Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-05 / 262. szám

Hóvirág és málnaszörp ŐSZI LEHALÁSZÁS Erdei termékek Az Erdei Termékeket Fel-1 dolgozó Értékesítő Válla­latnál késkült gyümölcsszór- J pök ismertek. Azt azonban í kevesen tudják, mivel foglal- j koznak ezenkívül. A békés- j csabai üzletvezetőségen indu- | fásukkor, 1970-ben, kizárólag j gyógynövényeket vásároltak fel. Ma már szinte minden erdei melléktermék begyűjté­sét, felvásárlását és részben feldolgozását is végzik. Az Al­földön a nagy kiterjedéshez, képest viszonylag kevés az er- dő. Ezért ez az üzemvezetőség Békés, Csongrád megyében es Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar megye egy részén tevékeny­kedik. Ebben az évben az er­dei gyümölcsfák is keveset termettek és magokból, vala­mint makkból és gesztenyé­1904 Ennyien vesztették életüket tavaly közúti balesetből kifolyó­lag. Apró gyerekek, fiatalok, középkorúak, öregek, egy falu lakossága telne ki belőlük. Er­re mifelénk az Alföldön egy kisebb, de túl a Dunán egy na­gyobb községnek megfelelő lé- lckszám ez. Hogy az idén sem lesz keve­sebb az országút áldozatainak a száma, azt sejteni lehet csu­pán a hétvégi halesetjelenté- sekből is. Megdöbbentő számok. A legutóbbi hétvégen — tehát két nap alatt — 15 halott és 51 súlyosan sérült emberről számolt be a rendőri krónika. Pedig napsütéses szép idő volt még ekkor, és mégis 121 bal­eset történt. Az ok túlnyomó többségben: szabálytalan előzés és gyors haj­tás. De vajon miért? Mi űzi, hajszolja a vezetők egy részét a mindenáron való előzésre? Ezt csak ők tudnák megmondani. A tapasztalt vezetők, akik már több időt töltöttek el a volán mellett, csak akkor előznek, ha minden feltétel megvan hozzá, bizonytalan kimenetelű akcióba nem vágnak bele. Az országutat semmiképp sem tekintik ver­senypályának, épségben óhajta­nak nemcsak elindulni, de meg­érkezni is. S pontosan ezért nem száguldoznák felelőtlenül. De sajnos, ez nem elég. A többség — a szabályosan veze­tők sokasága — ki van téve a kisebbség fegyelmezetlen hánya- vetiségének. Aki vezet, tapasz­talja ezt naponta, nemegyszer hajmeresztő körülmények kö­zött. Az nem lehet vigasz a szá­munkra, hogy más országokban sem jobb a helyzet. De érdemes clgondolkozni egy híres autóver­senyző, az angol Jacki Stuart szavain. Azt mondta egy nyilat­kozatában, hogy biztosabban ér­zi magát versenyzés közben, mint az országutakon, ahol lép- ten-nyomon magával és mással mitsem törődő vezető fenyegeti az életét. S mivel a főveszélyt a gyorshajtásban látja, évek óta ő áll az élén Angilában annak a mozgalomnak, mely a 70 ki­lométeres sebességkorlátozás be­vezetéséért, küzd. Szakemberek véleménye szerint ez nemcsak a balesetveszélyt csökkentené, hanem forgalomgyorsítást is eredményezne, ugyanis ilyen se­besség mellett a legnagyobb az autópályák áteresztő képessége. E jegyzet célja nem tanács­adás, csak a figyelem fokozása. Az. hogy döbbenjünk rá mind többen, mekkora néppusztítást jelent az az évente majd két­ezer ember halála a közutakon, egy ilyen kicsi országban, mint a. mienk. S azt se felejtsük cl: mindig szomorú, megrázó ese­mény a halál, az elmúlás, de még fájóbb, ha tudjuk, hogy el­kerülhető lelt volna, V. M. négy megyéből bői is gyenge volt a termés. Kiemelkedően nagy mennyi­séget kökényből sikerült be­gyűjteni, mintegy 40 vagon­nal. A virágüzleteknek a dí­szítőelemeket, fenyőágat, to­bozt, mohát is szállít a válla­lat. Az erdei gyümölcsöket, romlandóságuk miatt, csak nehezen tudták eddig a mis­kolci szörpkészítő üzembe el­juttatni.. Ezt a gondot jórészt megoldották a Gerlán létesí­tett présüzemmel, ahonnan már tartósított gyümölcslé — szörp alapanyag — kerül a távol levő feldolgozó üzembe. A gerlai telephelyen egyelőre &—10 embert tudnak foglal­koztatni, ám