Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-27 / 281. szám

Népesedéspolitika Három év eredményei Békésen Három évvel ezelőtt jelent meg a népesedéspolitikai hatá­rozat, melynek célja a születé­sek számának növelése, a gyer­mekes családok erkölcsi-anyagi támogatása, a nők és a szüle­tendő gyermekek fokozott egészségvédelme és a családter­vezési ismeretek szervezett ok­tatása. Milyen változásokat, fej­lődést hozott ez az intézkedés Békésen? Kezdjük a sort az egyik leg­fontosabb témával, a nepesedesi helyzet alakulásával. A demog ráfiai mélypont Békésen 1964. ben volt, amikor 257 élve szü­letett gyermeket anyakönyvez­hettek. Tavalyelőtt 374,' az el­múlt évben pedig 436 csecsemő született. A gyermekes családok életkörülményeinek egyik meg­határozója a lakáshelyzet. Bé­késen ez évben 16 állami bérla­kást utalt ki a tanács. Az új tulajdonosok között van egy hét- gyermekes, két négy-, három háromgyermekes és nyolc két­gyermekes család. Kilencven százalékban az OTP-s lakásokra is többgyermekes, illetve több | gyermeket vállaló családokat je­löltek ki vevőnek. A születések számának növe­kedésével arányosan fejlődött az egészségügyi ellátás is. A kis­mamák 74 százaléka kerül ma már a terhesség korai szakaszá­ban (első harmadában) orvosi felügyelet alá a terhes szakta­nácsadáson. 1973-ban 271 szülés történt a helyi szülőotthonban, az idén pedig meghaladja a 400-at a szülések száma. Az in ■ tézmény megnövekedett felada- tait is jól el tudja látni. 1975- ben bővítették az otthont, így megfelelő környezetben, jó fel­tételek között egyszerre 25 kis mamát gondoznak. Nem kisebb feladat a megszületett kisgyer­mekek egészségvédelme, gyógví - tása. Békésen 1973 októberében nevezték ki az első körzeti gyer­mekorvost. Korábban a járási gyermekorvos rendelt Békésen. 1974 januárjától ezt az állást is körzeti gyermekorvosivá szer vezték át. Az évek óta helyette­sítéssel ellátott iskolaorvosi munkakört is betöltötték. A gyermekbetegségek megelőzése céljából a heti két csecsemő­szaktanácsadás helyett az idén már hetenként négyet tartanak Ennek ellenére is nagy a -zsú­foltság, mert a védőoltásokat is itt adják. Módszeres. kitartó munka, hosszú idő szükséges ahhoz, hogy eredményeket hozzon a családi életre nevelés, a család- tervezési ismeretek oktatása. A szemleletbeli változást minden­esetre már jelzi, hogy 1973-ban még 731-en, az idén pedig négy- százegynéhányan kérték a ter­hesség művi megszakítását. Szó- 1 morú tény, hogy közöttük soka j 18 éven aluli fiatal. Ez is arra figyelmeztet, milyen nagy sze­repe van az egészségügyi fel­világosításnak, s hogy az álta­lános iskolában kell kezdeni a családi életre nevelést. Nem tudtak lépést tartani a városban a születések számá­nak növelésével arányosan a gyermekintézmények. A bölcső­de zsúfolt és nemcsak a hely kevés, hanem a gondozónő is. A szülők mindennapi gondja a gyermekek élelmezése, ruha- j zása. Egyre többen táplálják okosan, korszerűen a gyermeke­ket, bár ez sokszor nem köny- nyű vállalkozás. A bébiételek kínálatát például a jelenleginél lényegesen gyorsabb ütemben fejleszthetnék. Az iskoláskorúak számára nagyon fontos lenne a fokozott tej- és tejtermékfo­gyasztás. Békésen egyedül a 2-es számú általános iskolában szer­vezték meg az iskolatej árusí­tását, de itt sem zavartalan. A gyermekruházati cikkekből, el­sősorban csecsemöholmibol év­ről évre jobb az ellátás, de még korántsem hiánytalan. Huzamo­sabb ideig hiába keresték a ve­vők például a szárascipőt. 