Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-27 / 281. szám
i II Varsói Szerzódés tagállamainak nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) I. A Varsói Szerződés tagállamai abból indulnak ki. hogy az európai biztonsági es együttműködési értekezlet eredményei valamennyi részvevő közös sikere, a józan ész és a politikai realizmus győzelme. A Helsinkiben elfogadott elvek és megállapodások széles és határozott alapot nyújtanak a béke további megszilárdításához. A megállapodásokban hatalmas erő rejlik, amely a földrészen hosz- szú távon kedvezően befolyásolja az államközi kapcsolatokat. Ezen elvek és megállapodások következetes valóra váltása új Európát teremt: a biztonság és az együttműködés Európáját. Az európai értekezleten részt vett államok a záróokmányban kifejezték azt a meggyőződésüket. hogy közös erőfeszítéssel az enyhülést tartóssá, egyre életképesebbé, sokoldalúbbá és általános érvényű folyamattá kell tenni. Az értkezlet felmérte az Európában végbement változásokat, megerősítette a földrészen kialakult területi és politikai realitásokat, amelyeket a népek antifasiszta harcának győzelme, a háború utáni fejlődés eredményezett, megerősítve a népek akaratát, hogy a béke és a biztonság feltételei között éljenek és együttműködjenek. Az európai értekezleten részt vett államok kötelezték magukat, hogy mindegyik a következő elvekre építi a többi részt vevő államhoz és minden más államhoz fűződő kapcsolatait: szuverén egyenlőség, a szuverenitásban foglalt jogok tiszteletben tartása; tartózkodás az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől; a határok sérthetetlensége; az államok területi épsége; a viták békés rendezése: a belügyekbe való be nem avatkozás; az emberi jogok és az alapvető szabadság- jogok tiszteletben tartása; a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga; az államok közötti együttműködés: a nemzetközi jogi kötelezettségek becsületes teljesítése. Meghatározták és egyeztették a kölcsönösen előnyös együttműködés Irányait és formáit. Az európai értekezlet óta eltelt idő igazolja a konferencia eredményeinek építő jellegét és megvalósításuk reális voltát. A vezető politikai és állami személyiségek kétoldalú találkozóin, valamint az egyéb szinten rendezett két- és többoldalú tárgyalásokon megvizsgálták a Helsinkiben elfogadott megállapodások megvalósításának számos időszerű kérdését. Szélesedik a politikai konzultációk és kapcsolatok gyakorlata. amely elősegíti az államok kölcsönös megértésének erősödését. fontos politikai dokumentumokat írlak alá, megállapodásokat kötöttek a gazdasági, a műszaki-tudományos és a kulturális együttműködés, valamint az emberek kapcsolatainak fejlesztéséről, amelyek a nemzetközi viszonyokat - sokoldalúbbá. élőbbé teszik. A bizalomerősítő intézkedésekről szóló megállapodásoknak megfelelően, a jelentős hadgyakorlatokról előzetesen tájékoztatják egymást és egyes hadgyakorlatokra megfigyelőket hívnak. Az európai biztonság és együttműködés kérdései szüntelenül foglalkoztatják a haludó politikai pártokat és társadalmi szervezeteket. A '-19 európai kommunista és munkáspárt berlini értekezlete megerősítette e pártok elhatározását, hogy a politikai és társadalmi erők széles körű közreműködésére, konkrét akcióira törekednek az enyhülés elmélyítéséért, a háborús veszély csökkentéséért, a leszerelésért, a földrész békéjének megszilárdításáért vívott harcban. A hidegháború maradványai es csökevényei egyre inkább eltűnnek Európa politikai légköréből. Az európai és az általános béke megszilárdítása, a feszültség enyhülésének folyamata azonban még jelentős nehézségekbe ütközik. Vannak még olyan reakciós, militarista e« revanslsta erők. amelyek konfliktushelyzetek kialakítására törekszenek, szítják a fegyverkezési hajszát, megkísérlik kétségbe vonni az államok szuverenitását és a fennálló határok sert hetet lenségét. a további enyhülés célszerűségét ’ és lehetőségét, felélesztik az imperialista politika régi fogásait. Ezek az erők provokálják a beavatkozást az államok belüg.vei- be, meg akarják szabni a népeknek, hogy országuk belső rendjét miként alakítsák, hogy milyen pártok vehetnek részt a kormányzásban. Ezen erők hatására