Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-02 / 259. szám
Galgamácsától Méhkerékig Szakmák Békés megyében — Textilipari szakma? — Igen. — Jól ismerik a pályaválasztók? — Nem. — Egyesek összetévesztik a szövőszakmával ? — Igen. — Mások netán kézi kötésre és csomózgatásra gondolnak? — Igen. Barkochbázás esetén ilyesféle kérdésekkel juthatnánk el a kötö-hurkoló szakma megfejtéséhez. A szövőszakmával történő gyakori azonosítás oka az, hogy a kötő-hurkolók is gyártanak kelmét. Ami a kézi munkát illeti, az már évszázadokkal ezelőtt is kezdetlegesnek számított ebben a rohamosan fejlődő szakmában. Ma a Békéscsabai kötöttárugyárban és a Gyulai Harisnyagyárban egyre jobb angol, csehszlovák, német és szovjet gépeken dolgoznak a kötő-hurkolók. Az ő kezük alól kerülnek ki az olyan közkedvelt anyagaink, mint a plüss, a trevira, s a lakásunkból is jól ismert függönyök és bútorszövetek. De kötőhurkoló gépeken készülnek az olyan nélkülözhetetlen divatcikkeink is, mint a változatos színű és mintázottságú zoknik és harisnyák. Naponta viseljük magunkon — szinte ,.tetötő!-tal- pig'’ — a kötó-hurkoló ipar ízléses termékeit. De hát, hogy lehet ezt a sokféleséget egyetlen szakmába sűríteni? A sokféle terméket ugyan különböző rendszerű, de azonos elvek alapján működő gépek készítik. Milyen feladatokat látnak el a kötő-hurkolók? Legelőször is gépre kell helyezni a termékek gyártásához szükséges pamut-, gyapjú-, seKötő-hurkoló Ivem- vagy szintetikus fonalat. A színes fonalakat nem egyszer 6 —8 áttételen keresztül kaeska- ringóztatva be kell fűzniük a i gépbe. Mint a pók a hálóját, olyan gondosan és pontosan végzik a befűzéssel kialakuló fo- nalrendázer létrehozását. Az automata gépeket egyetlen gombnyomással indítja és állítja meg a szakmunkás. A jól előkészített gép több száznyi tűié ezután igazán megcsodálható ügyességgel köt vagy hurkol szemet szem után, sort sor után. S ha a kényszerű leállásokat nem számítjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy mindezt emberi kéz érintése nélkül. A kötő-hurkoló időnként körüljárja. a jó gazda szemével körülfürkészi a gépet. Bőven kínálnak ellenőrizni valót^a megannyi porciká.iukat működtető modern ..masinák’*. A szakadást „fonalőr”, azaz lámpa jelzi, s ilyenkor kifinomult tapintásérzékükkel, fürge ujjaikkal szinte boszorkányos gyorsasággal „sodorják*’ össze a mini vastagságú szálakat. A kötő-hürkolók szeretnek bánni a szemre is szép gépekkel. A kisebb műszaki hibákat gyorsan elhárítják. Azt mondják, ezeket a gépeket szinte úgy kell gondozni és ápolni, akár a gyerekeket. Sűrített levegő fúvósával gyakran tisztítják, még a „pihétől is óvják” sok százezret érő gépeiket. Kik válasszák a kötő-hurkoló szakmát? Persze elsősorban azok, akik kedvet éreznek ehhez a szép munkához. Akik bírják a zömében állomunkat, jó a szemük, s a színérzékük, van türelmük, könnyű a kezük és fürgék az ujjaik. A szakma nem kíván az átlagosnál fejlettebb műszaki érzéket. Bőke Gyula Emlékeink Kiliánról címmel készített filmet a MA- I FILM propagandafilm-stúdiója | a KISZ megbízásából. A kommunista mártír emléke előtt -tisztelgő, életútját, hétköznapi harcait, munkáját, kapcsolatait, | bemutató 28 perces dokumen- | tumfilmet Herczenik Miklós, rendezte, operatőre Szabó Árpád. A filmben volt börtön társai és harcostársai emlékeznek Kilián Györgyre, beszélnek megnyerő emberségéről, a nehéz napokban tanúsított kitartásáról. Barkácsművészek a néphadseregben A magyar néphadseregben nagy hagyománya van az egyre eredményesebben tevékenykedő barkácsszakkörök működésének. A katonai „barkátís- művószek” alkotásaiból nemrégiben rendezett kiállítás is e szakkörök örvendetes fejlődéséről tanúskodik. A korábbi évek részben öncélú, vagy vitatható hasznosságú barkácsalkotásai helyett ezúttal már a meghatározott célokat szolgáló, ' hasznos munkák alkották a döntő többséget. Különösképpen előtérbe kel-ült ek a kiképzést segítő ötletes eszközök, a-z oktatást és a nevelést szolgáló makettek, terepasztalok. Az egyik legkiemelkedőbb alkotás a Kelemen Zoltán hadnagy és Nagy Attila szakaszvezető irányításával tevékenykedő szakkör tagjainak első díjat nyert munkája, az audiovizuális tanterem és az elektronikus tesztvizsgáié berendezés. E nagyszerű technikai berendezés nem csupán a kiállításon, hanem már a gyakorlati életben is jelesre vizsgázott, hiszen az alakulatnál máris eredményesen használják a katonák oktatásában, kiképzésében. A kollektív munkákon kívül számos egyéni alkotás is méltán felkeltette a figyelmet. Különösen kitűnt