Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-06 / 263. szám
••?s**sa*s***»*******! S 1*T, KÖZGYŰLÉS VÁLTOZÁSOK KOZKEX . Egy szövetkezet hétköznapjai Kítefjrtülesen szóltak a termelési eredményekről és a további feladatokról Medgyesegyhazán, a vas- és faipari szövetkezetben. Örvendetes, hogy nőtt a termelékenység; a tervezettnél kisebb létszámmá! érték #1 komolyabb eredményeket — tájékoztattak a szövetkezet vezetői. — Nemcsak az egy főre jutó árbevétel nőtt Az 1975-ös ár- és belvíz több mint kétezer lakóházat rongált meg megyénkben. A legtöbb kár a megyeszékhelyen, valamint Békésén. Mezőberényben. Sarkadon. Dévaványán, Gyulán és Gyomén keletkezett. A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályán elmondták, hogy 1347 ház újjá- eoiteseröl és 682 helyreállításáról kel! gondoskodni. A felújítási munkák ebben az esztendő-! ben befejeződnek. Az újjáépí-' A békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet 57 hektár területen állít elő gyümölcsfaoltványt, amelyek az ültetvény tervező vállalat és a Lenin Tsz közös boltjában kerülnek értékesítésre. Békéscsabán minden évben ! jelentősen 1975-höz képest j (majdnem tíz százalékkal), de ezj az érték, ha csak a termelő j munkásállományra számítják, [ 11,5 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben. A 100 forint termelői bérre jutó — anyag nélküli — termelési érték pedig nem kevesebb, mint 22 százalékkal növekedett, s ez még akkor is eredmény, ha részben kényszerhelyzet is szülte. Nem tudtak ugyanis a tervezettnek test hátráltatja, hogy az év első leiében akadozott az építőanyag-ellátás. Jelenleg van ele- ( gendó tégla és cserép, csupán j cementből kínálnak kevesebbet } a TÜZÉP-lelepek, mint amenv- nyire szükség lenne. A tájékoztatás szerint 321 lakást már birtokba vettek a tulajdonosok, 725 ház pedig tető alatt van. Ügy tervezik, hogy 1977. június 30-ig minden belvízkárt szenvedett lakóház települ Békés megyében. az országos igényfelmérés után szaporítják a gyümölcsfafajtákat, hogy minél szélesebb körben tudják kielégíteni a kistermelők igényét. Az idén 250 ezer , facsemetét hoznak forgalomba. I megfelelő létszámot felvenni, s ezért az évi bevételi tervet csökkenteniük kellett. © A. létszám egykönnyen nem is növelhető; nincs szabad munkaerő a nagyközségben. A termelékenység javulása egyrészt a termékszerkezet egyszerűsítésének köszönhető: kevesebb fajta terméket gyártanak — nagyobb mennyiségben. Sokat segítettek ebben — másrészt — a szocialista vagy a címért versenyző brigádok is. meg az a dicséretes szellem, amely a mindenki javára szolgáló közös célok érdekében az utóbbi időben kialakulóban van a dolgozók körében. © Átadás előtt áll egy új. ebédlőt, mosdókat, öltözőket magába foglaló épület. Épül a lakatosüzem — másfél millió forintos értékben, s ennek megközelítőleg az egyharmadát a dolgozók társadalmi munkája fedezi. Legutóbb, egy októberi vasárnapon negyvenen dolgoztak az építkezésen'»— a fizikai állományúak, az irodai dolgozók és a vezetők is. Szükség is van erre: a műhelyek elavultak, romosak, az irodák életveszélyesek. — Lassan kialakul a végleges telephelyünk — mondja befejezésül Major József, a szövetkezet elnöke —; a mostani telep szomszédságában fekvő telkeket már megvásároltuk. Jövő július 1-ig eltűnik innen az összes romos épület. Épülnek