Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-13 / 269. szám
Megkezdődtek a brígádvezetői tanácskozások Néhány ágazatban e héten megkezdődtek, s december közepéig valamennyi vállalatnál lezajlanak a szocialista brigád- vezetők vállalati tanácskozásai, amelyek a jövő évi iparági, illetve országos tanácskozást készítik elő. Több mint másfél millió szocialista brigádtag képviseletében 136 ezer brigád vezető tárgyalja most a brigádmozgalom helyzetét, behatóan vizsgálva, hogy mit kell tenniük az idei tervék sikeres teljesítéséért, s ehhez milyen feltételek megteremtését várják a vállalati vezetőktől. A gazdasági vezetők ezúttal a jövő évi feladatokat is körvonalazzák, s közösen vizsgálják, hogy milyen módon lehet még hatékonyabbá, szervezettebbé tenni a munkát. Az eddig megtartott tanácskozások tapasztalatai szerint azok az értekezletek a legsikeresebbek. ahol a feladatokat ember- központúan vizsgálják, ahol számot vetnek például azzal, hogy hogyan szervezhetik meg jobban a brigádtagok tanulását, szakmai továbbképzését, hogyan teremthetnek még jobb, mások számára is vonzó munkahelyi légkört. A márciusban sorra kel-ülő szakmai-ágazati tanácskozásokra megválasztott küldötteket is azzal bízták meg, hogy a szervezettség, a munkakörülmé. nyék javítására terjesszenek elő javaslatokat, s egyben fejezzék ki, hogy a szocialista brigádok még hatékonyabban igyekezzenek segíteni a tervek teljesítését. A szakmai-ágazati tanácskozásokon választják 'meg majd azokat a küldötteket, akik a szó. cíalista brigádvezetők áprilisra lervezett V. országos tanácskozásban képviselik a másfél millió brigádtagot. főként a mohamedánokat sújtja. Márpedig Libanonban nagyok a különbségek: a nemzeti jövedelem felevei az ország lakosságának mindössze öt százaléka rendelkezik; a közép- és tehetősebb kispolgárság 36 százalékkal részesedik; a lakosság túlnyomó többségének viszont álig 14 százalék jutott. Az állami hivatalokban és a hadseregben legalább 70—Hit százalékosra becsülték a keresztények arányát. A lakosság két fő összetevő rétegének más-más külpolitikai elképzelései is voltak; a maro- nita vezetés nyugatbarát álláspontra helyezkedett, míg a mohamedán többség az antiimpe- rialista arab országok mellett állt, s különösen nagy volt körükben Nasszer elnök tekintélye. A belső feszültség fokozódásának első jelzése az 1958. évi polgárháború lehetett. A keresztény-jobboldali vezetés elfogadta az amerikai elnök nevét viselő Eisenhower-doktrínát, amely az Egyesült Államok beavatkozásával fenyegette a Közel-Keletet. Hatalmas tüntetések robbantak ki, majd amikor 1958. május 8-án meggyilkolták Naszik Metint, az ismert baloldali újságírót, fegyveres harcok robbantak ki. Az ország területének háromnegyed része a baloldal kezébe került, de július 15-én — egy nappal az iraki haladó fordulat után — partra- szálltak a „bőrnyakúak”; az amerikai tengerészgyalogosok. Segítségükkel a jobboldal kepes Eltet és néni pusztít a víz Másfél milliárd forintos vízrendezési és öntözésfejlesztési program A megyei pártbizottság az elmúlt napokban tartott ülésén elfogadta a megye mezőgazdasága és élelmiszeripara fejlesztésének programtervezetét. Az előirányzott fejlesztési célok szinte mindegyike szoros összefüggésben van a vízgazdálkodással, annak színvonalával. A víz szerepe a mezőgazdaságban kettős: j egyrészt a termelés biztonságát, másrészt a termelés növelését szolgálja. A vízháztartás feltételeinek megteremtésében döntő feladata van a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságnak. Takács Lajos igazgatóval arról beszélgettünk. hogyan szolgálják az említett programtervezet végrehajtását, milyenek az ebből ere- | dő vízrendezési és öntözésfejlesztési feladatok. — Az 1970. évi belvíz után. 1 amely csaknem egymiUiárd forint kárt okozott a megyének. komplex vízrendezési terv készült. Mi valósult meg eddig ebből? — A vízrendezés három formában történik, az, állami főműveken. az üzemközi vagy társulati és az üzemi műveken keresztül. Az említett terv az utóbbi, tehát a tsz-ek, állami gazdaságok területének vízrendezését tűzte célul. A negyedik ötéves tervben 265 millió forint költséggel 75 ezer hektáron történt üzemi vízrendezés. Az egyik feltétel, a létesítmény, tehát már adott, de van még két fon- ! tos tényező: a karbantartás