21— 23 és 30—33-as méretekben. A szezoncikkek választéka sem volt teljes, tavasszal főként e 7—12 éveseknek megfelelő nagy. ságú ingpulóvert, télen az egy ujjas gyermekkesztyű hiányzott Összességében — miként a városi tanács vb legutóbbi ülé­sén megállapította — számotte­vő eredményt értek el Békésen is a népesedéspolitikai határo­zatból adódó feladatok teljesí­tésében. A további teendőkre több határozatot hozott a vb Döntés született — többek kö- zött — az iskolatej-ellátás meg­szervezésére, az egészségügyi felvilágosító munkában a széles körű együttműködésre, és a vár­ható gyermeklétszám alapján a bölcsődei, óvodai, iskolai hely­igények felmérésére. Melyiket az ötezerből? Még néhány hét, és az általá­nos iskolák nyolcadik osztályos tanulóinak dönteni kell, hol foly­tatják tovább tanulmányaikat, milyen pályát választanak. Gya­korló pedagógusok a megmond­hatói, mennyi ilyenkor a teen­dő, hiszen a tanulók és szülők többsége még nem rendelkezik pontos döntéssel, elhatározással. Ezt a feladatot kívánta segí­teni, előbbre vinni a bucsai ál­talános iskola igazgatósága, ami­kor kéréssel fordult a Békés me­gyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézethez, hogy legyen az is­kola segítségére ebben a mun­kában. Az intézet készségesen vállal­kozott a feladatra, s így kerül­hetett sor november 23-án arra a szülői értekezletre, melyen Apró Tibor pszichológus — az intézet munkatársa — tartott igen értékes, közvetlen hangú tájékoztatót a megyében levő pályaválasztási lehetőségekről és azok feltételeiről. Ezt követően Hegedűs Lajos, a Békés megyei Tanács V. B. 611. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet első éves tanulója mu- tatíja be iskoláját. A jól sikerült pályaválasztási szülői értekezleten minden szü­lő gyermekére sza'bottan kapott felvilágosítást, tájékoztatást, ami nagyban megkönnyíti az iskola pályaválasztási munkáját. Sz. A. Eddig egymillió... Gondolatok a gyesről JUBILEUMRA készülődhe­tünk, Janpárban lesz tíz éve. hogy bevezettük a gyermekgon­dozási segélyt, amelyet eddig egymillió asszony — a munka­képes korú női népességből min­den harmadik — vett igénybe. E törvényadta jogával jelenleg is majdnem 300 ezer kismama él. Jónak, eredményesnek bizo­nyult ez a társadalompolitikai kezdeményezés. Fokozta a szü­lési kedvet, s az anyaközeiben nevelkedő gyermekek százezrei nek tette lehetővé, hogy egész­ségi és szellemi fejlődésük tö rétién legyen. Küldöttségek látogattak el hozzánk Keletről és Nyugatról, hogy ezt a világon egyedülálló család- és anyavédelmi intézke dést tanulmányozzák A jubile um azonban némiképp számve tésre is késztet. Méghozzá tár­gyilagos számvetésre, amely nem elégedhet meg az egészében va­lóban sikeres gyes nyugtázá­sával akkor, amikor némely részleteiben . még fejlesztésre szorul. A Munkaügyi Minisztérium felméréséből kiderül például hogy a termelőmunkából kieső asszonyok pályája megtörik. Szakmailag visszafejlődnek. „Mínusz helyzetbe” kerülnek, mert három, esetenként hat esz­tendő alatt annyit lép előre a világ, amennyit sem fizikai, sem szellemi munkakörben nem lehet behozni. MAGYARORSZÁGON tavaly 196 ezer asszony szült. Körülbe­lül 70 százalékuk 19—30 éves Derűs visszaemlékezések fehér asztalnál Amikor a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatóság 122 nyugdí­jasa megpillantotta a Hódmező­vásárhelyi Közúti Építő Vállalat békéscsabai aszfaltkeverő ’üze­mében a hegyekbe halmozott kavicsot, homokot és zúzalékot, a legtöbben először szóhoz sétii jutottak az álmélkodástól. Vala­ki aztán felkiáltott: — Ha ezt mind lapátolni kel- í lene! Valóban, jó néhány évvel ez­előtt, amikor meg szolgálatot teljesítettek, a lapátnak, villá­nak fontos szerepe volt. JRégeb- | ben persze még inkább. De ak­kor az út szegélyén prizmába trakott kőzúzaléknál nagyobb halmazt nemigen láttak. Most meg már jóformán nem kell szerszám az útépítéshez és fenntartáshoz. A munka nehezet a szakembereknek engedelmes­kedő gépek vették át. Mint ami­lyenek ezen a telepén is sorakoz­nak egymás mellett. Nem kevésbé kellett elisme­rést a Bajza utcán át épülő szé­les útnak az iskolacentrumnái kialakított szakasza, amit ugyan­csak megtekintettek. A közúti igazgatóság hívta meg a nyugdíjasokat, akik a megye minden részéből érkez­tek Békéscsabára. A házigazda szerepét a dr. Csanádi György Szocialista Brigád töltötte be. amely a látogatás után a KJSZ- táborban ebéden látta vendégül az idős. de többségében még ma is fiatalos külsejű és mozgású | embereket. Szinte valamennyien ú tőr­ként kezdték a pályafutásukat. 