Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-02 / 259. szám
Ev vége a kereskedelemben Szarvas Főiskolások parlamentje A Debreceni Agrártudományi Egyetem szarvasi mezőgazdasági főiskolai karán Kepenyes János főiskolai tanársegéd elnökletével október 27-én tartottak ifjúsági parlamentet. Itt dr. Mihályfalvy István, a mezőgaz- daság-tudpmányok doktora, a kar igazgatója számolt be az 1974 májusában tartott parlament óta történt változásokról, a főiskolai kar intézkedési tervének végrehajtásáról. Elmondta, hogy az oktatással foglalkozó dolgozók és oktatók létszáma növekedett, tudományos eredményeik javultak. A 30 év alatti dolgozók átlagbére az elmúlt két évben 12 százalékkal növekedett, s ez magasabb, mint a főiskolai átlag. A hallgatók képviseleti aránya javult. Bővült a KISZ-szervezet, az egyes alapszervezetek véleményezési, döntési jogköre. A hallgatók minden őket érintő kérdéssel kapcsolatban (véleményt nyilváníthatnak, képviselőik jelen vannak a kari tanács ülésein, a tanszéki üléseken, és sok esetben az igazgatói tanácson. A kar KISZ-szervezetének titkára tagja az egyetemi tanácsnak is. Az igazgató ugyanakkor kifogásolta, hogy maguk a hallgatók nem mindig élnek lehetőségeikkel. Bár részt vesznek a különböző bizottságokban, ezt nem használják ki saját érdekeiknek megfelelően. A beszámoló után Kálmán Árpád, a kar KlSZ-bizottságá- nak titkára foglalta össze a KISZ IX. kongresszusának határozatából adódó feladatokat. A parlament második felében a hallgatók mondták el kérdéseiket, hozzászólásaikat. A fiatalok összesen 44 kérdést intéztek az oktatási intézmény vezetőihez. A fiatalok az igazgató beszámolóját hallgatják Tájház nyílik Zsadányban Négy egymást követő nyáron táborban találkoznak a megye múzeumbarát fiataljai, hogy össze gyűjtsék a néprajzilag még feltáratlan Zsadányban és vidékén található kultúrtörténeti emlékeket. Az eddigi, két nyáron végzett munkáról számolt be a napokban előadás keretében. Beck Zoltán, a Békés m. Munkácsy Mihály Múzeum osztályvezetője, a feltáró munka irányítója. A feltárás befejezése után .tájház nyílik Zsadányban. Emlékezés Vajda Péterre A jövő év februárjában lesz Vajda Péter halálának 131. éves évfordulója. A Szarvashoz sok szállal kötődő költő, pedagógus és természettudós emlékére november 1-én, hétfőn délután ünnepséget rendeztek az óvónőképző intézet kollégiumában. Ez alkalommal nyitották meg a hatodszor sorra kerülő szarvasi Vajda Péter pedagógiai heteket és a kollégium első emeletén berendezett emlékkiállítást is. Tejből van és porrá lesz Hiába, Gyula csak patinás [ város. A múltkor azt írhattam, i hogy 75 éves múltja van a há- j risnyagyártásnak, most pedig j megtudtam, hogy Magyarorszá- I gon a gyulai volt az első tej- porgíyár. Még 1936-ban építették, azután 1971-ben újjáépült — és ezzel el is fogyott a krónika, nincs több írásos emlék [ az első magyar tejporgyárról. Tejből puskaport Ülünk a tejszagú szobában — végre egy igazgatóig iroda, ahol nem kávéillat meg pipafüst úszik — és arról beszélünk, ami a levegőben van. A tejről. 