Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-27 / 281. szám

II Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozata (Folytatás a 2. oldalról) lamennyi nép elet körűimen' ei­net? javulását szolgálja. Jelenleg azonban e téren tá­volról sem választják ki a köl­csönösen előnyös együttműkö­dés összes lehetőségét. Mi több, gyakorta tapasztalhatók olyan kísérletek, hogy a gazdasági kapcsolatokat egyik államnak a másikra gyakorolt politikai nyo­mása eszközévé változtassák. Erre szolgál egyebek között az, hogy néhány kapitalista ország fenntartja a hidegháború idő­szakából örökölt diszkriminatív korlátozásokat a szocialista or­szágokkal folytatott kereskede­lemben. A kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok további fejlődése érdekében feltétlenül el kell távolítani ezeket a mes­terséges akadályokat, teljesen ki kell küszöbölni az egyenlőt­lenség elemeit. Az európai érte­kezlet záróokmányában vala­mennyi aláíró állam elismerte, hogy a legnagyobb kedvezmény elvének általános alkalmazása jótékony hatást gyakorolna a kereskedelem fejlődésére. A né­pek elvárják ennek a megálla­pításnak gyakorlati megvalósí­tását a kölcsönösség elve alap­ján. ugyanakkor figyelembe kell venni azokat a záróokmányban elismert sajátos problémákat, amelyek az európai országok gazdasási fejlődésében meglevő különbségekből adódnak. A PIT ülésének résztvevői szi­lárdan eltökélték, hogy két- és több oldalú keretek között előse­gítik, valamennyi érdekelt ál­lam hosszú távú és nagy volu­menű együttműködésének to­vábbi fejlődését, beleértve az olyan formákat, mint a termelé­si és műszaki-tudományos koo­peráció. a szakosítás és a kom­penzációs ügyletek. Egyfelől a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és tagállamai, másfe­lől az Európai Gazdasági Közös­ség és tagállamai egyenjogú, tár­gyi, üzleti kapcsolatainak meg­valósulása megfelelne kölcsönös érdekeiknek. A Varsói Szerződés tagállamai fontosnak tartják, hogy az euró­pai értekezlet záróokmányának megfelelően az egész kontinen­sen előbbre lépjenek átfogó in­tézkedések kidolgozásával és megvalósításával a környezetvé­delmi. a közlekedési es szállítá­si, valamint az energetikai együttműködésben. Tekintettel a nemzetközi és különösen az ENSZ európai gazdasági bizott­ságának keretein belül megva­lósult együttműködésben szer­zett tapasztalatokra, célszerű a közeljövőben gyakorlati szem­szögből is megvizsgálni ezeket a kérdéseket euróoai szintű állam­közi értekezleteken. A Varsói Szerződés tagálla­mai üdvözlik, hogy a Szovjet­unió az érdekelt országok egyet­értése esetén kész Moszkvában megrendezni az államközi ener­getikai értekezletet. A PTT ülésének részvevői ab­ból indulnak ki, hogy az európai gazdásági együttműködés fejlő­dését nem szabad elválasztani a világméretű gazdasági kapcsola­toktól. A részvevők síkraszáll- nak a nemzetközi gazdasági kap­csolatok demokratikus és igaz­ságos átalakításáért, minden ál­lam egyenjogúságának alapján, legyenek azok kicsik vagy na­gyok, szocialisták, vagy kapita­listák. fejlettek vagy ' fejlőddel?. A részvevők támogatják a fej­lődő és az el nem kötelezett or­szágok által javasolt nemzetközi együttműködési program elvi irányvonalát. A gazdasági együttműködés fejlesztése mellett a kulturális, a tudományos, az oktatási, a tá­jékoztatási együttműködésnek, valamint az emberek közötti kapcsolatok kiszélesítésének is az európai politikai légkn- to­vábbi javítását kell elősegítenie. Az elmúlt évek során e téren kedvező ereimén vek s-nllettek. Egészében sikeresen valósulnak meg az euró«M értekezlet záró­okmányának ide vonatkozó ren­delkezései . Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy bizonyos erők e kapcsolatok fejlődését a népek közötti barát­ság és kölcsönös megértés ügyé­vel ellentétes célra, az államok belügyeibe való beavatkozásra igyekeznek felhasználni. A Var­sói Szerződés tagállamai ismé­telten aláhúzzák, hogy ez kilá­tástalan út és határozottan el is vetik azt. Az európai értekezlet záróok­mánya számos kérdésben rögzít megállapodást a két- és sokol­dalú együttműködésről a huma­nitárius területeken. egyoen meghatározza e lehetőségek va­lóra váltásának feltételeit is. A PTT ülésén képviselt államok keszek megállapodni e lehetősé­gek mind teljesebb kihasználá­sáról és hatékonyságuk növelésé­ről azzal, hogy minden egyes or­szág részt vehessen a/ igazi szel­lemi értékek széles körű cseréjé­ben. Ezért többek között hasznos lenne európai akciókat, köztük fesztiválokat, versenyeket, kiállí­tásokat, valamint más művészeti és kulturális rendezvényeket tar­tani. Szükséges továbbá, hogv a tö- megtá iékoztatási eszközök hite­lesen tájékoztassák a közvéle­ményt a világ eseményeiről és a népek közeledését szolgálják. Nem szabad megengedni, hogy ezeket az eszközöket a béke és az. európai együttműködés ellen használják fel. Amikor a PTT-ül és részvevői nagy figyelmet szentelnek a hu­manitárius kérdések megoldásá­nak, a szocialista humanizmus elveiből indulnak ki és fontos­nak tartják a mé'tó munka- és életkörülménvek biztosítását a földrész lakói számára, a mun­kanélküliség megszüntetését, va­lamint azt. hogv a tudomány. a technika és a kultúra vívmányai közkinccsé váljanak. Az európai biztonság erősíté­sével szorosan kapcsolódik a népeknek az a törekvése, hogy a jövő nemzedékek békében ■ és együttműködésben éljenek és fejlődjenek, teljes mértékben ér­vényesíthessék alkotó erejüket és lehetőségeiket/ Éppen ezért a fiatal nemzedéknek közvetle­nül és aktívan részt kell vennie a béke megerősítésében. A ta­nácskozáson részt vevő államok fontosnak tartják, hogy különle­ges figyelmet fordítsanak olyan programok megvalósítására, amelyek elősegítenék az ifjúság nevelését a humanizmus, a béke és a haladás szellemében. A jóakarat és egyenjogúság alapján sokat lehet tenni. A Varsói Szerződés tagállamainál kedvező visszhangra talál más. országok minden olyan kezde­ményezése, amely valóban a né­pek kölcsönös megértését és ba­rátságát szolgálja. IY. A ITT ülésének részvevői mélységesen elégedettek az ál­taluk képviselt szocialista or­szágok sokoldalú együttműködé­sének fejlődésével. Kapcsolata­ik, azok társadalmi és politikai jellege, céljai és tartalma tekin­tetében, testvéri kölcsönös vi­szonyuk nem all ellentétben más európai országokkal folytatott kapcsolataikkal. Együttműködé­sük, amint azt az európai érte­kezlet tapasztalatai is bizonyí­tottál?. teljes mértékben megfe­lel a béke megszilárdításánál? az európai kontinensen. Ez olyan tényező, amely ösztönzi az euró­pai együttműködést a béke és biztonság megszilárdítása, a gazdaság és a kultúra fejleszté­se, a néoek szellemi gyarapodá­sa területén. A Varsói Szerződés tagálla­mainak. melyeket összefűz szo­cialista rendszerük közössége, az elkötelezettségük a béke. a de­mokrácia. a nemzeti független­ség ügye iránt, eltökélt szándé­kuk állandóan erősíteni együtt­működésüket a marxizmus-leni- nizmus az internacionalista szó. lidaritás. minden állam egyen­jogúságának és szuverenitásának tiszteletben tartása, a belügyek- bé való be nem avatkozás, a kölcsönös elvtársi segítségnyúj­tás elvei alapján. A PTT ülésének résztvevőit az az eltökélt szándék vezérli, hogv a jövőben is folytassák és kiszélesítsék ha­tékony együttműködésüket az európai és a világbéke megerősítése érdekében, amit többek közölt a mostani ülé­sen elfogadott azon döntés is szolgál, miszerint létrehozzák a külügyminiszterek bizotfsri- gát és a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületé­nek egyesített titkárságát: Mélyítsék a testvén népek politikai kapcsolatait, ennek keretében továbbra is tartsák meg a parlamenti képviselők, a közvélemény képviselőinek konzultatív találkozóit a nem­zetközi elet időszerű problé­máinak megvitatására: széle­sítsék a kölcsönös tájékozta­tást és a tapasztalatcsei ét a kommunista és a szocialista építésről, járuljanak hozzá az állami és társadalmi szerve­zetek. i'a’amint a dolgozó kollektívák kapcsolatainak fejlesztéséhez: Fejlesszék a két. és sokol­dalú együttműködést a gaz­daságii élet minden területén, a műszaki-tudományos hala­dás vívmányainak olyan fel- használásában, amely népeik anyagi és szellemi jólétének további növelését szolgálja, a KGST többi tagországával együtt járuljanak