az ötödik ötéves tervben a közfcégi tanáccsal együttműködve bővíteni kí­vánják a telepet. Főként nő­ket foglalkoztatnak majd, így a családjuk miatt nehezen el­szabaduló anyák elhelyezke­dési problémáin is enyhíte­nek. A békéscsabai üzemvezető­ség, az eddigi ütemszerű fej­lődés tapasztalatait felhasz­nálva, a jövő évben a 10 mil­lió forintos árbevétel elérését tűzte célul. Javában tart az őszi lehalászás a Biharugrai Állami Halgazdaság 1550 hektár területű halastavain. Az idén 181 vagon halat szállítanak a kereskedelemnek és exportra. A fennmaradó mennyiség a teleltetőbe kerül. (MTI foto: Ilovszky Béla felvétele KS) .wwwwwwwwwww twvwwwwwáwwwwwvwwwwwwwwwwwv , Készülődés bábszakkörök A Megyei Művelődési Köz­pont a napokban juttatta el a meghívót a megye művelődési házaiba és általános iskoláiba a december 8-án Békéscsabán sorra kerülő bábszakkörszemlé- re. A szemle nemcsak a csopor­a megyei szemléjére tok műsorainak bemutatását szolgálja, hanem egyúttal szak­mai tapasztalatcserére is alkal­mat kínál. Ekkor dől el az is, hogy az 1977-es V. békéscsabai nemzetközi bábfesztiválon ki képviseli a megyei színeket. A fotózás műhelyéből — Milyennek látta az utazó gép a régi Pest-Budát? Valamikor csak kémfilmekben láthattunk púderdobozba, ön­gyújtóba beépített mikro-fény- képezögépet. Manapság viszont megszokott kép, hogy a turisták tásKájukból, zsebúkDől kis ön­gyújtónál alig nagyobb íémdo- bozkával készítenek keskeny- íilm-felvételeket. Érdekes, hogy a fotózás hős­korában az első Daguerrotypiá- kat nem a későbbieicben közis­merté vált hatalmas gépekkel, hanem viszonylag kis masinák- j kai készítették. Az egyedi ős- fényképek ugyanis ezüstleme- ; zen készültek és gyakran töb­be kerültek egy-egy festmény­nél is. Csak a papirkópiák és a negatív-pozitív eljárás bevezeté­se után „nőttek meg1’ a fényké­pezőgépek. s ekkor 30x40 centi- méteres vagy ennél nagyobb méretű lemezeket is készítettek. A műtermi gép olyan mo6trum- má fejlődött, hogy kereken gör­dülve is csak nehezen voltak mozdíthatók. A múlt század má­sodik felében született meg az „utazó-gép’’ — ezt külön kocsin kellett szállítani, de már felhasz­nálták nyomdai célokra, s váro­sok, épületek megörökítésére is. Hazánkban a Klössz-féle Nyomdai Műintézet alkalmazta elsőként ezt a szerkezetet. Ha­gyatékából a Kiscelli Múzeum birtokába került az egyik ha­talmas utazógép és egy kézigép, amely „csak’’ 24x30 centiméte­res lemezekre készített felvéte­leket. A gépekkel/együtt a múzeum fotótárába került az a több ezer 30x40 centiméteres üveglemezre készült felvételt, amely a múlt század utolsó évtizede Buda­pestjének képét őrzi. Láthatók például ezeken a felvételeken a régi Belváros ut­casorai a nagy átépítési előtti időben, a régi Hal-tér, a Sebes- tyén-téy környéke. A régi Klössz-felvételeken látható a Batthyány téri piac, ahol sze­kérről árultak a kofák és a ter­melők. Az 1870-es évek végén készült az első felvétel a Nyu­gati pályaudvarról, abból az al­kalomból, hogy az első villamos is megindult a Nagykörúton. Érdekes felvételek készültek a millenniumi föld alatti építésé­ről; jól látható az a kezdetle­ges technika, amellyel akkor dolgoztak: tulajdonképpen egy széles árkot ástak és ezt később befedték. A nagy méretű leme­zeken ránk maradt néhány ér­tékes felvétel a régi Tabán éle­téből. A fotók hűen mutatják, hogy már akkor megkezdődött Buda hangulatos városrészének pusztulása, lebontása, amely a harmincas évek végére fejező­dött be teljesen. A súlyos üveglemezek táro­lása. kezelése nehézkes, sok baj­jal jár, de a „közreműködésük­kel” készült felvételek történel­mi értékűek: hiteles tanúi a múlt egy-egy érdekes fejezeté­nek. Fényes Tamás 4 Sä 197«. NOVEMBER 5. Szakmák Békés megyében IL Szakács A szakácsok a messze földön | ismert magyar konyha munká­sai, mesterei es művészei. Kép­zeletbeli címerük legjellegze­tesebb rajzolata egy kóstolóka­nál. Ha a konyha a rotyogó, I sistergő, gőzölgő ételek nagy . lombikja, akkor benne a sza­kács az izek, zamatok és illa-1 tok ezermestere. A szakács va- j lóban ezermesternek nevezhető, | hiszen már tanulmányai alatt több mint ezerféle étel készíté­sét tanulja meg. Az otthon fő­zök tábora talán el sem tudja képzelni, hogy például tojásból közel száz ételfélét lehet készí­teni. A szakácsság kedvelt régi mesterségek egyike, így az idők folyamán a szakácsmunka gaz­dag hagyományai alakultak ki. 1 A konyha munkáját ma is a fő­szakács — vagy ahógy a szak­mában nevezik — a chef (séf) irányítja. A szakácsok munká­ját részfeladatokat ellátó kézi­lányok és konyhalányok segítik. A nagyobb egységekben kony­hamészáros, gazdaasszony, rak- tárnok, sőt felíró is dolgozik. A fehérre -csempézett kony­hához általában több előkészítő­helyiség kapcsolódik, s a „mun­kapiaci’ is ésszerűen felosztott. De mi is történik a „színfalak” mögött, amíg „felmegy a füg­göny”, amíg az ízletes falatok az asztalra kerülnek? Legelső feladat a nyersanya­gok megfelelő előkészítése az ételekhez. A nagy szakértelmet és körültekintést igénylő hús­előkészítést maga a szakács végzi. A sokféle étel az élőké- J szítés sokféle módját kívánja meg. Dolgozhat a szakács hús- verőkalapáocsal, szalonnakor'- kázóval, keverőgéppel és egész sor apró eszközzel is. Ma már szinte minden konyhán megta­lálható a „robotgép”, amely zöldségfélék metélésére, húsda­rálásra, passzírozásra, sőt még habverésre is alkalmas. A szakácsmunka második és legfontosabb feladatköre az étel­készítés. Nagy méretű főző- és sütőberendezésekben, kisebb edényekben készül, puhul. íze- sedik a szakács „gondviselése” alatt a jóféle fogalávaló. A le­vesek és főzelékek egyenletes lövését kavarással, a húsok egyenletes sütését pedig forga­tásukkal segíti elő a szakács. Más ételek készítésének, gusz­tusos tulajdonságai megőrzésé­nek éppen az a fortélya, hogy sütés közben érintetlenül kell hagyni. Minden ételnek má6 a titka, ismerni kell jó tulajdon­ságaikat és szeszélyeiket egy­aránt. Az ételek jellegzetes íze, formája és színe ötletes meg­oldások eredménye. Így étvágy- gerjesztőbb például az étel, ha sikerül tetszetős alakra formál­ni. A jó szakács mindennap szolgál valami kellemes meg­lepetéssel. Ez a meglepetés esetleg lehet az‘ újszerű tálalás is, ami a sza­kácsmunka harmadik és igen fontos feladata. önkiszolgáló- éttermekben és üzemi étkezdék­ben a szakács feladata az ada­golás. Ez esetben közvetlenül győződhet meg munkája ered­ményességéről. Magasabb osz­tályú éttermekben a szakács az ételkészítés egy-egy befejező műveletét a vendég asztalánál végzi. A békéscsabai Körös Szálló­ban például az újévi malac ada­golását hagyományos körülhor- dozási ceremónia előzte meg. A tálalás igázán művészi szintű kivitelezésére a hidegtálat ké­szítő szakácsnak a legjobbak a lehetőségei. Aki látott már cso­dálatos „hidegtálkölteménye­ket”, az biztosan meg is csodál­ta készítőjük gazdag képzeletét és ügyes kezét. Bár az előbbi munkákat meg­előzi az étlapszerkesztés és a nyersanyagrendelés, mégis utol­jára hagytuk, mert eredményes megoldásukhoz minden eddig felsorolt, ismeretre szüksége van a szakácsnak. Kik válasszák a szakácsszak­mát? Mindenképpen olyan fia­talok, akiknek lételemévé tud válni az egyéni tisztaság és hi­giénia. Fontos a jó állóképes­ség, s a balesetek elkerülése érdekében higgadtságra, biztos test- és kézmozgásra van szük­ség. Elengedhetetlen a jó ízlelő- és szaglóképesség, s az egyéni öt­letek és elgondolások gazdag­sága. Ez utóbbiak kialakítására főként a szakképzés keretében kerül sor. Böfct' Gyula ■9 \

Next

/
Thumbnails
Contents