Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-28 / 282. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai 1976. NOVEMBER 28., VASÁRNAP Ára: 1,30 forint XXXI. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM M A: AZ ARANYKOSZORÜS PLAKETT TULAJDONOSAI (3. oldal) A KÁDERMUNKA HELYZETÉRŐL — SZMT-TANÁCSKOZÁS (3. oldal) n LESZERELÖK KOZOTT (8. oldal) Európa és a világ békéjéért Tömör és lényeget láttató a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének most véget ért bukaresti ülésé­ről kiadott nyilatkozat analízise. Nem könnyen megjárható lép­csőfokokat hagytunk magunk mögött, s az elért magaslatokról új lehetőségeket pillantunk meg, tisztábban és világosabban, mint eddig. Visszaszorult a nem. zetközi reakció hidegháborúra épített politikája, világszerte, s kontinensünkön különösen tért hódított a feszültség enyhülése. Ez a földrész, amely annyi nem­zetközi viszálynak, véres*"gyar­mati uralomnak volt hordozója és kiindulópontja két világhábo. rúnák, fokozatosan a béke, a biztonság, a társadalmi haladás térségévé kezd válni, amely po­zitív hatását kisugározza az egész világra. A nyilatkozat azonban nem rugaszkodik el a realitásoktól. Számba veszi a még nagyon is jelentős erőket, amelyek fokoz­zák erőfeszítéseiket, hogy visz- szaszorítsák az enyhülést, ismét megmérgezzék a légkört, gátat vessenek Helsinki szellemének, az ott jóváhagyott dokumentum valóra váltásának. Ezek a kö­rök megkísérlik a maguk mód­ján értelmezni a helsinki doku­mentumot: egyoldalúan azt hangoztatják, amit kedvezőnek ítélnek a maguk javára, és agyonhallgatják azt. ami nem felel meg törekvéseiknek. A PTT nyilatkozata ezért joggal hívja fel a figyelmet: a Helsinkiben aláírt megállapodások egységes egészet képeznek, senkinek nincs joga önkényesen értelmezni vagy egyoldalúan teljesíteni. A nyi­latkozat harcba hív minden bé­keszerető, realista gondolkodású embert: összefogott erővel száll, janak szembe a hidegháború hí. veivel, a nemzetközi reakcióval. Védelmezzék és szilárdítsák a békés egymás mellett élés elvei alapján kiharcolt vívmányokat, a Helsinkiben elfogadott eszmé­ket és kötelezettségeket. Tegye­nek meg mindent, hogy a poli­tikai enyhülést katonai enyhü­léssé fejlesszék, fékezzék meg a fegyverkezési hajszát, vessenek gátat a stratégiai fegyverek to­vábbfejlesztésének és növelésé­nek. számolják fel a külföldön elhelyezett katonai támaszponto. ' kát, vívják ki a leszerelést, a katonai kiadások csökkentését, a katonai tömbök egyidejű fel- • számolását. A nyilatkozat sürge­ti az e téren történő továbblé­pés szükségességét és új indít­vány hangzott el: a helsinki zá- róokmánvt elfogadó országok ír­janak alá szerződést arról, hogy egymás ellen elsőként nem hasz­nálnak nukleáris fegyvert. De a békés egymás mellett élés nem csupán a katonai meg­oldások megszüntetését tételezi fel. Szükséges a gazdasági kap­csolatok fejlesztése is, az egyen, jogúság, a kölcsönös előnyök alapján és hosszú távra. A diszk­riminációtól mentes gazdasági kapcsolatok visszahatnak a nyu­gati politikai közegre is, mivel rphe^ebbé teszik azoknak a dől. cát, akik vá’ságok kirobbantásá­ban érdekeltek. beavatkozzanak szuverén orszá­gok belügyeibe. A tájékoztatás­nak is ragaszkodnia kell a té- nvekhez. E tekintetben még sok kívánnivalót hagy maga után az. ahogyan némely nyugati te­levízió-, rádióállomás vagy uisag a szocialista országok életevei foglalkozik. Sajátos, hogy a tár­gyilagosság bizonyos elemi nor­máiról néha épp azok feledkez­nek meg, akik erről a legtöbbet beszélnek, cikkeznek. , A Varsói Szerződés tagállamai szerint ezeknek a kérdéseknek a megnyugtató