kísérletek történnek a helsinki záróokmány betűjének és szellemének meghamisítására. a helsinki alapelvek és megállapodások elferdítésére. Ingadozás és következetlenség észlelhető a záróokmány, rendelkezéseinek végrehajtásában és a nemzetközi helyzet további javítását szolgáló lépésekben. Az élet bizonyltja, hogy napjainkban az európai béke és biztonság oszthatatlan, nincs más választási lehetőség. Az enyhülési politikának nincs más ésszerű alternatívája, arra valamennyi államnak azonos mértékben szüksége van. függetlenül társadalmi rendszerétől. A Varsói Szerződés tagállami szilárdan és változatlanul ebből indulnak ki külpolitikai tevékenységükben. ' Az elért eredmények megőrzése és megszilárdítása érdekében arra kell törekedni, hogy a nemzetközi enyhülést visszafordíthatatlanná tegyük. Gondos magatartást kell tanúsítani az európai biztonság megszilárdítása érdekében vállalt nemzetközi kötelezettségek iránt, meg kell akadályozni e kötelezettségek meghamisítását, állandóan előre kell haladni a kölcsönös megértés és együtl- működés új távlatai felé, közösen keresve a lehetséges súrlódások forrásai felszámolásának útját. Ez megköveteli, hogy az európai értekezlet valamennyi részvevő állama, a Helsinkiben ösz- szehangolt elvek szellemében következetesen és tevékenyen hozzájáruljon a katonai konfrontáció csökkentését és a leszerelést célzó intézkedések megtételéhez földrészünkön. A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződése továbbá, hogy a Nyugat-Bériinról szóló 1971. szeptember 3-i négyoldalú megállapodás szigorú betartása, a város különleges státuszú nlá- ásásának minden kísérletéről, valamint arról való lemondás, hogy ezt a várost az Nt<K és más szocialista országok elleni célokra használják fel. elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy Nyugat-Berlin lépésről lépésre az európai együttműködés konstruktív tényezőjévé váljék és a város lakossága élvezhesse az enyhülés és a békés élet minden gyümölcsét, libben az összefüggésben a Varsói Szerzódés tagállamai kijelentik, hogy készek sokoldalú kapcsolatokat fenntartani és fejleszteni Nyugat-Ber- iinnel. A politikai tanácskozó testület ülésének részvevői azon a véleményen vannak, hogy meg kell sokszorozni az. erőfeszítéseket a ciprusi probléma rendezésére, a Ciprusi Köztársaság szuverenitásának. függetlenségének és területi épségének biztosítása alapján. Ciprus területéről ki kell vonni minden külföldi csaoatot, az ország belső pioblémáit pedig maguknak a ciprusiaknak kell megoldaniuk, kellő mértékben figyelembe véve mind a török. mind a görög közösség érdekeit. Ha az európai biztonsági értekezlet záróokmányának szelleméből és betűjéből indulunk ki, minden európai — és nemcsak európai — államnak érdé keltnek kell lennie abban, hogy a ciprusi problémát ilyen alapon és a lehető leggyorsabban rendezzék. Az ülés részvevői támogatni fogják azokat a lépéseket, amelyek egész. Európában és annak egyes részein a jószomszédságon. a barátságon, az együttműködésen alapuló államközi kapcsolatok megteremtésére irányulnak és amelyek hozzájárulnak a földrész biztonságának közös ügyéhez. A Varsói Szerzódés tagállamai megerősítik azt az eltökéltségüket. hogy feltétlenül betartják és megvalósítják az egységes egészét képező záróokmány minden rendelkezését. Felhívják az. európai biztonsági és együttműködési értekezlet valamennyi részvevő államát, hogy ugyanígy járjanak el." Az európai biztonsági értekezleten részt vevő államok képviselőinek 1977-ben Belgrádban megtartandó találkozója lehetővé teszi az államoknak a zárópk- mányban megjelölt feladatok megvalósításában szerzett kedvező együttműködési tapasztalataik kicserélését, valamint azt, hogy sokoldalú véleménycserét folytassanak • az európai biztonság megszilárdítását, az együttműködés fejlesztését, az enyhülési folyamat jövőbeli továbbfejlesztését célzó erőfeszítésekről. A politikai tanácskozó testület ülésének részvevői a további haladásba vetett meggyőződéssel és derűlátóan tekintenek az európai helyzet fejlődésének perspektívái elé. Meggyőződésük, hogv a militarista és a reakciós erők ellenállása ellenére, az államok közös erőfeszítései folytathatók és folytatódni fognak a békés és