Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-13 / 269. szám

Tanácskoznak a porainál kommunisták1 Lisszabonban pénteken a köz­ponti bizottság beszámolója és a tézistervezet feletti vitával foly­tatódott a PKP VIII. kongresz­szusa. A tanácskozáson 59 kommunis­ta és munkáspárt képviselteti magát. Elküldte képviselőit a portugál Fegyveres Erők Legfel­sőbb Forradalmi Tanácsa és Eanes elnök is. A küldöttek melegen ünnepelték a fegyveres erők kép­viselőit, éltették a fegyveres erők mozgalmát. A szocialista pártot háromtagú delegáció képviseli. (A PKP szintén képviseltette magát a PSZP közelmúltban megtartott tanácskozásán.) A PKP kongresszusának küldöttei „Egységet!. Egységet!” felkiál­tással üdvözölték a PSZP kül­dötteit. A kongresszus határozatban üdvözölte Neto angolai államfőt, az angolai népi felszabadító mozgalmat és az angolai népet a volt portugál gyarmat független­sége kikiáltásának évfordulóján. Pangonen, a Mozambiki Felsza- badítási Front (FRELIMO) Köz­ponti Bizottságának tagja, Mo­sambik külügyminiszter-helyet­tese a kongresszushoz intézett Üdvözlő beszédében, Machel el­nökre hivatkozva kijelentette: országa mindig biztos támaszt nyújt a portugál forradalmi és demokratikus erőknek. Alvaró Cunhal, a PKP főtitkára beszámolóját tartja Meghalt Szvák Pál Szvák Pál. a párt- és a munkásmozgalom régi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa 79 éves korá­ban elhunyt. Temetése november lil-án, délután 2 órakor lesz a szarvasi Ó-temetőben. at mszivíp Szarvasi városi bizottsága Magyar államférfiak üdvözlő távirata csehszlovák államférfiaknak Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban köszöntöt­te dr. Lubomir Strougalt., a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökévé történt újbóli kinevezése: Apró Antal, az országyűlés elnöke Alois Indrát, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság szövetségi gyűlésének elnökévé történt újraválasztása alkal­mából. Francia-angol tárgyalások Magas szintű francia—angol megbeszélések kezdődtek a Pá­rizstól 50 kilométerre levő Ram- bouilletben. James Callaghan csütörtökön este érkezett Párizs­ba, hogy tárgyalásokat folytas­son Valéry G is card d’Estaing francia köztársasági elnökkel. A francia kormány szóvivője szerint a tárgyalásokon elsősor­ban gazdasági kérdéseket vitat­nak meg, ezen belül oiyan prob­lémákat, amelyeknek a követkéz-1 ményei mindkét országot sújt­ják. A csúcstalálkozóval egy időben folyik a külügyminiszterek, a kereskedelmi és a mezőgazdasági miniszterek megbeszélése is. és jelen van a tárgyalásokon Ray­mond Barre miniszterelnök is. Denis Healey angol pénzügymi­niszter, Edmund Dell kereskedel­mi és John Silkin földművelési I miniszter. Nemes Dezső felszólalása ENSZ-vita Chiléről A Portugál KP Vili. kong- ] resszusán Nemes Dezső, az | MSZMP KP PB tagja, a ma- s gvar pártküldöttség vezetője pénteken üdvözölte a tanácsko- | zást. Hangoztatta: — Küldöttségünk nagy öröm- | mel tesz eleget megbízatásának, j hogy átadja a Magyar Szocia- j lista Munkáspárt forró tesvéri | üdvözletét és kifejezze a ma- i gyár kommunisták teljes szoli­daritását azzal a rendíthetetlen küzdelemmel, amelyet az önök J pártja’ folytat népük vívmá­nyainak megvédéséért, országuk j boldogabb jövőjéért! — Jól tudjuk, hogy a Portu­gál Kommunista Párt négy és fél évtizeden át a fasiszta dik- ! tatúra kegyetlen terrorjával da- j colva szervezte az elnyomottak harcát a kizsákmányolok ellen J a felszabadulásért. A mi pár­tunk az ország felszabadulása 1 előtt negyed századon át küz­dött a fasiszta uralom teremtet- j te súlyos körülmények között, | és saját tapasztalatainkból tud­juk, milyen nehéz küzdelmet kellett portugál testvéreinknek , is folytatniuk. A kommunisták élenjáró, hősies szerepe, ame- j lyet a népi erők antifasiszta el- | lenállásának fejlesztésében be- I töltöttek — örök dicsősége Por- j tugália forradalmi erőinek. Az j antifasiszta népi