Gulyás József zászlós érintésvédelmi berendezése, a Futáos László hadnagy által készített digitális multiméter, valamint Varga Pál százados Diesel-cölöpverő berendezése. Méltán keltett feltűnést továbbá Benkő József honvéd drótból kiformált, tetszetős és praktikus autómodellje, amely a jármű különböző alkatrészeinek működési elvét is szemlélteti. A sok ötletes, újszerű bar- kácsmunka nem csupán az egyéni kedvtelést szolgálja, hanem egy-egy katona közösség munká- ját.is segíti. (KT) awsssvmwHWSvwwwv mwwwwvwwvwwwwwwmmhvwwwmwwww Nem lesz hiánycikk a reduktor Orosházán az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyárban megkezdték a propán-bután gázpalackokhoz szükséges reduktorok gyártását. Évente mintegy 250 ezer készül s így valószínűleg nem lesz hiánycikk a reduktor (Fotó; Ilovszky} Folklór paletta Magyar népművészek nagy sikerű estje Gyomán Gyalog Laci tapsos táncot jár (Fotó: Fábián) öt napon át, délelőtt 11-től i délután 5-ig jóformán szünet i nélkül színpadon voltak. A tánc hihetetlen energiát követel, kiváltképp augusztusi hőségben 1 és az európai ember számára aligha megszokható páradús levegőben, amilyen Washingtonban is honol. A 23 magyar népművészt — táncosokat, énekeseket, zenészeket, festőket — azonban csupán egy érdekelte a világfesztiválon: minél többet és minél színvonalasabbat be- mu'atni a magyar folklórból, hirdetni és népszerűsíteni sajátos nemzeti kincseinket. Fontos kulturális missziót töltött be a magyar népművész-delegáció, amelynek tagjai azóta először szombaton este Gyomán találkoztak és mutatták be Apáról fiúra című műsorukat. — Már kint a fesztiválon, majd a magyar lakta nagyvárosokban tett vendégszereplésünk során is felvetődött, hogy műsorunkat itthon is be kellene mutatnunk. Először a gyomaiak jelentkeztek, s mi örömmel tettunk eleget a meghívásnak —' mondta Vásárhelyi László, a Népművelési Intézet munkatársa. az együttes művészeti vezetője. Nem meglepetés, hogy zsúfolásig telt a művelődési ház nagyterme. A Körös menti együttes sok hívet szerzett már a népi táncnak Gyomán, a fellépők közt pedig ráadásul ott van Gyalog Laci, a gyomaiak büszkesége. És itt vannak a galga- mácsai, a nagyecsedi, a jászberényi tanácsi és művelődési vezetők is. (Kocsis Miklós nagyecsedi tanácselnök: — Itt a helyünk, három táncosunk szerepel. Látnunk kell a műsort nemsokára nálunk is szeretnénk bemutatni.) Először akkor csattan vastaps, amikor az észak-magyarországi népdalok, majd a vasvári verbunktánc után Vankó- né Dudás Juló lép a közönség elé, s miközben a népművészet mesterének festményeivel közelebbről is megismerkedhetünk. így énekel: „Hallottátok-e már hírét. Gyalog Laci legénységét / Fűrészelve vágja a májfát. hogy ne hallják kopogását.” (Juló néni a szünetben: — Jaj, lelkem, ne kérdezzen sokat, olyan izgatott vagyok. Színpadon nem szeretek én fellépni. Festek-e vagy énekelek-e szívesebben? Azt énekelem meg, amit lefestettem. Nagyon örültünk egymásnak, amikor újra találkoztunk délután. Csalad léttünk, hogyegyütt táncolunk, énekelünk. Már volt kiállításom Békéscsabán is és a megyei művelődésügyi osztálytól nemrég jártak nálam Csende Eéláék, meghívtak jövőre a Gyulai N várra.) Peregnek a számok, a péceli Karsai Zsigmond — szírién a népművészet mestere — táncol es fütyül, aztán dorongzene szól. méhkeréki dallamok'csendülnek fel Hidas György és Litkey István előadásában és újra a dobogóra perdül Gyalog Laci. Ismét vastaps. (A gyomai Körös menti együttes 22 éves vezetője és szó. lótáncosa mondja később: —Az idén jártam Moszkvában. Párizsban és Amerikában. Óriási élmény volt, de táncolni a legjobb. Mindent szeretek, legjobban a nagyecsedi magyar ver- buokot és a méhkeréki tapsos táncot.) Lassan elkészül a kalocsai minta is. melyet Bagó Erzsébet fest a színpad szélén. Sokan cső. dálták már a szünetben is. Szeretettel hallgatják a kalocsai pingáló asszony énekét is: „Egy se jó legény az, aki három leányhoz jár”. Nagy és kellemes élmény a műsor. Nem együttesi, hanem sajátos egyéni számokra épülő összeállítás. Válogatás hazánk gazdag népművészetéből, egy csokor a legtisztább forrásból, melynek minden szál virága más tájék rétjén termett. A zárótáncot, a csárdást már a színpadra invitált gyomai mű- velődésiház-igazgató, Putnolci Elemér is együtt járja és ott vannak a gyomai táncosok is, együtt a galgamácsaiakkal, a szanyiakkal. a nagyecsediekkel és a péceliekkel. A tánc, a zene közös öröme szerez barátokat egymásnak. Hosszú időre — anáról fiúra szálló ez a barátság. (Fábián) 5 mmm 1976. NOVEMBER 2.
