Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-13 / 269. szám
Az iskolai honvédelmi nevelő munka — Úttörőgárda alakult A békéscsabai és környéki iskolák honvédelmi felelőseinek a közeli napokban a 10-es számú általános iskolában tartottak értekezletet. Megvitatták a feladatokat és hasznos javaslatokat mondtak el az iskolai aktívák. A július 1-én életbe lépett honvédelmi törvény az alapfokú iskolák számára csak minőségi változást hozott, az óraszám ugyanannyi maradt. A. honvédelmi nevelés mindannyiunk érdeke, éppen ezért arra van szükség, hogy minden pedagógus az általa előadott tantárgy keretén belül beszéljen a honvédelemről, annak eszközeiről. Szó volt az úttörőgárda alakulásáról, feladatairól. Az Ifjú Gárda utánpótlása innen kerül ki, s hasonló felépítés mellett teV vékenykedik majd az úttörőgárda is, mint ahogyan az Ifjú Gárda-egységek és szakalegységek. Közös honvédelmi szemlét és bemutatót terveznek áprilisra, ahol az úttörők és KISZ-esek megismerhetik egymás tevékenységét. Az iskolákban már működő lövészszakkör tevékenysége mellett szükség lenne modellező és gép- járműbarát-szakkör kialakítására, ahol gyakorlati módszerek segítsége mellett a honvédelmi nevelés eredményes és színvonalas lehet. A csárdaszáilási úttörők régi szerkezetekből állítottak össze egy gépjármüvet, amellyel eddig 320 mázsa hulladékot gyűjtöttek össze. Az 5-ös, 6-os iskola úttörőinek katonák részvételével tartják a honvédelmi foglalkozásokat. Sz J, Veszedelmes betegség terjesztői Óvakodjunk a szelíd A veszettséget, ezt a nagyon súlyos betegséget már évezredek óta ismeri az emberiség. Amerre csak felütötte fejét, rémülten menekültek előle az emberek. Amíg Pasteur fel nem fedezte a veszettség elleni oltóanyagot, minden évben sok ezren estek áldozatául. Azóta egyre kevesebbet hallunk erről a betegségről, sőt, erősödik az a hiedelem, hogy a vírus már „megszelídült”, már nem okoz betegséget. A vadászati szezon megkezdésével növekszik a valószínűsége annak, hogy fertőzött állatokkal találkozik az ember. Ezért megkérdeztük dr. Illés Elemértj a Kjjö- J ÁL igazgatóhelyettesét; ; hogy valóban csökkent-e a veszettség veszélye? — Sajnos nem. Á veszettség még ma is olyan betegség, melyet ha egy ember megkap, bizonyos, hogy belehal, amennyiben nem fordul idejében orvoshoz és i nem kapja meg a megfelelő védőoltásokat. „Szelíd” rókák — Manapság a rókák a veszettség legveszedelmesebb terjesztői. Azért nagyon veszélyesek, mert a veszett rókák furcsa mód megszelídülnek. Jámborak, barátságosak lesznek, besétálnak a házak udvarába is. Ha ilyenkor a gyerekek játszani kezdenek vele, könnyen megtörténhet a baj. Elég, a testen a legkisebb sérülés és azon keresztül máris meg- íertőződ'net az ember. — Miért ilyen veszélyes ez a betegség? — Azért, mert az ember ideg- rendszerét támadja meg. Ha az emberen levő sebbe a veszett állat vére, nyála jut, akkor a vírus is bekerül a szervezetbe. A vírus, hosszú, két héttől három hónapig terjedő lappangási idő alatt az idegpályák mentén'feljut az agyba és ott elszaporodva tej ti ki romboló hatását. Ha idáig eljut, már semmit sem tehetünk, biztos, hogy meghal a beteg. Általában a húsevők között terjed a fertőzés, de megfigyeltek már veszett őzeket, sőt szarvasmarhákat is. Fontos tudni, hogy a veszett állatok bőre is fertőző, nem szabad tehát bundájukat sem feldolgozni. Évente 100 oltás — A veszettség tehát veszedelmes betegség még napjainkban is. Erre évről évre felhívják a lakosság figyelmét. Van-e foganatjuk ezeknek a figyelmezteté- seknek’’ rókától • — Sajnos, nem eléggé. Erre tanúbizonyság, hogy csak Békés megyében évről évre mintegy 100 embert kell beoltani veszettség ellen. Ezt a számot azért ismerjük pontosan, mert a körzeti orvosok valamennyi gyanús esetet azonnal jelentenek nekünk Minden esetet gondosan kivizsgálunk és néha elképesztő köny- nyelműségekre derül fény. Előfordult már, hogy egész családokat kellett beoltani, mert megnyúzták a rókát annak ellenére, hogy tudták róla: veszett. A sorozatos figyelmeztetések ellenére az idén is már mintegy 50 embert kellett beoltaniuk a körzeti‘orvosoknak. Főleg az orosházi és a gyulai járásban fordult elő sok fertőzés. — Hogyan lehet meggátolni a veszettség terjedését? — Óvatossággal, a rendszabályok betartásával és a rókák rendszeres