Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-07 / 264. szám
Megkétszereződött az export az Orosházi Üveggyárban Nagyobb nyereség — Felújítások kapacitásnöveléssel Kiemelkedő teljesítményt ért | el az év kilenc hónapjában az j Orosházi Üveggyár. A tervezett 7,3 millió forint eredménnyel szemben — az év végéig — 27 i millió forint nyereséget produ- j kál. A csaknem négyszeres túl- ! teljesítés elsősorban az export nagyarányú növekedésének tu- laj donit ható. Az idén háromnegyedév alatt 124 millió forint értékű volt a tőkés és 63 millió forintos a szocialista export. Tavaly ugyanebben az időszakban ez 60, illetve 37,5 millió volt. Az export megkétszerezd- , se, amint ezt Kiss Sándor igaz- ' ga tóhely ebt es elmondta. a gyártmányfejlesztés, a minőség, az új piacok kutatásának eredménye. Valójában most érett be | a korábbi intenzív fejlesztés, i amely nemcsak mennyiségi nő- j vekedést, hanem minóségjavu- i last is jelentett. Ezért váltak I keresetté a gyár termékei Nyu- | gat- és Kelet-Európábán, de a tengeren túl is. A tőkés piacon ! az NSZK, Anglia. Hollandia, j Kanada, az Egyesült Államok a legjelentősebb megrendelő, a szocialista országok közül mindenekelőtt a Szovjetunió és az NDK a legnagyobb partner. Az egyes üzemrészek közül a tizenkét évvel ezelőtt épp e napon, november lén üzembe lépett öblösüveggyár teljesítménye a legjobb. Háromnegyedév alatt 714 millió forint termelési értéket, a tervezettnél mintegy 40 millióval többet ért el. összesen 120 ezer tonna üveget gyártott, ami 300 millió darab palacknak felel meg. Az új húzott síküveggyár 162.5 milliós termelési értékkel 5.6 millió négyzetméter üveget állított elő. A hengerelt üveg mennyisége 1.8 millió, a Hungajopáné 38 ezer négyzet- méter volt. A gyár összesen 877 millió forint termelési értéket állított elő háromnegyedév alatt, s az év végére meghaladja az 1,1 milliárd forintot. A növekvő piaci igények miatt a felújításokat Í6 elhalasztották, ez azonban nem okozott gondot. A napokban fejeződik be a hengerelt síküveghuta rekonstrukciója, amely azért is sürgős, mert addig importból szereztük be a drótbetétes síküveget, s mert ez nálunk is fontos exportcikk, a felújítás időtartamára ez is kiesett. A gyár műszaki kollektívája vállalta, 'hogy a tervezettnél hamarabb befejezi a felújítást, ami mintegy 30 ezer négyzetméter többletet jelent. A hutában a jövő héten kezdődik a próbaüzem. A jövő év elején pedig hozzálátnak a 3-as huta felújításához, amely szintén a tervezettnél tovább és jobban üzemelt. A rekonstrukció során — a tőkés exportigények fedezésére — korszerű, nagy teljesítményű palaekgyártó automatát állítanak be. Ezzel veszi kezdetét az a második intenzív fejlesztésnek is nevezett program, amelynek megvalósulása után évente 10 ezer tonnával több üveget gyártanak, megint- csak exportra. wmwuwwuwwwwu Cukorgyári életképek WUWUWWMWWWMMW A Sarkadi Cukorgyár körzetében ebben az évben 30 ezer vagon répatermésre számítanak. Ezidáig 15 ezer 265 vagon répát dolgozott fel a gyár, melyből 1400 vagon cukrot főztek. A termés az idén a tavalyinál jobb, a feldolgozott répa cukor- tartalma átlagosan meghaladja a 13 százalékot. A feldolgozássál párhuzamosan készletezik a nyersanyagot, az átvevőhelyeken és a gyárban már 3500 vagon répát tárolnak. Az átvételre váró répából mintegy 2500 hektár még szedetlen, a betakarítás továbbra is a program szerint