Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-28 / 282. szám

Rontmeiitittnniké, Réti Erviné a szé: A HÉT 3 KÉRDÉSE Világpolitikai fejleményekben mindig gazdag és zsúfolt ko­runkban ritkán mondhatjuk egyértelműen még valamely fontos történésről is, hogy a hét eseménye. Ezúttal azonban jogos a kiemelés: a Varsói Szerződés hét tagállamának csúcsszintű tanácskozás« hosszú időre távlatokat adott s az ülé­sen elfogadott nyilatkozat meg-, különböztetett figyelemre mél­tó. O M1 a jelentősége a see­cialista országok soroza­tos magas szintű tanácskozásai­nak? A terjedelmes bukaresti do­kumentum kulcsszavai: eny­hülés, európai biztonság, együtt­működés. A Varsói Szerződés tagállamai alapos elemzésnek vetették alá a jelenlegi nemzet­közi helyzetet, részletesen kitér­tek az enyhülést elősegítő po­zitív és az enyhülést akadályo­zó negatív körülményekre, hi­szen éppen ez az összetettség, a harc a visszahúzó erők ellen jellemzi napjainkat. A szocia­lista országok, amint eddig is tették, a jövőben is mindent elkövetnek a béke megszilár­dítása, a válsággócok felszámo­lása érdekében. Ez világméretű békeprogram, de nem véletlen, hogy az európai biztonság ki­emelt súlyt kapott, hiszen a Varsói Szerződéshez tartozó or­szágok kezdeményezői és aláírói voltak a helsinki záróokmány­nak. A politikai tanácskozó tes­tület korábbi ülésein (buka­resti deklaráció, budapesti fel­hívás, berlini és varsói közle­mény) meghatározó jelentősé­gű volt a következetes küzde­lem az európai biztonságért. A román fővárosban tartott újabb megbeszélés során most már az európai „zöld könyv”, a biz­tonsági charta aláírása óta el­telt időszak eredményeit tekint­hették áft. Joggal sürgették a továbblépést s új indítvány hangzott el, hogy a helsinki do­kumentumokat aláíró országok jelentsék ki: nem használnak elsőként nukleáris fegyvereket egymás ellen. Biztosak lehe­tünk benne, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak állás- foglalása — a konferencián ter­mészetesen ott volt Kádár Já­nossal az élen a magyar delegá­ció is — új lendületet ad a hel­sinki záródokumentum teljesebb megvalósításához. O Mit jelent a dcl-libanoni „vörös vonal?” A konszolidáció hírei érkez­nek a cédrusok földjéről: las­sacskán menetrendszerűvé vál­nak a légi- és hajójáratok, fo­lyik a romeltakarítás, tanévnyi­tóra készülődnek az iskolák. Így van ez most már egész Liba­nonban, kivéve az ország déli részén, az Izraellel szomszédos határszakaszon. Tel Aviv ugyanis egy képzeletbeli „vörös vonalat” húzott, a nyugati saj­tó legalábbis így emlegeti ezt a harminc kilométer mélységű sávot s azzal fenyegetőzik; a katonai beavatkozástól sem riad vissza, ha az arabközi béke- fenntartó erők palesztin és Szí­riái alakulatai ott is elfoglal­ják állásaikat. Miközben a zöldsisakosok a valóban lezúduló hóviharra és az ítéletidőre hivatkozva meg­torpantak a „vörös vonalat” ké­pező Litani folyócskánál, Dél- Libanonban változatlanul dö­rögnek a fegyverek: jobboldali alakulatok igyekeznek leszá­molni a megmaradt hazafias erőkkel s ehhez nagy lehető­idet nyújt fegyverzetben fölé­nyük. Már eddig is többször láttak napvilágot jelentések az izraeli csapatok és a libanoni jobboldal együttműködéséről, s a jelek szerint ez változatlanul folytatódik. A havazásnak egyszer vége lesz, s ezért különösen nagy ér­deklődés kíséri, mit tesznek majd az arabközi békefenntartó alakulatok. Folytatják-e előre­nyomulásukat és milyen össze­tételben ? Sikerül-e valamilyen átmeneti kompromisszumot lét­rehozni, miután a színfalak mögött lázas diplomáciai tevé­kenység folyik s ebben a wa­shingtoni