'Sok vagy kevés a tej? — A válasz egyértelmű: kevés — mondja — Höfler Pál, a gyár igazgatója, s közben megemlíti, hogy hazánkban rendkívül alacsony, mindössze 128 liter az egy főre jutó évi tejfogyasztás. — Kevés, még annak ellenére is, hogy mi évente több mint 60 millió litert dolgozunk fel — folytatja. Ez a névleges kapacitásunk mintegy 80 százalékát köti le. Az idén 1975-höz képest van javulás, öt százalékkal több tejet dolgozunk fel, de ez még mindig alatta marad az 1974. évinek. Persze van úgy, hogy naponta, mint például augusztusban, negyedmillió liter is jött egy nap, ilyenkor sok a tej — de győznünk kell ezt is. Mit lehet kezdeni 60 millió liter tejjel? Sok mindent. Itt például egyik feléből tejport csinálunk, másik felét pedig tej- és tejtermékként értékesítik. Évente 10—12 millió tasakos tej, 2U0 ezer liter kefir és joghurt, egymillió liter tejföl, 180—200 vagon vaj készül. Ám ez még nem minden, ha sok a tej, akkor lehet belőle gombot, fésűt, repülőgép-ragasztót és puskaport is csinálni. Ez utóbbiaknak ugyanis — gyűjtőnéven — az ipari túró az alapanyaga, A harmadik leg Máradjunk a kevésbé groteszk dolgoknál, a tejpornál. Bár őszintén szólva, azt se nagyon tudtam elképzelni, hogy ha valami egyszer folyik, akkor hogy lehet belőle por. Tényleg, hogyan készül a tejpor? íme, a recept: végv sok-sok tejet, ezt egy különleges berendezésben sűrítsd, utána poriaszd egy jókora kemencében, amelynek tárcsája legalább 10 ezret fordul percenként, mert, ha nem, akkor csomós marad az anyag, kiváltképp, ha nincs .meg a páraelvonáshoz szükséges 220 Celsius fok hőmérséklet. Ha mindezt betartod, a cső egyik végén bemegy a tej, a másik végén kijön a tejpor. Ám, ha valami nehézség adódna a berendezés barkácsolása- j ban, bízzuk inkább a dolgot a 1 gyulai soványtejporgyárra. — Hat évvel ezelőtt az országban elsőként itt épült ilyen nagy teljesítményű gyár, amelyhez hasonló azóta már hat készült — folytatja az igazgató. — Nemcsak a legelső volt és legnagyobb, van még egy leg is, nevezetesen, ez a leggazdaságosabb. A három testből álló sűrítő egyikét fűtjük csak közvetlen gőzbevezetéssel, a másodikat és harmadikat az így felszabaduló tejpárával. A hulladék hő sem vész kárba, ksedenzálódik, hűtőre vezetjük vissza és kezdődik az egész elölről. Egy kilogramm viz elpárologtatósához 0,33 kilogramm gőz szükséges. Folyik a valuta Így gyártottak tavaly 228 vagon tejport és hasonló technológiával — 68 vagon tojásport. Ami pedig a felhasználást illeti, ez is szeles körű, nemcsak a tejé. A humán célú fogyasztás mellett jelentős a mezőgazdaság. pontosabban az állattenyésztés igénye. Ez érthető is, hiszen minden, tápszerben van tejpor, átlag 30 százalék. A növekvő igények miatt két évvel ezelőtt újabb bővítés történt, ekkor létesítették a porító üzemet, ahol kizárólag takarmány célú tejport állítanak elő. Sok-e a tej vagy kevés? Megint a régi kérdés, az ismert válasszal: kevés. Nemcsak a fogyasztáshoz, a fejlesztéshez is, bar itt van egy lehetőség is, ami említést érdemel. A savóból savóport lehetne előállítani, amelyhez pedig nem kell több tej, mert a savó most is adott. Sőt nem is tudnak vele mit kezdeni, szennyvízként történő elvezetése gond. A soványport viszont — amit a Biogál gyógyszergyár penicillinhez használ — tőkés importból szerezzük be. A környezet szennyeződéséért a vállalat fizeti a bírságot, a savóporért a népgazdaság a