Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-09 / 265. szám

A FESZ-eh J. Áruellátái; icndé^látás November 15-én üi össze az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek VIII. kongresszusa. Sok min­dennel foglalkoznak az ÁFÉSZ-ek. Éppen ezért az or­szág minden részéből egy be­gyülő küldöttek bizonyára j szerteágazó, az ÁFÉSZ-e,k tel­jes működési körét elemző ta- j náeskozáson vitatják meg az eddigi eredményeket és a to- I vábbi teendőket. Mindenek­előtt azokat, amelyek az áru­ellátással és a vendéglátással kapcsolatosak, hiszen most és ezután is ez a kettő jelenti az ÁFÉSZ-ek legfontosabb fel­adató t. Hazánk kiskereskedelmi forgalmának egyharmadát, Budapesten kívül pedig több mint 40 százalékát bonyolítják le. Mintegy 2800 helységben, ahol összesen ötmillió ember — Magyarország népességé- ! nek csaknem a fele — lakik, kizárólag az ÁFÉSZ-ek látják el a kereskedelmi és a ven­déglátóipari feladatokat. Van­nak azonban áruházaik, üzle­teik, vendéglőik, cukrászdáik, eszpresszóik Budapesten és a többi városban is. Múlt évi, mintegy 66 milliárd forintos j kiskereskedelmi forgalmuk I mintegy harmadrészét a vá­rosok adták. Ugyan ex az arány jellemzi a negyedik ötéves terv idején megvalósított be- j ruházásokat is. A legutóbbi öt i év alatt 35 pj iparcikkáruhá­za t, 150 ABC-áruházat, 130 j korszerű éttermet, kisvendég- j löt helyeztek üzembe. Fel- szabadulásunk idei évfordu­lójának tiszteletére nyitották meg hazánk legnagyobb áru- j házát, a budapesti Skálát. A > tervszerű hálózatbővítés ered­ményeként jelenleg 16 150 üz­letük és 8210 vendéglátóhe­lyük van az ÁFÉSZ-eknek. Ezek együttes alapterülete J két és fél millió négyzetmé­ter, a szocialista kiskereske­delmi üzlethálózat 42 száza­léka. Az említett adatok arra is I rávilágítanak, hogy a városi j térhódításuk következtében az j ÁFÉSZ-ek másféle igények kielégítésére is legyenek ké­pesek, nemcsak arra, amit a falvak támasztanak. Koránt­sem arról van szó csupán, i hogy feleljenek meg a kiske­reskedelem és a vendéglátó- ipar szűkén vett szakmai kö­vetelményeinek. Ez magától értetődik. Az áruellátás és a vendéglátás további javítása azonban szerves része az élet­színvonal fejlesztését szolgáló politikánknak. Nem egyszerű­en kereskedelmi vagy vendég­látóipari hiba például az, hogy valahol nem kiegyensúlyozott az áruellátás, kicsi a válasz­ték, nem vonzó a vendéglő, BÉKÉS MIMIJE 1976. NOVEMBER 9. rossz minőségű az étel, s ud­variatlan a kiszolgálás. Arra természetesen nincs mód, hogy a különböző szin­tű településeken azonos le­gyen az ellátás színvonala, a különbségeket azonban lehet és kell mérsékelni. Ezért he­lyes az a törekvés, hogy a középfokú központ szerepét betöltő nagyközségekben és a városokban még határozottab­ban és következetesebben ha­ladjon a szakosított fejlesz­tés, s például a tartós fogyasz­tási cikkek árusításának össz­pontosítása. Ezzel egyidejűleg szükséges viszont terjeszteni azt a jó módszert, hogy a vonzásközpontokban levő áru­házak, szaküzletek — közös érdekeltség alapján — alakí­tanak ki megfelelő együtt­működést a kis települések boltjaival. így a néhány száz lelkes falu népe is a lakóhe­lyén juthat bizonyos tartós fogyasztási cikkekhez, anél­kül, hogy a boltocska készle­tet tartana belőlük. Gazdasági szabályozó rend­szerünk kedvezményeket nyújt — egyebek mellett — a vendéglátó üzemek ételfor­galmának növeléséhez is. Ez a támogatás segíti az ÁFÉSZ- eket abban, hogy tovább kor­szerűsítsék éttermeiket, ven­déglőiket. Megőrizve a szö­vetkezeti vendéglátás hagyo­mányos, családias jellegét, még többet tehetnek a higié­nia, a technikai ellátottság, a kulturáltság fejlesztéséért. Évről évre nagyobb az igény a falvakban is a jó köz- étkeztetés, a nagyobb közsé­gekben és a városokban pe­dig az önkiszolgáló rendszerű étkezési lehetőségek iránt. Mindehhez járul a szintén kiemelkedő jelentőségű gyer­mek- és diákélelmezés, ami igen sok helyen megint csak a