irtásával. A nehézség azonban az, hogy nincs megfelelő, módszerünk a rókák számának csökkentésére. A kilövés nem vezet eredményre, mert lassú ^és körülményes, az egyéb irtási módok pedig vagy veszélyesek. vagy nagyon költségesek. Szerencsére amióta a kutyák oltását kötelezővé tették, a beoltott állatok között ez a betegség nem fordult elő. igv a lakóterületeken kitörő járványokkal nem kell számolni. Forduljunk orvoshoz! — Mi a teendő, ha valaki azt gyanítja, megfertözödöW> — Feltétlenül és azonnal forduljon orvoshoz! Mint már mondottam, a vírus biztosan halálos, az idejében adott oltóanyag viszont százszázalékos biztonsággal segít. A körzeti orvosoknál kell jelentkezni és ők megteszik a szükséges intézkedéseket. A gyanús állatokat elküldik vizsgálatra és megrendelik az oltóanyagot is. A jelentkezők mindenesetre úgynevezett óvatossági oltást kapnak, amely megakadályozza a vírus elszaporodását. Ha az állatorvosi vizsgálat kimutatja. hogy az állat valóban veszett volt, akkor a fertőzöttek egy hét oltásból álló sorozatot kapnak és ez legyőzi a kórokozót. És bár az oltás hatékony, jobb megelőzni a bajt Ne feledjük, a veszettség még ma is élő, veszedelmes betegség, legyünk tehát óvatosak. L. L. békés ntm=a?. 1916. NOVEMBER 13. ÚJ KÖNYVEK t A Kossuth Könyvkiadónál látott napvilágot a Mit ken tudni...? sorozatoan a „Mit kell tudni az SZKP XXV. kongresszusáról?” A kis kötetei iNe- mes Janos írta. Dr. Bartus Imre és dr. Kilényi Géza közős munkája a „Mindenki Jogi Kézikönyve”, sok hasznos, gyakorlatias tanáccsal. „A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom Magyarországon” című Kötetet Fazekas Béla írta. Megjelent az „Esztétikai olvasókönyv”; az új, átdolgozott kiadas szöveggyűjteményei Kiss Tamás szerkesztette. Martos István könyve „A szocialista iparvailaiat és a világpiac”. Most került a könyvesboltokba a „Szövetkezetpolitikai kérdések’ című kiadvány, valamint a Hazafias Népfronttal közős gondozásban megjelentetett „Családi életre nevelés a szülői házban és az iskolában”, Gaál Erzsébet és Ortutay Zsuzsa tollából. A Gondolat Könyvkiadó újdonságai közül említsük meg Molnár Antal érdekes esszékötetét. címe: „Eretnek gondolatok a muzsikáról”. Megjelent James Stanley Hey: „Rádiócsillagászat”, s újabb, átdolgozott kiadásban a „Sírok, csontok, emberek, Embertan a régészetben” című • munka, Kiszely István tollából, sok érdekes képpel. „Magyar gyógyszerek — .magyar kutatók” a címe Hajduska István könyvének. Aligha van másik szórövidítés, melyet az elmúlt közel egy évtized alatt annyian ismertek meg hazánkban, mint a címben szereplőt. 1967-ben nyert ugyanis létjogosultságot a gyermek- gondozási segély fogalma. A vonatkozó jogszabály kimondja, hogy az anya a szülési szabadság lejárta után, a gyermek 3 éves korának betöltéséig gyermekgondozási segélyt kaphat, ha a szülést megelőző másfél évben 12 hónapig munkaviszonyban állt. és legalább napi 6 órát dolgozott. (Mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainál a szülést megelőző 12 hoóapban, legalább 120 munkanapra van szükség az igényjogosultsághoz.) Az intézkedés gyeimekköz- pontűságát az igazolja a legjobban, hogy örökbe fogadott, mostoha, árván maradt és nevelt gyermekekre is kiterjed! A gyermekkondozási segély havi összege az első gyermek után 800 a második után 900, a harmadik és minden további gyermek után 1000—1000 forint. (Termelőszövetkezetek tagjainál 100 forinttal kevesebb.) A gyermekgondozási segélyt a jogosultak mintegy háromnegyed része veszi ma igénybe, s ez 260 ezer dolgozó nő távolmaradását jelenti munkahelyétől. A november 9-én sugárzott Gyermek — egzisztencia — sorrend c. dokumentumfilm alkotói arra kerestek választ, hogy milyen változást hozott a családok életében a GYES. A műfaj természetéből adódik, hogy annyi hatás érte a tévénézőt, ahány család életébe volt módja bepillantani. Vitathatatlan, hogy maga a GYES igénybevételének lehetősége olyan óriási társadalompolitikai fegyvertény, melyről csak az elismerés hangján lehet nyilatkozni! Hogy égető munkaerőgondjaink közepette látott napvilágot, s ezzel tovább tetézte az itt meglevő gondjain- kat — ez tény, de a rendelkezés igazi célját tekintve, csak másodrendű kérdés! Az alapvető cél ugyanis az volt és az is marad, hogy az édesanyák zavartalanul tehessenek eleget elsőrendű