ellenállásra tá- ; maszkodva bontakozott ki had- ! serdgük forradalmi útra tért í erőinek történelmi tetté vált fel- ! lépése, melynek során szétver­te a, fasiszta uralom fegyveres hatalmát és oly nagy szerepet játszott a politikai fordulat- | ban. — Pártunk és népünk mély- | séges rokonszenvvel kísérte pártjuknak a fasizmus bukását I követő lendületes küzdelmét, azt a szerepét, amelyet betöltött a demokratikus és szocialista népi . Luiz Cabral Luiz Cabral, Bissau-Guinea és | a Zöld-foki-szigetek Afrikai Füg-! getlenségi Pártjának (PAIGC» főtitkárhelyettese, a Guinea-Bis- saui Köztársaság államtanácsá­nak elnöke pénteken útban a Né­met Demokratikus Köztársasági felé átutazott Magyarországon. I ^ Budapesti tartózkodása során I erők és a fegyveres erők új or­szágot teremtő mozgalmának együttes fellépéséért, a nagytő­kések és nagybirtokosok hatal­mának visszaszorításáért, a munkásellenőrzésért, a földre­formért. az államosítások meg­szilárdításáért, az ország szabad es független fejlődésének biz­tosításáért vívott harcban. — A világ népei jól tudják, hogy a portugál fasizmus bu- kása egyben a portugál gyar­mati uralom bukását is jelen­tette, s a portgugál demokra­tikus és szocialista erők mos- i tani küzdelme a tőkés monopó- j liumok hatalmának felszámoiá- sóért nagy hozzájárulás ahhoz a hősies küzdelemhez is, amelyet más tőkés országok népei foly­tatnak azért, hogv a monopó­liumok diktatúráját valóban a népi erők demokratikus hatal­ma váltsa fel és amelyet a spa­nyol nép vív a demokratikus fejlődés lehetőségeiért. Az önök harca nagy hozzájárulás ahhoz a küzdelemhez is, ^melyet az enyhülésért síkraszálló erők folytatnak a béke intézményes biztosításáért, a háborús veszély elhárításáért itt. Európában és világszerte. — A mi pártunk és dolgozó népünk harca nem volt könv- nyű, de a bankárok, grófok és ipar bárók országa helyett fel­épült a nép országa, amely a | szocializmus útjára térve halad előre1 s történelmi győzelmeket j aratott. Hazánk, a Szovjetunió- I val é6 a többi baráti országgal összefogva. együttmüködésün- j két sokoldalúan fejlesztve érte el nagy sikereit a gazdasági j építésben, a kulturális felemel­kedésben. az életszínvonal lé- | nyeges növekedésében,- a nem­zet szocialista felvirágzásában. \ — Tudjuk, hogy az önök küz- | delme jelenleg különösen bo­hazánkban lalalkozotl Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkárával, Cseterki Lajos. az Elnöki Tanács titkárával. Garai Róbert külügyminiszter-helyet­tessel és dr. Sagy Gabor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetőiével. nyolult, s döntő mértékben függ a kommunisták, a szocialisták és más demokratikus erők ösz- szefogásától, amelynek szüksé­gességét kongresszusuk oly nagy nyomatékkai hangsúlyozza, s amelyért az önök pártja oly szí­vósan küzd. — Egész pártunk és egész né­pünk nevében szívből kívánjuk, hogy a demokratikus néphata­lom híveinek széles táborával együtt érjenek el új győzelmeket, s e lelkes kongresszus által ki­tűzött célok mielőbb valóra vál­janak — mondotta befejezésül Nemes Dezső. bizottsága csütörtökön megkezd­te a vitát a chilei helyzetről. A küldöttek tanulmányozzák azt a. a jelentést, amelyet az ENSZ emberi jogok bizottságának chi­lei vizsgáló bizottsága készített. Chilében még mindig jogellene- j sen tartanak börtönben politikai okokból olyan személyiségeket, J mint például Luis Corvalán. Az 1. számú bizottságban íolv-| tatódott a vita a leszereléssel és / a fegyverkezés megállításával j összefüggő problémákról. Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának vitája során felszó­laló küldöttek körében széles tá- mogalásra találtak a Szovjetunió Cédrusok — háttérrel | Robbannak az időzített bombák... jén a francia hadsereg ezekre a A térképpel és vonalzóval tör­tént osztozkodás a külügymi- nisztériumi paloták lefüggöny- zött termeiben — nem a képze­let világának szüleménye. 