1 Valamikor útkaparónak is ne­vezték őket. mert tulajdonkép­pen csak „kapargaltak". egyen­gették a makadámutak felületét. Kavicsot, kőzúzalékot, kötő­anyagnak egy kis földet szórtak a kátyúba, ami meg is felelt az akkori forgalom követelményei­nek. Az asztalnál az ebéd előtti ege­két stampedli szilvapálinka ió hangulatot teremtett. A legtöb­ben. ahogy az már szokás ilyen találkozókon, a múlt emlékeit idézték vissza. A gyomai Szilá­gyi Bálintnak mindjárt a pálin­káról is eszébe jutott valami. — Akkoriban még sok szilva­fa volt az utak mellett — kezd­te. — Lehetett szedni részéből. De hát minden szentnek maga felé hajlik a keze ... Vagy ta­lán hajlik is?-Aztán komolyabb dolgokra te- | relődött a szó. Ö folytatta: — Istentelen nehéz munka ! volt aUapátolás, csákányozás, ta- | licskázSs. Meghatároztak ne- j künk egy 5—6 kilométeres út­szakaszt, azt kellett rendben tar­tanunk. Hajnalban odabicikliz­tünk, kitűztük a tárcsát a sze­gélyre. hogy ha jön az ellenőr, megtaláljon bennünket. Dolgoz­tunk estig. Kévés, de fix fizeté­sű állas volt. ezért nagyon vi­gyáztunk, hogy abban a munka­nélküliségben szenvedő világban el ne veszítsük a kenyerünket. Azt az asztalszomszédtól tud­tam meg. hogy Szilágyi Bálint 1967-ben megkapta a Munka Ér­demrend bronz fokozatát. * * * Czeglédi Kálmán Sarkadról jött a találkozóra. Neki is vol- J tak jócskán élményei, amelyek közül az egyiKet így mondta el: — Elküldött az útbizt06, hogy daráltassam még a kukoricáját I a malomban. Mentem én. hiszen ; tőle függött a sorsom. Közben megéx’kezett a hivatalfőnök és , keresett. Persze nem talált meg. Emiatt 10 pengőre büntetett. Nagyon nagy pénz volt az akkor, i Mit csináljak? Szóltam az út- biztosnak. aki csak legyintett:, „Jól van, elintézem." Nem is kérte tőlem senki a 10 pengőt, j Igaz, a hivatalfőnök sem járt rosszul, mert az útbiztostól kap- ! ta a pálinkát, ami abból a szil­vából készült, amit mi szed­tünk. Néha még egy-egy kocsi kavicsot is elirányított hozzá. Sárközi Lajos nyugdíjas a rég­múlt időket a mostanival össze­hasonlítva a következőket mond­ta: — A mai ú tőrök urak. Annak idején mi napi 12 órát dolgoztunk. Ezután ha vagonokban kavics érkezett, mentünk a laoáttal ki­rakni. Egyszer berúgtam. Hát nem meghagyták az én részemet! Derültek, akik hallották. Varga. István tavaly ment nyugdíjba. Ö éppen a gyomai hídnál tartózkodott, amikor az egvik hídrész leszakadt. Hamar feltalálta magát. Azonnal in­tézkedett és sikerült megelőznie az újabb baleseteket. — Most is sokszor eszembe jutnak azok az izgalmas percek és nagyon megörültem az 1500 forint jutalomnak, amit aztán az igazgatóságtól kaptam — fejez­te be ezzel a történetet. Hajdú Sándor, az egykori út- őr a felszabadulás után fokról fokra előrelépett és 1969-ben út- m es tér lett. — Egyszer — emlékezett visz sza egy mulatságos történetre — Köröstarcsán egy lovaskocsi be­fordult az úton ott, ahol kint volt a tiltó tábla. A rendőr figyel­meztette a haitót: „Nem látja a táblát?” — Mire ö: „Látom én de azon csak egy ló van, én meg kettővel fordultam.” A rendőr elmosolyodott. A hajtó egy kis dorgálással „megúszta"’ a sza­bálysértést. * * * Az ebéd alatt nagy figyelem­mel hallgatták a nyugdíjasok Boros József igazgató néhány perces tájékoztatóját, amelyben ismertette a megye úthálózatá­nak eddigi fejlődését és a kö­vetkező évek terveit. Elismeré­sét fejezte ki a nyugdíjasoknak, akik hosszú évek nehéz munká­jával teremtettek alapot a fej­lesztéshez. . Fodor Antal medgyesbbdzási nyugdíjas elérzékenyiiiten kö­szönte meg az igazgatóság veze­tőinek és a dr. Csanádi György brigádnak a