Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-02 / 259. szám

Ev vége a kereskedelemben Szarvas Főiskolások parlamentje A Debreceni Agrártudományi Egyetem szarvasi mezőgazda­sági főiskolai karán Kepenyes János főiskolai tanársegéd el­nökletével október 27-én tartot­tak ifjúsági parlamentet. Itt dr. Mihályfalvy István, a mezőgaz- daság-tudpmányok doktora, a kar igazgatója számolt be az 1974 májusában tartott parla­ment óta történt változásokról, a főiskolai kar intézkedési ter­vének végrehajtásáról. Elmond­ta, hogy az oktatással foglalko­zó dolgozók és oktatók létszá­ma növekedett, tudományos eredményeik javultak. A 30 év alatti dolgozók átlagbére az el­múlt két évben 12 százalékkal növekedett, s ez magasabb, mint a főiskolai átlag. A hallga­tók képviseleti aránya javult. Bővült a KISZ-szervezet, az egyes alapszervezetek vélemé­nyezési, döntési jogköre. A hall­gatók minden őket érintő kér­déssel kapcsolatban (véleményt nyilváníthatnak, képviselőik je­len vannak a kari tanács ülé­sein, a tanszéki üléseken, és sok esetben az igazgatói tanácson. A kar KISZ-szervezetének tit­kára tagja az egyetemi tanács­nak is. Az igazgató ugyanakkor kifogásolta, hogy maguk a hall­gatók nem mindig élnek lehető­ségeikkel. Bár részt vesznek a különböző bizottságokban, ezt nem használják ki saját érde­keiknek megfelelően. A beszámoló után Kálmán Árpád, a kar KlSZ-bizottságá- nak titkára foglalta össze a KISZ IX. kongresszusának ha­tározatából adódó feladatokat. A parlament második felében a hallgatók mondták el kérdé­seiket, hozzászólásaikat. A fia­talok összesen 44 kérdést in­téztek az oktatási intézmény vezetőihez. A fiatalok az igazgató beszámolóját hallgatják Tájház nyílik Zsadányban Négy egymást követő nyáron táborban találkoznak a megye múzeumbarát fiataljai, hogy össze gyűjtsék a néprajzilag még feltáratlan Zsadányban és vidé­kén található kultúrtörténeti em­lékeket. Az eddigi, két nyáron végzett munkáról számolt be a napok­ban előadás keretében. Beck Zoltán, a Békés m. Munkácsy Mihály Múzeum osztályvezetője, a feltáró munka irányítója. A feltárás befejezése után .tájház nyílik Zsadányban. Emlékezés Vajda Péterre A jövő év februárjában lesz Vajda Péter halálának 131. éves évfordulója. A Szarvashoz sok szállal kötődő költő, pedagógus és természettudós emlékére no­vember 1-én, hétfőn délután ünnepséget rendeztek az óvónő­képző intézet kollégiumában. Ez alkalommal nyitották meg a hatodszor sorra kerülő szarvasi Vajda Péter pedagógiai heteket és a kollégium első emeletén berendezett emlékkiállítást is. Tejből van és porrá lesz Hiába, Gyula csak patinás [ város. A múltkor azt írhattam, i hogy 75 éves múltja van a há- j risnyagyártásnak, most pedig j megtudtam, hogy Magyarorszá- I gon a gyulai volt az első tej- porgíyár. Még 1936-ban építet­ték, azután 1971-ben újjáépült — és ezzel el is fogyott a kró­nika, nincs több írásos emlék [ az első magyar tejporgyárról. Tejből puskaport Ülünk a tejszagú szobában — végre egy igazgatóig iroda, ahol nem kávéillat meg pipafüst úszik — és arról beszélünk, ami a levegőben van. A tejről. 