valutát. A beruházás mintegy 15 millió forintba kerülne, megérné — ez lenne az első ilyen az országban —, tárgyaltak is már róla, de döntés nincs. Vajon mennyi savó folyik még le addig a csatornákon? feleszi Ferenc J ön az év végi hajrá a kereskedelemben. Mint mindig, most is novemberre, decemberre várható a vásárlási és eladási csúcsforgalom. Hogy miképpen sikerül majd a karácsony előtti nagy- nagy vásárlás, hogy mérgelődünk-e majd, vagy többnyire örülünk, hogy türelmesek lesznek-e a kereskedők avagy idegesek? — mindez a sok és nem kis kérdés alapvetően azon múlik: vajon lesz-e elég áru az üzletekben. Mert higgyük el és vegyük tudomásul: igaz, hogy sok múlik azon, tiszta-e, szép-e a bolt; sok múlik azon is, jól nevelt-e vagy esetleg neveletlen-e a kiszolgáló. De a lő kérdés most is, mint ■mindig,. mégis csak az: mennyi lesz az áru, milyen lesz a választék, mibe fog kerülni, amit megveszünk és az lesz-e az üzletekben, amit a vásárlók keresnek. És ha ilyen szempontból vizsgáljuk az év vége előtti kereskedelmi helyzetet, viszonylag megnyugtató választ kaphatunk. Ami kétségtelenül és vitathatatlanul pozitív dolog: a magyar kereskedelem sok-sok évi tapasztalatai birtokában, most az eddiginél is jobban, szervezettebben készült fel a karácsonyi forgalomra. Sok jel mutatja, hogy a többletáru. amelyre ilyenkor szükség van, máris megérkezett, vagy rövidesen megérkezik a boltokba. Egyik központi napilapunkban olvasgattuk nemrégiben a Belkereskedelmi Minisztérium több illetékesének a beszámolóját a várható év végi ellátásról. Ebből megtudhattuk, hogy az ipari vállalatok többnyire teljesítették a kereskedelem . megrendeléseit, sőt több gyár és üzem most. a karácsonyi csúcsforgalom időszakában igyekszik pótolni év- közbeni elmaradását, a tervezettnél több árut küld vén a boltokba. K edvező hírek érkeznek a fogyasztási cikkek importjáról is: az év során megrendelt külföldi áruk igen tetemes része most, az év ute'só negyedében érkezik az országba, a boltokba, ily módon is gazdagítva az üzletek év végi áruválasztékát. A kereskedelmi1 dolgozók — országosan és átlagban — nyugodtan nézhetnek tehát az év végi hajrá elé. Most mégis azt kell mondanunk: jó lenne, ha ezt az év végi hajrát a kereskedelem több százezer dolgozóia nem hajrázva végezné. Hanem nyugodtan, szervezetten, ésszerűen. Mert bármilyen hajrát követel is az élet- a hajrámunka nem mindig célravezető. Jobb a ' nyugodt, átgondolt, türelmes, okosan megszervezett tevékenység. És most éppen ez az, amit a kereskedelem dolgozóitól elvárhalunk, kérhetünk. Az év első kilenc hónapja ugyanis nem hozott kiemelkedő eredményeket a kiskereskedelmi forgalomban. Ellenkezőleg: egy sor területen a vásárlások mértéke még a tervezettet sem érte el. így például a számítottnál jóval alacsonyabb a ruházati kereskedelem első kilenc hónapi forgalma. A kiskereskedelem vezetőinek és dolgozóinak volt idejük gondolkozni a forgalom nem kielégítő alakulásán, végiggondolni saját munkájukat, gyengeségeiket, volt idejük erőt gyűjteni ahhoz, hogy helytálljanak az év végi lázas vásárlási napokon. R emiéjük: a kereskedelem dolgozói az eddiginél kevesebb panaszra és sokkal tööb örömre adnak okot a most következő vásárlási csúcshetekben. De