szívélyes fogadta­tást, amit — mint mondotta — valamennyien megtiszteltetésnek tartanak. Dr. Szebexényi Andoi\ a Csa­nádi brigád vezetője bejelentet­te: a szakszex’vezet a. nyugdíja­soknak három üdülői beutalót ajánlott fel. Közölte még, hogy a szakszervezeti jogsegélyszolgá­latot a nyugdíjasokra is kiter­jesztik. Végül a brigád tagjai kiosz­tották az igazgatóság ajándékát. A találkozó emlékére mindenki egy-egy szép kerámiavázát ka­pott. Búcsúzáskor pedig így kö­szöntötték őket: viszontlátásra. Jövőre. Pásztor Béla korában. A számok azért érdé. kesek, mert mutatják, hogy a gyesen levők nagy többsége a szellemileg legfogékonyabb, legíejlődőkepesebb korosztály­hoz tartozik. A „mínusz hely­zetbe” kerülés hallatlan társa­dalmi és egyeni veszélyét az bizonyítja a legszembetűnőb­ben, hogy a gyes idejét töltő anyák felének nyolc általános iskolai, vagy ennél is kevesebb végzettsége van. Tehát éppen azokat fenyegeti a lemaradás veszélye, akiket különféle le­maradások egyébként is hátrál­tatnak. Miért nem tanulnak ezek az asszonyok? Holott továbbképzé­süknek, továbbtanulásuknak so­ha még ennyi szex’vezett módja nem volt, mint napjainkban. A váiasz nem egyszerű. Az okok igen sokfélék. A szellemi tétlenséget előidézheti a kisma­ma igénytelensége; a férj ma­ga tartása; a munkáltató, a he­lyi tanács és a különféle társa­dalmi szervezetek nemtörődöm­sége, figyelmetlensége is. Való­jában csak az említettek együt­tes törekvése nyithatja ki a ta­nulás, a továbbképzés ajtajait az otthonmai'adt anyák előtt. Ha valamelyikkel baj van — meg­hiúsul minden szándék. A TlZ ÉV tapasztalatai azt mutatják, hogy olajozatlanok még az együttműködés fogaske­rekei. A vállalatok, intézmé­nyek és a tanácsok egymástól különváltan próbálkoznak a gyesen levők tanulásának megoldásával. Ám az sem ritka, hogy különféle pénzjuttatások­kal helyettesítik kötelességeiket. Tájékozatlanok az anyák csalá­di életéről, szociális helyzetéről, a férj apai minősítéséről. A mun­kahely a pillanatnyilag „meddő” munkaerőt látja bennük. A gyesen levő asszonyok már a belátható jövőben a munkásnő nemzedék gerincét al­kotják. Nem mindegy tehát, hogy munkába állásuk után mi­lyen minőségben, milyen szín­vonalon fognak majd dolgozni. Ezért is vált elengedhetetlenül szükségessé, helyi és táxsadalmi érdekké, hogy a helyi államha­talmi szervek es a munkálta­tók együtt szorgalmazzák, mi­nél több jó elképzelés­sel segítsék a fiatal anyák továbbtanulását, képzését, szel­lemi fejlődését. Sőt — meg ha sokak számára merész is a gondolat — a férj gyára, üzeme is számolhatna, azanyá- val. Persze, nem jogilag, hanem emberileg. Méghozzá ügy. hogy a férjet inspix-álná, a feleség fej­lődésének előmozdítására. A minisztériumi vizsgálat ta­pasztalatai .szexi rxt a gyesen levő nők zömmel fiatal férje általában csak saját előmenete­lére figyel! A fiatal feleségek többsége egyedül nem képes megvívni családon belüli harcát a férj megkövesedett szemléle­tével. így aztán nem ritka, hogy épp a gyes ideje alatt a csa­lád — a férj és a gyerekek — „cselédjévé” süllyed legtöbb­jük ... Ezéi’t nem háríthatja el magától ma már az apák tudat- formálásának feladatát a sző­kébb munkahely sem. Az anyák tanulása, képzésé ugyanis ma még legtöbbször a családi kő- ión belül ..megbukik ", mert az apák nem hajlandók időáldoza­tot hozni.. Tanácstagok, laköbizottsági el­nökök. a tanácsok szakigazga­tási szerveinek dolgozói és a védőnők éppúgy lehetnek a fia­tal édesanyák szellemi igényes­ségének gyarapítói, mint a fér­jek, a brigádtagok vagy a lakó­helyi szomszédasszonyok. AZ ELMONDOTTAKKAL nem kisebbíteni, hanem gyara­pítani kívántuk a gyes' ügyét. Jelezni a csendes -jubileumon, a tái’sadalmi összefogás fontossá­gát, továbberősxtését, annak ér­dekében, hogy a jövő nemzedé­két nevelő anyák még több ki­nyújtott segítő kezbe fogodzhas- sanak! Saabé Déa *

Next

/
Thumbnails
Contents