Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-13 / 269. szám

Az iskolai honvédelmi nevelő munka — Úttörőgárda alakult A békéscsabai és környéki is­kolák honvédelmi felelőseinek a közeli napokban a 10-es számú általános iskolában tartottak ér­tekezletet. Megvitatták a felada­tokat és hasznos javaslatokat mondtak el az iskolai aktívák. A július 1-én életbe lépett hon­védelmi törvény az alapfokú is­kolák számára csak minőségi változást hozott, az óraszám ugyanannyi maradt. A. honvédel­mi nevelés mindannyiunk érde­ke, éppen ezért arra van szük­ség, hogy minden pedagógus az általa előadott tantárgy keretén belül beszéljen a honvédelemről, annak eszközeiről. Szó volt az úttörőgárda alaku­lásáról, feladatairól. Az Ifjú Gárda utánpótlása innen kerül ki, s hasonló felépítés mellett te­V vékenykedik majd az úttörőgár­da is, mint ahogyan az Ifjú Gár­da-egységek és szakalegységek. Közös honvédelmi szemlét és be­mutatót terveznek áprilisra, ahol az úttörők és KISZ-esek megis­merhetik egymás tevékenységét. Az iskolákban már működő lö­vészszakkör tevékenysége mellett szükség lenne modellező és gép- járműbarát-szakkör kialakításá­ra, ahol gyakorlati módszerek segítsége mellett a honvédelmi nevelés eredményes és színvona­las lehet. A csárdaszáilási úttö­rők régi szerkezetekből állítot­tak össze egy gépjármüvet, amellyel eddig 320 mázsa hulla­dékot gyűjtöttek össze. Az 5-ös, 6-os iskola úttörőinek katonák részvételével tartják a honvédel­mi foglalkozásokat. Sz J, Veszedelmes betegség terjesztői Óvakodjunk a szelíd A veszettséget, ezt a nagyon súlyos betegséget már évezredek óta ismeri az emberiség. Amerre csak felütötte fejét, rémülten menekültek előle az emberek. Amíg Pasteur fel nem fedezte a veszettség elleni oltóanyagot, minden évben sok ezren estek áldozatául. Azóta egyre keve­sebbet hallunk erről a betegség­ről, sőt, erősödik az a hiedelem, hogy a vírus már „megszelídült”, már nem okoz betegséget. A va­dászati szezon megkezdésével növekszik a valószínűsége annak, hogy fertőzött állatokkal talál­kozik az ember. Ezért megkér­deztük dr. Illés Elemértj a Kjjö- J ÁL igazgatóhelyettesét; ; hogy valóban csökkent-e a veszettség veszélye? — Sajnos nem. Á veszettség még ma is olyan betegség, me­lyet ha egy ember megkap, bizo­nyos, hogy belehal, amennyiben nem fordul idejében orvoshoz és i nem kapja meg a megfelelő vé­dőoltásokat. „Szelíd” rókák — Manapság a rókák a ve­szettség legveszedelmesebb ter­jesztői. Azért nagyon veszélye­sek, mert a veszett rókák furcsa mód megszelídülnek. Jámborak, barátságosak lesznek, besétálnak a házak udvarába is. Ha ilyenkor a gyerekek játszani kezdenek ve­le, könnyen megtörténhet a baj. Elég, a testen a legkisebb sérü­lés és azon keresztül máris meg- íertőződ'net az ember. — Miért ilyen veszélyes ez a betegség? — Azért, mert az ember ideg- rendszerét támadja meg. Ha az emberen levő sebbe a veszett ál­lat vére, nyála jut, akkor a ví­rus is bekerül a szervezetbe. A vírus, hosszú, két héttől három hónapig terjedő lappangási idő alatt az idegpályák mentén'fel­jut az agyba és ott elszaporodva tej ti ki romboló hatását. Ha idá­ig eljut, már semmit sem tehe­tünk, biztos, hogy meghal a be­teg. Általában a húsevők között terjed a fertőzés, de megfigyel­tek már veszett őzeket, sőt