mint minden vásár, a karácsonyi csúcsforgalmi vásár is kettőn áll: a kereskedőn és a vásárlón. A továbbiakban éppen ezért a vásárlókhoz kívánunk szólni. Ne higgyék a vásárlók, a vevők, hogy minden rosszért — ha találnak ilyent — a kereskedelem a felelős. Nálunk sajnos elterjedt az a nézet, hogy az áruellátásért kizárólag a kereskedelem a felelős és sokan hajlamosak megfeledkezni arról a kézenfekvő tényről, hogy az üzletek csakis azt az árut képesek eladni, amit az ipar megtermel. Az üzletekben tehát csakis annyi és olyan árut vásárolhatunk, amennyit és amilyent mi magunk termelőként előállítunk. Ahhoz tehát, hogy a jelenleginél igényesebbek lehessünk, mint vásárlók, egyben a mainál igényesebbnek kell lennünk, mint termelőknek is.' Mindebből az következik: az év végi nagy vásárlási és eladási hajrá sikere sokban függ az ipar és a kereskedelem kapcsolatától. Ha jó az együttműködés, ha a gyorsan elfogyott árut az ipar késedelem és huzavona nélkül képes pótolni-szállítáni, ha az esetleges mulasztásokért nem egymásra 'mutogatnak, de kölcsönösen próbálják azokat megoldani, ha a szerződéseknek mindkét fél y lehetőségeket jól kihasználva eleget tesz — ebben az esetben az áruellátás lényegesen javulhat. Ha viszont mindez hiányzik: ha sántít a szerződéses fegyelem, ha elmaradnak az ígért szállítások, ha a hibák okát nem azért keresik, hogy segítsenek rajta, hanem azért, hogy bűnbakokat találjanak (sajnos az ilyesmi még ma is előfordul), akkor mindez az ellátás színvonalában bosszúi ja meg magát. És rmndennek egyik szenvedő alanya a vásárló lesz. D e nem akarunk ünnepron- tók lenni még az ünnepek 1 előtt. Maradjunk annyiban: az eddig érkezett hírek és szerzett információk szerint a kereskedelem év végi felkészülése a szokásosnál jobb. A belföldi és az import fogyasztási cikkek boltokba szállítása — jelenleg — ütemes, megfelelő, kielégítő. Tehát többnyire jó ka-, rácsonyi ellátással számolhatunk. És remélhető, hogy az év végi vásárlási rohamot a kereskedelmi dolgozók különösebb hajrá nélkül, szervezetten elégítik ki, valamennyiünk örömére. Buzási János Megalakult a középiskolai felnőttoktatás klubja Békéscsabán A megyei művelődésügyi ősz-1 tály az ifjúsági házzal közösen ; létrehozta a középiskolába járó ■ felnőttek klubját Békéscsabán. í Az alakuló ülést november 1-én i tartották az ifjúsági házban. A klub vezetője Fábián Dora, a j dolgozók középiskolájának ta- ! nára. Vele együtt húsztagú társadalmi vezetőség irányítja és segíti a munkát. Róta Pál. a megyei felnőtt- oktatás vezető szakfelügyelője elmondta, hogy jelenleg több j mint 3500 felnőtt jár középiskolába és 70—75 százalékuk 30 ) éven aluli. A klub azzal a cél- i lal alakult, hogy az oktatáson i kívül i* minél több üatalnak nyújtsanak segítséget a kulturális és közéleti munkájához. A szervezők 200—300 tagra számítanak, s részükre decembertől áprilisig havonta egy-egy előadást tartanak. Ily módon támpgatják az érettségi előtt álló, szakmunkások, szakközép- iskolájában tanuló felnőtteket. Színházi előadásokon, filmvetítéseken is részt vesznek a hallgatók. A felnőttoktatást segíteni kívánják azokban a klubokban is. amelyeket hasonló céllal jövőre hoznak létre Békésen, Eleken és Orosházán, —1—n