'Sok vagy kevés a tej? — A válasz egyértelmű: ke­vés — mondja — Höfler Pál, a gyár igazgatója, s közben megemlíti, hogy hazánkban rendkívül alacsony, mindössze 128 liter az egy főre jutó évi tejfogyasztás. — Kevés, még an­nak ellenére is, hogy mi évente több mint 60 millió litert dol­gozunk fel — folytatja. Ez a névleges kapacitásunk mintegy 80 százalékát köti le. Az idén 1975-höz képest van javulás, öt százalékkal több tejet dolgo­zunk fel, de ez még mindig alatta marad az 1974. évinek. Persze van úgy, hogy naponta, mint például augusztusban, ne­gyedmillió liter is jött egy nap, ilyenkor sok a tej — de győz­nünk kell ezt is. Mit lehet kezdeni 60 millió liter tejjel? Sok mindent. Itt például egyik feléből tejport csinálunk, másik felét pedig tej- és tejtermékként értékesí­tik. Évente 10—12 millió ta­sakos tej, 2U0 ezer liter kefir és joghurt, egymillió liter tejföl, 180—200 vagon vaj készül. Ám ez még nem minden, ha sok a tej, akkor lehet belőle gom­bot, fésűt, repülőgép-ragasztót és puskaport is csinálni. Ez utóbbiaknak ugyanis — gyűjtő­néven — az ipari túró az alap­anyaga, A harmadik leg Máradjunk a kevésbé gro­teszk dolgoknál, a tejpornál. Bár őszintén szólva, azt se na­gyon tudtam elképzelni, hogy ha valami egyszer folyik, akkor hogy lehet belőle por. Tényleg, hogyan készül a tejpor? íme, a recept: végv sok-sok tejet, ezt egy különleges be­rendezésben sűrítsd, utána por­iaszd egy jókora kemencében, amelynek tárcsája legalább 10 ezret fordul percenként, mert, ha nem, akkor csomós marad az anyag, kiváltképp, ha nincs .meg a páraelvonáshoz szüksé­ges 220 Celsius fok hőmérsék­let. Ha mindezt betartod, a cső egyik végén bemegy a tej, a másik végén kijön a tejpor. Ám, ha valami nehézség adód­na a berendezés barkácsolása- j ban, bízzuk inkább a dolgot a 1 gyulai soványtejporgyárra. — Hat évvel ezelőtt az or­szágban elsőként itt épült ilyen nagy teljesítményű gyár, amelyhez hasonló azóta már hat készült — folytatja az igaz­gató. — Nemcsak a legelső volt és legnagyobb, van még egy leg is, nevezetesen, ez a leggazda­ságosabb. A három testből álló sűrítő egyikét fűtjük csak köz­vetlen gőzbevezetéssel, a máso­dikat és harmadikat az így fel­szabaduló tejpárával. A hulla­dék hő sem vész kárba, kse­denzálódik, hűtőre vezetjük vissza és kezdődik az egész elölről. Egy kilogramm viz el­párologtatósához 0,33 kilo­gramm gőz szükséges. Folyik a valuta Így gyártottak tavaly 228 va­gon tejport és hasonló techno­lógiával — 68 vagon tojásport. Ami pedig a felhasználást il­leti, ez is szeles körű, nemcsak a tejé. A humán célú fogyasz­tás mellett jelentős a mezőgaz­daság. pontosabban az állatte­nyésztés igénye. Ez érthető is, hiszen minden, tápszerben van tejpor, átlag 30 százalék. A nö­vekvő igények miatt két évvel ezelőtt újabb bővítés történt, ekkor létesítették a porító üze­met, ahol kizárólag takarmány célú tejport állítanak elő. Sok-e a tej vagy kevés? Me­gint a régi kérdés, az ismert válasszal: kevés. Nemcsak a fo­gyasztáshoz, a fejlesztéshez is, bar itt van egy lehető­ség is, ami említést ér­demel. A savóból savó­port lehetne előállítani, amely­hez pedig nem kell több tej, mert a savó most is adott. Sőt nem is tudnak vele mit kezde­ni, szennyvízként történő elve­zetése gond. A soványport vi­szont — amit a Biogál gyógy­szergyár penicillinhez használ — tőkés importból szerezzük be. A környezet szennyeződé­séért a vállalat fizeti a bírsá­got, a savóporért a népgazdaság a valutát. A