Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-09 / 265. szám

A FESZ-eh J.

Áruellátái;

icndé^látás

November 15-én üi

össze az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek VIII. kongresszusa. Sok mindennel foglalkoznak az ÁFÉSZ-ek. Éppen ezért az ország minden részéből egy begyülő küldöttek bizonyára j szerteágazó, az ÁFÉSZ-e,k teljes működési körét elemző ta- j náeskozáson vitatják meg az eddigi eredményeket és a to- I vábbi teendőket. Mindenekelőtt azokat, amelyek az áruellátással és a vendéglátással kapcsolatosak, hiszen most és ezután is ez a kettő jelenti az ÁFÉSZ-ek legfontosabb feladató t.

Hazánk kiskereskedelmi forgalmának egyharmadát, Budapesten kívül pedig több mint 40 százalékát bonyolítják le. Mintegy 2800 helységben, ahol összesen ötmillió ember — Magyarország népességé- ! nek csaknem a fele — lakik, kizárólag az ÁFÉSZ-ek látják el a kereskedelmi és a vendéglátóipari feladatokat. Vannak azonban áruházaik, üzleteik, vendéglőik, cukrászdáik, eszpresszóik Budapesten és a többi városban is. Múlt évi, mintegy 66 milliárd forintos j kiskereskedelmi forgalmuk I mintegy harmadrészét a városok adták.

Ugyan ex az arány

jellemzi a negyedik ötéves terv idején megvalósított be- j ruházásokat is. A legutóbbi öt i év alatt 35 pj iparcikkáruháza t, 150 ABC-áruházat, 130 j korszerű éttermet, kisvendég- j löt helyeztek üzembe. Fel- szabadulásunk idei évfordulójának tiszteletére nyitották meg hazánk legnagyobb áru- j házát, a budapesti Skálát. A > tervszerű hálózatbővítés eredményeként jelenleg 16 150 üzletük és 8210 vendéglátóhelyük van az ÁFÉSZ-eknek. Ezek együttes alapterülete J két és fél millió négyzetméter, a szocialista kiskereskedelmi üzlethálózat 42 százaléka.

Az említett adatok arra is I rávilágítanak, hogy a városi j térhódításuk következtében az j ÁFÉSZ-ek másféle igények kielégítésére is legyenek képesek, nemcsak arra, amit a falvak támasztanak. Korántsem arról van szó csupán, i hogy feleljenek meg a kiskereskedelem és a vendéglátó- ipar szűkén vett szakmai követelményeinek. Ez magától értetődik. Az áruellátás és a vendéglátás további javítása azonban szerves része az életszínvonal fejlesztését szolgáló politikánknak. Nem egyszerűen kereskedelmi vagy vendéglátóipari hiba például az, hogy valahol nem kiegyensúlyozott az áruellátás, kicsi a választék, nem vonzó a vendéglő,

BÉKÉS MIMIJE

1976. NOVEMBER 9.

rossz minőségű az étel, s udvariatlan a kiszolgálás.

Arra természetesen nincs mód, hogy a különböző szintű településeken azonos legyen az ellátás színvonala, a különbségeket azonban lehet és kell mérsékelni. Ezért helyes az a törekvés, hogy a középfokú központ szerepét betöltő nagyközségekben és a városokban még határozottabban és következetesebben haladjon a szakosított fejlesztés, s például a tartós fogyasztási cikkek árusításának összpontosítása. Ezzel egyidejűleg szükséges viszont terjeszteni azt a jó módszert, hogy a vonzásközpontokban levő áruházak, szaküzletek — közös érdekeltség alapján — alakítanak ki megfelelő együttműködést a kis települések boltjaival. így a néhány száz lelkes falu népe is a lakóhelyén juthat bizonyos tartós fogyasztási cikkekhez, anélkül, hogy a boltocska készletet tartana belőlük.

Gazdasági szabályozó rendszerünk kedvezményeket nyújt — egyebek mellett — a vendéglátó üzemek ételforgalmának növeléséhez is. Ez a támogatás segíti az ÁFÉSZ- eket abban, hogy tovább korszerűsítsék éttermeiket, vendéglőiket. Megőrizve a szövetkezeti vendéglátás hagyományos, családias jellegét, még többet tehetnek a higiénia, a technikai ellátottság, a kulturáltság fejlesztéséért.