megbízottak sem tét­lenkednek... O Elválnak-e ágytól és asz­taltól a nyugatnémet uniópártok? A hiteles szemtanúk szerint Kohlnak, a nyugatnémet jobb­oldali elíenzek kancellárjelölt­jének a szó szoros értelmében torkán akadt a falat. Ugyanis éppen a korai vacsora közben, a rádió híradásából értesült ar­ról, hogy a Strauss vezette ba­jor Keresztény szociális Unió (CSU) felmondta a véd- és dac- szövetséget, a közös parlamenti frakciót a Kereszténydemokra­ta Unióval (CDU). A két part az NSZK megalakulása óla a legszorosabb szövetségben állt s amikor hatalmon voltak, csak együtt tudtak biztosítani a kormánytöbbséget. A hír és a bejelentés formá­ja annyira váratlan volt (Strauss pártja arra hivatkozott; egy kis bajor település volt a 48 tagú vezetőség tanácskozásának színhelye és nem nyílt mód te­lefonálásra!), hogy még egyes kommentátorok is valamilyen át­gondolt manőverre, ügyes sze­repmegosztásra gondoltak. Ügy tűnik azonban, hogy a külön­élés nem taktikai, valóban vál­nak, ágytól és asztaltól. Strauss ugyan közös „fedőszervezetet” javasolt, de Kohl szerint nem lehet tetőt húzni egy alapok nélküli építményre. Strauss tervei nem éppen ve­szélytelenek: tulajdonkeppen egy erős, nemcsak Bajorország­ra, hanem az NSZK-ra kiterje­dő jobboldali konzervatív tö­mörülést szeretne létrehozni — eddigi szélsőséges állásfoglalá­sa alapján. Kohl viszont mérsé­keltebb, s miután pártja két tartományban helyi koalíciót alkotott a szabad demokraták­kal, ezt országos méretekben is szívesen látná. Ha Strauss „negyedik pártot” alakít — a CDU is szervezkedik majd Ba­jorországban s könnyen lehet, miközben a Kohl-féle csapatból többen Strausshoz pártolnak, ez a folyamat ellenkező előjellel is megtörténik. (A 48 tagú ve­zető testületben csak 3U:18 arányban szavazták meg az uniós za ki tást). Rövid távon az uniópártok belső válsága lélegzetvételt biz­tosít a szociáldemokrata—ke- reszténydemokrta kormánynak, amely megcsappant többséggel került ki a választásokból. Hosszú távon viszont bonyodal­mak sora következhet: gyorsuló- polarizálódás, nyomás a jobb­ról, különösen az FDP-re. Ami természetesen nyugatnémet bel­politika, de az európai kibonta­kozás szempontjából sem mel­lékes, hogy mi történik Nyu- gat-Európa gazdaságilag legerő­sebb országában... 0 BÉKÉS Hierein 1516. NOVEMBER ?8. űz USA ismét elszigetelődött a vietnami ENSZ-felvétel vitájában Szovjet vezetők távirata Leonvid Brezsnyev. az SZKP KB 'főtitkára, Nyikolaj Podgor- nij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táv­iratban mondott köszönetét Ká­dár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának. Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa elnökének és Lá'ár Györgynek, a Minisztertanács elnökének a Nagy Októberi Szo_ cialista Forradalom 59. évfordu. lója alkalmából küldött üdvöz­letekért és jókívánságokért. Hazaérkezett a magyar párt­ós kormányküldöttség Szombaton hazaérkezett Bu- ! karestből a Varsói Szerződés tag_ államai politikai tanácskozó tes. j tületének ülésén részt vett ma- 1 gvar párt. és kormányküldött­ség. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Köznonti Bizottságának el­ső titkára vezette. Tagjai vol­tak: Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Miniszterta­nács elnöke: Gyenes András, a Központi Bizottság « titkára és Púja Frigyes, a Központi Bizott­ság tagja, külügyminiszter. A párt. és kormányküldöttsé­get a Keleti-nálvaudvaron Aczél György, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Biszku Bé’a. Övá. ri Miklós, a Központi Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai. Brutyó János, a Közpon­ti