és az agrotechnika. Ami az előbbit illeti, sajnos rosszak a tapasztalataink. A karbantartást őszszel kellene elvégezni, de ilyenkor a mezőgazdaságban erre a célra se ember, se gép nincs. Ezért célszerű lenne, ha a mezőgazdasági üzemek a vízrendező társulatokat bíznák meg. s tőlük rendelnék meg a munkát. Négy ilyen társulat működik: Gyulán, Békésen, Békósszent- andráson és Szeghalmon. Az agrotechnika szerepéről annyit, hogy ennek helyes megválasztása döntően befolyásolja a talaj vízháztartását és természetesen a termést. Jó példa erre a régi Vizesfási Állami Gazdaság területe, ahol — mint a nevében is benne van — sok volt a volt visszaszerezni elveszett állásait. A polgárháború befejeződött, de Libanon egyetlen prob- } lérr.áját sem tudták megoldani. | Az ország közben végképp j „kinőtte” a Nemzeti Chartát, j Nyilvánvaló, hogy eg.v korszerű J ország hatalmi szerkezetét nem j lehet vallási alapokon elosztani, j de ráadásul a népesség aránya 6:5 lett a mohamedánok javára. Nem tekinthetünk el attól a ténytől sem, hogy közben 350 ezer palesztin telepedett meg Libanonban, akik javarészt ugyancsak mohamedánok. Miután 1970 őszén, a hírhedt Fekete Szeptember során a jordá- niai király légiósai leszámoltak a palesztinekkel, a PFSZ központja Bejrutba helyeződött át, s Dél-Libanonban, Arkud térsé- } gében, az úgynevezett Fatah-íöl- j dön alakult ki a legerősebb palesztin bázis —■ a magas hegyek ! és barlangrendszerek ehhez ked- 1 vező terepviszonyokat biztosítót- | tak. A Palesztin-probléma újabb | vízválasztónak bizonyulhatott. I Az izraeli hadsereg ugyanis j rendszeres támádásokat intézett J Dél-Libanon ellen, főként azért, hogy rávegye a libanoni jobboldalt: cselekedjen maga, szá-1 moljon le az „idegenekkel ’, al- j kalmazza a jordániai módszereket. A hazafias-baloldali erők — ha úgy tetszik — a muzulmánok — a palesztin nemzeti mozgalom mellé álltak, Réti Ervin (Következik: Egy autóbusz •uta^” Békés megye területére tervezett V. öteves tervi vízgazdálkodás/ fejlesztési munkák + Megyénkben az V. ötéves tervben tizenhatezer hektár öntözése válik lehetővé. A térképen a ferde vonalazású rész jelzi ezt a területet víz, de a megfelelő talajjavítással jó termőfölddé alakították. — Eddig tehát 75 ezer hektár vízrendezése megoldódott. Mekkora terület vár meg ren dezésre és mennyi készül el az V. öléves tervben? — A komplex mezőgazdasági vízgazdálkodás-fejlesztési tanulmány 400 ezer hektár rendezését jelöli mekcjí&ből az V. ötéves tervreAőíKezer hektár jut Az Országod Vízügyi Hivatal megyénket viiemelten kezeli, ami azt jelenti, hogy ide koncentrálja fejlesztésének jelentős részét. Az állami főművekre, társulati fejlesztésre és üzemi rendezésre, illetve fenntartásra ebben a tervidőszakban 1 milliárd 47 millió forint jut, 500 millió forinttal több, mint a IV. ötéves tervben. — Konkrétan, hol és mi épül ebből a több mint egy- milliárd forintból? — Az összeg tekintélyes részét fenntartásra, tehát a meglevő létesítményekre fordítjuk. Ami az építést illeti, szerepel a programban a Dögös—Kákafoki csatorna kiépítése az V. és VI. ötéves tervben. A mostani tervidőszakban 57.5 millió forintot fordítunk erre. A másik fejlesztés a Békésen épülő III. sz. átemelő szivattyú lesz. Ez 66 millió forintba kerül é« 1980- ra elkészül. A nagy áteresztő képességű csatorna és az új átemelő a legjobban veszélyeztetett, mintegy 104) ezer hektár te- tület belvízmentesítését bizto-i sít ja. — A víz tehát van ahol sok, van ahol kevés. Eddig arról beszéltünk, hogyan lehet a sokból keveset csinálni, most szóltunk arról, hogyan lehet a vizet odavinni, ahol nincs: vagyis az öntözésről. — A megyében ielenleg rendkívül kevés, mindössze 39 ezer hektár az öntözésre berendezett terület. A fejlesztés további 60—70 ezer hektáron indokolt, amelyből az V. ötéves tervben 16. ezer hektáron megvalósul az öntözés. Ebben a tervidőszakban összesen 478 millió forint áll rendelkezésre öntözésfejlesztésre. Ebből elkészülnek azok a főművek, amelyek a Tiszából való vízátvezetéseket, illetve a megyében a vízelosztást lehetővé teszik: a Nagykunsági Főcsatorna és a Körösladányi Duzzasztómű. Ez lehetővé teszi, hogy a tavalyi 170 millió köbméteres megyei vízfogyasztás 1980-ra megközelítse a 34)0 millió köbmétert. — Mikorra és milyen úton ér ide