Évről évre nagyobb az igény a falvakban is a jó köz- étkeztetés, a nagyobb községekben és a városokban pedig az önkiszolgáló rendszerű étkezési lehetőségek iránt. Mindehhez járul a szintén kiemelkedő jelentőségű gyermek- és diákélelmezés, ami igen sok helyen megint csak a fogyasztási szövetkezetekre vár. Nem könnyű, sőt ese,- tenként meglehetősen nehéz feladatok ezek, de megoldásuk elől nem szabad kitérni

Anyagi erejük kevés az ÁFÉSZ-eknek a felsorolt és a velük szemben támasztott többi követelmény

teljesítésére. Ezen a gondon úgy lehet enyhíteni, hogy ösz- szefog az ÁFÉSZ a termelőszövetkezettel, az ipari szövetkezettel, az érdekelt állami vállalattal, s természetesen a tanáccsal. Ez az ésszerű azért is, mert minden ÁFÉSZ nem csupán saját tagjainak, hanem körzete egész lakosságának a szolgálatában áll. Joggal várnak hát segítő közreműködést mindazoktól, akiknek az érdekében igyekeznek mind jobbá tenni az áruellátást és a vendéglátást. (Következik: A mezőgazda- sági termelésért)

Gulyás Pál

Tanműhelyavató a Vásárhelyi Pál szakközépiskolában

(Veress Erzsi felv.)

Ifjúsági parlament as óvónőképzőben

Az iskolai oktatás magasabb szintre történő emelésében fontos szerepet játszik, hogy a diákok választott szakterületükön mennyire tudnak felkészülni a gyakorlati életre, hogyan sikerült elsajátítaniuk tanulmányaik során jövendő munkájuk fogásait, gyakorlati tudnivalóit.

Ilyen szempontból van jelentősége annak a tanműhelynek is, melyet szombaton délelőtt avattak fel a békéscsabai Vásárhelyi Pál Ütépí- tési, Fenntartási, Földmérési és Vízügyi Szakközépiskolában.

A KISZ-tábor mellett felépült tanműhelyt az Országos Vízügyi Hivatal és a kivitelező Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság nevében Pálinkás Lajos igazgatóhelyettes főmérnök adta át rendeltetésének. Mint elmondta, az igazgatóság és az iskola együttműködésének első jelentős bizonyítéka a tanműhely, egyben jelképe annak a kapcsolatnak, melyet egyik fél sem nélkülözhet. Erről beszélt egyebek közt dr. Mizó Mihály igazgató is, aki az iskola nevében átve,tte a létesítményt.

Az ötmillió forintos költséggel épült tanműhelyben jól felszerelt ács- és lakatosmü- hely, oktatóterem, öltöző és zuhanyozó áll a gyakorlati oktatás szolgálatában. Jelenleg három vízügyi és három út- tagozatos osztály tartja itt a foglalkozásokat, de igénybe veszik a levelező hallgatók és a szakközépiskola afrikai országokból itt tanuló diákjai is.

Bencsik Endre, a szarvasi óvó-1 nőképző igazgatója nyitotta meg az intézet II. ifjúsági parlament jét, amelyen Szűcs Gyula igazgatóhelyettes vitaindító előadásában az első ifjúsági parlament határozatainak végrehajtását elemezve szólt az intézet munkájáról és a feladatokról. Ezek közül a legfontosabbak: az oktatás korszerűsége, a jó munkatársi légkör kialakítása, a közéleiiség tudatosítása, az óvónői sokoldalúság. a politikai meggyőződés elmélyítése.

A hallgatók az előadást követően három munkacsoportban a következő témákról tárgyaltak és mondták el véleményüket: a hallgatók szerepe és feladata

óvónővé válásuk folyamatában, különös tekintettel a IX. kongresszus határozataira, a hallgatók önkormányzati tevékenységének szerepe, illetve a leendő óvónők felkészülése társadalmi kötelezettségeikre, beilleszkedésük kérdései.

A vitaindítóhoz és a korreferátumhoz a hallgatók nagy számban szóltak * hozzá, s mintegy negyven kérdésre, problémára kerestek választ és megoldást. A kérdések közül néhány az országos parlament elé kerül ípl. jegyzetellátás) — egy-kettőre a . felsőbb hatóság adja meg a választ (pl. a hároméves képzés). A kérdések, javaslatok teljesíté- , sére tizenkét határozati javaslatot fogadott el az ifjúság.

HVWHVWWVWVWHWWM wwvwtwwwvwwvwvvvvwwvwvvv*vww*wwwvwvvwwv\wv

Daru József dicsősége

Lám, a november is csak megörvendezteti az embert egy-két meleg nappal. Kis porpamacsokat ver fel a rámás csizma a dülőúton. A határ is más ilyen dolog nélküli szemmel. Mert Daru József szabadságon van. Egy teljes hetet vett ki. Már csak az asszony miatt is. Hadd jusson ő is egy kis levegőhöz. Pihentesse csak a lá- báf. Amióta elesett a biciklivel, mindig fájlalja. Hatvankettőben volt ez, jól emlékszik, akkor ment a tsz-be a gépállomástól.

zt mondták akkor róla, menekül a földtől, pedig sziki gyerek. Hát való. ami való, ott nőtt fel, azon a nyolc hold szikesen, ami az apja tanyáját ölelte körül. De milyen élet volt az? Két mázsát, ha adott búzából holdja annak a földnek. Nem is vetették be egyszerre, csak a felét, a másik részét meg fekete ugarnak hagyták, így javult valamelyest. Megváltásnak vették, amikor felszabaduláskor odahagyták a tanyát és beköltöztek Füzesgyarmatra.