hozzá a komplex program egyre tel­jesebb megvalósításihoz, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXX. ülésszakán a hosszú távú célprogramok kö­zös kidolgozásáról és megva­lósításáról hozott határozatok végrehajtásához. A magas szintű műszaki-tudományos együttműködés nagyszerű megnyilvánulása a szocialista országok űrhajósainak az 1978—1983. közötti időszakra tervezett közös űrutazása szovjet űrhajókon és űrállo­másokon: Erősítsék az együttműkö­dést a kultúra, az irodalmi és művészeti alkotások cseré­je területén, erősítsék a mű­vészeti szövetségek, a testvér­megyék és -városok kapcso­latait, ösztönözzék a turiz­must, a kontaktusok bővíté­sét az állampolgárok között. A PTT ülésének résztvevői ki. jelentik, hogy minden tagország határozott szándéka tovább erő­síteni a széles körű. egyenjogú együttműködést és a barátságot azokkal a szocialista országok­kal is. amelyek nem tagjai a Varsói Szerződésnek. Mély meg­győződésük, hogy az összes szo­cialista országok szolidaritása egyaránt megfelel az egyes szo­cialista országok érdekeinek és a szocialista világrendszer egé­sze. valamint a világbéke és a haladás érdekeinek. Y. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság, a Lengyel Népköztársa­ság, a Magyar1 Népköztársa­ság. a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szociális, ta Köztársaság, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­sége küldöttségei véleményt cse­réltek más közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdé­sekről is. Üdvözölték Indokína népeinek történelmi jelentőségű győzel­meit. Az ülés résztvevői meg­elégedéssel állapítják meg, hogy az egységes szocialista Vietnam — más testvéri országokkal kö­zösen — jelentős mértékben hoz­zájárul, az ázsiai kontinens és a világ népeinek a szabadságért és a függetlenségért folytatott harcához. Üdvözlik a szocialista társadalom alapjainak lerakását kezdő Laoszi Népi Demokrati­kus Köztársaság megszületését, valamint a demokratikus Kam­bodzsa létrejöttét. Az ülésen résztvevő államok támogatják a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságnak az ország mindenféle külső beavat­kozástól mentes, békés, demok­ratikus egyesítésére irányuló törekvését, valamint azt a kö­vetelését. hogy Dél-Koreából vonják ki az összes külföldi csa­patokat. Az ülés résztvevői hangsúlyoz­zák országaik szilárd elhatáro­zását. hoey a jövőben is fejlesz, tik • sokoldalú, elvtársi együtt­működésüket a szocialista őrien, tációjú fiatal államokkal. Az új társadalom építése for­máinak megválasztásában mu­tatkozó valamennyi lehetséges különbség mellett, a szocialista országok és a szocialista orien­tációjú államok természetes szö­vetségesei egymásnak a népek békéiéért és biztonságáért foly­tatott harcban. Megelégedéssel állapítják meg Ázsia. Afrika, Latin-Amerika fejlődő államainak növekvő sz.e. repét a nemzetközi ügyekben. Az el nem kötelezett országok állam, és kormányfőinek Co- lombóban tartott V. konferen­ciája ismét megmutatta pozitív szerepüket a nemzetközi élet­ben. Az ülésen képviselt álla­moknak eltökélt szándéka, hogy erősítik együttműködésüket ezekkel az országokkal az im­perializmus. a kolonializmus és a neokolonializmus ellen a nem­zeti függetlenség megszilárdítá­sáért. a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcban. Az ülésen résztvevő államok megerősítik, hogv támogatják az arab államok és néoek harcát a köze'-ke'eti konfliktus igazságos politikai rendezéséért. Egyetér­tene!? abban, hogv az ilyen ren­dezés megköveteli valamennyi izraeli csapat kivonását az 1967. ben megszállt arab területekről, a palesztin arab nép elidegenít­hetetlen jogainak érvényre jut­tatását. beleértve az önálló ál­lam létrehozásához való jogot, a konfliktusban érintett vala­mennyi — közte az izraeli — ál­lam j9gánal? biztosítását a füg­getlen létezésre, a hadiá'laoot megszüntetését az érintett arab államok és Izrael között. A gen­fi közel-keleti békekonfe­rencia nanirendjére is ezeket a kérdéseket kell tűzni, s a kon­ferencia munkálat a Palesztinái Felszabaditási Szervezet részvé­telével a legrövidebb időn belül fel kell