Kisköréről a Tisza vize? — A Kiskörei Vízlépcső 1978 végére készül el, s akkor étidé a következő úton: Nagykunsági Főcsatorna—Hortobágy— Berettyó—Kettős-Körös mint tároló. A Körösladányi Duzzasztó segítségével, ami 1977 tavaszára készül el, a Berettyót es a Sebes-Köröst tudjuk feltölteni. Ezek az átvezetések és vízlépcsők lehetővé teszik az öntözésfejlesztést olyan területeken, ahol a legjobban hasznosíthatók. — Melyek ezek a területek? — Az V. ötéves tervben a Décs—Fazekaszugi, a Nagykunsági XlV-es, a csudaballai, a sárréti és a körösladányi öntözőfürt teszi lehetővé az említett 16 ezer hektár öntözését. Ezek közül a legjelentősebb a Nagykunsági XIV-es. amelynek csatornája Békés és Mezőberény között a Kettős-Köröstől indul és Kondorosig húzódik; Ennek egy mellékága is épül. amely a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés vízigényét biztosítja. Ek a csatorna egyébként a későbbiekben bővíthető lesz. — Mindent egvbevetve tehát, az V. ötéves tervben másfél milliárd forint jut vízrendezésre és öntözésfejlesztésre, csaknem kétszer annyi, mint az elmúlt tervidőszakban. Ebből az összegből 1(10 ezer hektár terület belvízmentesítése és 16 ezer hektár öntözése biztosítható. Éltet és nem pusztít tehát a víz. jügy véljük, ezzel jelentősen hozzájárulunk a mezőgazdasági fejlesztés egyik döntő feltételének megteremtéséhez — mondotta befejezésül az igazgató. Seleszt Fcrene 3 mjtmsix. 1976. NOVEMBFR IS. Zf> Őszi munkák Magyarbánhcgycscn A magyarbán hegy esi Egyetér. tés Termelőszövetkezetben jó ütemben folynak az őszi munkák. A tsz közös szántójának csaknem a felét nagy hozamú Jubilejnája—50-es és Libelulla búzafajtákkal vetették be. A cu. korrépa betakarításának 75 százalékával végeztek, annak ellenére, hogy csak október 18-án kezdték meg a munkát. A répa minősége jp: a cukortartalom meghaladja a J3.84 százalékos megyei átlagot. Ugyancsak háromnegyed részét takarították be a kukoricának, 63—64 mázsás hozamot várnak hektáronként. Zöld út az ásványolajszállításoknak A mezőgazdasági munkák őszi dandárja, a betakarítás és a szántás gépeinek hajtó- és kenő. anyag-ellátása sok munkát ad az ÁFOR-telepeknek és töltőállomásoknak is. A napi forgalmi kimutatások szerint rekord mennyiséget, gázolajból és tüzelőolajból 17 000. benzinből 4000, fűtőolajból 7000 tonnát szolgáltatnak vásárlóiknak. A folyama, tos ellátásra számítógép segítségével dolgoztak ki áruforgalmi menetrendet. A tárolóhelyen felhalmozott készlet — mintegy félmillió liter gázolaj és tüzelőolaj — egyhónapos biztonsági tartalékot nyújt. Az ÁFOR mintegy 800 tankautója szinte éjjel-nappal dolgozik, hogy fennakadás nélkül lássa el a telepeket és töltőállomásokat. A MÁV is elsőbbséget, zöld utat adott az ásványolaj- szállítmányoknak, s így naponta mintegy 17 C00 tonna terméket fuvaroznak. A nagy mező- gadasági körzetek AFOR-tele- peinek és kirendeltségeinek nyit. va tartását is a napi igényekhez szabták, a legtöbb helyen éjjel- nappal vásárlóik rendelkezésére állnak. A központi és vidéki ÁFOR-laboratóriumok rendszeres mintavizsgálatai alapján csak kifogástalan áru kerülhet a felhasználókhoz. KNEB’vizsgálat a takarmánygazdálkodásról A takarmánvgazdálkodassal kapcsolatban két alapvető tevékenységre irányuló vizsgálatot végez a központi Népi Ellenőrző Bizottság az ország kilenc megyéjére kiterjedően. A felmérés arra irányul, hogy az állattenyésztéshez és az állati termék termeléséhez szükséges takarmányok megfelelően állnak-e rendelkezésre, s hogyan hasznosulnak taplálóértékben. Kiterjed a felmérés arra is, hogy a szálas, a tömeg- és az abraktakarmányok szakszerű betakarításának gépesítettsége, továbbá a tárolás, a tartósítás műszaki-technikai feltételei hogyan alakultak, és késedelem vagy tartósítási hiba' miatt mekkora beltartalmi, illetve meny- nyiségi veszteség keletkezik az üzemeknél. A nagyüzemek, rét. és legelő- gazdálkodásával, a mezőgazda- sági és az élelmiszeripari feldől, gozó üzemeli takarmányozásra fel liasznál ható melléktermékei- nek hasznosításával, az export és az import kérdéseivel, a keverőüzeme k müszaki-techn i ka i színvonalával, kapacitásának kihasználásával is foglalkoznak a vizsgálatnál. A felmérés az 1975. évre és 1976. első háromnegyedévére. illetve szükség szerint a IV. ötévej terv időszakára terjed ki
