Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-02 / 259. szám
Pillanatképek egy közös tanácsú községből Csárdaszálláson, őszi napsütésben Tavaly január 1-én egyesült I a mezőberényi Petőfi Tsz a ; csárdaszállási Petőfi Tsz-szel. I Hogy senkit se érjen sérelem, a tagság úgy határozott, hogy legyen az összevont gazdaság elnevezése: Mezőberényi Petőfi Tsz, Csárdaszállás, Csárdaszálláson van a központ, itt él a tagság többsége és a földterület nagyobb része is ide tartozik, a határvonalnak azonban nyoma sincs.*e Hogy hogyan zárul ez az esztendő, arra Hegedűs Pál, a tsz párttitkára válaszol; — A kilátások — bár a kedvezőtlen időjárás miatt a tavalyinál gyengébbek a termés- eredmények —. nem rosszak. A betervezett munkadíjat mindenki megkapja. Fejlesztésre is marad. Az pedig, hogy így állunk, a tsz tagjainak, a két községben élő szorgalmas, dolgos embereknek köszönhető. Amiről most a leginkább érdemes beszélni — tájékoztat ■( Kopcsa József főkönyvelő —, az a rizstermeszté6 fejlesztése, ; Van víz (a föld egv része a Kettős- és a Hármas-Körös mellett terül el), a talaj mélyen j fekvő és kötött, semmi sem jő- | vedelmezőbb a rizsnél, ha szak- szerűen termesztik. Az idén 430 hektárról takarították be a termést. Az egy hektárra jutó átlag sajnos jóval kevesebb volt a tavalyinál, mert virágzás idején rosszra fordult az idő, s a beporzás nem sikerült. De hát a szabad ég alatt melyik növény nincs kitéve valamilyen veszélynek? Most 360 hektár új rizstelep | lélesül, melyből 270 hektár még az idén, 90 hektár pedig jövőre j készül el. A tsz a Nádudvari Kukorica- és Iparinövény Termelési Együttműködés (KITE) j bájisgazdasága, s ezután majd | — szaktanácsadás mellett —/ itt is lesz vetőmagtermesztés. Supkégel Sándor, a tsz elnöke elmondja még. hogy a tsz a Békés megyei Gabonaforgalmi es Feldolgozó Vállalattal közösen — mintegy 10 millió forintért — vetőmagkészítő és; tárolóüzemet épít. Innen kap-! nap' vetőmagot a társüzemek is. Csárdaszállás szegélyén van egy kis vasipari üzeme a feznek. _ — Bartalus Ferenc vagyok — mutatkozik be az üzem vezetője és hogy helyesen írjam le a nevét, figyelmeztet: A végén nem „los”, hanem „lus", úgy, mint lusta. Tetszik nekem a dolog és fel is jegyzem. Amikor észreveszi, elkezd mentegetődzni: — No persze lustaságról szó sincs, csak legfeljebb otthon. Itt hajtani kell. — Nagyszerű... Akkor ez azt jelenti, hogy van munka jócskán. — Raklapmagasítót készítünk, horganj'zott csőből az AGRO- KER-vállalatoknak és újabban serlésbalériát a tsz-eknek, állami gazdaságoknak. Sertésbatériának nevezi, ami egyébként vasketrec, alul alumínium ráccsal. Mondom is neki, hogy olykor nem azt látok, amit hallok. Talán a batéria „előkelőbb”, mint a vasketrec? — Hát legyen vasketrec — válaszol mosolyogva és ebben a kis egyszerűsítésben meg is állapodunk. A gyártás — s ezt Kopcsa József is megerősíti — kifizetődő. A 17 tagú Ifjú Gárda Szocialista Brigád, mely lakatosokból és betanított munkásokból áll, iparkodik szorgalmasan dolgozni, az egyszerű gépekkel, eszközökkel is eredményesen teljesíteni a feladatát. / Faragó József lakatos, a brigádvezető helyettese ki is jelenti, hogy kétszer már elnyerték a szocialista címet, most majd harmadszor is kiérdemlik. Ez a magabiztossága abból ered, hogy eddig egész évben több mint 100 százalékra teljesítették a havi termelési tervüket, valamint a vállalásuk minden pontját. Például vaskerítést csináltak a hidroforház köré. Szívesen segítik az iskola politechnikai szakkör munkáját. Azt Í6 a javukra kell írni, hogy szószólói a zöldségtermesztés fejlesztésének. A