Ellenőrző Bizottság elnöke, Benkei András belügyminiszter, Czinege Lajos vezérezredes, hon- | védelmi miniszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi minisz- i tér, Berecz János, a Központi | Bizottság osztályvezetője és R ícz j Pál külügyi államtitkár fogadta. Jelen volt Victor Bolojan, a Ro­mán Szocialista Köztársaság bu. j dapesti nagykövete. (MTI) T ávirat A Magyar Népköztársaság El- : nöki Tanácsa az Albán Népköz- társaság nemzeti ünnepe alkal­mából az alábbi táviratot intéz­te az Albán Népköztársaság Né- ' pi Gyűlése elnökségéhez: Albáhia felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából üdvöz- j létünkét és jókívánságainkat | küldjük önöknek és az albán ! népnek. Hazájuk nemzeti ünnepén si- j kereket kívánunk az Albán Nép- [ köztársaság dolgozóinak a szo­cializmus építésében. (MTI) 1 New York [ Az Egvesült Államok ismét j elszigetelődött a Vietnami Szo­cialista Köztársaság ENSZ-tag- j ságáért folyó harcban. Az ENSZ. J közgyűlés pénteken este mind- ; össze egyetlen ellenszavazattal { szemben, amelyet az amerikai I delegáció adott le, határozatot : fogadott el. amelyben sürgette, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaság legyen a világszer­vezet tagállama, és azt javasol­ta. hogy a Biztonsági Tanács változtassa meg korábbi állás- foglalását (ez az utóbbi testület nemrég elvetette a VSZK felvé­teli kérelmét az Egyesült Álla­mok vétója miatt). A közsvűlési határozatok egyebek között a Szovjetunió, Franciaország. Svédország és a Kínai Népköztársaság, illetve az ■ el nem kötelezett országok cso­portja kezdeményezte, s ez utób- | biak nevében Sri Lanka képvi- j selője terjesztette elő.7 A doku- I mentum megállapította, hogy Vietnam az ENSZ-alapokmánv értelmében maradéktalanul meg­felel az ENSZ-tagsághoz szüksé­ges feltételeknek, és a közgyű­lés „mélységesen sajnálkozik” amiatt, hogy a távol-keleti or­szág tagságát az Egyesült Álla­mok megakadályozza. A kérdésről folytatott vitán Harlamov szovjet küldött leszö­gezte, hogy delegációja a viet­nami felvételi kérelem elbírá­lása céljából javasolja a Bizton­sági Tanács azonnali összehívá­sát. Dinh Bathi. a VSZK ENSZ- mesfigyelő.je kijelentette, hogy az Egyesült Államok közömbös a vietnami népre mért szenve­dések 'áttán: továbbra is befa­gyasztja az amerikai bankokban elhelyezett vietnami tőkét. me", akadályozza a Vietnammal foly­tatandó kereskedelmet és még az emberbaráti küldeményeket sem bocsátja át. Magyar államférfiak távirata Jugoszlávia nemzeti ünnepe alkalmából JOSZIP BROZ TITO elvtársnak, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége elnökének, Belgrad A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. a Mo- gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magunk nevében szívé­lyes üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük Önnek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának és el­nökségének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnök­ségének és Jugoszlávia népeinek nemzeti ünnepük alkalmából. Őszinte rokonszenvvel tekintünk azokra a nagy eredmények­re, amelyeket a szomszédos Jugoszlávia népei a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének vezetésével elértek a szocialista építömun- kában, hazájuk felvirágoztatásában, üdvözöljük a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaságnak a nemzetközi enyhülés, a béke és a társadalmi haladás érdekében kifejtett erőfeszítéseit. Nagy megelégedésünkre szolgál, hogy pártjaink, kormányaink széles körű együttműködése és népeink barátsága szüntelenül fejlődik és erő­södik mind országaink, mind közös ügyünk, a szocializmus javára. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk önnek és a baráti Jugoszlávia népeinek szocialista hazájuk építésében. KADAR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, első titkára LOSONCZI PÁL. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökf, \ \ Jugoszláv barátaink ünnepe Harminchárom évvel ezelőtt, 1943. november 29-én Jajcéban, a festői kis bosnyák faluban a Jugoszláv Népfelszabadítási An. tifasiszta Tanács történelmi ha­tározatot hozott: megalapította a néphatalom legfőbb törvény­hozó és végrehajtó szervét. Fél évvel Jugoszlávia teljes felsza­badulása után. 1945. november 2!)-én Belgrádbap az alkotmá- nyozó gyűlés végérvényesen fel­számolta a királyságot, kikiáltot­ta a népköztársaságot. 'A hős jugoszláv nép rendkívül nagy áldozatot hozott szabadsá­gáért: több mint másfél millió­an adták életüket. A fasizmus elleni harcban a jugoszláv népi felsz.ahadító hadsereg és a par­tizánok nagymértékben hozzá­járultak a hitleristák feletti győ­zelemhez.. S büszkék vagyunk rá. hogy a partizánok soraiban ott küzdöttek a magyar Petőfi brigád harcosai is. Az elmúlt három évtized alatt a baráti jugoszláv nép nazy si­kereket ért el a szocializmus építésében. Ipari termelése a há­ború előttinek maidnem lizenöt- szörösre, a mezőgazdaság pe­dig megkétszerezte termelését. A magyar és jugoszláv nép múltjában sok a közös vonás és ezeket napjainkban dinamiku­san fejlődő kapcsolatok követ­ték. Egymást sok tekintetben ki­egészítő gazdaságunkat egyre több szál fűzi össze. Az elmúlt lé évben országaink kereskedel. mi forgalma csaknem háromsz.o- rosára nőtt és az 1971—75. évek­ben elérte az egv milliárd dol­lárt. Az idén aláírt ötéves szer­ződésünk pedig 1980-ig árucse­re-forgalmunk megduplázását irányozza elő. A lehetőségek szinte kimeríthetetlenek Énül már az, Adrig-kőola ivezeték. nmelv évi 5 millió tonna olaj imporfiát teszi számunkra lebe., tővé. Jugoszlávia viszont a Ma­gyarországon át épülő s'ovjet gázvezetékhez járul hozzá. Ered­ményes termékcserét bonyolít le a kei ország kohászata. gép- és veevjngra. Az Obrovac mellett épij'ő hatalmas timföldgyár tér. veznío és kivitelezőié a maevar AI.UTERV. A mezőgazdaságban különösen a vetőmag-nemesítés­ben és -sza"ri"í*nsban a'"''uit ki iö eayüttműködé.s. Jelentősek a tbuna—Tisza csatorna magvar létesítmém-ei. A junos-Ugv ad-, riai kikötök bonyolítják le ha­zánk tengerentúli forgalmának csaknem a felét, nő a határ men­ti forgalom jelentősége. A magyar—jugoszláv kulturá­lis és politikai kapcsolatok is eredményesen fejlődnek. A si­keres« előrehaladásban jelentős szerepet játszottak a íegfe’söbb párt- és állami vezetők találko­zói, a társadalmi, a politikai szervezetek és más intézmények rendszeres kapcsoltai, Emléke­zetesek Kádár János és Joszin Broz Tito fontos találkozói, egv hónappal ezelőtt pedig Lázár Gvörgv magyar miniszterelnök tett eredménves látogatást Bels- rádban. A Dzsemrí Biiedics ju­goszláv kormányfővel folytatott tárgyasokról lUadott közle­mény kü'ön kieme'te, h0gv a két ország kapcsoltainak egvik szi'árd eleme a nemzetiségi po­litika. A Magyarországon élő délsz’ávok és a jugn.sríáv'ai ma. avarok szoros összekötő kancsot alkotnak a k»t ország baráti eevöttműköd észben. Dől« szomszédaink köv°tkeze- tes hékennljtit-áia jelentős nem. yptközj t«kíntó1 vt hjztosft a szo­cialista ,T<inos«/'ávjénak Erről ta­núskodott Lenn "Irt Rr'-’-snvev lpo'nf-óhSi rfr’árli T'^tr*£?n.*áSR is ftnn^níiVon bn7TÍ«l1< cvorinlí cj+q Vy si_ vr>Vr*f VíVámink jugoszláv barátainknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents