Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-05 / 262. szám

I Központi Sajtészolgáiat pártpublicisztikai pályázatának eredményei: 1376. november 3-án, szerdán a Központi Sajtószolgálat szer­kesztőségében átnyújtották a dí­jakat a pártpublicisztikai pályá­zat nyerteseinek. A pályázatot: a megyei lapok munkatársai szá­mára hirdették meg olyan kü­lönböző, napilap műfajú írások­ra, amelyek jól szolgálják pár­tunk XI. kongresszusán hozott, a pártmunka fejlesztését szolgáló, határozatok végrehajtását. 8000 Ft-os első díjban része­sült: Sindulár Anna (Kisalföld), Maroknyi történelem című írá­sáért. 6000 Ft-os második díjat ka­pott: Hódi ’ T. József (Csongrád m. Népújság), Lépéskényszér című riportja. 3000—3000 Ft-os harmadik dí­jat: Varga Viktória (Szolnok m. Néplafli), Ariadne fonalával; és Szőke Mária (Dél-Magyaror- szág) Kifogások helyett című írá­sai nyerték. Premier a színházban: Zsuhovickij: Próbatétel Ma este mutatja be Békés­csabán, a Békés megyei Jókai Színház S'zemjon Mojszeje- vics Reingold, az OSZSZK Érdemes Művésze, a penzai színház igazgató-főrendezője rendezésében Zsuhovickij: Próbatétel című, 2 részes színművét. Az előadás szereplői: Bics- key Károly, Szentírmay Éva, Zsolnay Júlia, Győrffy László, Cserényi Béla, Bánky Gábor és Kovács Lajos. A díszlete­ket Suki Antal tervezte. Libamáj, méz, nyúl, tojás 116 szakcsoportban 6500 termelő A KISÁLLATTENYÉSZTÖK szakcsoportjainak közös értéke­sítése 1976-ban megközelíti 1 a 95—100 millió forintot. Jelentős árbevételi forrás ez. Népgazda­sági haszna még fontosabb, ugyanis termelt áruik túlnyo­mó többsége exportra kerül; valuta lesz belőle. Nem állunk messze az igaz­ságtól, ha azt állítjuk, hogy eddig piég nem látott fejlettségi szintet ért el a mozgalom. A jövőt segíti formálni a kor­mány határozata, mely a zöld­ségtermesztés mellett, a kisál­lattenyésztés irányítási, szerve­zési rendszerét is egyértelműb­bé tette. Ez azonban nem kiseb­bíti a szakcsoportok szervezésé­vel, irányításával, érdekvédel­mével foglalkozok érdemeit. — Amióta az ÁFÉSZ-ek csak a kisállattenyésztőket igyekez­nek összefogni, a tsz-szövetsé- gek, termelőszövetkezetek pedig a sertést, szarvasmarhát tartó­kat, több idő jut arra, hogy mi­nőségileg is fejlesszük a szak­csoportok működését — magya­rázza Fekete Béláné, a MÉ­SZÖV termeltetési csoport ve­zetője. Nagy szükség van erre, hi­szen a 116 szakcsoport, amely megközelítőleg 6500 taggal mű­ködik, sok milliós érték előál­lítására képes. Az eredményes munka bizonyítéka, hogy 1976- j ban újabbak alakultak. — Az év elején négy juhte­nyésztő szakcsoport jött létre; Ecsegfalván, Újkígyóson, , Vész­tőn. és Szeghalmon. Ezek a he­lyi termelőszövetkezetektől bé­relnek legelőt. A kétezerkét­száz juhot tartó 121 tag ebben az évben hárommillió forint ér­tékű pecsenyebárányt és gyap­jút forgalmazott. További két lúd tenyésztéssel foglalkozó szak­csoport is alakul, melyek a tö­mőtelepekkel együtt 30 ezer máj libára kötöttek szerződést a baromfifeldolgozóval — tájékoz­tatott Erdei Lajos előadó. VÁLLALKOZÓ KEDV? Ez valóban az, amelynek felmérhe­tetlen közösségi haszna is van az egyéni jövedelmeken túl. Az ezzel való foglalkozás társadal­mi érdek tehát. Továbbfejlesz­tésük lehetőségeiről is érdemes szót ejteni. Szabó Lajos főelő­adó mondta el, hogy ma már elsősorban nem újak alakulása a cél. Növelni kell viszont a szervezettséget, a termelési ér­téket. Különösen fontos a minő­ség javítása. Az említettek akkor válnak még érthetőbbé, ha példákat is említünk. Néhány évvel ezelőtt 1971-ben 124 szakcsoport mű­ködött, ezekben benne vannak a zöldségtermelő szakcsoportok olyan csoportosulás is, mely Pinochet Chiléjét tekinti példa­képnek. Ezért meg akarja te­remteni a fasiszta tábornoki diktatúra argentínai létrehozá­sának előfeltételeit is. Kpacso- latot kerestek az AAA-val és ugyanazt a szerepkört akarják most betölteni, mint korában a Lopez Rega vezette jobboldali perónista szárny. így — mivel a hivatalos ve­zetés a hadsereg egységének megóvása miatt óvakodik fel­lépni a pinochetista szárny el­len — folytatódik a szélsőjobb­oldali bandák, a halálbrigádok tevékenysége Argentínában is. Nemrég nagy megrendülést oko­zott például három pap és két papnövendék meggyilkolása egy Buenos Aires-i templomban. Megöltek számos politikai veze­tőt és több volt parlamenti kép­viselőt. Nemrég négy gyújtó- bombával, porig égették az Ar­gentin Mérnökegylet könyvtá­rát. Minden jel szerint ez volt a jobboldal válasz® arra a kor­mánybejelentésre, hogy vissza­állítja az egyetemi szabadságot és megoldást keres az argentin egyetemisták régi követelésére, hogy szüntessék meg a rendőr­ség jelenlétét az egyetemeken. Háttérben a CIA Az' argentin demokratikus erők nem minden ok nélkül mutatnak ró arra, hogy a ter­rorcselekmények mögött a CIA húzódik meg, melynek célja, hogy Dél-Amerika második leg­nagyobb lélekszámú országában a szélsőjobboldal erőit segítse hatalomra. A CIA általános la­tin-amerikai offenzívájóba be­leillik az is, hogy a három „A”- val jelzett fasiszta terrorszer­vezetet utasította: tegye el láb­ától azokat a neves dél-ameri­kai haladó gondolkodású poli­tikusokat, akik Argentínában kerestek menedéket. így történt, hogy nemrég elrabolták és meg­gyilkolták Torres tábornokot, Bottvi« puccsal megdöntött ha­ladó elnökét és a halálbrigádok végeztek Zelmar Michelini és Gutiérrez Ruiz volt uruguayi parlamenti képviselőkkel, ■ akik buenos-airesi emigrációban él­tek. Argentínában, csakúgy, mint Bráziliában a ha^lbi-igádok egyetlen tagját sem ítélték el. A rendőrség állítólag képtelen bármiféle nyomra bukkanni... Mindkét országban azonban növekszik a közvélemény köré­ben a felháborodás a megtoro- latlan bűncselekmények ellen és a brazil és az argentin kormá­nyok mind nehezebben térhet­nek ki a tényleges vizsgálatok elöl. Árkus István (Vége) is — háromezer taggal 32 mil­lió forintot forgalmaztak. Az elmúlt esztendőben a 140 szak­csoport 7500 részvevővel már 122 millió termelési érté­ket állított elő. melynek egy ré­szét exportálták. Hasonló fejlődést értek el a tojástermelő szakcsoportok, me­lyek ma a megye tojásellátásá- ból nagy mértékben veszik ki részüket. Az öt szakcsoporttól 197E-ben 73 millió tojást vásá­roltak fel. És most egy össze­hasonlítás. Az említett termelők minimális befektetéssel érték el eredményeiket. Az egyik terme­lőszövetkezet sok millió forin­tos beruházással épített kom­binátjában évente 36 millió to­jást termelnek. Az összevetés­ből válik világossá az, amit a kisállattenyésztés társadalmi je­lentőségéről említettünk. Va­gyis. hogy a kisárutermelés ki­egészíti a nagyüzemi gazdasá­gokat, ezzel olyan értékeket ál­lítva elő, melyek ma még nél­külözhetetlenek. Az állartartási kedv szoros összefüggésben van a takar­mányellátottsággal. Nos, míg az elmúlt években gyakori volt a szervezetlenségből adódó hiány, addig az elmúlt évben javult az ellátás. Ez elsősorban a Gabo­naforgalmi és Feldolgozó Vál­lalattal létrejött jó együttmű­ködésnek is köszönhető. Serken­tőleg hat. hogy a felvásárlás megyei Szinten is megoldódott. Az előbb említettek mind azt bizonyítják, hogy a kisállat­tartás jelentőségének megfele­lő helyre került a megyében. Megint példákat sorolhatunk, annál is inkább, mert a sike­rekből akad bőven. Legutóbb az orosházi nyúltenyésztő szakcso­port a MÉM és a SZÖVOSZ ál­tal alapított Báldy Bálint-em- lékérem aranyfokozatát kapta az újkigvósi tojástermelő szak­csoporttal. A szakemberek a méhészek csoportjait tartják a legkiforrottabbnak. Ebben az évben 52 vagon mézet vásárol- ! tak fel tőlük. Ennek többsége exportra került. Az említette­ken kívül működik még csirke- és galambtenyésztő szakcsoport is. A MÉSZÖV, a szakcsoportok tagjainak előadássorozatokat, tapasztaiacsere-látogatásokat is szervez. A nvűltenyésztők kép­viselői rövidesen Brnóban, a nemzetközi kisállattenyésztési kiállítást nézik meg. A barom­fitermelők a bábolnai mezőgaz­dasági kombinátban szereztek tapasztalatot és intenzív tojás­termelésről. GAZDAG PROGRAM. Szűk ség is van erre, hiszen a szak­csoporti termeltetés legfonto­sabb feladata, hogy az ipart és a lakosságot szervezetten egyre több-jobb minőségű áruval lás­sa el. Kiegészítve azt. amire ma még a nagyüzem nem ké­pes. Kepenycs János A borsai Cer cáriéul népi együttes Méhkeréken, Kétegyházán és Eleken Olténiai táncjáték. Előtérben Mihali Vasile Romániából, a Máramaros megyei Borsa városkából ér­kezett népi együttes hazánk­ba, hogy bemutassa a román folklór legszebb táncait, da­lait. Az együttest Gyulán, a Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetségének nevében Szilágyi Péter főtit­kár fogadta, majd a kora esti órákban érkeztek meg Méh­kerékre, első fellépésük szín­helyére. Netye János tanácstitkár mondott köszöntőt, melyre Oantea Petre, a Máramaros megyei szocialista művelődé­si bizottság íőmunkatársa vá-, laszolt, hangoztatva, hogy az í együttes számára nagy öröm, hogy először érkezve Magyar- j országra, Méhkerék első fel- ] lépésük színhelye. ) A Cerceneul népi együtte« 1974-ben Belgiumban aratta eddigi legnagyobb sikerét: el­nyerték az ott rendezett folk­lór fesztivál nagydíját. Sike­resen turnéztak Franciaor­szágban is, Máramarosban pedig rendszeresen fellépnek a Téli Ünnepek rendezvény­sorozatában. A méhkeréki kultúrházban bemutatott műsorukról csak felsőfokokban beszélhetünk. Művészeti vezetőjük és első számú táncosuk, Mihali Va­sile kitűnő irányításával és koreográfiáival emlékezetes bemutatót produkáltak. Ma. pénteken este Kétegy­házán, szombaton Eleken vendégszerepeinek, utána Lé- ta vértesen és Komádiban mu­tatják be műsorukat. S. E. Zárókép: a borsai együttes kenyérrel, sóval és cujkával kí­nálja a közönséget (Foto: Veres Erzsi)

Next

/
Thumbnails
Contents