történik. A Sarkadi Cukorgyár körzetében naponta mintegy 300 hektárról Beszállítás után a cukorrépa a* úsztató ha kerül, ahonnan vízsu- fárral juttatják 2. feldolgozóké!v*-« Naponta mintegy 120 vagon nyersszelet keletkezik a gyártás során. Ennek az elszállítása a korábbi évekkel ellentétben, az idén folyamatos. Az értékes melléktermék az állatok tömeg- lakaraiány-cllátását segíti Szöveg, fotó: Szekeres András Az átvevőhelyeken nagy teljesítményű .járműbuktatók ürítik a teherautókat. Egy-egy 100 mázsás tételt alig lo perc alatt ürít le- a BUM—U szovjet gyártmányú rakodógép szedik fel a répát, s amennyiben az időjárás engedi, a hónap közepére befejezik a cukorrépa betakarítását. Októberi krónika Ünnepség — Országgyűlés — Agráripari egyesülés Megyénk eseménydús belpolitikai életéből csupán néhány, általunk kiemelkedőnek tartott eseményről adunk visszapillantást. OKTÓBER «. Ahány ünnep, annyi emleke- , zés. Miért fontos a visszaemlékezés? Többek között azért, mert a múlt. az emberiség nagy iskolája. A visszanéző ember szemlélheti mindazt a küzdel- j met és sikert, mely egy ünnep- I hez kapcsolódik. Október 6. is 32 esztendő óta megyénkben na. gyobb jelentőségű a szokásosnál. Megyénk felszabadulását hozó, fegyvereket markoló szovjet emberre, hősökre és élőkre emlékeztet. Életünk új történelme kezdődött és torkolódott 1945. április 4-be és folytatódik immár 32 éven át. Ezt a napot, éveket ünnepelte megyeszerte a Viharsarok népe. Valamennyiünk helyett szóltak a szavak, melyeket Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára mondott Gyulán, a Szabadság szobor avató ünnepi beszédében: ..Kegyelettel őrizzük szivünkben e drága földön elesett dicső szovjet harcosok emlékét. Tisztelettel köszöntjűk az élőket, akiknek segítő kezét szocialista építőmunkánk minden mozzanatában érezzük. Emlékezünk pártunknak, népünknek azokra a harcosaira, akik — közülük sokan életük árán is — ébren tartották a ma. gyár szabadság és a társadalmi felemelkedés gondolatát, akik előkészítettek bennünket arra, hogy élni tudjunk szabadságunkkal.” ORSZÁGGYŰLÉS Az őszi ülésszakon a napirenden szereplő három előterjesztésről határoztak a törvényhozók. Az ülést megelőzően a megyei képviselőcsoport októberi tanácskozásán mélyrehatóan elemezte a teendőkkel összefüggésben a közművelődési törvényjavaslatot, a tanácstagok választásáról szóló módosítást, valamint a nehézipar fejlesztési programját. A bizottsági ülésről, valamint a parlamenti vitákról — melyÁi ; felszólalt megyénk képviselője, Varga Zsigmond is — részlete- I sen beszámoltunk lapunkban. I A törvényhozók egyetértettek ! abban: a közművelődési törvény [ a XI. pártkongresszus határoza- I tainak végrehajtását, a feiiett | szocializmus építését, a társadalmi tudat formálását a mű- | ve’tségi színvonal emelését szol, 1 gálja. Alig kel] szót eiteni arról, hogy a tanulás, a művelődés nem ér véget az iskola elvégzésével, akár hány évesen feiezi be valaki iskolai tanulmányait. Ah- i hoz azonban. hogy' ki-ki a munkáját jól és egyre jobban j végezhesse, a szakmai tudással, műveltséggel lépést kell tarta- ni\ Réeen tudjuk: teljes ember csak az lehet, aki törekszik a kultúra egészének megismerésére. Ezt is szolgálhatja, amit törvényerőre emelt az orszá ggvű- lés: a kulturális együttműködés a ku'túra minden területén. Elsősorban az anvaeiak. a költségek összevonásával. A törvénviavaslatot