a „belvizes” házak 250 ezer gyümölcsfacsemete Üdvözlet Leningrádból Éppen'egy éve készülték ezek a képek. Tíz napot töltöttek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülőföldjén a Béke- és Barát- sá gvonat Békés megyei utasai, több mint ket- töszázan. A hatalmas és gazdag Szovjetunió dolgozóival ismerkedtek, mely akkor éppen az SZKP XXV. kongresz- szusára készült. A kon gresszus útmutatásait — amint ez kitűnt a párt plénumának és a Legfelsőbb Tanácsnak legutóbbi értékeléséből — az első évben teljesítették a szovjet dolgozók. A Békés megyei csoport meglátogatta Moszkva, Leningrad történelmi nevezetességeit. Képeink a leningrádi látogatást örökítik meg. Naponta százan és százan, külföldi és hazai turisták egyaránt, keresik fel a Neva folyón horgonyzó Auróra cirkálót, amelynek ágyúi adták meg a jelet 1917 őszén a forradalom kezdetére. Második képünk a Téli Palota (ma az Er- mitázs) előtti téren KPMS-eink eg.y csoportját mutatja. Annakidején ezzel a képen küldték üdvözleteiket ismerőseiknek Le- ningradbol. (,fpto; dr. Palovits Gyulán?) t MEGYÉNKET JÁRVÁN., S zép a mi megyénk! Tengereik vidékünk messzeségből l látszó szépségeit már Petőfi megénekelte. A rimák ; végtelenje azonban ma szindás termő vidék. A hajdan- \ volt mocsár és savanyúszíkek helyén búza-, kukorica-, kender- ! szőnyegek sok kilométernyi egytagú táblái színesítik be ta- : vasztól őszig a határt és a növénykultúrák vallatái, u mindig ■ újabbra és jobbra törő földmívelők m&r-már szakmunkások- » ká formálódott serege is e megváltozott tájképpel nő ti újjá. \ Mindenekelőtt ez a szép a mi megyénkben is. Mindenben, ami változást hoz környezetünkben, szokása- : mkban, egesz életünkben az ember, az alkotó ember újítja • meg önmagát mindig magasabb szinten. A jobbra törő váltó- ■ zások beteljesedése éppen a ma forradalmisága és nemcsak : az olyan nagy horderejű, osztály formáló kezdeményezésekben ; bontakozik ki, mint a mezőgazdaság különféle ipari-termelési \ rendszerei, melyek az egész parasztságot u munkásosztályhoz j közelítik, hanem a hétköznapok cselekedeteiben is. Megyénk egyik alig kétezer lelket számláló községében jár- • iám a minap. Arról faggattam az ottani emberekei: mi új | született az elmúlt években településükön. Nemigen tudtak ra ; válaszolni, mert hiszen az újak: a vízműépítés, a betonjárdák, • a csatornázások, az új boltok nyitása ma már nem hatnak : az újszerűség erejével sehol. Ezt szinte természetesnek veszik ; mindenütt, noha mindezek a község arculatát alakító jelensé- ; gek. A jelentős társadalmi munka is, ami hozzásegítette őket : a fentiekhez, ma már ugyancsak természetesnek könyvelt je- : lenség. Masszával, ami tegnap új volt, ma már nem az. -4 köz- * felfogásban ez már kimondatlanul is csak egy lépcsövei maga- ■ sabb állapot, az öntudat magasabb fókát jelenti. De valahogy ■ nem politizálunk kellően vele. Érdekes dolgokra jön rá az ember a megyét járva. Példa- i ül arra, hogy a ma újítása is szinte elsikkad a statisztikákban. ; Nem használják fel tudatosabban azt az eredmények tartósí- » lására, növelésére... Az említett községben tovább firtat. í tarn az embereket. A vezetők természetes egyszerűséggel ; mondták el: a rossz időjárás okozta termeléskieséseket má- ; sodvetésekkel sikerült pótolni. Sőt, a kertészet még többet is * hozott a