beruházás mint­egy 15 millió forintba kerülne, megérné — ez lenne az első ilyen az országban —, tárgyal­tak is már róla, de döntés nincs. Vajon mennyi savó folyik még le addig a csatornákon? feleszi Ferenc J ön az év végi hajrá a ke­reskedelemben. Mint mindig, most is novem­berre, decemberre várható a vásárlási és eladási csúcsforga­lom. Hogy miképpen sikerül majd a karácsony előtti nagy- nagy vásárlás, hogy mérgelő­dünk-e majd, vagy többnyire örülünk, hogy türelmesek lesz­nek-e a kereskedők avagy ide­gesek? — mindez a sok és nem kis kérdés alapvetően azon mú­lik: vajon lesz-e elég áru az üz­letekben. Mert higgyük el és vegyük tu­domásul: igaz, hogy sok múlik azon, tiszta-e, szép-e a bolt; sok múlik azon is, jól nevelt-e vagy esetleg neveletlen-e a kiszolgáló. De a lő kérdés most is, mint ■mindig,. mégis csak az: mennyi lesz az áru, milyen lesz a vá­laszték, mibe fog kerülni, amit megveszünk és az lesz-e az üz­letekben, amit a vásárlók keres­nek. És ha ilyen szempontból vizsgáljuk az év vége előtti ke­reskedelmi helyzetet, viszony­lag megnyugtató választ kapha­tunk. Ami kétségtelenül és vitatha­tatlanul pozitív dolog: a magyar kereskedelem sok-sok évi ta­pasztalatai birtokában, most az eddiginél is jobban, szervezet­tebben készült fel a karácsonyi forgalomra. Sok jel mutatja, hogy a többletáru. amelyre ilyenkor szükség van, máris megérkezett, vagy rövidesen megérkezik a boltokba. Egyik központi napilapunkban olvas­gattuk nemrégiben a Belkeres­kedelmi Minisztérium több ille­tékesének a beszámolóját a vár­ható év végi ellátásról. Ebből megtudhattuk, hogy az ipari vál­lalatok többnyire teljesítették a kereskedelem . megrendeléseit, sőt több gyár és üzem most. a karácsonyi csúcsforgalom idő­szakában igyekszik pótolni év- közbeni elmaradását, a tervezett­nél több árut küld vén a boltok­ba. K edvező hírek érkeznek a fogyasztási cikkek im­portjáról is: az év során megrendelt külföldi áruk igen tetemes része most, az év ute'só negyedében érkezik az ország­ba, a boltokba, ily módon is gazdagítva az üzletek év végi áruválasztékát. A kereskedelmi1 dolgozók — országosan és átlagban — nyu­godtan nézhetnek tehát az év végi hajrá elé. Most mégis azt kell mondanunk: jó lenne, ha ezt az év végi hajrát a kereske­delem több százezer dolgozóia nem hajrázva végezné. Hanem nyugodtan, szervezetten, éssze­rűen. Mert bármilyen hajrát kö­vetel is az élet- a hajrámunka nem mindig célravezető. Jobb a ' nyugodt, átgondolt, türelmes, okosan megszervezett tevékeny­ség. És most éppen ez az, amit a kereskedelem dolgozóitól el­várhalunk, kérhetünk. Az év első kilenc hónapja ugyanis nem hozott kiemelkedő eredményeket a kiskereskedelmi forgalomban. Ellenkezőleg: egy sor területen a vásárlások mér­téke még a tervezettet sem érte el. így például a számítottnál jóval alacsonyabb a ruházati ke­reskedelem első kilenc hónapi forgalma. A kiskereskedelem ve­zetőinek és dolgozóinak volt idejük gondolkozni a forgalom nem kielégítő alakulásán, végig­gondolni saját munkájukat, gyengeségeiket, volt idejük erőt gyűjteni ahhoz, hogy helytállja­nak az év végi lázas vásárlási napokon. R emiéjük: a kereskedelem dolgozói az eddiginél ke­vesebb panaszra és sok­kal tööb örömre adnak okot a most következő vásárlási csúcs­hetekben. De mint minden