hivatásuknak: az anyaságnak. Szinte valamennyi riportalany beszélt arról az érzelmi gazdagságról, mely e három évet jellemezheti, ha az édesanya nem tanulásra, bedolgozásra használja idejét. hanem gyermeke nevelésére. Bár közel egy évtized telt el léte óta, de még nem alakult ki teljes mértékben az a családmodell, mely minden ízben az utódnevelés szolgálatában állna, a gyermek szempontjából szinte a legkritikusabb időpontban. Sokat hangoztatjuk, hogy gyermekeinkből valahogy hiányzik az érzelmi kötődés szüleik iránt. De vajon arra gondolunk-e, hogy mi meg- 1eszünk-e mindent annak érdekében, hogy ez kialakuljon? És mert a jegyzetíró alaptermészete az optimizmus, meg meri kockáztatni azt a kijelentést is, hogy egy bizonyos idő eltelte után — éppen GYES áldásos hatásai nyomán — csökkenni fog nálunk a válások száma is, mert lényegesen erősebb lesz az az érzelmi kötődés, mely gyermeket anyához, férjet feleséghez fűz. Ehhez azonban az szükséges, hogy mindenki éljen azzal a lehetőséggel, melyet a GYES biztosít, nem figyelve a szűkebb és tágabb környezet ma még nem minden esetben elfogadható fontossági sorrendjének szempontjaira. Mert anyának lenni a legszebb hivatás egy nő számára! Szilárd Adám Álkohol és a közlekedés biztonsága II szesz és a biztonság — Ittasság és magatartás — Bűncselekmény és büntetés — Három szerző és az OXBT kiadványa „Az alkoholizmus, a mértéktelen alkoholfogyasztás káros hatásaival — sajnos — az élet sok területén találkozhatunk... az alkohol veszélye a közlekedés biztonságára évek óta központi témája a balesetmegelőzés tevékenységének!” — olvashatjuk annak a füzetnek az előszavában, amelyet — immáron sorozatban — ad ki az Országos Közlekedésbiztonsági Tanáéá. A füzet címe: Alkohol és közlekedésbiztonság. Dr. Dalles, György főorvos, igazságügyi orvosszakértő, dr. Réti László, a Közlekedéstudományi Kutató Intézet tudományos főmunkatársa, dr. Gábor László, fővárosi bírósági tanácselnök írta a három, de egy témával foglalkozó könyvet. Néhány idézet rámutat, hogy mit is talál az olvasó az OKBT kiadvánj'ában. Tavaly az ittasan okozott balesetek száma több mint hét százalékkal emelkedett. Az összes balesetek 19 százalékánál állapítottak meg ittasságot. Más szóval, a műit évben minden ötödik közúti balesetnél szerepet játszott az alkohol. Semmiféle olyan szer nincs .forgalomban, ami az alkohol hatását megszüntetné, vagy akár csak kis mértékben is csökkentené. Arról is tájékoztat a füzet, hogy néhány italféleség mennvi idő alatt ürül ki a szervezetből. Egy liter bor 14 óra, egy liter sör hat óra, fél deci pálinka pedig három óra alatt kiválasztódik az ember szervezetétől, de az utóhatásokkal még további órákon keresztül számolnunk kell. Az ittasság mértékéről világszerte nagy vita folyik. Amíg a szocialista országok nem ismernek él alkoholküszöböt. Paa;-f más, nyugati országokban — mint például Dániában és Svájcban — egy ezrelék véralkoholszintet eltűrnek a balesetnél. Ugyanakkor az orvostudomány bebizonyította, hogy a szesz hatása sok mindentől függ. így a testsúlytól, az előtte elfogyasztott ételektől, a szesz töménységétől, az egyszerre lehajtott mennyiségtől és így tovább. Nagyon érdekes fejezet foglalkozik az ittasság büntetőjogi felelősségével, a büntetessek A KRESZ a járművezetők részére a legteljesebb alkoholtilalmat írja elő. A Büntető Törvény- könyv egy évig terjedő szabadságvesztéssel, vagy javító-nevelő munkával bünteti azt a személyt, aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vasúti járművet, légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, vagy közúton járművet, munkagépet vezet. Ne feledjük el: a kerékpár, a segédmotoros-kerékpár és a lovaskocsi is járműnek minősül. Az OKBT kiadványának külön haszna, hogy nem paragrafusokat idéz, hanem gyakorlati példákon, megtörtént eseményeken keresztül mutatja be az alkohol és a közlekedés biztonságának összefüggéseit, Éppen ezért nagyon olvasmányos, érdekes még annak is, aki naponta és minden forgalmi helyzetben szabályosan, kulturáltan, udvariasan közlekedik. Az „Alkolhol és a közlekedés- biztonság” jól szolgálja az oktatást, a nevelést. Alkalmas a KRESZ-előadások megtartására, iskolákban az ifjúság oktatására, de alkalmas a házi KRESZ - könyvtár bővítésére is. Hiszen eev sorozat elindításáról van szó!
