Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-06 / 263. szám
Két sorban... NEB-vizsgál at a tanévkezdésre való felkészülésről Társadalmi munkában segítették az iskolákat PROTEKCIÓ Másnak: rettenetes, magadnak: természetes DICSEKVÉS ,,A bejárónőmnek bejárónője van” TUDÁSHÉZAG A gyerek kérdez, kérdez, s rájössz, milyen keveset tudsz — TÉVEDÉS NE ESSÉK: Nem minden falazás kőművesmunka 0 TERMÉSZETJÁRÁS Megjárta a természettel: az asszonyáéval CSALHATATLAN ÉRZÉK Minden helyzetből rátalál a lejtőre vezető útra MINŐSÍTÉS Kijárta az élet iskoláját, a bizonyítványt hagyjuk... JOGOS KÉRDÉS Vajon mikor állítják fel az „Első Hozzászóló” szobrát? KÉPTELENSÉG Szerelemtől lángra gyűltak, kihívták a tűzoltókat VIGYÁZZ RÁ! Az elvesztett emberséget nagyon nehéz megtalálni A JŐ HÁZASSÁG TITKA Három dolog kell csak hozzá: türelem, türelem és türelem A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban nagyarányú vizsgálatot fejezett, be A népi ellenőrök arra kerestek választ, hogy az általános és a középiskolák miként készültek fel a tanévkezdésre, milyen az oktató-nevelő munka tárgyi és személyi feltétele megyénkben? Az intézmények felújítása és karbantartása nem volt zökkenőmentes. Legszervezettebben Békéscsabán ment a munka. A városi tanács a művelődésügyi osztály javaslata alapján elkészítette a felújítások költségvetését és biztosította a kivitelezői kapacitást. Befejeződött a Vásárhelyi Pál és a Kemény Gábor Szakközépiskolák fűtésének rekonstrukciója. Elvégezték a Rózsa Ferenc Gimnázium tatarozását, amely több mint kétmillió forintba került. Négy iskolát új tantermekkel bővítettek. Több helyen azonban az intézmények felújítását nem tudták határidőre elvégezni. Néhány helyen az iskolák vezetői szíjban rendelték meg a munkát, s a kivitelező vállalatok, szövetkezetek nem igazolták azt vissza. Ám a szerződés sem volt garancia. Ez történt a gyulai 1-es számú általános iskolában és az Erkel Ferenc Gimnáziumban. Noha a Békés megyei Építő. és Szerelőipari Vállalat többször írásban is ígéretet tett, mégsem végezte el az épületek felújítását. Szerencsére a jó példák van-1 nak többségben. Sok vállalat és 1 szövetkezet jelentős társadalmi | munkát végzett. A szeghalmi Péter András Gimnázium testé- I séf a nagyközség KISZ-esei vé- ! gezték el. A mezöberényi 1-es szápiú általános iskola épületének felújításán a Hidasháti Állami Gazdaság, az Aranykalász Termelőszövetkezet és az ÁFÉSZ brigádjai dolgoztak. A békéscsabai 3-as számú általános iskolában a Hajtómű, és Festőberendezések Gyárának dolgozói több mint 600 óra társadalmi munkát végeztek. Végeredményben a nagyarányú társadalmi összefogással magyarázható, hogy a legtöbb iskolában a felújítást és a karbantartást a tanévkezdésre befejezték. A népi ellenőrök az iskolák szemléltetőeszközökkel való. ellátottságát is megvizsgálták. Né. hány iskolában gond az eszközök tárolása. Sok kívánnivalót' hagy ezen a téren a kihelyezett tanulócsoportok ellátása. Az iskolák megfelelően gondoskodtak a felszerelések javításán. Az új, korszerű eszközök beszerzése azonban behézkes és sok utánajárást igényel. A tankönyv, ellátás sem kifogástalan. Sok tankönyvet tanévkezdéskor nem kaptak meg a diákok. Körültekintően oldották meg a tanácsok a körzetesítés következményeként jelentkező bejara. si gondokat. Különösen a tanyai diákok beutazása jelentett sok problémát. Nagy többségük kollégiumban kapott helyet. A népi ellenőrök megállapították, hogy a közlekedéssel járó feladatokat a Volán Vállalat jól ellátja. Sok segítséget nyújtanak ezen a téren az állami gazdaságok es termelőszövetkezetek is. A NEB-vizsgálat egyértelműen igazolja, hogy az elmúlt évekhez képest az intézmények körültekintőbben és nagyobb felelősséggel készültek fel a tanévkezdésre. Javult az oktató- és nevelőmunka tárgyi színvonala. Ám még sok a tennivaló ' is. Egyes általános iskolák — különösen a megye városaiban — túlzsúfoltak. Néhány iskolában tanterem hiánya miatt váltakozó tanítási rendszerben folyik az oktatás. (Serédü) Szakmák Békés megyében III. Kötő-hurkoló ipari konfekciós (gépi varró) A tárgyalóteremből Garázdák a bíróság előtt A közelmúltban hozott ítéletet a Békéscsabai Városi Bíróság Krátki Mihály, Kriszta János, Madár Sándor, Mitykó György, Vodila József, Vozár György, Kriszta Zoltán, Luko- viczki György békéscsabai lakosok bűnügyében. A 20, 23 í éves fiatalok különböző erőszakos jellegű cselekmények elkövetése miatt kerültek a vádlottak padjára. Közülük ketten már voltak büntetve. A múlt év augusztusában Vozár György személygépkocsijával elment barátaival, Kriszta Jánossal, Vodila Józseffel, Kriszta Zoltánnal Kamuira szórakozni. Éjféltájban betértek a Ezarvasi út mellett levő Tölgyfa-csárdába. Mivel éppen záróra volt, nem szolgáltak ki őket. Jobb híján a teraszon téblábol- tak. Eközben két vendég indult a csárdából hazafele. Vodila egyiküket, V. Jánost megütötte, mégpedig olyan erővel, hogy a földre esett. Majd többször a fejébe rúgott. A másik vendég, M. András látva, hogy mi történik társával, ellökte az útból- Kriszta Jánost, s Vodila arcába rúgott. A két sértettnek ezután sikerült a csárda udvarába menekülni. A vádlottak kövekkel dobálták meg őket, Közben elhatározták, hogy egér- utat adnak nekik, majd gépkocsival követik a sértetteket. így is történt. A két sértett kerékpárra ült, a vádlottak pedig gépkocsival nyomukba eredtek. Mikor M. András és V. János látta, hogy követik őket, leugfi íSSSMSUSSt ** 1916. NOVEMBER 6. I róttak a kerékpárról és a kukoricásba menekültek. A vádlottak ekkor megrongálták a kerékpárokat s ezután Békéscsabára mentek a Feher galambba. Onnan egy G AZ-gépkocsi- ban tértek vissza a tetthelyre. M. András, mivel nem ismerte fel a gépkocsit, odament hozzájuk, hogy segítséget kérjen. Közrevették és megverték, majd betették a gépkocsiba, hogy vezesse el őket V. János tanyájába. Közben egy rendőrségi gépkocsitól megijedve, lemondtak tervükről. A következő napon felkeresték a sértetteket és megfenyegették őket, nehogy feljelentést tegyenek. A megrongált kerékpárok árát kifizették. Október 25-én ismét bűncselekményt követtek el, ugyancsak a Tölgyfa-csárdában. Ittasan kötekedni kezdtek, majd verekedésre került sor. A csárdában mintegy ötven vendég tartózkodott. Krátki Mihály és társai székekkel, sörösüveggel, poharakkal, tányérokkal dobálták meg az őket csendesítő vendégeket, majd felborogatták az asztalokat, megrongálták a zenegépet. A városi bíróság garázdaság bűntette miatt Madár Sándort egy év négy hónap, Mitykó Györgyöt egy év hat hónap, Krátki Mihályt es Kriszta Jánost nyolc hónap, Vodila Józsefet hét hónap, Vozár Györgyöt négy hónap szabadságvesztésre ítélte. Kriszta Zoltánt javítónevelő munkára kötelezték, Lu- kovics Györgyöt pedig négy hónap szabadságvesztéssel sújtotta, melynek végrehajtását egyévi próbaidőre felfüggesztette. .Hét vádlott enyhítésért fellebbezett. —di Hol készült ez a tündért szép'; tipegő? — hallhatjuk gyakorta az ismerősök túláradó tetszésnyilvánításait. Természetes ez, hiszen az ember a legrégibb idők óta törekszik praktikusan, kényelmesen és persze szemre szépen is öltözködni. A kötő-hurkoló ipari konfekciós „első kézből” ismeri meg a napi divat újdonságait. A divatos öltözködéshez nemcsak §zép, de sok ruha, bő választék is kell. Ez a követelmény azért valósulhat meg, mert a szakmunkások erejét és tudását megsokszorozzák a gondjaikra bízott NDK-s TEXTIMA, az olasz RIMOLDI, az amerikai SINGER, vagy éppen a csehszlovák MI- NERVA-gépek. Szakszerű kezelésük elsajátítása feltételezi a szakma abc-jének megismerését. A szakmunkástanulók az első időszakban kicsit megjárják a szakma múltját. Megismerik a kézi öltésfajtákat és a kézi hímzésben is gyakorlatot szereznek. Szakrajzórákon a ezabásrajz- készités arányérzéket és fantáziát kívánó mesterségét