tsz ugyan még csak most szervezi a dolgot. A vállalkozók számától függően, felszánt és előkészít egy terüle’- tet, amelyből a tsz-tagok és a kívülállók is 300—300 négyszögölet igényelhetnek művelésre. A tsz meghatározza, hogy mit kell termeszteni és betakarítás után az értékesítést is magára vállalja. Az árbevétel 70 százaléka a termelőt illeti meg. A brigádból eddig Gazsó Imre, Szász Sándor és Faragó József jelentette be az akcióhoz való csallakozását, de talán még mások is következnek. O ! Az óvodában, a kellemes őszi napsütésben a gyermekeket az udvaron találjuk. Játszanak, szaladgálnak, láthatóan jól ér- i zik magukat. Lestyán Ágnes vezető óvónő ' elragadtatással szemléli az apróságokat. — Ki a kedvence? — kérdezem. — Tudja, ha bejövök közéjük, szaladnak felém és kiabálnak: óvó néni!... óvó nér%i! Hát lehet akkor kedvenc valaki? Csak mind. Fiatal, az idén lett óvónő és augusztus 1-én került ide, ezért indokolt, hogy megkérdezzem: — Hogy érzi magát? — Jól, de azért nagyon hiányzik a szarvasi óvónőképzőben kialakult baráti társaság. Örülök, hogy van egy remek dadanéni... Bereczki Dénesné. Nagyon szereti a gyerekeket. Elmondja, hogy az óvodát a tsz két éve építette. Az állam tartja fenn. a tsz azonban patronálja, ami azt jelenti, hogy gondoskodik a karbantartásról, oktatási eszközöket és játékokat vesz, amiért köszönet jár. Megjegyzi'azonban, hogy még több kellene. No. persze az mindegy lenne, hogy ki adja. Az igaz, hogy a legtöbb gyermeknek tsz-tagok a szülei, de vannak a Hidasháti Állami Gazdaság csárdaszállás) üzemegységében dolgozó szülők is. A gyerekek valamennyien szép ruhában vannak, gondozottak, amiben a szülői szeretet és az anyagi lehetőség is kifejezésre jut. Szépek, ügyesek és okosak is. Lestyán Ágnes szinte nem tud különbséget tenni köztük. Néhány apróságot azonban bemutat: Mackó Piroska, Geszti János. Geszti Icuka (a kis Minci). és az iker, Nagy Anikó és Krisztina — jegyzem fel a nevüket. Amikor megszólítja őket. felcsillan a szemük és karjukkal röpdöső mozdulatokat téve. futnak hozzá. Mint a kiscsibék. © — Jöjjön, van gesztenye- massza! — szól ki az üzletből az egyik eladónő, Kopcsa Józsefnek címezve a jó hírt. — Mi az. protekció? — kérdezem az asszonytól, de mindjárt kiderül: olyan szívesen kínálták másoknak is ezt a finom csemegét, hogy éppen el is fogyott. Egyébként ez a Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ 13-as számú vegyesboltja. Geszti Sándorné boltvezetőhelyettes ez esetben nem tartja, szerencsétlennek a 13-as számot, mert két éve, amikor megnyílt, ide került és többé nem kell átjárnia Mezőbe rénybe. A pénztárnál most Szatmári Sándorné boltvezető számol el egy kosárra való árut. Sok minden van benne, egyebek között néhány csomag Románc cigaretta is. A vásárló egy idősebb asz- szony, Fang Károlvné, aki szabadkozva mondja, hogy a cigarettát a nyugdíjas férjének viszi. — Talán az helyettesíti a „békepipát"? — kérdezem. — Nem, neki ahhoz inkább pálinka kell. — Megissza? — Mikor, hogy... Néha többet is, mint kellene, ha úgy -sikerül. Persze társaságban. De meg is keresi az árát. A kertben dolgozik. Nagyon szorgalmas. Nemrég például eladtunk a boltnak másodvetésű zöldborsót, volt vagy 20 kiló. Kilójáért 8 forintot kaptunk. Abból azért nem lelt pálinka... Derülnek a bolt dolgozói. De- zsőíi Lászlóné is. aki sem vezető, sem helyettes, hanem „csak” eladó. Fiatal és kezdő. Ám — ahogy mondja — nem úgy van, hogy ketten irányítanak, ő meg dolgozik, hanem mind a hárman azt csinálják, amit kell. Együtt. Átveszik az árut, rendezik a polcokat, takarítanak, foglalkoznak