Nyolc kis hold. ne is beszéljünk róla. Mi az? Ma már az ötszáz holdas tábla sem ritka. Mint a tenger, olyan azon a búza. Háromszáz hektárnak mondják. De a maga fajtájának ez már csak hold marad arra a pár évre, ami a nyugdíjig még kivan. Azt persze senki nem mondhatja, hogy Daru József maradi lenne. Elsők között ment a gépállomásra, az ötvenkettes év meg már a kombájnos iskolán találta. A huszonhat évből, amit eddig a közösért dolgozott, 16 évet kombájnon ült. Azelőtt meg a traktoron. A Hofferen kezdte. Volt ideje kitapasztalni, hogy a gép igazi Jó barátja

az embernek. Meghálálja a gondoskodást. Akár a ló.

Hát jó sok gépet kipróbált emberöltő idő alatt. Arató-cséplő gépek, SZK -kom báj nők. Ez az SZK—6-os még a dicsőséget is meghozta neki. Kolosznak mondják. Mondjon, aki, amit akar, többet tud ez m^g a Zson- direknél is. A sors hozta így. Eleibe nem is igen akart felülni rá, hiszen jó darab ideje már, hogy szerelőként dolgozott a műhelyben, Csakhogy az idei aratásra teméntelen szem ült a kalászokba. Jött is ez a Józsi gyerek, a Barta Józsi, a Pitkin, hogy Józsi bátyám gyere váltósomnak a Koloszra, lepipálunk mindenkit. Ne hagyd magad! Mert mindig ezt hajtogatja: ne hagyd magad. Ezért is lett belőle Pitkin.

No hát, azután nem is hagyták magukat. Tizenkét, tizenhat órát ültek a nyeregben, ha kellett. Az a 152 vagon, amit ketten ezzel a géppel lehoztak aratásban. nem akármi. Erre mérget lehet venni, hiszen a korábbi években még a felét is sok- , nak tartották. Hogy kerestek is. No nézzük csak: a Józsinek is három családja van otthon, oszt még a Balatonnál sem-volt soha. A legjobb idő a Balatonra ugye mindig akkor lenne, amikor az aratás a gond. Nem is nagyon van egyébként oda a csavargásért ez a Pitkin. Citerázni. igen, azt már (szeret. Benne is van a községi zenekarban. Már szerepeltek is Püspökladányban vagy hol.

Szóval elsők lettek a megyében a kombá.i- nosok között. Ez már így vari. Az országosban meg a másodikok. Hűtőgépet kaptak érte. Azt mondják, ez már hozzátartozik a korszerű házhoz. Hát legyen. Igaz, eddig megtette a kút is, ha hideg sör kellett, a csirkéből sem maradt soha eltenni való az ' ebédtől. Persze lehet: épp azért, mert nem volt hűtőgép. Na, mindegy. A lányáéknak is van. Ű is a téeszben dolgozik. A számviteli osztályán. De két nagy kópé a két fia. Ezek már a hűtőszekrényes világban nőnek fel. Azt sem tudják, hol állt a dédapjuk tanyája. Igaz, ő maga is alig talált rá a minap. Kereste a jól ismert dűlőt még a szabadság első napjában, hogy a határt járta ráérősen, mint most. Hát egyszer csak egy árok állja az útját, a dűlő meg sehol. Majd eltévedt. Végül a két régi-régi nyárfa igazította el.

|mJ át ilyen a világ. Minden- ■ * nap újra fel kell fedezni. Ha a Pitkint kérdeznék, az már a lovakra se szólna egy jó szót. Nem tudja ő már, mit jelentett nekik a ló. Ö-már csak a géppel van eltelve. Ko- losz. Nyiva, Zsondir — ez az éle. te. Azt mondja, most már csak elmegy a Balatonra a gyerekekkel. Meg lehet, hogy még mesz- szebb is. Hát menjen is. Meg azt is mondja: lelke van a gépeknek Józsi bátyám, legalább anv- nyira, mint a lovaknak, csak érteni kell. Hisz tudom én azt. Csak hát el-elmélázgat az ember néha. Csak épphogy egy kicsit. Mert mindig van körülötte valaki, aki rászól: ne hagyd magad. És akkor megy minden tovább. Előre. De hát így is van ez a rendjén.

Kővári E. rété*