szarvasmarhákat is. Fontos tud­ni, hogy a veszett állatok bőre is fertőző, nem szabad tehát bun­dájukat sem feldolgozni. Évente 100 oltás — A veszettség tehát veszedel­mes betegség még napjainkban is. Erre évről évre felhívják a la­kosság figyelmét. Van-e foga­natjuk ezeknek a figyelmezteté- seknek’’ rókától • — Sajnos, nem eléggé. Erre ta­núbizonyság, hogy csak Békés megyében évről évre mintegy 100 embert kell beoltani veszett­ség ellen. Ezt a számot azért is­merjük pontosan, mert a körzeti orvosok valamennyi gyanús ese­tet azonnal jelentenek nekünk Minden esetet gondosan kivizs­gálunk és néha elképesztő köny- nyelműségekre derül fény. Elő­fordult már, hogy egész családo­kat kellett beoltani, mert meg­nyúzták a rókát annak ellenére, hogy tudták róla: veszett. A so­rozatos figyelmeztetések ellené­re az idén is már mintegy 50 embert kellett beoltaniuk a kör­zeti‘orvosoknak. Főleg az oros­házi és a gyulai járásban fordult elő sok fertőzés. — Hogyan lehet meggátolni a veszettség terjedését? — Óvatossággal, a rendszabá­lyok betartásával és a rókák rendszeres irtásával. A nehézség azonban az, hogy nincs megfe­lelő, módszerünk a rókák számá­nak csökkentésére. A kilövés nem vezet eredményre, mert las­sú ^és körülményes, az egyéb ir­tási módok pedig vagy veszélye­sek. vagy nagyon költségesek. Szerencsére amióta a kutyák oltását kötelezővé tették, a beol­tott állatok között ez a betegség nem fordult elő. igv a lakóterü­leteken kitörő járványokkal nem kell számolni. Forduljunk orvoshoz! — Mi a teendő, ha valaki azt gyanítja, megfertözödöW> — Feltétlenül és azonnal for­duljon orvoshoz! Mint már mon­dottam, a vírus biztosan halálos, az idejében adott oltóanyag vi­szont százszázalékos biztonság­gal segít. A körzeti orvosoknál kell jelentkezni és ők megteszik a szükséges intézkedéseket. A gyanús állatokat elküldik vizs­gálatra és megrendelik az oltó­anyagot is. A jelentkezők min­denesetre úgynevezett óvatossági oltást kapnak, amely megakadá­lyozza a vírus elszaporodását. Ha az állatorvosi vizsgálat kimutat­ja. hogy az állat valóban veszett volt, akkor a fertőzöttek egy hét oltásból álló sorozatot kapnak és ez legyőzi a kórokozót. És bár az oltás hatékony, jobb megelőzni a bajt Ne feledjük, a veszettség még ma is élő, veszedelmes be­tegség, legyünk tehát óvatosak. L. L. békés ntm=a?. 1916. NOVEMBER 13. ÚJ KÖNYVEK t A Kossuth Könyvkiadónál lá­tott napvilágot a Mit ken tud­ni...? sorozatoan a „Mit kell tudni az SZKP XXV. kong­resszusáról?” A kis kötetei iNe- mes Janos írta. Dr. Bartus Im­re és dr. Kilényi Géza közős munkája a „Mindenki Jogi Ké­zikönyve”, sok hasznos, gyakor­latias tanáccsal. „A mezőgazda­sági termelőszövetkezeti mozga­lom Magyarországon” című Kö­tetet Fazekas Béla írta. Megje­lent az „Esztétikai olvasókönyv”; az új, átdolgozott kiadas szöveg­gyűjteményei Kiss Tamás szer­kesztette. Martos István könyve „A szocialista iparvailaiat és a világpiac”. Most került a köny­vesboltokba a „Szövetkezetpoli­tikai kérdések’ című kiadvány, valamint a Hazafias Népfronttal közős gondozásban megjelente­tett „Családi életre nevelés a szülői házban és az iskolában”, Gaál Erzsébet és Ortutay Zsu­zsa tollából. A Gondolat Könyvkiadó új­donságai közül említsük meg Molnár Antal érdekes esszéköte­tét. címe: „Eretnek gondolatok a muzsikáról”. Megjelent James Stanley Hey: „Rádiócsillagá­szat”, s újabb, átdolgozott ki­adásban a „Sírok, csontok, em­berek, Embertan a régészetben” című • munka, Kiszely István tollából, sok érdekes képpel. „Magyar gyógyszerek — .ma­gyar kutatók” a címe Hajduska István könyvének. Aligha van másik szórövidí­tés, melyet az elmúlt közel egy évtized alatt annyian ismertek meg hazánkban, mint a címben szereplőt. 