Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-04 / 261. szám
V Fűtési ügyelet, gyors javítás Felkészült a DÉGÁZ a megnövekedett téli forgalomra Á hideg idő beköszöntővel i természetszerű, hogy megnőve- I vekszik a gázfogyasztás. Egyre több lakásban korszerű, kényei- | mes és tiszta gázkészülékek ontják 1 mér a meleget, ezek üzembiztonsága tehát elengedhetetlen követelmény. A zavartalan működéshez sok minden kell, megkérdeztük tehát ezen készülékek üzembe tartóját, a DÉGÁZ-t, hogyan készültek fel a fűtést szezonra, , Szegeden, a DÉGÁZ központjában elmondották: igyekeztek alaposan felkészülni a megnövekedett feladatokra. Békéscsabán, Orosházán és Gyulán, »hol DÉGÁZ-kirendeltségek működnek, feltöltötték az alkatrész- raktárakat és megtörtént a szerelők továbbképzése is. A gázkazánok biztonsági alkatrészeiből általában van elegendő, a konvektoroknál azonban már nem ilyen jó a helyzet. A legfőbb baj okozója, hogy túlságosan sokféle konvektor került és kerül forgalomba, ezért rendkívül nehéz megoldani az alkatrész-utánpótlást. Ráadásul ezeknek a készülékeknek egy része külföldi gyártmányú, és gyakran hosz- szú hónapokat kell várni néhány filléres apróság beérkezésére. Hogy mindezek ellenére ne kelljen leállítani a készülékeket, a t>ÉGÁZ maga is gyárt apróbb alkatrészeket, melyeket sehol sem tudnak beszerezni. Ez azonban nem tekinthető végleges megoldásnak. Egy szolgáltatóvállalatnak ugyanis nem profilja az alkatrészgyártás, ezért ez a tevékenység más munkák rovására megy. Mindezeket persze nem azért mondották, hogy előre mentségeket keressenek, az esetleges késedelmes javításokra. Sőt vállalták: a bejelentéstől számított hat órán belül mindenhova kimennek és kijavítják a hibát. Ez a feladat a fűtési ügyeletre vár. A legjobb, legképzettebb szerelőket vonták be ebbe a szolgálatba és ők az egyes kirendeltségeken egész napos ügyeletet tartanak. Amit eddig elmondottunk, az azokra vonatkozik, akiknek lakásába már bevezették a földgázt. Nincs azonban mindenki ilyen szerencsés helyzetben és ha mégis élvezni akarják a gáz nyújtotta előnyöket, akkor szá- ! mukra osak a pb-gáz jöhet számításba. Azaz: gyakran csak jöhetne, mert hiáha igényelnek ; palackokat, nem kapnak. Pedig az év elején lapunkban is megírtuk — a DÉGÁZ sajtótájékoz- tatójára hivatkozva —, 1976. végére megszűnik a sorban állás a' palackokért. Nos, ezt az ígéretet nem fe- 1 lejtették el a DÉGÁZ-nál, és í azt sem tagadták, hogy nem ! sikerült teljesíteni. Mentségük- ! re szolgáljon, hogy ez tulajdonképpen nem rajtuk múlott. Az év elején ugyanis kétféle tervet dolgoztak ki; az egyik szerint 5800 új fogyasztót kap- | Mit mond a jogszabály? A tanácsi bérlakások cseréjéről A jogszabály szerint a tanácsi j bérlakások bérlője lakását má- j sik lakásra cserélheti. Egy lakás j több lakásra is elcserélhető. A csere egyik leglényegesebb feltétele a csereszerződés. Ez azonban csak akkor érvényes, ha a lakással rendelkező szerv megadta a hozzájárulást. A lakáscsere-szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel együtt lakó valamennyi személyt, mégpedig a lakáshasználati jogcím szerint (családtag, albérlő). Továbbá azt is fel keli tüntetni, hogy a csere folytán közülük kik költöznek el a bérlővel együtt a lakásból, illetőleg a csere után kik és milyen jogcímen maradnak vissza a lakásban. Ha a lakást két vagy több lakásra cserélik el, a szerződésben fel kell tüntetni, hogy melyik