Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-13 / 269. szám
Vesszőből font milliók Hajlik a vessző. Engedelmesen kígyózik, ahogy ' az ügyes ujjak irányítják. Először csak néhány sor kerül a vázra, aztán mind több ionja be sűrű indaként. A szemem előtt formálódik a kosár. Már csak fül kell rá. aztán az is rákerül, és utazhat társaival a messzi Angliába, Franciaországba vagy éppen Kanadába. És jöhet értük cserébe a font, frank es a dollár. Ősi mesterség Már a régi görögök is... Ugye, ismerős ez a mondat? Olyankor folyamodunk ehhez a jól bevált közhelyhez, ha bizohyi tani akarjuk valaminek ősi voltát. Nos, a kosárfonásra nem alkalmazható ez a recept. Nem. mert ez a mesterség már előttük is létezett — sok ezer évvel. Az egyiptomi agyagtáblák üzenete a tanú erre. Ezekből az agyagtáblákból tudjuk, hogy már a fáraók korában is megbecsülték a jó kosárfonókat, A békésiek persze nem tudják ilyen messzire visszavezetni a szakma helyi történetét, de azért az sem csekély idő, ami 1758 óta eltelt. Innen származik az első ismert dokumentum, mely említi a kosárfonókat.' A századforduló idején, 1896-ban pedig már állami ipariskola oktatta a tanoncokat a mesterségre. Sokat kellett tanulniuk, mert az a mondás járta: a kosárkészítés nem munka, hanem művészet. Értettek is hozzá a békésiek, apa adta fiának a szei’számokat, egész dinasztiák I foglalkoztak ezzel az iparral. Jó | híre volt a békési fűzárunak, messzeíöldi vásárokra is elvit- ! ték a kereskedők. A hírnevet nehéz megszerez- ; ni, de könnyű elveszteni. Ezt az alapigazságot az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáipari Vállalat békési kosárgyárában is tudják. Hidvégi István, a szocialista címmel 11-szer kitüntetett Zrínyi brigád vezetője az egyik a sok közül, aki a becsület felett őrködik. Kosár, szék, lámpaernyö — Huszonhat évvel ezelőtt, | déli fél tizenkettőkor fogtam ; először fűzvesszőt a kezembe, i Ügy emlékszem erre, mintha ! tegnap történt volna. Leültettek j egy pad elé, megmutattak pár! fogást és azt mondták: csináld! i Az első nap után azt hittem, sose tanulom meg, el akartam j szökni innen .Aztán, látja, ez. l lett belőle — mondja nevetve. ; Keze meg nem áll beszélgetés j közben sem, a' vesszők egymás ! után kerülnek helyükre. — Hány kosarat csinált már? — Kérdezzen inkább százat, de könnyebbet! Tízezret? Százezret? Fogalmam‘kincs! Meg aztán mi nemcsak kosarakat csinálunk, hanem fonott bútort, utazóládát, lámpaernyőt és mindent, amit a vevő kér. Amit eddig kívántak tőlünk — ha az elkészíthető volt fűzből —, mi megcsináltuk. Egy teremmel arrébb nők Hidvégi István: Azt hittem, sose tanulom meg.. dolgoznak — az Augusztus 20. brigád. — Ök kisebb kosarakat fonnak, vékonyabb vesszőből, ehhez kisebb erő kell — világosít fel Pusztai János művezető. — Azért ez a vékony vessző is megedzi a kezet úgy, hogy ezeknek a lányoknak, asszonyoknak szorítását egy férfi is megirigyelheti ! — Nehéz munka ez? — kérdezem Lipták Gábornét. — Meg lehet szokni. Ha a vesszőt legalább kétszer jól beáztatjuk, akkor megpuhul, hajlékony lesz és könnyen engedelmeskedik az asszonykéznek is. Tudni kell a munka fortélyát és akkor nincs baj. — Mi kell a jó kosárhoz? [ Ezt a kérdést a g.vár mű- j szaki vezetőjének tettem fel. — Jó mester és jó vessző. — És van mindkettő? — Tulajdonképpen igen. de 1 a dolog nem ilyen egyszerű. Súlyos munkaerőhiánnyal küzdünk. de a legnagyobb baj nem ez. hanem az utánpótlás. Az ország egyetlen szakmunkásképző intézete a békési, ahol kosárfonást lehetne tanulni, de már évek óta nem sikerült összehozni egy osztályra való gyereket. Nem vonzza a fiatalokat ez a munka, félő,' hogy előbb-utóbb kiöregszik, kihal a mesterség. A termeles növelésének már mo6t is akadálya a létszám- hiány. Nem segít a gép — Volna vevő több termékre is? — De mennyire! Mi csak előzetes megrendelésre dolgozunk, éves termelési értékünk az idén 115 millió forint körül lesz. Termékeink 96—97 százaléka az ÁRTEX-en keresztül tőkés exportra kerül. Az ÁRTEX jáOíár ebben a pillanatban is em&oi tudná az eladott mennyiségbe ha mi győznénk gyártani, 'ne sajnos, nem győzzük. — Nem segítene a gépesítés? — Nem, mert ezt a munkát nem lehet gépesíteni. Éppen ez a kézműipari jelleg adja meg a kosárfonás rangját és emeli munkánk értékét. A nyugati vevők értékelik a precíz kézi munkát. é$ ezt hajlandók jól meg is fizetni. — Mit jelent az, hogy „jól"’? — Nézze, amit mondok, az nem hivatalos adat, én úgy tudom. ötven forintból hozunk ki egy dollárt, és ez nem rossz. Népgazdasági szempontból is fontos lenne, hogy fokozzuk a termelést. Törjük is a fejünket állandóan, hogy szerezzünk munkaerőt. De be kell vallanom, nem csak ez a célunk. Békés kosárfonó hagyományaira alapozva, szeretnénk megmenteni ezt az ősi szakmát — a jövőnek. Lónyai László Üzemtorlenelí emlékek gyűjtése Harminckét szocialista brigád nevezett a pályázatra A KISZ és a Hazafias Népfront megyei bizottsága, az SZMT kulturális, agitációs és propagandaosztálya, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, valamint a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum pályázatot hirdetett szocialista brigádoknak üzemtörténeti emlékek gyűjtésére. A feltárt dokumentumokat 1977. október 1-ig kell összegyűjteni, rendezni. A nevezési határidő október 25-én járt le. A HNF megyei bizottságán elmondották, hogy jnegyénk vállalataitól, ipari és mezögazdasagi szövetkezeteiből összesen 37 szocialista kollektíva jelentkezett. Ebből 18 közösség vállalkozott arra, hogy az összegyűjtött üzemtörténeti anyagokból, emlékekből 1977 novemberében kiállítást rendez a Munkácsy Múzeumban. A jutalmak'között társasutazás, kirándulás szerepel. A kiállításra j nem kerülő anyagokat is zsűri- í zik. s a gyűjtők különdíjban ré- j szesülnek. A pályázat nagyban hozzájárul a szocialista brigádok kulturális tevékenységének tartalmasabbá tételéhez, a vállalat, az üzem múltjának megismeréséhez. Tájékoztató a Fáklya 21. számáról Kaposvár és Kulinyin városok testvérbarátságáról, a kaposvári fonó, a mezőgazdasági főiskola, a Siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat, a Balatonboglári Állami Gazdaság dolgozóinak szovjet kapcsolatáról szól egy képekkel is bőven illusztrált riport a Fáklya 21. számában. Mindössze három hónapja, hogy 300 magyar fiatal utazott Uszty-Ilimszkbe, a cellulózkombinát nagy', nemzetközi építkezésére. A lap most riportban számol be a dolgos hétköznapokról, az építkezés jelentőségéről. s mindarról, ami érdekli az olvasót. Hanyec István, a Kun Béla brigád vezetője Németh László betonozó szakmunkás és Dosó Ferenc párttitkár nyilatkozik arról a baráti szívé, lyességről, amivel fogadták őket szovjet barátaik. Ugyancsak érdeklődésre tarthat számot a Bajkál-tavat, a természet csodáját, továbbá a BAM-épít- kezést bemutató két másik riport is. A szocialista táboron belüli integráció, a fejlődés új szakasza. Az erről szóló elméleti cikk logikus elemzéssel veszi sorra az együttműködésből minden fél számára származó előnyöTehetséges fiatalok versenyeznek a Ki mit tud megyei döntőin Orosházán a művelődési központban november 7-én vetélkedtek énekesek, tánczenei együttesek, vers. és prózamondók. Nehéz volt kiválasztani a legügyesebbeket. akik december 14-én a megyei döntőben lépnek közönség elé a Jókai | Színházban, Békéscsabán. Az j eredmény: két orosházi együttes, a Dzsuvox és az Ördögsze- ké jutott tovább a tánczenei kategóriában. A tótkomlósi szlovákok nemzetiségi fúvószenekara Is méltónak bizonyult a további szereplésre. A népes szavalógárdából a gádorosi Ruzsinszki Erzsébetet és a csorvási Mátyási Erikát látjuk viszont decemberben, prózamondásban az I orosházi Kertész Mirjam Test részt a megyei döntőn. Gyulán november 13-án, szom. baton dől el a továbbjutók névsora. Délután 4 órákor az Erkel Művelődési Központban nemes versengésre kerül sor a közönség előtt. A békéscsabai elődöntő november 14-én. vasárnap este S órakor kezdődik az ifjúsági és úttörőház nagytermében. Tapasztalt, sikeres Ki mit tud-os vezeti a játékot: Forgács Gábor, a Jókai Színház fiatal művésze bátorítja jókedvre, eredményes szereplésre a részvevőket. A Békésen és környékén élők november 20-án. szombaton tapsolhatnak a művelődési központban a Ki mit tud-ra. jelentkezők bemutatkozásán. A szolnoki gázrobbanás és Volpone Ifj. Tatár Imre, a Jókai Szín-! ház tehetséges fiatal színésze Szolnokon lakik és onnan jár át Békéscsabára. Ütőn volt már akkor is, amikor a gázrobbanás történt. Tatámé és a kislány azért menekültek meg a biztos haláltól és csak eszméletvesztést. valamint légnyomást szer.