békeszerető Euróna kialakítására. valamennyi európai nép érdekében, olvan feltételek megte- temtésp érdekében. amelyek megvédik őket a bi-u onsáíuk ellen irányuló bá-mi f'éle fenyegetéstől és támadástól. Napjaink legsürgetőbb és leg- íonloűuob ieiauaia tovaobru is a légy ver.cezesi hajsza megitaeze- se, a leszerelés — elsősorban a nukleáris leszerelés — megvaló- sitasa, a vilugnáÓorú veazeiyé- ncK elhárítása. Enélaül lehetetlen valóban visszaiordithatal- lanna lenni a nemzetközi kapcsolatok iejlódéseneK kedvező tendenciáit, nem lehet szavatolni az igazi biztonságot a világon. A Varsói Szerződés tagállamai osztják a népek aggodalmát, amiatt, hogy a iegyvei'sezesi verseny egyre növekvő méreteket ölt. A háborús készülődésre óriási összegeket fordítanak, egyre növekszik a tömegpusztító fegyverek romboló ereje. Az európai földrészen a korszerű fegyverek — beleértve a nukleáris fegyvereket — és fegyveres erők rop- punt állománya összpontosul, továbbra is léteznek külföldi katonai támaszpontok. A népeknek világosan kell látniuk, hogy mindezért az imperia. lizmús legagresszivabb körei, a vilagreakció a felelősek, amelyek politikája szítja a fegyverkezési hajszát. Ha országainknak intézkedéseket kell tenniük fegyveres erőik megerősítésére, mégpedig úgy, hogy jelentős eszközöket vonnak el a népgazdaságtól. a szocialista és a kommunista építés alkotó céljaitól, akkor ezt kizárólag csak népeik 'békés munkájának megbízható védelme, a háború és a milita- rizmus erőinek megfékezése érdekében teszik. Országaink a fegyverkezési hgjsza következetes ellenségei, kijelentik, hogy szeretnének és készek aktívan és alkotóan együttműködni minden állammal az embeóstg előtt átló e fonton teladatok megoldásában. Ügy véljük, megvannak a reális előfeltételei annak, hogy csökkentsük a felhalmozott fegyverkészleteket, hogy biztosítsuk az átmenetet a leszerelésre. Ezek az előfeltételek: a népek általános békevágya, a katonai szembenállás kiküszöbölését és a háború veszélyének a nemzetközi életből való kirekesztését óhajtó törekvések. Az atomkornak az a realitása, hogy bármilyen katonai összeütközés szörnyű következményekkel járó nukleáris katasztrófává váihat. Éppen ezért rendkívül jelentős, hogv szigorúan betartsák a fégv- verkezési hajsza megfékezésére, kiterjedésének korlátozására irányuló hatályos szerződéseket és egyezményeket. A leszerelésért és a biztonság megszilárdításáért vívott harc számos kérdését megfogalmazták országaink testvérpártjainak kongresszusain, valamint az európai kommunista és munkáspártok értekezletén elfogadott dokumentumban. Más államok, valamint különböző társadalmi körök képviselői is jelentkeztek építő elgondolásaikkal. Napjaink alapvető feladata, hogy a kezdeményezéseket a gyakorlatban is megvalósítsuk, a részvevőket kötelező, hatékony nemzetközi megállapodások elérésével haladjunk előre a leszerelés területén. A PTT ülésén részt vevő államok felhívják a figyelmet arra, hogy az európai értekezlet minden részvevője elismerte érdekeltségét a katonai szembenállás csökkentését és a leszerelést előmozdító erőfeszítésekben. melyek európában a politikai enyhülést hivatottak kiegészíteni és a biztonság erősítését szolgálják. Attól a törekvéstől vezérelve, hogy e közös érdekeltség konkrét tartalmat kapjon, a Varsói Szerződés tagállamai az utóbbi időben Bécsben, a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalásokon új kezdeményezéseKet tettek az előrehaladás érdekében. E tárgyalásoknak nagy jelentóséeet, tulajdonítanak és készek további erőfeszítéseket tenni egy általánosan elfogadható egyezmény kidolgozására. Meggyőződésük, hogy egy ilyen megállapodás létrehozható, ha a tárgyalások minden részvevője követi azt az egyeztetett elvet, hogy nem károsítható meg egyik fél biztonsága sem és hogy tekintettel kell lenni valamennyi európai allam biztonsági érdekeire A politikai tanácskozó testület ülésének rés/.vevői határozottan síkra szállnak amellett, hogy’ a fegyveres erők és a fegyverzet - csökkentésének folyamata öltsön dinamikus jelteget mind Közén- Európában. mind az egész európai kontinensen. Ez egyaránt vonatkozik a nemzeti fegyveres erőkre, s a külföldön állomásozó csapatokra. A Varsói