1967-ben nyert ugyan­is létjogosultságot a gyermek- gondozási segély fogalma. A vo­natkozó jogszabály kimondja, hogy az anya a szülési szabad­ság lejárta után, a gyermek 3 éves korának betöltéséig gyer­mekgondozási segélyt kaphat, ha a szülést megelőző másfél év­ben 12 hónapig munkaviszony­ban állt. és legalább napi 6 órát dolgozott. (Mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek tagjainál a szülést megelőző 12 hoóapban, legalább 120 munkanapra van szükség az igényjogosultsághoz.) Az intézkedés gyeimekköz- pontűságát az igazolja a legjob­ban, hogy örökbe fogadott, mostoha, árván maradt és ne­velt gyermekekre is kiterjed! A gyermekkondozási segély havi összege az első gyermek után 800 a második után 900, a har­madik és minden további gyer­mek után 1000—1000 forint. (Termelőszövetkezetek tagjainál 100 forinttal kevesebb.) A gyermekgondozási segélyt a jogosultak mintegy háromne­gyed része veszi ma igénybe, s ez 260 ezer dolgozó nő távolma­radását jelenti munkahelyétől. A november 9-én sugárzott Gyermek — egzisztencia — sor­rend c. dokumentumfilm alkotói arra kerestek választ, hogy mi­lyen változást hozott a családok életében a GYES. A műfaj ter­mészetéből adódik, hogy annyi hatás érte a tévénézőt, ahány család életébe volt módja bepil­lantani. Vitathatatlan, hogy maga a GYES igénybevételének lehetősége olyan óriási társada­lompolitikai fegyvertény, mely­ről csak az elismerés hangján lehet nyilatkozni! Hogy égető munkaerőgondjaink közepette látott napvilágot, s ezzel tovább tetézte az itt meglevő gondjain- kat — ez tény, de a rendelkezés igazi célját tekintve, csak má­sodrendű kérdés! Az alapvető cél ugyanis az volt és az is ma­rad, hogy az édesanyák zavar­talanul tehessenek eleget első­rendű hivatásuknak: az anya­ságnak. Szinte valamennyi ri­portalany beszélt arról az érzel­mi gazdagságról, mely e három évet jellemezheti, ha az édes­anya nem tanulásra, bedolgo­zásra használja idejét. hanem gyermeke nevelésére. Bár közel egy évtized telt el léte óta, de még nem alakult ki teljes mér­tékben az a családmodell, mely minden ízben az utódnevelés szolgálatában állna, a gyermek szempontjából szinte a legkriti­kusabb időpontban. Sokat han­goztatjuk, hogy gyermekeinkből valahogy hiányzik az érzelmi kö­tődés szüleik iránt. De vajon ar­ra gondolunk-e, hogy mi meg- 1eszünk-e mindent annak érde­kében, hogy ez kialakuljon? És mert a jegyzetíró alaptermésze­te az optimizmus, meg meri koc­káztatni azt a kijelentést is, hogy egy bizonyos idő eltelte után — éppen GYES áldásos hatásai nyomán — csökkenni fog nálunk a válások száma is, mert lényegesen erősebb lesz az az érzelmi kötődés, mely gyer­meket anyához, férjet feleséghez fűz. Ehhez azonban az szüksé­ges, hogy mindenki éljen azzal a lehetőséggel, melyet a GYES biztosít, nem figyelve a szűkebb és tágabb környezet ma még nem minden