lakásnak ki lesz a bérlője. A szerződést mindazoknak alá kell írniuk, akik a cserét megelőzően bérlők voltak, illetőleg a csere folytán azzá váltak. Amennyiben a felek a szerződésben másképp nem állapodtak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást elhagyni. Albérlő esetén azonban a cserélő félek kötelesek gondoskodni az albérlő megfelelő elhelyezéséről. Megállapodhatnak úgy is, hogy az albérlő továbbra is a lakásban marad, változatlan feltételekkel az új bérlővel kerül albérleti viszonyba. Abban az esetben, ha a megállapodás úgy szól, hogy a bérlő az albérlőt a lakásába viszi vagy számára másutt gondoskodik elhelyezésről, ehhez az albérlő hozzájárulása is szükséges. ^Megegyezés hiányában a bérlő az albérleti jogviszonyt felmondhatja. Az 'a cserélő fél, aki kisebb értékű lakáshoz jut vagy egyébként hátrányosabb körülmények közé kerül, a lakáscsere-szerződésben pénzbeli térítést köthet ki. Ennek mértékét ugyancsak a szerződésben határozzák meg. A lakáscserékből származó viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. A cserékhez a lakóhely szerint illetékes tanács lakásügyi hatóságának hozzájárulása is szükséges. A hatóság köteles a hozzájárulást megtagadni, ha a lakáscserével az egyik fél a jogos lakásigényének felső határát. meghaladó szobaszámú lakáshoz jutna. Vagy. ha társbérleti lakáscseréjének esetén a lakrészbe tartósan beteg személy kerülne, illetőleg a beköltöző személyek száma nem érné el a jogos lakásigény mértékének alsó határát. De meg kell tagadni akkor is a hozzájárulást. ha a felek szándéka valóságosan nem lakáscserére, hanem a lakásbérleti jogviszony jogellenes átruházására irányul. Azokban az esetekben, amikor a bérlő a tanácsi bérlakást más lakásra kívánja elcserélni, a lakásügyi hatóság a hozzájárulás és a kiutalás kérdésében csak a tanácsi bérlakás tekintetében határoz, —di. osolnaik be Békés megyében a pb-gázellátásba, a másik szerint ÍXKID-et. Csak ez utóbbi biztosította volna a hosszú várakozási idő csökkenését, de az új fogyasztók bekapcsolásának alapvető feltétele, hogy legyen elég gázreduktor. Ez azonban nem volt, mert a gyártás átszervezése miatt nem sikerült megkapniuk ezt a menyiséget. Így csak az első változatban szereplő 5800 fogyasztót tudják ellátni, a többi csak a jövő évben kerül sorra, — ha lesz elegendő re- duktór. A palackos gázellátás másik sarkalatos kérdése a szállítás. A , cseretelepek kapacitása általában nem túl nagy, nincs tehát elegendő raktárkészlet. A rendszeres, folyamatos és pontos szállítás az alapfeltétele annak, hogy soha sem fogyjon ki a gáz. Az érdekelt felek — a DÉGÁZ és a Volán-vállalatok — ezért egv szállítási tervet készítettek. Ennek megfelelően pontos ütemezés szerinf viszik a palackokat a cseretelepekre, és gyakorlatilag az idén ezzel nem volt probléma. Megoldódott a megye déli részének ellátása is. Eddig Békéscsabáról szállították a palackokat és ez főleg akkor okozott gondot, ha rosszak voltak az időjárási és útviszonyok. Most a makói bázisról látják el ezt a részt és rö- videbb távolság eredménye: a pontosabb szállítás. A gázfogyasztás továbbra is dinamikusan növekszik, a tavalyi évhez viszonyítva, eddig csaknem 15 százalékkal többet értékesítettek. Egyre több lakást kapcsolnak be a gázellátásba, ebben az évben Békéscsabán több mint 800, ^Gyulán 160, Orosházán pedig 290-nel több család élvezheti a gáz előnyeit. És hogy valóban élvezhessék, ahhoz a