újítani. A közel-keleti konfliktust meg l°het és meg kelj oldani erre feltétlenül sziik. ség van a térség valamennyi né­pe. a vi’ágbéke érdekében. Az ülés résztvevői határozot­tan síkra szállnak a libanoni helyzet haladéktalan normalizá­lása me'lett, azért, hogy az or­szág valamennyi belső problé­máját magul? a libanoniak old­ják meg békés úton. külső be­avatkozás né'kül, a Palesztinái Felszabaditási Szervezet által képviselt palesztin e'lenállósi mozgalom érdekei és törvényes jogai kellő figyelembevételével. Államaink és népeink nevében kijelentik, hogv készek a jövő­ben is támogatást és segítséget nyújtani Zimbabwe, Namíbia és Dél-Afrika népeinek a fajüldöző rendszerek, az apartheid és a neokolonialista összeesküvések ellen, az ENSZ-nek a gyarmati rendszer és a faiüldözés felszá­molásáról szóló határozatai végrehajtásáért vívott áldozatos harcához. A szocialista államok az em­beriség összes haladó erőivel egvütt támogatnák a chilei nép­nek országa törvényes, alkot­mányos rendje visszaállításáért, a chilei nép kiváló tia. LuL Corvalán és a többi politikai foglyok kiszabadításáért vívott hősi harcát. Az ülés részvevői hangsúlyoz­zák a nemzetközi munkásmozga­lom és valamennyi társadalmi erő fontos szerepét a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott harcban. Megerősítik, hogy ké­szek együttműködni valamennyi haladó és demokratikus mozga­lommal. minden békeszefetö erővel a tarlós euróoai és világ­béke megszilárdításéban. * * * A Bolgár Népköztársaság. a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság, a Lengyel Népköztársa­ság. a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársa­ság. a Román Szocialista Köz­társaság. a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kije­lenti : Fokozni kell az erőfeszítése­ket a nemzetközi enyhülés elmé­lyítéséért. a hidegháború ma­radványainak végleges felszámo­lásáért, a béke megszilárdításá­ért és a nemzetközi együttműkö­dés fejlesztéséért vívott harc­ban. Ahhoz, hogy e lörlénelmi fel­adatok megoldásában újabb si­kerek szülessenek, szükség van minden olyan állam, minden olyan politikai és társadalmi erő aktív felléoésére, amelv tudatá­ban van felelősségének a jelen és a jövő nemzedékek előtt. Mindazok, akik valóban részt akarnak venni az ilyen akciók kidolgozásában és megvalósítá­sában. megbízható és hű szövet­ségesre találnak a szocialista or­szágokban. azol? népeiben. A Bolgár Népköztársaság nevé­ben TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, a Bolgár Népköztársasá g A llamtanácsánal? elnöke: A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nevében GUSTAV IIUSÁK. Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke: A Lengyel Népköztársaság nevé­ben EDWARD GIKREK, a Lengvel Egyesült Munkáspárt KB első titkára; A Magyar Népköztársaság nevé­ben KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára; A Német Demokratikus Köztár­saság nevében ERICH HONECKER. a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke: A Román Szocialista Köztár­saság nevében NICOLAE CEAUSESCU. a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke: A Szovjet Szociálist.! Köztársa­ságok Szövetsége nevében LEONYID IL.IICS BREZTSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára. Bukarest, 1976. november 26. Ülést tartott a magyar—osztrák általános vegyes bizottság A magyar—Oßztrak általános vegyes bizottság, amely 1976. j november 24—26. között tartót- I ta 6. ülésszakát Budapesten, pénteken befejezte tanácskozá- j sát. A tárgyalásokon a magyar kül- döttséget Nagy János külügy- ; miniszter-helyettes, az osztrák i delegációt dr. Ludwig Steiner I nagykövet vezette. | Az ülésszak napirendjén a ; múlt év novemberében tartott 5.1 ülésszakon elfogadott határoza­tok végrehajtása, a kétoldalú' gazdasági és ipari kooperációs kapcsolatok helyzete, az új egyezmények kötésére irányuló tárgyalások állása, továbbá tu­dományos, kulturális, jogi és határügyi kérdések szerepeltek. A felek nagy figyelmet szentel­tek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záró­okmánya végrehajtásának a két ország kapcsolataiban. \

Next

/
Thumbnails
Contents