is megtanulják. A kötő-hurkoló ipari konfekciósok két nagy munkaterületen dolgozhatnak: A szabászatban 5—10 méter hosszú szabászasztalon „terítik” fel a kötött kelmét. A kelmékre ezután sablonok segítségével rajtolják fel a változatos alakú idomokat. A berajzolás mindig izgalmas feladat, mert a szabásznak takarékoskodni kell az anyaggal, harcolnia kell minden centiméterért. Maga a szabás ma már teljesen gépesített. A kötöttárugyárban álló- és körkéses szabászgépek könnyítik és teszik élményszerűvé a szabászok munkáját. A gépi varrók sportnyelven szólva a befutók, ök állítják össze a hátulja, eleje, nyakrész és egyéb tagokból a bébi, gyermek, női és felnőtt kötött ruhákat. Munkájukat mintadarab és műszaki leírás alapján végzik. Legelőször gépbe fűzik a színes cérnaszálakat. A befűzés aprólékosan gondos „szertartásához” csipeszt használnak. Nem egy, hanem 3—5, sőt 9 szálas gépeken is dolgoznak ma már. A befűzés és gépbeállítás után kerülhetnek kézbe a kellemes tapintású kötött anyagok. Sokan mondják azt, hogy az összeillesztésnél már érzik az anyag „lelkét”, s előre tudják miként is fog „viselkedni” a varrás alatt az anyag. A konfekciós munka „krémje” az összevarrás. E feladatnál a szakmunkás szinte minden „porciká. ját” a varrás szolgálatába állítja. Egyik lába indítja a gépet, a másik a talpemelöt szabályozza, két keze az anyagot vezeti, biztos szeme pedig a „mit” „hogyan”? és „meddig?”-et diktálja. Mindez néhány másodperces szakaszokban és varázslatos gyorsasággal történik. A gép ilyen rövid idő alatt is több sgáz öltés elvégzésére képes. Nem akármilyen „tessék-lássék” öltések ezek, hanem a divatcikkek használhatóságát és ízléses összhatását hangsúlyozó megoldások. A koníekciósokon kívül aligha tudja valaki megmagyarázni, hogy például miért nyúlik a kötött ruha anyagával együtt a varrás is? Gyakran nem is sejtjük, hogy varrott kötöttárut viselünk, mert azon „nyoma sincs” a varrásnak. A konfekciós szakember ilyenkor mosolyogva mondaná, hogy bizony nincs, mert rejtett öltéssel dolgoztak. Nem kicsit tévedne, aki azt gondolná, hogy az eddig ismertetett gépeknél korszerűbbeken ma még nem dolgoznak a konfekciósok. Igaz, még kevesen, de már odaállhatnak a lyukkártyás rendszerű, teljesen automatikus hímzőgépek mellé. Itt egyetlen gombnyomásra 6 hímzőgép lát munkához és például hat gyönyörű rózsát hímeznek 20 perc alatt. Kik válasszák a konfekciós szakmát? Azok a lányok, akik fogékonyak a szépre, szeretik a korszerű gépi munkát, s türelmet éreznek magukban a gyors és egyenletes munkavégzéshez. Fontos az éles látás, a jó szinér- zék, s a fejleszthető tapintásérzék és kis területű harmonikus mozgás. Előnyös a rajz-, kombi- nativ- és diszítőérzék. Bőfce Gyula A Kossúth Könyvkiadó újdonságai közül említést érdemel az európai kommunista és munkáspártok 1976. június 29—30-i berlini konferenciájának dokumentumait tartalmazó fűzet; ez közli Erich Honecker megnyitó beszédét, valamint Leonvid Brezsnyev és Kádár János felszólalását. „Mit kell tudni a szövetkezetekről'’” — ez a címe a Csekö Ágoston tollából megjelent kis kötetnek, a kiadó népszerű Mit kell tudni....’ sorozatában. Jó összefoglaló kézikönyv — szovjet szerzőktől — „A polgári filozófia a XX. században". A marxizmus—leninizmus Itlasz- szikusai szerkesztőségének gondozásában látott napvilágot Marx és Engels Művei sorában a 35. kötet, amely az 1831—1383 közötti leveleket tartalmazza. Lenin összes Müvei második kiadásában a 48. kötet került a könyvesboltokba, az 1910 novembere és 1914 júliusa között írt levelekkel. Megjelent az 1977. évi évfordulók kötete is, Gárdos Miklós összeállításában. Az olasz Enzo Santarelli érdeklődésre számot tartó könyve a „Fasizmus és úifasizmus”. ..Az ideológia vége, vagy a vég ide- ológiáia” című tanulmánykötet Kiril D. Darkovszki bolgár szerző munkáia. Üjabb. bővített kiadásban látott napvilágot a „Politikai kisszótár”.