DÉGÁZ jó felkészüléssel, és pontos munkával igyekszik hozzájárulni. Lónyai I,ászló Egy kiállítás ürügyén a Hogyan épül a \ — Válaszol az építész A nyár végén Békéscsaba épí ' tészeti fejlődése címmel kiállítást rendezett a város vezetősége. Az érdeklődés felülmúlta az előzetes várakozást. Tíz nap alatt , tízezer ember tekintette meg az elmúlt évtizedek eredményeit, s egyben bepillantott a jövő városába is. Meglátta hol fog élni — milyen építészeti keretek kö- ] zött — a következő tíz—húsz | esztendőben. Ennek kapcsán beszélgettünk Vozár Imre város- rendezési építésszel, fa békéscsabai Városi Tanács műszaki osztályán a városépítő munkáról, az azt meghatározó tényezőkről és arról, hogyan is történik mindez a gyakorlatban? — A városépítés is — mint minden más — politika, s épp ezért az egész határozza meg a részleteket, de a részek is visz- szahatnak az egészre. Egy város önmaga is részekből áll, ■ de ugyanakkor része a maga környékének, megyéjének, országrészének és magának az országnak. Nemcsak földrajzi értelemben — ami lényeges adottságokat jelenthet —, hanem gazdasági értelemben is. Ezért a gazdasági megfontolások, majd döntések mindig erős hatással voltak egy-egy település további fejlődésére. — Békéscsaba jelenlegi helyzetét eszerint bizonyos jókig már az elődök meghatározták? — Igen. Ahhoz, hogy a városiasodás igazán elkezdődhessen, vagy hogy a megye iparának bölcsője, majd jelenlegi iparának alapja lehessen, be kellett kapcsolni a városi a közlekedés által kz ország vérkeringésébe. A múlt századi vasútépítéssel a város akkori építői helyes döntést hoztak: Békéscsaba vasúti csomópont lett, élénk árucserével. S a mai napig alapot adtak ezzel a város további ipari, me-1 zőgazdasági, kereskedelmi, sőt kulturális fejlődésének is. — Mi szükséges most, amikor sokkal bonyolultabb az élet, és rohamosabb a tudományos fejlődés, a város érdekeit előrevivő döntések meghozatalához? Egy lassan fejlődésbe menő [ gyökgumós növényt, takarmány- tököt láttam a minap a szarvasi Öntözési Kutató Intézetben. Az utóbbi időben szinte „kiment a divatból’’ ez a lédús takarmány, | ami azelőtt a kisparaszti gazdaságok téli takarmánykészletének szerves része volt. Emlékszem, a kisparasztok télen csűrökben, istállókban, a legzordabb napokban pedig benn a lakásban, az ágy alatt őrizték a fagytól az értékes takarmánytököt. Apró darabokra szelték, kukoricaszárból, szalmából készült szecskát ízesítettek vele. A háziasszonyok a tej ízéről megmondták : eszik-e takarmánytö- köt a tehén vagy nem. — A szarvasmarha étrendje megkívánja a változatos takarmányt — mondja erről dr. Tóth József agrármérnök, a szarvasi OKI munkatársa — A takarmánytök, répa és egyéb lédűs takarmány felhasználásával a szójabab, a borsó szalmája, a kukorica szára kiválóan hasznosítható. Különösen a íehené„„et hálálja meg a rendszeres lédús takarmányetetést. A takarmánytök termesztése igen munkaigényes volt azelőtt, azért ha— Tsmemi kell a múltat, vizsgálni a jelent, s felhasználva a tudomány lehetőségeit, meghatározni a jövőt. Ez — mármint a városépítés — soha nem volt egy ember munkája, most meg éppen nem lgbet másképp, csak kollektíván csinálni. A politikai vezetés megszabja a társadalmi fejlődés irányát, a szakemberek pedig — ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, közlekedés stb. — a maguk területéről adják meg rá a választ, s ezeket kell a városépítésznek és a műszaki osztálynak