Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-07 / 264. szám
Ejgy érrs KgTWPs a gyulai művelődési központ Hogyan térül meg egy ötvenmilliós beruházás? A* Igények általános emel-] kedésével együtt a kulturális igények is növekedjek. A j valósokban lakóké érthető okokból gyorsabban. Ma a megye lakosságának kereken negyven százaléka városokban él. De lényegesen nagyobb ennél az arány, ha a munkába odajárókat is figyelembe vesszük. A városi környezet formáló ha- j tása ezekre is erőteljesen kihat. Nagyon sokat tettünk az utóbbi évtizedekben, de különösen a közművelődésről szóló párthatározat óta, a művelődési igények felkeltése és széles körű, változatos kielégítése érdekében. ; A számok fyizonyító erejével nem szükséges élni, annyira kézenfekvő igazság ez mindenki előtt, lépten-nyomon tapasztalható valóság. Elég csak a ta- j nulók egyre nagyobb számú színházba járására, a szocialista j brigádok öntevékeny művelődési formáira, versenyeire gondol- : nunk; az élénk helytörténeti és honismereti mozgalmat, a szaporodó, érdeklődéssel kísért sok témájú kiállításokat számba venni, egy évtized növekvő könyv- és jianglemezforgalmát összegezni. A szocialista kulturális forradalomnak nagy hatékonysággal érvényesülő időszaka ez, amelyben élünk. Tárgyi feltételek nélkül a művelődés előrehaladása sem biztosítható. Ez pedig beruházásokat is igényel. A beruházásoknál általában fontos követelmény, hogy a ráfordított összeg mielőbb megtérüljön az ott termelt anyagi javak hasznából. Az a hatékony beruházás, amely ezt a követelményt megvalósítja. Ezért hát elsősorban nem a szemnek épül a gyár, nem a szépség igényeit kell kielégítsék a termelésbe állított új gépek. Alapvetően a hasznosság a meghatározó, és jó, ha ezzel a szépség is párosulhat. Az anyagi javak közvetlen termelését szolgáló beruházásoknál viszonylag könnyű kiszámítani a hatékonyság fokát. Méterekben, kilókban, literekben mérhetjük eredményüket. De a művelődési tevékenység- közvetlen anyagi értékeket nem állít elő. Van-e egyáltalán hatékonysága a művelődési célokat szolgáló beruházásoknak? Közgondolkodásunk* jellemző változás, hogy a közvélemény gazdasági jellegű érdeklődése megnőtt. Amikor valamilyen beruházásról hallunk, leginkább annak hatékonysága felöl érdeklődünk, és eszerint rangsorolunk. De a sablonos általánosítás, amelyre bizony hajlamosak vagyunk, veszélyeket hordoz magában. Ugyanis, ami nem fér a Sablonunkba, azt könnyen feleslegesnek minősítjük, kiváltképpen, ha közvetlen anyagi .érdekeink sem szólnak mellette. Nem vitás, hogy előbb mindig am kell gondolnunk, amiből élünk: az anyagi javak gazdaságos termelésére. De többet és jobban csak az tud termelni, az új technológiai eljárásokat, a modern gépek kezelését az tudja gyorsabban és alaposab- | ban elsajátítani, aki művelt, aki a kulturális élményektől, a mű- | velődésbeh való aktív tevékenységtől megfrissülten, mindenre érdeklődéssel figyelőén áll munkapadja mellett és végzi társadalmilag is hasznos tevékenységét. Társadalmi célunk olyan életfeltétel megteremtése, amelyben az emberek szocialista értelemben vett teljessé válása megtörténhet. A tudomány, a szakmai ismeretek birtoklása ma világszerte nélkülözhetetlen az ember számára. Ez társadalmi rendszerektől függetlenül érvényesülő követelmény. A szocialista társadalom többlete éppen az a felismerés és ehhez a feltételek biztosítása is, hogy egész emberié a tudományos, ) szakmai ismeretek birtokában is csak a művészetek aktív befogadása révén válhatunk. A tárgyi feltételek biztosítása nem minden problémát megoldó egyedüli csodaszer, A lehetőségek ésszerű felhasználása í nélkül holt dolgok maradnak. De tény, hogy a tárgyi, dologi feltételek további javítása elengedhetetlen a műveltség birtokba vétele érdekében. Megítélheti ük-e a művelődési célokat szolgáló beruházások társadalmi hatékonyságát? Itt ugyanis az ismert mértékegységekkel nem hatolhatunk a lényegig. Ezért is van az, hogy számos „nyersen-racionálisan” gondolkodó ember fejében, és nem is rössz szándékból, gyakran szükséges rossznak, elhanyagolhatónak, vagy legalábbis hátrább sorolhatónak tűnik ez a beruházások sorrendjében. i Ma egy éré, hogy a gyű- ] lai Erkel Ferenc Művelődési j Központ elkészült, és a város lakossága használatba v vehette. Ma is ez a megye legszebb ilyen jellegű épülete. Tetszetős a szemnek, praktikus a használóknak. Márványborítású falak, korszerűen felszerelt színházterem, hangulatosan berendezett foglalkozási szobák és tanácskozótermek, büfé és sok minden más egyéb található itt. Megoszló vélemények kísérték annak idején az átadás ünnepi hangulatát. Némelyike még ma is tartja magát. Leginkább vitez- szatérő megjegyzés volt, hogy fényűző ez az épület, túlméretezett egy közel harmincezer lakosú