a vásárlókkal, a pénztárnál elszámolják az árut. Az üzletvezetőnek . persze van külön munkája is: az árurendelés. Kedvesek, vidámak, láthatóan jól érzik magukat. — Egyetlen panaszunk — mondja Geszti Sándorné —, hogy a FÜSZÉRT-től kevés apró csokoládét kapunk, amit Pedig nagyon sokan keresnek — hiába. , o Kertész Imréné, a mezőberényi Nagyközségi Tanács V. B. szakigazgatási szerve csárctaszállási ki- rendeltségének a vezetője. Azelőtt a községi tanáfcs gazdálkodási előadója volt, van tehát gyakorlata és ért ahhoz, amit csinálnia kell. Egyebek közt hatósági bizonyítványokat ad ki, intézi a lakcím-változással kapcsolatos tennivalókat, az ő feladata a marhalevél-kezelés stb. Ilyen ügyekben a lakosságnak nem kell Mezőberénybe átjárnia. Csárdaszállás 680 lakóját 16 tanácstag képviseli. Eleinte (1975. január 1. után) előfordult, hogy a nagyközségi tanácsülésen, amikor az iskolákról volt szó. csak az egyesről és a kettesről beszéltek. A 16 tanácstag azonban, felhívta a figyelmet arra, hogy ez közös tanács és azóta van 3-as számú iskola is — a csárdaszállási. Ezt az epizódot Kertész Imréné nem azzal a szándék Icai meséli el, hogy bántson valakit. Véleménye szerint Csárda- szállásnak nagyon is előnyös.az átszerveződés. Ugyanis a közeljövőben épül majd egv ravatalozó, ami olyan sokba kerül, hogy ezt a pénzt előzőleg, amikor még önálló volt a község, 5 évi fejlesztési alapjából sem tudta volna előteremteni. Különben Csárdaszálláson tavaly három, az idén pedig már csak egy családi ház épült. Azelőtt évente jóval több. A fiatalok közül egyesek elmennek. a lakosság száma még csökken, de talán már nem sokáig. Akik azonban maradnak, mert ide köti őket a munka, a körülményeiket úgy formálják, hogy érdemes legyen itt élni. Pásztor Béla Több zöldséget, gyümölcsöt termesztenek Gyomán Átfogó intézkedések — Segítség a kistermelőknek ; A gyomai nagyközségi pártbizottság még 1975 februárjában határozatot hozott a zöldségtermelés fellendítésére. A feladatok kidolgozására, a vég-1 rehajtás ellenőrzésére bízott-1 ságot hoztak , létre, amelynek tagjai felkeresték a két termelőszövetkezet, valamint az ÁFÉSZ vezetőit és megbeszélték a tennivalókat. A fogyasztási szövet kezet re várt az a feladat, hogy megszervezze a fólia alatti zöldségtermesztést, míg a mezőgazdasági nagyüzemeknél a szántóföldi zöldség- termelés került előtérbe. Az intézkedés eredményesnek bizonyult, hiszen 1976-ban az Alkotmány Termelőszövetkezet 20 hektáron termeszt zöldségfélét és a Győzelem Tsz is felismerte ennek jelentőségét. A háztáji és házkörüli gazdaságokban is megindult a kertészkedés. Ez annál is inkább fontos, mivel az utóbbi tíz évben a község sokat fejlődött. A lakótelepen emeletes házak nőttek ki a földből. Az itt lakók már nem termelőként, hanem vásárlóként jelentkeztek a zöldségpiacon. A Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ nagy segítséget ad a kistermelőknek. Ez év márciusában megnyitotta a mezőgazdasági szakboltot, amelynek létrehozásához a helyi tanács 100 j ezer forinttal járult hozzá. A szaküzlet rövid időn belül 200 f mázsa vetőburgonyát. 20 má/sa kukorica-vetőmagot. 