tervezési programként megformálni. Ez szinte állandó, folyamatos mtfnka, melynek leglényegesebb állomása az általános rendezési terv, melyet a Budapesti Műszaki Egyetemen készítettek el. — A tervek jóváhagyása tanácsülésen történik. Itt a kollektív munka csak a döntésben érvényesül? — A tanácstagok nemcsak a döntésben, hanem a tervezési program összeállításában is részt vesznek tanácstagi munkájuk során. A programtervet pedig a tanácsülés előtt időben mindenki megkapja, hogy a kerületekben ismertessék és minden érdemleges javaslatot vitára bocsáthassanak az ülésen. — A város fejlesztési tervét egészen az ezredfordulóig dolgozták ki. Lehet biztonsággal látni ilyen messzire? — Erre azért volt szükség, hogy a fejlődési irány meglegyen. ötévenként' azonban kötelező a tervfelülvizsgálat. Az élet is ezt követeli, mert bármennyire reális is egy terv, rriár 10—15 év alatt adódhatnak olyan változások, hogy módosítani kell. — Akkor biztosan a jelenlegi elképzelések szerint csak a következő két ötéves terv valósul meg? — A fejlesztési tervnek van egv olyan része, amely a középtávú szakaszt határozza meg. Ez háromszor öt évből áll. s ennek az aktuális része az V. ötéves terv. Ezen Változtatás mar nem lesz. Még a VI. ötéves terv is elég nagy biztonsággal úgy épül meg, ahogy lefektetésre került. De a hetediknél már valószínűleg lesz módosítás a körülmények majd csak akkor látható, észlelhető változása miatt. — Ez a nagy terv — mint említette — a Budapesti Műszaki Egyetemen készült. A felülvizsgálások munkáiban is részt vesznek majd a tervkészítők? — Igen. És ennek rendkívül nagy a jelentősége pont a város múltjának, s mindenkori jelenének ismerete miatt. Épp ezért az eddigi gyakorlattól eltérően szerződést kötöttünk az egyetemmel a terv folyamatos vizsgálatára. Ezáltal országos szaktekintélyeket vontunk be városunk mindennapi életébe, hiszen a terv elkészültével így nem szakadnak el tőlünk. Tóvábbra is figyelemmel kísérik munkánkat és az ötévenkénti felülvizsgálatkor a város teljesebb ismeretében tudják a majd akkor időszerű és szükséges változtatásokat a tervbe beépíteni. Tudomásom szerint ezt az új fajta együttműködést városunk vezetősége elsőnek teremtette meg a megyeszékhelyek közül. Va.s.s Márta 4 BBÍSIW08z=r 19*6. NOVEMBER 4. / nyagolták el szinte országszerte. A mi intézetünk egy nyugatnémetországi cég megbízásából kísérletképp foglalkozott takar- mánytök-termesztéssel. A magot tőlük kaptuk, nekik adjuk viaz- sza. A magban igen értékes gyógyszeralapanyag és olaj található. A tök húsa pedig magas tápértékű, étrendi hatást javító silóanyagként itt marad. Az idén a rendkívüli szárazság megviselte a takarmánytököt is. Ennek ellenére hektáronként 400—450 mázsa takarmánytököt termesztettünk. Említésre méltó az is, hogy a magot ma már géppel szedik ki a tökből, a betakarítás Is gépesített. A nagyüzemi takarmánytermesztésbe tehát beiktatható. Nagy előnye, hogy a termesztése kevesebb nitrogént igényel a többi takarmánynövénynél: közgazdaságilag is állja a versenyt — Az eddigi kísérletek igen biztatóak — folytatja dr. Tóth József. — Az a feladatunk, hogy további nemesítéssel biztosítsuk: a magas tápértékű, olajat, gyógyszert és lédús takarmányt adó takarmánytök a magyar talaj- és éghajlati viszonyokhoz akklimaf.itzn lórii rm Hó nrr/ynn Takarmány, gyógyszer, tápszer egy növényben Kiváló eredményeket hozott a takarmánytök-termelés a szarvasi ÖKl-ben