fogyasztási szövetkezetekre vár. Nem könnyű, sőt ese,- tenként meglehetősen nehéz feladatok ezek, de megoldásuk elől nem szabad kitérni Anyagi erejük ke­vés az ÁFÉSZ-eknek a felso­rolt és a velük szemben tá­masztott többi követelmény teljesítésére. Ezen a gondon úgy lehet enyhíteni, hogy ösz- szefog az ÁFÉSZ a terme­lőszövetkezettel, az ipari szö­vetkezettel, az érdekelt álla­mi vállalattal, s természetesen a tanáccsal. Ez az ésszerű azért is, mert minden ÁFÉSZ nem csupán saját tagjainak, hanem körzete egész lakos­ságának a szolgálatában áll. Joggal várnak hát segítő köz­reműködést mindazoktól, akiknek az érdekében igye­keznek mind jobbá tenni az áruellátást és a vendéglátást. (Következik: A mezőgazda- sági termelésért) Gulyás Pál Tanműhelyavató a Vásárhelyi Pál szakközépiskolában (Veress Erzsi felv.) Ifjúsági parlament as óvónőképzőben Az iskolai oktatás magasabb szintre történő emelésében fontos szerepet játszik, hogy a diákok választott szakterü­letükön mennyire tudnak fel­készülni a gyakorlati életre, hogyan sikerült elsajátítaniuk tanulmányaik során jövendő munkájuk fogásait, gyakorlati tudnivalóit. Ilyen szempontból van je­lentősége annak a tanmű­helynek is, melyet szombaton délelőtt avattak fel a békés­csabai Vásárhelyi Pál Ütépí- tési, Fenntartási, Földmérési és Vízügyi Szakközépiskolá­ban. A KISZ-tábor mellett fel­épült tanműhelyt az Országos Vízügyi Hivatal és a kivitele­ző Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság nevében Pá­linkás Lajos igazgatóhe­lyettes főmérnök adta át rendeltetésének. Mint el­mondta, az igazgatóság és az iskola együttműködésének el­ső jelentős bizonyítéka a tan­műhely, egyben jelképe annak a kapcsolatnak, melyet egyik fél sem nélkülözhet. Erről be­szélt egyebek közt dr. Mizó Mihály igazgató is, aki az is­kola nevében átve,tte a léte­sítményt. Az ötmillió forintos költség­gel épült tanműhelyben jól felszerelt ács- és lakatosmü- hely, oktatóterem, öltöző és zuhanyozó áll a gyakorlati ok­tatás szolgálatában. Jelenleg három vízügyi és három út- tagozatos osztály tartja itt a foglalkozásokat, de igénybe veszik a levelező hallgatók és a szakközépiskola afrikai or­szágokból itt tanuló diákjai is. Bencsik Endre, a szarvasi óvó-1 nőképző igazgatója nyitotta meg az intézet II. ifjúsági parlament jét, amelyen Szűcs Gyula igaz­gatóhelyettes vitaindító előadá­sában az első ifjúsági parlament határozatainak végrehajtását ele­mezve szólt az intézet munkájá­ról és a feladatokról. Ezek közül a legfontosabbak: az oktatás korszerűsége, a jó munkatársi légkör kialakítása, a közéleiiség tudatosítása, az óvónői sokolda­lúság. a politikai meggyőződés elmélyítése. A hallgatók az előadást köve­tően három munkacsoportban a következő témákról tárgyaltak és mondták el véleményüket: a hallgatók szerepe és feladata óvónővé válásuk folyamatában, különös tekintettel a IX. kong­resszus határozataira, a hallga­tók önkormányzati tevékenysé­gének szerepe, illetve a leendő óvónők felkészülése társadalmi kötelezettségeikre, beilleszkedé­sük kérdései. A vitaindítóhoz és a korrefe­rátumhoz a hallgatók nagy szám­ban szóltak * hozzá, s mintegy negyven kérdésre, problémára kerestek választ és megoldást. A kérdések közül néhány az orszá­gos parlament elé kerül ípl. jegyzetellátás) — egy-kettőre a . felsőbb hatóság adja meg a vá­laszt (pl. a hároméves képzés). A kérdések, javaslatok teljesíté- , sére tizenkét határozati javasla­tot fogadott el az ifjúság. HVWHVWWVWVWHWWM wwvwtwwwvwwvwvvvvwwvwvvv*vww*wwwvwvvwwv\wv Daru József dicsősége Lám, a no­vember is csak megörvendez­teti az embert egy-két me­leg nappal. Kis porpamacsokat ver fel a rámás csizma a dülőúton. A határ is más ilyen dolog nélküli szem­mel. Mert Daru József szabad­ságon van. Egy teljes hetet vett ki. Már csak az asszony miatt is. Hadd jusson ő is egy kis le­vegőhöz. Pihentesse csak a lá- báf. Amióta elesett a biciklivel, mindig fájlalja. Hatvankettő­ben volt ez, jól