vá­sár, a karácsonyi csúcsforgalmi vásár is kettőn áll: a kereskedőn és a vásárlón. A továbbiakban éppen ezért a vásárlókhoz kí­vánunk szólni. Ne higgyék a vá­sárlók, a vevők, hogy minden rosszért — ha találnak ilyent — a kereskedelem a felelős. Ná­lunk sajnos elterjedt az a né­zet, hogy az áruellátásért kizá­rólag a kereskedelem a felelős és sokan hajlamosak megfeled­kezni arról a kézenfekvő tény­ről, hogy az üzletek csakis azt az árut képesek eladni, amit az ipar megtermel. Az üzletekben tehát csakis annyi és olyan árut vásárolhatunk, amennyit és ami­lyent mi magunk termelőként előállítunk. Ahhoz tehát, hogy a jelenleginél igényesebbek le­hessünk, mint vásárlók, egyben a mainál igényesebbnek kell lennünk, mint termelőknek is.' Mindebből az következik: az év végi nagy vásárlási és eladá­si hajrá sikere sokban függ az ipar és a kereskedelem kapcso­latától. Ha jó az együttműködés, ha a gyorsan elfogyott árut az ipar késedelem és huzavona nél­kül képes pótolni-szállítáni, ha az esetleges mulasztásokért nem egymásra 'mutogatnak, de köl­csönösen próbálják azokat meg­oldani, ha a szerződéseknek mindkét fél y lehetőségeket jól kihasználva eleget tesz — ebben az esetben az áruellátás lényege­sen javulhat. Ha viszont mindez hiányzik: ha sántít a szerződé­ses fegyelem, ha elmaradnak az ígért szállítások, ha a hibák okát nem azért keresik, hogy segítse­nek rajta, hanem azért, hogy bűnbakokat találjanak (sajnos az ilyesmi még ma is előfordul), akkor mindez az ellátás színvo­nalában bosszúi ja meg magát. És rmndennek egyik szenvedő alanya a vásárló lesz. D e nem akarunk ünnepron- tók lenni még az ünne­pek 1 előtt. Maradjunk annyiban: az eddig érkezett hí­rek és szerzett információk sze­rint a kereskedelem év végi fel­készülése a szokásosnál jobb. A belföldi és az import fogyasztá­si cikkek boltokba szállítása — jelenleg — ütemes, megfelelő, kielégítő. Tehát többnyire jó ka-, rácsonyi ellátással számolha­tunk. És remélhető, hogy az év végi vásárlási rohamot a keres­kedelmi dolgozók különösebb hajrá nélkül, szervezetten elégí­tik ki, valamennyiünk örömére. Buzási János Megalakult a középiskolai felnőttoktatás klubja Békéscsabán A megyei művelődésügyi ősz-1 tály az ifjúsági házzal közösen ; létrehozta a középiskolába járó ■ felnőttek klubját Békéscsabán. í Az alakuló ülést november 1-én i tartották az ifjúsági házban. A klub vezetője Fábián Dora, a j dolgozók középiskolájának ta- ! nára. Vele együtt húsztagú tár­sadalmi vezetőség irányítja és segíti a munkát. Róta Pál. a megyei felnőtt- oktatás vezető szakfelügyelője elmondta, hogy jelenleg több j mint 3500 felnőtt jár középis­kolába és 70—75 százalékuk 30 ) éven aluli. A klub azzal a cél- i lal alakult, hogy az oktatáson i kívül i* minél több üatalnak nyújtsanak segítséget a kultu­rális és közéleti munkájához. A szervezők 200—300 tagra szá­mítanak, s részükre december­től áprilisig havonta egy-egy előadást tartanak. Ily módon támpgatják az érettségi előtt álló, szakmunkások, szakközép- iskolájában tanuló felnőtteket. Színházi előadásokon, filmve­títéseken is részt vesznek a hallgatók. A felnőttoktatást segíte­ni kívánják azokban a klubokban is. amelyeket ha­sonló céllal jövőre hoznak lét­re Békésen, Eleken és Oroshá­zán, —1—n

Next

/
Thumbnails
Contents