megoldását kell előmozdítania az európai kor­ma nvok jövő évben esedekes belgrádi tanácskozásának. A hét szocialista ország védel­mi szövetségének legmagasabb testületé bukaresti ülésén nagv jelentőségű döntéseket hozott abból a célból, hogv erősítsük a tagországok nemzetközi tevé­kenységének összhangját, mes ha+ékonvab^á tegyük a szervezet működését. Ez indokolta a kül­ügyminiszterek bizottsága es a politikai tanácskozó testület egyesített titkárságának felálli­^Abukaresti tanácskozás rész­vevői megerősítették azt a ko­rábbi iavaslatukat. hogv készek a NATO és a Varsói Szerződés szervezetének egvideiű feloszla­tására. Addig is felhívnak min­den államot, hogv tartózkod­nak az úi katonai szövetségek létrehozásától. és iavasoHák, tinov a Varsói Szerződé*) és a NATO függessze fel úi tagálla­mok csatlakozásának lehetősé­gét. Mindaddig azonban, míg a NATO növeli katonai ereiét, a Varsói Szerződés tagállamul megtesznek minden intézkedést biztonságuk szavatolására. A mostani tanácskozás tovább erősíti a Varsái Szerződés sorai, nak tömörítését a tagórszi«ok két- és sokoldalú egvüttműkö- eiáaét A részvevő • országok ab­ból indulnak ki. ho«v a távoli jövőt meghatározó kérdésekben senki sem tud önma«ában dön­tő befolvást «vakorolni az ese- ménvekre. különösen nem az emberisé«» sorskérdéce't illetően. JZrérf, valamennyiünk kötelessé­ge, hogv szívén viselin soraink összeforrottsá «át és /i 1 ;rdságá t A Varsói Szerződés — az egyenlők szövetsége. Nemcsak hirdeti az egyenjogúság elvét, hanem azt a szervezet struktű- ráia alá is támasztia. Vezető szerveiben kivétel nélkül min­den részt vevő állam képviselve van és egyik sincsen felruházva olvan joggal, hogy egyoldalú döntéseket hozzon. A katonai szférákban pedig a kulcsoozíci- ók minden megkülönböztetés nélkül oszlanak meg az összes tagállamok között. S tekintettel minden egyes szocialista ország függetlenségének elvi szempont, jajra, a politikai tanácskozó tes. tűiét 'egyetlen döntése sem erő­szakolható rá az egyes államok­ra. Hazánk is önként vállalta a tagsággal járó kötelezettségeket, hiszen mindig felelősnek érezte magát a ' szocialista országok egységéért, amelynek népünk, a maevar haladás iieve annvit kö­Fontos területe az együttmű­ködésnek a kultúra. A hangsúly­nak azonban az igazi' kulturális értékek, a valódi információk cseréién kell lennie, s ez nem szolgálhat ürügyül ahhoz, hogy szűnhetett a múltban és köszön­het a jelenben is. Vállalta és vállalia abban a meggyőződés­ben, hogy nemzeti érdekeinket az erők összefogására alapozva szolgálhatjuk a legjobban. B Varsói Szerződés tagállamainak javaslata az atomháború elhárítására Mint illetékes körökből ismertté vált, a Varsói Szerződés tagállamainak vezetői a politi­kai tanácskozó testület Bukarestben tartott ülésén egyetértettek abban, hogy megfelelne az eu­rópai és a világbéke megszilárdítása érdekeinek, ha mindazok az államok, amelyek tavaly aláír­ták az ismert helsinki záródokumentumot, vállalnák azt a kötelezettséget, hogy nem alkalmaznak elsőként nukleáris fegyvert egymás ellen. A tanácskozás résztvevői közös megegyezéssel kidolgozták a megfelelő szerződéstervezetet. Ezt a tervezetet már elküldték mindazoknak a« deményező államokkal egyidejűleg részt vettek létén, és aláírták annak záródokumentumát. A Varsói Szerződés tagállamainak vezetői, akik 1976. november 25—26-án Bukarestben részt vettek a politikai tanácskozó testület ülé­sén, áttekintették a háború elhárításával és a nemzetközi feszültség enyhülésének elmélyítésé­vel, az európai biztonság erősítéséért és a köl­csönösen előnyös együttműködés fejlesztéséért folytatott