megelőző lakossági vitákban sokan meg- ! kérdői»tezték: mire ió a közművelődési törvény? Igazoló pél. í dákat lehetne sorolni, de felesleges. Ami az egyes ember számára magánügy, annak mindig vannak közösségi, táisadal- mi vonatkozásai is. S ha egy társadalom azt a célt tűzte ki: segíti az embert, hogy életét mi- j nél teljesebben élje végig, ak- | kor segítenie kell minden egyes ! embernek, anélkül, hogy bárki- j nek bá-mit is előírna személy szerint. Ezt a segítséget szolgálja a törvény Hogyan segíti a lakosság élet- körülményeinek javulását a nehézipar fejlesztési programja? Erre a kérdésre is- választ adott az országgyűlés. A földgáz felhasználására, a központi fejlesztési programra fordított összegek jól kamatoznak a lakosság javára. Kilencszáz kilométer új szállítóvezetők továbbítja a lakásokba, az új lakótelepekre és üzemekbe a földgázt. A múlt évben csaknem hatmil- liárd köbmétert tett ki a felhasznált földgáz mennyisége. A jövő kilátásai biztatóak: a hazai gázkutak is többet adnak és a Testvériség- és az épülő Orenburg gázvezetéken növekvő mennyiségben importálunk szovjet földgázt. MSZBT A Magyar—Szovjet Baráti Társaság VI. országos értekezlet kétnapos tanácskozásán részt vettek a megyénkben működő tagcsoportok küldöttei is. Elmondhatjuk, hogy egész megyénkben az MSZBT olyan mozgalommá fejlődött, amely képes tevékenyen és hatékonyan részt vállalni pártunk politikai céljainak megvalósításában. Sikeresen vesz részt a közvélemény tájékoztatásában, a dolgozók szocialista tudatának formálásában — mindenekelőtt a magyar —szovjet barátság elmélyítéseben. Az a megtiszteltetés érte megyénket, hogy három személy képviselheti az országos elnökségben és az Orosházi Állami Gazdaság MSZBT-tagcsoportja pedig átvehette a társaság legnagyobb kitüntetését, az aranykoszorús plakettet. Azzal a gondolattal vártuk vissza az 50 tagcsoport küldötteit, a mozgalom lelkes társadalmi munkásait, hogy a tanácskozás tapasztalataival gazdagodva nyújtsanak segítséget a szakcsoportok további sikereihez. ALAPÍTÓ OKIRAT A megyei tanács nagytermében tartották mtg a Békéscsaba és környéke A tráriparí Egyesülés alakuló ülését. Az országban harmadikként, megyénkben pedig az első agráripari egyesülés megalakulása volt. Ezen jelen volt dr. Romany Pál, az MSZMP KB tagja, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja. a megyei pártbizottság első titkára és Klauké Mátyás a megyei tanács elnöke. A huszonegy gazdaság és üzem elsőszámú gazdasági vezetői ünnepélyesen aláírták az alapító okiratot. Az egyesülés tanácsának elnökévé Kovács Józsefet, a Hidasháti Állami Gazdaság igazgatóját választották. Az egyesület igazgatójává Nagy Mihályt nevezték ki. Nagy várakozással tekintünk a mammutvállalkozás munkája elé. mely meghatározója lehet a jobb élelmiszer-gazdálkodásnak, termelésnek. VENDÉG Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront főtitkára látogatott megyénkbe, ebben a hónapban. A vendéget a megyei párt és tanács vezetői fogadták és tájékoztatták megyénk politikai és gazdasági helyzetéről. Sarlós István részt vett a párt megyei végrehajtó bizottságának ülésén, majd látogatást tett a népfront székhazában, utána megtekintette a Békéscsabai Hűtőházat. Magyar—szoviet barátsági napot tartottak Hunyán. melyen reszt vett Vladiszlav Szergejev. a Szovjet Kultúra Háza igazgatója is. Rocskár Ja nos 10 Bms MmcL. .,1976. NOVEMBER X