város részére, nem tüd- ják kihasználni a célnak meg- i felelően a sok termet helyisé- I get. — Tényleg szép ez az épü- j let, valóban sokba is került: több tnint ötvenmillió forintba, j Könnyű arra gondolni az összeg j áallatán, hogy mi mindent lehetett volna ebből építeni, hiszen sok minden egyébre Í6 szükség van és szűkében is van egy-egy város. A tapasztalat azt igazolja, hogyv helyes volt ennek a művelődési központnak a megépítése. Egyéves működése azt bizonyítja, hogy túlméretezettnek sem lehet mondani. A számok, amelyek az itt zajló életet jelzik, erről beszélnek, bár távolról sem mutatják, nem is mutathatják a mennyiségen túl, azt a minőségi változást, amely éppen úgy lényege és értelme ennek az építkezésnek, mint a nagyobb forgalom kielégítése. Kezdetben sokan azzal intézték el az urgásszerűen megnövekedett látogatottságot, hogy az újnak a varázsa, a kíváncsiság vonzza az embereket. Bizonyosan belejátszott ez is. De ha csak ez lett volna a meghatározó, akkor 'mar régen lekoptak volna a nézgelődők. Ezzel szemben a most ősszel kezdődött művelődési évad a látogatottság további növekedését mutatja. A tavalyi szezonban kétszázötven rendezvény zajlott le itt. A színházi előadásokat kilenc- száz felnőtt és négyszáznyolcvan ifjúsági bérletes nézte végig. Az ifjú zenebarátok hangversenyeit ezerkétszáz bérlettel látogatták. Most őszön pedig ki sem tudták elégíteni a színházi bérletet váltani akarók igényeit még olyan áron sem, hogy korlátozták az üzemi bérletek számát az egyéniek javára. A színház pedig több előadást nem tud már vállalni. Negyven klub, szakkör, tanfolyam és egyéb állandó csoport működik az épület birtokba vétele óta. Nem eseti látogatók ezek tagjai, akik egy-egy rendezvényen megjelennek, körülnéznek és „ezt is láttuk” megjegyzéssel továbbállnak. A régi művelődési központban a rendszeres, folyamatos művelődési tevékenység a város lakosságának alig hat százalékára terjedt ki. ez az arány ma már a húsz százalék körül mozog. A működési, fenntartási költségek egyharmaddal magasabbak, mint a régi művelődési központban voltak, viszönt a hatókör megháromszorozódott. Sok olyan megváltozott körülmény van, amelyeket egy:* szerűen nem lehet számokkal még csak érzékeltetni sem. Ilyen a megváltozott környezet, amelynek embert alakító, formáló hatását nem kell különösebben hangsúlyozni. Sok helyen például a büfé néhány hónap múltán alig különbözik egy alsóbb osztályú vendéglátó- helynél. Itt már egy éve tartja színvonalát, kulturáltságát, és teljesíti azt a célt, amiért létrehozták: a művelődési központban tanuló, szórakozó emberek igényeinek kulturált kielégítése. Bármikor, bármerre is fordul az ember, mindenütt tisztaság, rend fogadja. Alig ér véget egy szakkör valamelyik teremben, ott pár perc múlva megjelennek a takarítók. A látogatókat is rendre és figyelemre neveli az ilyen környezet. Ez is része a műveltségnek. Ma még kontrasztként áll egymás mellett az új, modern művelődési központ és a közel százesztendős régi. Ez utóbbi sem használhatatlan épület. Megfelelő átalakítással méltó helyet képes biztosítani a már tíz éve tervezett Kohán-emlék- múzeuminak, képtárnak. Van egy hibája az új épületnek: nincs benne táncrendezvényekre alkalmas hely. A légi művelődési központ kétségtelenül alkalmas lenne erre is. De ennek biztosítása mindig könnyebb, mint egy jófekvésű képtáré. Van, aki úgy fogalmaz: kár lenne „eltáncolni” a tíz éve megoldásra váró Kohán-képtárat. Ezzel lehet egyetérteni azért is, mert páratlanul szerencsés művelődési együttes alakulhatna így ki a városnak egyik legexponáltabb helyén. Végül is • a?t nem tudja senki megmondani, kiszámítani, hogy a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ, ez a több mint ötvenmilliós beruházás hány év alatt térül meg. De hogy megtérül az emberek műveltségbeli gyarapodásában, kulturáltabbá váló magatartásában, ismereteinek bővülésében, az értelmesen eltöltött szabad időkben, az nem kétséges. Ég mindennek a hatása ott vibrál napról napra, egyre erősebben a munkahelyeken, az anyagi javak termelésében. Enyedi G. Sándor BÉKÉS Műftl^zr: 1976. NOVEMBER 7. PRÓBATÉTEL Leonyid Zsuhovickij színmüve a színházban Pénteken este mutatta be a Békés megyei Jókai Színház Zsuhovickij Próbatétel című, kétrészes színművét, melynek előadását Sz. M. Reingold, a penzai színház igazgató főrendezője állította színpadra. Képeink az előadás három jelenetét idézik. Kuzjmin professzor és helyettese a nagy kísérlet előtt. (Bicskey Károly, Győrffy László). Mitya, a laboráns, meggondolatlanságával nagy bonyodalmat okoz az intézetben, és próbatétel elé állítja az embereket (Bánky Gábor) Ljusza és Germán. A technikuslány mélységes emberi válsága a színmű legigazabb konfliktusa. (Zsolnay Júlia, Győrtfy László)
