Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-27 / 281. szám
Népesedéspolitika Három év eredményei Békésen Három évvel ezelőtt jelent meg a népesedéspolitikai határozat, melynek célja a születések számának növelése, a gyermekes családok erkölcsi-anyagi támogatása, a nők és a születendő gyermekek fokozott egészségvédelme és a családtervezési ismeretek szervezett oktatása. Milyen változásokat, fejlődést hozott ez az intézkedés Békésen? Kezdjük a sort az egyik legfontosabb témával, a nepesedesi helyzet alakulásával. A demog ráfiai mélypont Békésen 1964. ben volt, amikor 257 élve született gyermeket anyakönyvezhettek. Tavalyelőtt 374,' az elmúlt évben pedig 436 csecsemő született. A gyermekes családok életkörülményeinek egyik meghatározója a lakáshelyzet. Békésen ez évben 16 állami bérlakást utalt ki a tanács. Az új tulajdonosok között van egy hét- gyermekes, két négy-, három háromgyermekes és nyolc kétgyermekes család. Kilencven százalékban az OTP-s lakásokra is többgyermekes, illetve több | gyermeket vállaló családokat jelöltek ki vevőnek. A születések számának növekedésével arányosan fejlődött az egészségügyi ellátás is. A kismamák 74 százaléka kerül ma már a terhesség korai szakaszában (első harmadában) orvosi felügyelet alá a terhes szaktanácsadáson. 1973-ban 271 szülés történt a helyi szülőotthonban, az idén pedig meghaladja a 400-at a szülések száma. Az in ■ tézmény megnövekedett felada- tait is jól el tudja látni. 1975- ben bővítették az otthont, így megfelelő környezetben, jó feltételek között egyszerre 25 kis mamát gondoznak. Nem kisebb feladat a megszületett kisgyermekek egészségvédelme, gyógví - tása. Békésen 1973 októberében nevezték ki az első körzeti gyermekorvost. Korábban a járási gyermekorvos rendelt Békésen. 1974 januárjától ezt az állást is körzeti gyermekorvosivá szer vezték át. Az évek óta helyettesítéssel ellátott iskolaorvosi munkakört is betöltötték. A gyermekbetegségek megelőzése céljából a heti két csecsemőszaktanácsadás helyett az idén már hetenként négyet tartanak Ennek ellenére is nagy a -zsúfoltság, mert a védőoltásokat is itt adják. Módszeres. kitartó munka, hosszú idő szükséges ahhoz, hogy eredményeket hozzon a családi életre nevelés, a család- tervezési ismeretek oktatása. A szemleletbeli változást mindenesetre már jelzi, hogy 1973-ban még 731-en, az idén pedig négy- százegynéhányan kérték a terhesség művi megszakítását. Szó- 1 morú tény, hogy közöttük soka j 18 éven aluli fiatal. Ez is arra figyelmeztet, milyen nagy szerepe van az egészségügyi felvilágosításnak, s hogy az általános iskolában kell kezdeni a családi életre nevelést. Nem tudtak lépést tartani a városban a születések számának növelésével arányosan a gyermekintézmények. A bölcsőde zsúfolt és nemcsak a hely kevés, hanem a gondozónő is. A szülők mindennapi gondja a gyermekek élelmezése, ruha- j zása. Egyre többen táplálják okosan, korszerűen a gyermekeket, bár ez sokszor nem köny- nyű vállalkozás. A bébiételek kínálatát például a jelenleginél lényegesen gyorsabb ütemben fejleszthetnék. Az iskoláskorúak számára nagyon fontos lenne a fokozott tej- és tejtermékfogyasztás. Békésen egyedül a 2-es számú általános iskolában szervezték meg az iskolatej árusítását, de itt sem zavartalan. A gyermekruházati cikkekből, elsősorban csecsemöholmibol évről évre jobb az ellátás, de még korántsem hiánytalan. Huzamosabb ideig hiába keresték a vevők például a szárascipőt. 21— 23 és 30—33-as méretekben. A szezoncikkek választéka sem volt teljes, tavasszal főként e 7—12 éveseknek megfelelő nagy. ságú ingpulóvert, télen az egy ujjas gyermekkesztyű hiányzott Összességében — miként a városi tanács vb legutóbbi ülésén megállapította — számottevő eredményt értek el Békésen is a népesedéspolitikai határozatból adódó feladatok teljesítésében. A további teendőkre több határozatot hozott a vb Döntés született — többek kö- zött — az iskolatej-ellátás megszervezésére, az egészségügyi felvilágosító munkában a széles körű együttműködésre, és a várható gyermeklétszám alapján a bölcsődei, óvodai, iskolai helyigények felmérésére. Melyiket az ötezerből? Még néhány hét, és az általános iskolák nyolcadik osztályos tanulóinak dönteni kell, hol folytatják tovább tanulmányaikat, milyen pályát választanak. Gyakorló pedagógusok a megmondhatói, mennyi ilyenkor a teendő, hiszen a tanulók és szülők többsége még nem rendelkezik pontos döntéssel, elhatározással. Ezt a feladatot kívánta segíteni, előbbre vinni a bucsai általános iskola igazgatósága, amikor kéréssel fordult a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézethez, hogy legyen az iskola segítségére ebben a munkában. Az intézet készségesen vállalkozott a feladatra, s így kerülhetett sor november 23-án arra a szülői értekezletre, melyen Apró Tibor pszichológus — az intézet munkatársa — tartott igen értékes, közvetlen hangú tájékoztatót a megyében levő pályaválasztási lehetőségekről és azok feltételeiről. Ezt követően Hegedűs Lajos, a Békés megyei Tanács V. B. 611. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet első éves tanulója mu- tatíja be iskoláját. A jól sikerült pályaválasztási szülői értekezleten minden szülő gyermekére sza'bottan kapott felvilágosítást, tájékoztatást, ami nagyban megkönnyíti az iskola pályaválasztási munkáját. Sz. A. Eddig egymillió... Gondolatok a gyesről JUBILEUMRA készülődhetünk, Janpárban lesz tíz éve. hogy bevezettük a gyermekgondozási segélyt, amelyet eddig egymillió asszony — a munkaképes korú női népességből minden harmadik — vett igénybe. E törvényadta jogával jelenleg is majdnem 300 ezer kismama él. Jónak, eredményesnek bizonyult ez a társadalompolitikai kezdeményezés. Fokozta a szülési kedvet, s az anyaközeiben nevelkedő gyermekek százezrei nek tette lehetővé, hogy egészségi és szellemi fejlődésük tö rétién legyen. Küldöttségek látogattak el hozzánk Keletről és Nyugatról, hogy ezt a világon egyedülálló család- és anyavédelmi intézke dést tanulmányozzák A jubile um azonban némiképp számve tésre is késztet. Méghozzá tárgyilagos számvetésre, amely nem elégedhet meg az egészében valóban sikeres gyes nyugtázásával akkor, amikor némely részleteiben . még fejlesztésre szorul. A Munkaügyi Minisztérium felméréséből kiderül például hogy a termelőmunkából kieső asszonyok pályája megtörik. Szakmailag visszafejlődnek. „Mínusz helyzetbe” kerülnek, mert három, esetenként hat esztendő alatt annyit lép előre a világ, amennyit sem fizikai, sem szellemi munkakörben nem lehet behozni. MAGYARORSZÁGON tavaly 196 ezer asszony szült. Körülbelül 70 százalékuk 19—30 éves Derűs visszaemlékezések fehér asztalnál Amikor a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatóság 122 nyugdíjasa megpillantotta a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat békéscsabai aszfaltkeverő ’üzemében a hegyekbe halmozott kavicsot, homokot és zúzalékot, a legtöbben először szóhoz sétii jutottak az álmélkodástól. Valaki aztán felkiáltott: — Ha ezt mind lapátolni kel- í lene! Valóban, jó néhány évvel ezelőtt, amikor meg szolgálatot teljesítettek, a lapátnak, villának fontos szerepe volt. JRégeb- | ben persze még inkább. De akkor az út szegélyén prizmába trakott kőzúzaléknál nagyobb halmazt nemigen láttak. Most meg már jóformán nem kell szerszám az útépítéshez és fenntartáshoz. A munka nehezet a szakembereknek engedelmeskedő gépek vették át. Mint amilyenek ezen a telepén is sorakoznak egymás mellett. Nem kevésbé kellett elismerést a Bajza utcán át épülő széles útnak az iskolacentrumnái kialakított szakasza, amit ugyancsak megtekintettek. A közúti igazgatóság hívta meg a nyugdíjasokat, akik a megye minden részéből érkeztek Békéscsabára. A házigazda szerepét a dr. Csanádi György Szocialista Brigád töltötte be. amely a látogatás után a KJSZ- táborban ebéden látta vendégül az idős. de többségében még ma is fiatalos külsejű és mozgású | embereket. Szinte valamennyien ú tőrként kezdték a pályafutásukat. 1 Valamikor útkaparónak is nevezték őket. mert tulajdonképpen csak „kapargaltak". egyengették a makadámutak felületét. Kavicsot, kőzúzalékot, kötőanyagnak egy kis földet szórtak a kátyúba, ami meg is felelt az akkori forgalom követelményeinek. Az asztalnál az ebéd előtti egekét stampedli szilvapálinka ió hangulatot teremtett. A legtöbben. ahogy az már szokás ilyen találkozókon, a múlt emlékeit idézték vissza. A gyomai Szilágyi Bálintnak mindjárt a pálinkáról is eszébe jutott valami. — Akkoriban még sok szilvafa volt az utak mellett — kezdte. — Lehetett szedni részéből. De hát minden szentnek maga felé hajlik a keze ... Vagy talán hajlik is?-Aztán komolyabb dolgokra te- | relődött a szó. Ö folytatta: — Istentelen nehéz munka ! volt aUapátolás, csákányozás, ta- | licskázSs. Meghatároztak ne- j künk egy 5—6 kilométeres útszakaszt, azt kellett rendben tartanunk. Hajnalban odabicikliztünk, kitűztük a tárcsát a szegélyre. hogy ha jön az ellenőr, megtaláljon bennünket. Dolgoztunk estig. Kévés, de fix fizetésű állas volt. ezért nagyon vigyáztunk, hogy abban a munkanélküliségben szenvedő világban el ne veszítsük a kenyerünket. Azt az asztalszomszédtól tudtam meg. hogy Szilágyi Bálint 1967-ben megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát. * * * Czeglédi Kálmán Sarkadról jött a találkozóra. Neki is vol- J tak jócskán élményei, amelyek közül az egyiKet így mondta el: — Elküldött az útbizt06, hogy daráltassam még a kukoricáját I a malomban. Mentem én. hiszen ; tőle függött a sorsom. Közben megéx’kezett a hivatalfőnök és , keresett. Persze nem talált meg. Emiatt 10 pengőre büntetett. Nagyon nagy pénz volt az akkor, i Mit csináljak? Szóltam az út- biztosnak. aki csak legyintett:, „Jól van, elintézem." Nem is kérte tőlem senki a 10 pengőt, j Igaz, a hivatalfőnök sem járt rosszul, mert az útbiztostól kap- ! ta a pálinkát, ami abból a szilvából készült, amit mi szedtünk. Néha még egy-egy kocsi kavicsot is elirányított hozzá. Sárközi Lajos nyugdíjas a régmúlt időket a mostanival összehasonlítva a következőket mondta: — A mai ú tőrök urak. Annak idején mi napi 12 órát dolgoztunk. Ezután ha vagonokban kavics érkezett, mentünk a laoáttal kirakni. Egyszer berúgtam. Hát nem meghagyták az én részemet! Derültek, akik hallották. Varga. István tavaly ment nyugdíjba. Ö éppen a gyomai hídnál tartózkodott, amikor az egvik hídrész leszakadt. Hamar feltalálta magát. Azonnal intézkedett és sikerült megelőznie az újabb baleseteket. — Most is sokszor eszembe jutnak azok az izgalmas percek és nagyon megörültem az 1500 forint jutalomnak, amit aztán az igazgatóságtól kaptam — fejezte be ezzel a történetet. Hajdú Sándor, az egykori út- őr a felszabadulás után fokról fokra előrelépett és 1969-ben út- m es tér lett. — Egyszer — emlékezett visz sza egy mulatságos történetre — Köröstarcsán egy lovaskocsi befordult az úton ott, ahol kint volt a tiltó tábla. A rendőr figyelmeztette a haitót: „Nem látja a táblát?” — Mire ö: „Látom én de azon csak egy ló van, én meg kettővel fordultam.” A rendőr elmosolyodott. A hajtó egy kis dorgálással „megúszta"’ a szabálysértést. * * * Az ebéd alatt nagy figyelemmel hallgatták a nyugdíjasok Boros József igazgató néhány perces tájékoztatóját, amelyben ismertette a megye úthálózatának eddigi fejlődését és a következő évek terveit. Elismerését fejezte ki a nyugdíjasoknak, akik hosszú évek nehéz munkájával teremtettek alapot a fejlesztéshez. . Fodor Antal medgyesbbdzási nyugdíjas elérzékenyiiiten köszönte meg az igazgatóság vezetőinek és a dr. Csanádi György brigádnak a szívélyes fogadtatást, amit — mint mondotta — valamennyien megtiszteltetésnek tartanak. Dr. Szebexényi Andoi\ a Csanádi brigád vezetője bejelentette: a szakszex’vezet a. nyugdíjasoknak három üdülői beutalót ajánlott fel. Közölte még, hogy a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot a nyugdíjasokra is kiterjesztik. Végül a brigád tagjai kiosztották az igazgatóság ajándékát. A találkozó emlékére mindenki egy-egy szép kerámiavázát kapott. Búcsúzáskor pedig így köszöntötték őket: viszontlátásra. Jövőre. Pásztor Béla korában. A számok azért érdé. kesek, mert mutatják, hogy a gyesen levők nagy többsége a szellemileg legfogékonyabb, legíejlődőkepesebb korosztályhoz tartozik. A „mínusz helyzetbe” kerülés hallatlan társadalmi és egyeni veszélyét az bizonyítja a legszembetűnőbben, hogy a gyes idejét töltő anyák felének nyolc általános iskolai, vagy ennél is kevesebb végzettsége van. Tehát éppen azokat fenyegeti a lemaradás veszélye, akiket különféle lemaradások egyébként is hátráltatnak. Miért nem tanulnak ezek az asszonyok? Holott továbbképzésüknek, továbbtanulásuknak soha még ennyi szex’vezett módja nem volt, mint napjainkban. A váiasz nem egyszerű. Az okok igen sokfélék. A szellemi tétlenséget előidézheti a kismama igénytelensége; a férj maga tartása; a munkáltató, a helyi tanács és a különféle társadalmi szervezetek nemtörődömsége, figyelmetlensége is. Valójában csak az említettek együttes törekvése nyithatja ki a tanulás, a továbbképzés ajtajait az otthonmai'adt anyák előtt. Ha valamelyikkel baj van — meghiúsul minden szándék. A TlZ ÉV tapasztalatai azt mutatják, hogy olajozatlanok még az együttműködés fogaskerekei. A vállalatok, intézmények és a tanácsok egymástól különváltan próbálkoznak a gyesen levők tanulásának megoldásával. Ám az sem ritka, hogy különféle pénzjuttatásokkal helyettesítik kötelességeiket. Tájékozatlanok az anyák családi életéről, szociális helyzetéről, a férj apai minősítéséről. A munkahely a pillanatnyilag „meddő” munkaerőt látja bennük. A gyesen levő asszonyok már a belátható jövőben a munkásnő nemzedék gerincét alkotják. Nem mindegy tehát, hogy munkába állásuk után milyen minőségben, milyen színvonalon fognak majd dolgozni. Ezért is vált elengedhetetlenül szükségessé, helyi és táxsadalmi érdekké, hogy a helyi államhatalmi szervek es a munkáltatók együtt szorgalmazzák, minél több jó elképzeléssel segítsék a fiatal anyák továbbtanulását, képzését, szellemi fejlődését. Sőt — meg ha sokak számára merész is a gondolat — a férj gyára, üzeme is számolhatna, azanyá- val. Persze, nem jogilag, hanem emberileg. Méghozzá ügy. hogy a férjet inspix-álná, a feleség fejlődésének előmozdítására. A minisztériumi vizsgálat tapasztalatai .szexi rxt a gyesen levő nők zömmel fiatal férje általában csak saját előmenetelére figyel! A fiatal feleségek többsége egyedül nem képes megvívni családon belüli harcát a férj megkövesedett szemléletével. így aztán nem ritka, hogy épp a gyes ideje alatt a család — a férj és a gyerekek — „cselédjévé” süllyed legtöbbjük ... Ezéi’t nem háríthatja el magától ma már az apák tudat- formálásának feladatát a szőkébb munkahely sem. Az anyák tanulása, képzésé ugyanis ma még legtöbbször a családi kő- ión belül ..megbukik ", mert az apák nem hajlandók időáldozatot hozni.. Tanácstagok, laköbizottsági elnökök. a tanácsok szakigazgatási szerveinek dolgozói és a védőnők éppúgy lehetnek a fiatal édesanyák szellemi igényességének gyarapítói, mint a férjek, a brigádtagok vagy a lakóhelyi szomszédasszonyok. AZ ELMONDOTTAKKAL nem kisebbíteni, hanem gyarapítani kívántuk a gyes' ügyét. Jelezni a csendes -jubileumon, a tái’sadalmi összefogás fontosságát, továbberősxtését, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékét nevelő anyák még több kinyújtott segítő kezbe fogodzhas- sanak! Saabé Déa *