1915- ben Sir Mark Sykes, angol és Francois George Picot francia diplomata szabályosan feloszt­ják országaik között a Közel- Keletet, ahol akkor még a tö­rök zászló lobog. Libanon a kékre satírozott francia érdek­övezetbe kerül... A francia nagytőke nagy len­dülettel veti magát az új va­dászterületre. Korszerűsítik a bejrúti kikötőt, autóút épül Da- maszkuszig, a libanoni fővárost az egész térség gazdasági-keres- kedelmi-pénzügyi központjává alakítják. Megindul eg.y belső népvándorlás: a maronita felső réteg otthagyja hegyvidéki tele­püléseit és tömegesen a váro­sokba. mindenekelőtt a főváros­ba költözik. Pénzvagyonukat be­fektetik a bankszakmába, keres­kedelembe, szállításba, idegen- forgalomba, kisebb mértékben az iparba is. A francia hatósá­gok támogatják ezt a folyama­tot. sőt állandóan a ..keleti ke­reszténység” megvédéséről szó­nokolnak. A maronita milíciák megtarthatják fegyvereiket, s 1925-ben, a gyarmati hódítás el. lo-ni ptső libanoni felkelés ide­segédcsapatokra támaszkodik, Libanonban közben mind han­gosabb a függetlenség követelé­se és 1936-ban a francia Nép­front-kormány önállóságot ígér, három esztendőn belüli határ­idővel. Csakhogy a baloldali kormányzat lemondásra kény­szerül, s 1939-ben, a II. világhá­ború előestjén a párizsi nemzet- gyűlés jobboldali többsége meg­tagadja a függetlenséget. Ismét a maronita vezetés képezi en­nek a pálfordulásnak a belső, libanoni bázisát. A háború a Közel-Keletre is kiterjed: érde­kes módon Libanont a petainis- ta Vichy-kormány helytartója, Denise tábornok viszonylag nagy erőkkel tudja védeni. Az ostromló Szabad Francia Erők, személyesen de Gaulle tábornok újabb ünnepélyes ígéretet tesz­nek Libanon függetlenségére, amivel maguk mellé állítják a lakosság zömét. Ezt az ígéretet, akkor, nem lehet nem betartani. 1944. ja­nuár elsején működésbe lép az önálló libanoni közigazgatás, két évvel később az utolsó fran­cia csapatok is az ország el­hagyására kényszerülnek. A franciák távoztak, de időzített bombák sokaságát hagyták ma­gok után. s azok rendre rnb­által a fegyverkezési verseny megfékezésére beterjesztett új javaslatok. * * * Az ENSZ Biztonsági Tanácsa befejezte az Izrael által megszállt arab területek helyzetének meg­vitatását. A vitában részt vett a Palesztinái Felszabaditási Szer­vezet képviselője is. A Biztonsági Tanács mind a 15 tagja elfogadta azt a nyilat­kozatot, amelyet Jorge Illueca, Panama ENSZ-nagykövete, a ta­nács soros elnöke ismertetett. A nyilatkozat mély aggodalommal és nyugtalansággal szól a meg­szállt arab területeken kialakult súlyos helyzetről. báni kezdtek. A legnagyobb ha­tású politikai pokolgép az or­szág alkotmányát pótló ún. Nemzeti Charta volt, amely pontosan előírta a vallási ará­nyokat az államhatalom vezető posztjain. (Alapul az 1932-es népszámlálás állítólagos adatait vették. Ezidőtájt Libanonnak mindössze másfél millió lakosa volt. s a keresztény-mohamedán népesség arányt 6:5-ben állapí­tották meg. Ezért 99 tagú par­lamentben kötelezően így osz­lanak meg a mandátumok: 30 maronita, 20 szunnita. 19 síita. 11 görögkeleti, 6 druz, 6 görög katolikus, 4 örmény ortodox, 1—1 protestáns, örmény kato­likus, illetve a?, izraeliták es egyéb kisebb felekezetek képvi­selője. A köztársasági elnöknek mindig maronitának, a minisz­terelnöknek szunnitának, a par­lamenti elnöknek síitának kell lennie, a hadsereg főparancs­nok maronita, de lassanként már a miniszteri tárcákra is kialakult, az érvényes szokás­jog...) A keretszámok és vezető posz­tok betöltésének biztosítására a legjelentősebb pártok csaknem kizárólag vallási alapon szer­vezkedtek. A maroniták általá­ban a két erősen jobboldali cso­portosulásba. Chamon Nemzeti Liberális Pártjába ©s Gemajel falangista szervezetébe tömö­rültek. A vallási és párttagozó­dás lényegében egybeesett az osztály-szembenállással is. Igaz, akadnak tehetős muzulmán ládok és szegény keresztények, de a gazdasági egyenlőtlenség

Next

/
Thumbnails
Contents