200 ezer forint értékű konyhakerti vetőmagvakat, nagy mennyiségű növényvédő szert, műtrágyát adott el, s megnőtt a kisgépek iránti kereslet Í6. Az Alkotmány Termelőszövetkezet az év nyolc hónapjában 790 mázsa zöldséget és gyümölcsöt, a Győzelem Tsz pedig mintegy 71 mázsa ilyen terméket adott át az ÁFÉSZ-nek, a kiskereskedőknek. A fogyasztási szövetkezet kertészeti szakcsoportjának tagjai viszont a magas árak miatt termékük 60—70 százalékát a szabad piacon értékesítették. Az ÁFÉSZ-nek mindössze 16 mázsa paprikát, pai-a- dicsomot, uborkát és karalábét adtak át. A párt községi végrehajtó bizottsága meghatározta az V. ötéves terv feladatait is. Az ÁFÉSZ szaktanácsadással, tanfolyamok szervezésével segíti a kistermelőket. Kapcsolatot tart fenn a tudományos intézetekkel. mezőgazdasági nagyüzemekkel. Megismerteti a lakosságot a korszerű kisüzemi termesztési módszerekkel, technológiával. Továbbfejleszti értékesítési és felvásárlási hálózatát. Biztosítja a termeléshez szükséges vetőmagvakat, növényvédő szereket, eszközöket valamint a palántákat, facsemetéket és dugványokat. Az Alkotmány Termelőszövetkezet jövőre öt. a Győzelem Tsz pedig 37 hektárral növeli a zöldség vetésterületét. (*. s.) Megkezdték a hazai (iirdökádgyártás rekonstrukcióját Jelenleg évente 165 000 kád I készül, a Lampart kecskeméti gyára elsősorban az új laká- l sokhoz gyártja a fürdőkádakat három méretben, fehér és pasztellszínekben. A technológiai rekonstrukció i alapján 1980-tól a modernebb j berendezésekkel már 230 000 öntöttvas kádat készítenek majd [ hazánkban, többek között új zo- j máncozó eljárást is bevezet-1 nek, A Lampart Európa egyik legnagyobb fürdőkádgyártó vállalatától, az Ahlmann NSZK- beli cégtől — nemrég kötött gyártási kooperációs megállapodás alapján — automata zománcozó berendezést vásárolt. A korszerűbb gyártástechnológia' módot ad arra is, hogy az igényeknek és a divatirányzatnak megfelelően, fokozatosan rátérjenek a sötétebb színezésre is. A szocialista integráció keretében a magyar és a csehszlovák partnerek megállapodást kötöttek az öntöttvas, illetve a lemezkádak cseréjére. A tervek szerint a jövő év második felétől a hazai kádakért cserébe szállított csehszlovák fürdőkádakkal bővül majd a hazai választék. ló vadászatot! Megkczdiidüil a Békés megyében negyvenhat önálló vadásztársaság és egy bemutató gazdaság van, mintegy 485 tzer hektáron. Tevékenységüket a Magyar Vadászok Crsz. Szövetségének Békés megyei intéző bizottsága fogja ösz- sze, irányítja. A nagy figyelmet, gondosságot igénylő vadgazdálkodási munkában 1600 sportvadász, 88 hivatásos vadász és 46 vadászjelölt vesz részt. Ezt a létszámot a vadászterületek nagyságának és a vadeltartó képesség figyelembe vételével állapítják meg. Nehéz bekerülni a sportvadászok közé, a jelölteknek vadgazdálkodási, vadászati ismeretekből és lökész- ségből kell nagy nehézségi fokú vizsgát tenniük, hogy vadászigazolványt kaphassanak. A vadásztársaságok munkája nemcsak a vadak kilövéséből áll. hanem komplett vad- gazdálkodást folytatnak. Ez többek közt a rendszeres vadvédelmet. a dúvadirtást, a begyűjtött vadtojások keltetését, a csibék felnevelését és. szabavadás/ali idény dón bocsátását is magába foglalja. A mezőgazdaság nagy teljesítményű, gyorsan haladó géljei és a vegyszerezés, sajnos, jelentős kárt okoz a vadállo- lományban. Szükség van tehát az üzemekkel kialakított jó kapcsolatra. A nagyobb munkák beindulása előtt .a gazdaságok vezetői értesít™ a . vadásztársaságokat, így a veszélyeztetett vadakat sikeresen tudják elriasztani. A mezőgazdasági munkák megváltoztatták az állomány életfeltételeit. Ennek ellensúlyozására facsoportok, bokros részek kialakítását végzik. Jók a tapasztalatok a művelés alól kivont területek ilyen hasznosítására. A Természetvédelmi Törvény megvalósításában is kiemelkedő szerepük van a vadásztársaságoknak. Mpst lesz időszerű a téli etetés, ami nemcsak a takarmány etetőkbe való rendszeres kijuttatását jelenti, hanem az állatok csapásainak figyelését és havas időben szabaddá tevését is.