-1 védték, mert l'atárné vitatkozott | az előszobában kislányával isko- ! lába indulás előtt egy, a szobá- i ban visszamaradt vonalzó miatt. | A kislány vissza akart menni, de i az anyja nem engedte. E szóvál- | tás közben következett be a gázrobbanás, mely azt a szobát, is leszakította, ahol a vonalzó volt. Az események annyira megviselték ifj. Tatár Imrét, hogy a Volponéban Mosca parádés szerepét nem tudta vállalni és így Gálfy László beugrása miatt a gyulai november 6-i előadást november 9-re kellett elhalasztani, hogy a negyven oldalas szerepet megtanulhassa és bepróbálhassa. így is erősen a súgóra kellett támaszkodnia, ami azt jelentette, hogy a közönség kétszer hallotta Mosca szerepét Mindezektől eltekintve a színházbérlők igen jól mulattak a helyzetkomikumokra és furfangos megtévesztésekre épített vígjátékon, amelyben Gálfy László, Körösztös István, Fodor Zsóka, Áts Gyula remek komé- diázása megkacagtatta a nézőket. de kijutott a tapsokból a többi szereplőnek is. Dr. Márai György L encsést úti lakótelep. Buszmegálló. Furulya Feri erős, egészséges fiatalember, ö is reggel hétkor indul dolgozni. Megáll a busz. Furulya törtetni kezd. A kisgyerekes és terhes anyakai könnyeden elsodorja. Elsőnek száll tel, tehát elsőnek is ül le. A töb- ■bi ember viszonylag nyugodtan 'ép fel a buszra, még segítenek is egymásnak. A: utazók többségé kisgyereket visz a karján. Többségük nő. Furulya. hogy ne unatkozzon még a szintén erőteljes barátjának, is foglal ülőhelyet. Élénken társalognak az emberi gyarlóságról. A kisgyerekesek keringek módjára összepréselődnek, néhány terhes nő átadja nekik a helyet, pedig .. Furulya es bánit ja az elsuhanó forgalmat figyeli. Többen szidják őket. Jogosan. Ok viszont nem értik, mi a probléma. Kérem. aki előbb száll lel, azé a hely... Logikus, nem? Eltelt egy munkanap Furulya elvágta a kezét. Késve ér a hazafelé tarló buszhoz. Utolsónak száll fel. Apró iskolásgye- rciiek utaznak haza Minden hely foqlalt. Megkínzott tekintete kiszúr egy tízéves forma gyereket. Hozzálép. majd felrántja az ülésről: — Te taknyos, any- nyit sem tanultai meg az iskolában, hogy a beteg embernek át kell adni a helyet a buszon!? — majd büszkén körülnéz: — így kell ezt csinálni, kérem... Csabai Lencsést úíi lakótelep. A népi zsargon szerint rövid idő alatt a „gyerekgyár” elnevezést kapta. Hc'a az ifjú pároknak, van is csemete bőven. Igen am, de a gyerek szerei játszani, szaladgálni, de hol? A járdán meglett emberek motoroznak, kerékpároznák. a játszóterecskéken alig fér el tíz gyereknél több. Ha egy parkocskára való hely akad, oda újabb lakóházat húznak az éjjeli órákban is vidám építők. A már meglevő mikroóvodá- t-a nehezebb felvételt nyerni, mint az orvosi egyetemre, a bölcsőde építési üteme egri lassított csiga versenyhez hasonlít. Vito ihatatlan, hogy kell a lakás, de a. különböző szolgáltatások nem kevésbé. Talán, ha egy félkész toronyház helyett egy kész iskola-óvoda komplexumot kapott voma előbb a lakótelep, még a Furulyákra sem haragudnának úgy az emberek. tüskék Ifjúsági parlament, lelkes fiatalok vitáznak a varos problémáiról. KÉRDÉS: A KISZ— Jé-zsef Attila—Len- esesi úti lakótelep utcái kitől és miért kupták hangzatos utcaneveiket: Sás-köz, Pipacs-köz, Kaszáló- köz, Fövenyes utca stö. VÁLASZ: A hagyományok ápolása miatt. ezeket a részeket valaha igy hívták a környékbeliek. KÉRDÉS: Mivel az említett la/cótelepen zömmel fiatalok laknak, nem lett volna helyesebb az utcákat az ifjúsági mozgalom — sainos nagyszámú — mártírjairól elnevezni? Bánfalvi Iván