esetben elfogadha­tó fontossági sorrendjének szem­pontjaira. Mert anyának lenni a legszebb hivatás egy nő szá­mára! Szilárd Adám Álkohol és a közlekedés biztonsága II szesz és a biztonság — Ittasság és magatartás — Bűncselekmény és büntetés — Három szerző és az OXBT kiadványa „Az alkoholizmus, a mérték­telen alkoholfogyasztás káros ha­tásaival — sajnos — az élet sok területén találkozhatunk... az al­kohol veszélye a közlekedés biz­tonságára évek óta központi té­mája a balesetmegelőzés tevé­kenységének!” — olvashatjuk annak a füzetnek az előszavá­ban, amelyet — immáron soro­zatban — ad ki az Országos Köz­lekedésbiztonsági Tanáéá. A fü­zet címe: Alkohol és közlekedés­biztonság. Dr. Dalles, György fő­orvos, igazságügyi orvosszakértő, dr. Réti László, a Közlekedéstu­dományi Kutató Intézet tudomá­nyos főmunkatársa, dr. Gábor László, fővárosi bírósági tanács­elnök írta a három, de egy té­mával foglalkozó könyvet. Néhány idézet rámutat, hogy mit is talál az olvasó az OKBT kiadvánj'ában. Tavaly az ittasan okozott balesetek száma több mint hét százalékkal emelkedett. Az összes balesetek 19 százalé­kánál állapítottak meg ittassá­got. Más szóval, a műit évben minden ötödik közúti balesetnél szerepet játszott az alkohol. Sem­miféle olyan szer nincs .forga­lomban, ami az alkohol hatását megszüntetné, vagy akár csak kis mértékben is csökkentené. Arról is tájékoztat a füzet, hogy néhány italféleség mennvi idő alatt ürül ki a szervezetből. Egy liter bor 14 óra, egy liter sör hat óra, fél deci pálinka pe­dig három óra alatt kiválasztó­dik az ember szervezetétől, de az utóhatásokkal még további órákon keresztül számolnunk kell. Az ittasság mértékéről világ­szerte nagy vita folyik. Amíg a szocialista országok nem ismer­nek él alkoholküszöböt. Paa;-f más, nyugati országokban — mint például Dániában és Svájc­ban — egy ezrelék véralkohol­szintet eltűrnek a balesetnél. Ugyanakkor az orvostudomány bebizonyította, hogy a szesz ha­tása sok mindentől függ. így a testsúlytól, az előtte elfogyasz­tott ételektől, a szesz tömény­ségétől, az egyszerre lehajtott mennyiségtől és így tovább. Nagyon érdekes fejezet fog­lalkozik az ittasság büntetőjogi felelősségével, a büntetessek A KRESZ a járművezetők részére a legteljesebb alkoholtilalmat írja elő. A Büntető Törvény- könyv egy évig terjedő szabad­ságvesztéssel, vagy javító-neve­lő munkával bünteti azt a sze­mélyt, aki szeszes italtól befolyá­solt állapotban vasúti járművet, légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, vagy közúton járművet, munkagépet vezet. Ne feledjük el: a kerékpár, a segéd­motoros-kerékpár és a lovas­kocsi is járműnek minősül. Az OKBT kiadványának kü­lön haszna, hogy nem paragrafu­sokat idéz, hanem gyakorlati példákon, megtörtént eseménye­ken keresztül mutatja be az al­kohol és a közlekedés biztonsá­gának összefüggéseit, Éppen ezért nagyon olvasmányos, érde­kes még annak is, aki naponta és minden forgalmi helyzetben szabályosan, kulturáltan, udva­riasan közlekedik. Az „Alkolhol és a közlekedés- biztonság” jól szolgálja az okta­tást, a nevelést. Alkalmas a KRESZ-előadások megtartására, iskolákban az ifjúság oktatásá­ra, de alkalmas a házi KRESZ - könyvtár bővítésére is. Hiszen eev sorozat elindításáról van szó!

Next

/
Thumbnails
Contents