Szerződés tagállamai síkra szállnak a nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, az atomfegyverzet csökkentéséért és megsemmisítéséért, az atomfegyver-kísérletek általános és teljes megtiltásáért. Fellépnek az atomso- rompó-rendszer megerősítéséért, olyan feltételek mellett, hogy valamennyi ország mindenfajta diszkrimináció nélkül használhassa békés célokra az atomenergiát, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség normáinak megfelelő hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett. A nukleáris háború veszélyének kiküszöbölését célzó újabb hatékony lépésre törekedve javasolták. hogy a cél elérése érdekében a záróokmányt aláirt összes államok írjanak alá szerződést arról, hogy egymás ellen elsőként nem használnak nukleáris fegyvert, és kifejezik reményüket. hogy ez a javaslat kedvező fogadtatásra talál. Szükségesnek tartják, hogy nemzetközi megállapodás szülessek a vegvifegyverek betiltásáról és megsemmisítéséről, a tömegpusztító fegyverek új fajtái és új rendszerei létrehozásának megtiltásáról. Nagy jelentőséget tulajdonúnak annak, hogy megállapodásokat kössenek a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentéséről, nemzetközi méretekben újabb erőfeszítéseket tegyenek H külföldi katonai támaszpontok megszüntetésere es a más országok területén állomásozó idegen csapatok kivonására, Békeövezetek kialakításara a világ különböző részein, a katonai költségvetések csökkentésére. A Varsói Szerződés tagállamai készek ezekről a kérdésekről érdemi tárgyalásokat folytatni az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon. A leszerelési világkonferencia felé vezető első lépésként síkraszáll- nak az ENSZ-közgvülés leszerelési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszakának összehívásáért. A nemzetközi enyhülés megszilárdításában. a világbéke erősítésében nagy előrelépést jelentene a nemzetközi erőszaktételt megtiltó egyetemes egyezmény megkötése. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik. hogy e szerződésnek az Egyesült Nemzetek Szervezete elé terjesztett és ott megvitatás alatt álló tervezete jó alap az általános egyetértés eléréséhez. Készek részt venni a szerződéstervezet konkrét előírásainak megiárg.valásán és készek aláírni azt a többi érdekelt állammal együtt. A nemzetközi kapcsolatok átfogó normalizálása megköveié- 11 a világ egymással szemben dl. ló katonai tömbök szerinti megosztottságának megszüntetését. A PTT ülésének részvevői megerősítik, hogy készek az Észak- atlanti Szövetség szervezetének feloszlatásával egyidejűleg a Varsói Szerződés szervezetét feloszlatni és első lépésként katonai szervezeteiket megszüntetni. Felhívnak minden államot, hogy tartózkodjanak olyan lépésektől, amelvek új, zárt csoportosulások és katonai-politikai szövetségek létrehozásához vagy a meglevők kiszélesítéséhez vezethetnének. Ilyen gyakorlati intézkedés lehetne a Varsói Szerződés 8. cikke, illetve az Észak- atlanti Szövetség 10. cikke hatályának egyidejű felfüggesztése. amely cikkek új tagállamok csatlakozásával lehetővé teszik a resztvevők körének kiszélesítését. A Varsói Szerződés tagállamai készek tárgyalásokat kéz. deni e kérdésről. Flgye’mesen tanulmányoznának minden más olyan javaslatot, amellyel fokozatosan csökkenthetnék a katonai szembenállást, a konfliktushelyzetek véletlen kirobbantásénak veszélyét Európában. Mindaddig azonban, amíg a NATO létezik és növeli katonai potenciálját, a Varsói Szerződés tagállamai a szerződés keretében minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy állandóan szavatolják népeik teljes biztonságát. III. A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződése, hogy Európa valamennyi népe és országa sokoldalú együttműködésének kiszélesítése biztos útia és alapja a kontinens békéje megerősítésének. Ezen az úton már számos eredmény született. Az európai államok gazdasági együttműködése, beleértve a különböző társadalmi iendsze- rü országokat is, magasabb színvonalú, mint valaha. A tapasztalat bizonyítja, hogy a kapcsolatok fejlesztése a kereskedelem. az ipar. a tudomány és a technika területén minden állam érdeke, lényeges ösztönzője a gazdasági fejlődésnek és va. (Folytatás a 3. oldalon)