emlékszik, akkor ment a tsz-be a gépállomástól. zt mondták akkor róla, menekül a földtől, pedig sziki gyerek. Hát való. ami való, ott nőtt fel, azon a nyolc hold szikesen, ami az apja tanyáját ölelte körül. De milyen élet volt az? Két mázsát, ha adott búzá­ból holdja annak a földnek. Nem is vetették be egyszerre, csak a felét, a másik részét meg fekete ugarnak hagyták, így javult valamelyest. Megváltás­nak vették, amikor felszabadu­láskor odahagyták a tanyát és beköltöztek Füzesgyarmatra. Nyolc kis hold. ne is beszél­jünk róla. Mi az? Ma már az öt­száz holdas tábla sem ritka. Mint a tenger, olyan azon a bú­za. Háromszáz hektárnak mond­ják. De a maga fajtájának ez már csak hold marad arra a pár évre, ami a nyugdíjig még ki­van. Azt persze senki nem mondhatja, hogy Daru József maradi lenne. Elsők között ment a gépállomásra, az ötvenkettes év meg már a kombájnos isko­lán találta. A huszonhat évből, amit eddig a közösért dolgozott, 16 évet kombájnon ült. Azelőtt meg a traktoron. A Hofferen kezdte. Volt ideje kitapasztal­ni, hogy a gép igazi Jó barátja az embernek. Meghálálja a gon­doskodást. Akár a ló. Hát jó sok gépet kipróbált emberöltő idő alatt. Arató-csép­lő gépek, SZK -kom báj nők. Ez az SZK—6-os még a dicsőséget is meghozta neki. Kolosznak mondják. Mondjon, aki, amit akar, többet tud ez m^g a Zson- direknél is. A sors hozta így. Eleibe nem is igen akart felülni rá, hiszen jó darab ideje már, hogy szerelőként dolgozott a mű­helyben, Csakhogy az idei ara­tásra teméntelen szem ült a ka­lászokba. Jött is ez a Józsi gye­rek, a Barta Józsi, a Pitkin, hogy Józsi bátyám gyere váltó­somnak a Koloszra, lepipálunk mindenkit. Ne hagyd magad! Mert mindig ezt hajtogatja: ne hagyd magad. Ezért is lett be­lőle Pitkin. No hát, azután nem is hagy­ták magukat. Tizenkét, tizenhat órát ültek a nyeregben, ha kel­lett. Az a 152 vagon, amit ket­ten ezzel a géppel lehoztak ara­tásban. nem akármi. Erre mér­get lehet venni, hiszen a koráb­bi években még a felét is sok- , nak tartották. Hogy kerestek is. No nézzük csak: a Józsinek is három családja van otthon, oszt még a Balatonnál sem-volt soha. A legjobb idő a Balatonra ugye mindig akkor lenne, amikor az aratás a gond. Nem is nagyon van egyébként oda a csavargá­sért ez a Pitkin. Citerázni. igen, azt már (szeret. Benne is van a községi zenekarban. Már szere­peltek is Püspökladányban vagy hol. Szóval elsők lettek a megyé­ben a kombá.i- nosok között. Ez már így vari. Az országosban meg a másodikok. Hűtőgépet kaptak érte. Azt mondják, ez már hozzátartozik a korszerű házhoz. Hát legyen. Igaz, eddig megtette a kút is, ha hideg sör kellett, a csirkéből sem maradt soha eltenni való az ' ebédtől. Persze lehet: épp azért, mert nem volt hűtőgép. Na, mindegy. A lányáéknak is van. Ű is a téeszben dolgozik. A számviteli osztályán. De két nagy kópé a két fia. Ezek már a hűtőszekrényes világban nőnek fel. Azt sem tudják, hol állt a dédapjuk ta­nyája. Igaz, ő maga is alig ta­lált rá a minap. Kereste a jól ismert dűlőt még a szabadság első napjában, hogy a határt járta ráérősen, mint most. Hát egyszer csak egy árok állja az útját, a dűlő meg sehol. Majd eltévedt. Végül a két régi-régi nyárfa igazította el. |mJ át ilyen a világ. Minden- ■ * nap újra fel kell fedezni. Ha a Pitkint kérdeznék, az már a lovakra se szólna egy jó szót. Nem tudja ő már, mit jelentett nekik a ló. Ö-már csak a géppel van eltelve. Ko- losz. Nyiva, Zsondir — ez az éle. te. Azt mondja, most már csak elmegy a Balatonra a gyerekek­kel. Meg lehet, hogy még mesz- szebb is. Hát menjen is. Meg azt is mondja: lelke van a gépek­nek Józsi bátyám, legalább anv- nyira, mint a lovaknak, csak ér­teni kell. Hisz tudom én azt. Csak hát el-elmélázgat az em­ber néha. Csak épphogy egy ki­csit. Mert mindig van körülöt­te valaki, aki rászól: ne hagyd magad. És akkor megy minden tovább. Előre. De hát így is van ez a rendjén. Kővári E. rété*

Next

/
Thumbnails
Contents