harccal összefüggő kérdéseket. Megállapították, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta eltelt idő meg- erős’íti a konferencia eredményeinek, a részve­vők által a záródokumentumban vállalt kötele­zettségeknek nagy, pozitív jelentőségét. Ezzel együtt, úgy vélekedve, hogy az élet meg­követeli az európai és a világbéke erősítésére irányuló erőfeszítések további fokozását, és ki­fejezve az ilyen irányú cselekvésre való el tő­: államoknak, amelyek a javasolt tervezetet kez- az európai biztonsági és együttműködési értekez­kéltségüket — amelyet a Varsói Szerződés tag­államai kinyilvánítottak a külön nyilatkozatban I is —, arra a következtetésre jutottak, hogy az I említett céloknak megfelelne, ha a záródoku­mentumot aláírt összes állam kötelezettséget vál- lalna arra, hogy elsőként nem alkalmaz atom­fegyvert a másik ellen. A Varsói Szerződés tagállamai — a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz- j társaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztár­saság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — kö­zös egyetértésével ezzel a levéllel együtt az eu­rópai biztonsági és együttműködési értekezlet összes többi résztvevő állama elé terjesztik a vonatkozó szerződés tervezetét. Szerződéstervezet Az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet résztvevő államai — a továbbiakban magas szerződő felek — a konferencia záródo­kumentumának céljaitól és tételeitől vezettetve; attól az óhajtól vezérelve, hogy az egymás iránti bizalom erősítésére, a katonai szemben­állás enyhítésére és a leszerelés elősegítésére irányuló újabb közös akciót hajtsanak végi-e; az ENSZ alapokmánya céljaival és elveivel összhangban cselekedve; attól a határozott szándéktól vezérelve, hogy megakadályozzák az atomfegyver egymás elleni alkalmazását, vagy az azzal való fenyegetést; arra törekedve, hogy hozzájáruljanak az atom­háború veszélyének Európában és az egész vi­lágon való csökken léséhez, kötelezik magukat; ‘KI. CIKKELY Nem alkalmaznak elsőként atomfegyvert egy­más ellen a szárazföldön, a tengeren, a légtér­ben és a világűrben. HL CIKKELY Az I. cikkelyben vállalt kötelezettség nemcsak az államok területére, ■ hanem azok fegyveres erőire is kiterjed, függetlenül attól, hogy a föld melyik térségében állomásoznak. III. CIKKELY A jelen szerződés határidő nélküli. IV. CIKKELY A szerződés nyitva áll aláírásra minden olyan állam előtt, amely 1975. augusztus 1-én Helsinki városában aláírta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumát. V. CIKKELY 1. A jelen szerződést az aláíró államoknak ra­tifikálniuk kell. A megerősítő okmányokat ... kormányának adják át megőrzésre, amely a szerződés letéteményese. 2. A szerződés a megerősítő okmány átadásá­val lép hatályba minden egyes szerződő fél szá­mára. VI. CIKKELY 1. A jelen szerződést, amelynek orosz, angol, spanyol, olasz, francia és német szövege egya­ránt érvényes és azonos értékű, ... kormányá­nak adják át megőrzésre. 2. A szerződést az Egyesült Nemzetek Szerve­zete alapokmánya 102. cikkelyének megfelelően veszik nyilvántartásba. (MTI) "VWVVWVWVWVWWVWWWVWt liVMVWWWWWWWWMMVWWWWVWWWWWWW JB Útépítés Békésciahiín Jól halad Békéscsabán a Betöri cs Jósai utcák korszerűsítése. Jelenleg a Tanácsköztársaság útja és Illésházi utca közötti szakaszt alapozzák a Hódmezővásárhelyi Közútépítő Vállalat gyulai főépítés- vezetőségének dolgozói Szeretnék, ha az időjárás lehetővé tenné, hogy ez év végéig a f4 méterre szélesített, kétszer két forgalmi sávos utat az Illésházi utca torkolatáig egy réteg aszfalttal is be tudnák fedni (Fotó: Dcinény)

Next

/
Thumbnails
Contents