vártnál. Nem sorolom az adatokat, mert itt sem ez a : lényeg. Hanem az, ahogyan aztán „mellékesen” megjegyezték ; az emberek: „Igen, az idén kétszer termett a föld. Igaz, elő- ■ szőr nagyon gyengén..." Az idén kétszer termett a föld! Erre azért volt szükség az ; idén, mert rossz volt az időjárás. De ha jövőre nem lesz rossz, • akkor már nem szükséges az első betakarítás után magot vet- ‘ ni akár a kül-, akár a belterjesen művelt területek nagy- j részébe? Persze kellő talajutánpótlás és előkészítés mellett, i hogy ne a föld kizsarolása következzék belőle. Vannak ázsiai, : afrikai, amerikai, de európai országok is, amelyekben évente ; mindig kétszer terem a föld. Nálunk az idei példa, noha a j kényszerből fakadt, vajon nem tekinthető nagy és állandósí- i tásra jogosult újításnak, mindenekelőtt a kertészetekben? Olvasom a Népújságban, hogy „Mi lesz a karfiollal?" — : annyi van már belőle. Olvasom továbbá, hogy a csabai 'kon- \ zervgyár már tervtúlteljesüésre is képes lesz az idén stb. stb. ■ Mindezt azért írom le, mert néhány hónapja, úgy nyár köze- ! péti, kétségbe voltunk esve: nem lesz elég répa, paradicsom, : paprika, karfiol, stb, stb. Szó, ami szó. Van még hiány ebből, \ abból. Ám a föld másodszori megvallatása sikert hozott es ez • azoknak az embereknek köszönhető, akik az évszázados szó- ! kasokat elhagyva siettek az ország hívó szavára, és másodszor ; is magot vetettek a földbe, Újítottak. És ezzel önmagukat is ; megújították, munkájukat magasabb rangra emelték. Alii- • tóm: nem jutott eszükbe, hogy cselekedetük forradalmi tett. 5 Pedig az. Annak a küzdelemnek a része, mely az emberi szűk- ; ségletek mind teljesebb kielégítéséért folyik. m statisztikai adatok felsorolják az elért eredményeket. ! De hát az adatok sorolása mellett több szükség van az l eredmények emberi oldalának frázisok nélküli érté- « kelésére, amely e cselekedetek forradalmiságát jobban iuda- \ tositja, A hétköznapok pátoszára, hogy az ember forradal- ; már rangja magasodjon ki az elért eredményekből. Varga Dezső • MMHItMIHHUtlHMIMIIHMHIIIHHMIItMlllllHIHIIMIIIllIHllllBjailiiiaiiii Volt egyszer egy Auróra cirkáló Féldebillent fej, kinyújtott nyelv, fel. húzott szemöldök. Nagy odaadással rajzol otthon Eszti, ötéves lányom. Valami szokatlan forma alakul a papíron. — Mi lesz az? — érdeklődöm. — Egy hajó. Az Auróra — válaszolja szabatosan. — Nézd meg, ez itt az ágyúja — bök maszatos kezével a papírra. — Az mire való? — Jelez vele valamit. — Mit? — Azt nem tudom, de biztosan jelez vele valamit... * Később halkan megszólal: — Mond, apa, melyik Lenin él? Elmagyarázom neki. Nem is olyan könnyű. Valami olyast mondok: tudod, az, akit mindannyian tisztelünk, mert jót akart a szegényeknek. Azoknak. akik mindig a teher nagyobb részét vitték. Az, aki ember volt, mint mi. Élt és meghalt. S eltűnődöm: vajon mit ér ez a pontatlan tudás ebben a borzas kis gyermekiéiben? Mert lehet. - hogy arról nem beszélt az óvónéni, hogy Lenin élt is. Vagy ha mondta is, a gyerek elfelejtette. Ára. azt hiszem, ez \ nem is fontos. Most még elég az, ha any- •hyit tud: volt egyszer egy Auróra cirkáló, volt egyszer egy Lenin. Jár majd iskolába, ahol megtanulja pontosan. S ha felnő. ha kedve tartja, elolvassa majd Reed könyvét: hogy is volt az a „Tíz nap, amely megrengette a világot”?... (V. J.)
