az együttműködés lehetőségei a közeljövőben. Be­számolójában hangsúlyozottan foglalkozott azzal, hogy milyen feladatok várnak a 'jelenlevők által vezetett, irányított szervek­re. a népgazdasági tervek minél jobb eredményesebb végrehaj­tásában. A vitaindító után töb­ben kértek szót és mondták el tapasztalataikat, gondjaikat és azt, hogyan lehetne gyümölcsö­zőbbé tenni a sok helyen már ed­di« is jól bevált együttműködést. A gyulai ÁFÉSZ elnöke, Paulik János, a felvásárlás és az ellátás javításáról, dr. Horváth István, a gyulai OTP fiókjának vezetője, a mezőgazdasági kölcsönök igénybevételéről, felhasználása- ról, a KÖVIZIG képviselője a községek belvízrendezéséről, a védekezés segítéséről számolt be a tanácskozáson. Szöllősi Pál, a tűzoltóság járási parancsnoka, a tűzkárok megelőzéséről, a gaz­dasági egységek hatékony együttműködéséről szólt, de an­nak a véleménynek is hangot adott, hogy több helyen az ön­kéntes tűzoltók munkáját nem támogatják eléggé, ! nincs olyan rangjuk a különböző szervek előtt, mint az elvárható lenne munkájuk fontosságának isme­retében. Itt mondta el azt is, hogy a közelmúltban a köz ér­dekében kifejtett munkájukért a Tűzbiztonsági Érem ezüst foko­zatával tüntették ki Cservenák Pált, a járási hivatal munkatár­sát, valamint Gyenge Mihályt, Űjszalonta tanácselnökét. A hozzászólásokat Novak Má­tyás foglalta össze és zárszavá­ban köszönetét mondott a rész­vételért, s reményét fejezte ki. hogy a tanácskozás haszna az együttműködések hatékonyságá­ban, további szélesítésében gyü­mölcsözik majd. — tó — Ezzel tulajdonképpen megköny- nyítette azok gondját, akik hét­közben nem érnek rá üzleteket járni, kiválasztani szeretteiknek az ajándékot. Hogy mennyire helyes volt ez a döntés, azt bi­zonyítja az ezüstvasárnapi for­galom. A Centrum Áruházban ezen az egy napon 433 ezer forintos forgalmat bonyolítotiak le, mondhatnánk ügy is, hogy e rö­vid idő alatt — az áruház 9—15 óráig volt nyitva — csúcsforga­lom volt. A Centrum Áruház meglepetéssel is szolgált a vá­sárlóknak. úgynevezett pót Centrum hétfőt iktatott be, csil­lárt és kötött árut 20 százalék­kal olcsóbban vehettek meg az érdeklődők. A sláger ezenkívül a darabáru volt, ahol 130 ezer fo­rintos forgalmat bonyolítottak le. Az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban is nagy volt az érdeklődés. Orosházán, Bé­késcsabán, Szarvason, Gyulán és Békésen összesen 1.7 millió fo­rint bevétellel zárták a napot. Békéscsabán 770 ezer, Orosházán 450, Gyulán 130 ezer forintos volt a forgalom. Különösen nagy volt a kereslet a játékok iránt. Az Univerzál kisegítőboltot is üzemeltetett. Érdeklődés tehát van, bár nem minden boltban hiszen például a műszaki cikkek nem fogytak, csupán egyetlen színes televízió kelt el Békéscsabán, a műszaki boltban. Inkább az ajándékcik­kek iránt van érdeklődés, ez fi­gyelmeztető a jövőre nézve. És a boltok nyitva tartásán is le­hetne változtatni a budapesti ta­pasztalatokhoz hasonlóan. Ott például 10—18 óráig vannak nyitva az áruházak és holtok, ez ió. mivel a vásárlóközönség in­kább a délutáni órákban indul el ajándéknéző körútra. A csabai és a mega-éhen levő boltok viszont 9—15 óráig voltak nyitva. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents