Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-04 / 261. szám
: Gyulán Emelt fővel a KISZ-védnökség (épernyő Régi jó szokás volt nálunk, hogy csillagíényes estéken egy- egy pohár bor mellé összejöttek az emberek és meghallgatták egymás búját-baját. Az ilyen komázásokon mindig akadt egy jóbeszédű mesélő, aki átvette a szót, ha a többiek kifogytak a mondanivalóból. Mindenki ismerte történeteit, mégis gyö- nyönyörűség volt újra hallani szavait, hiszen az minden elmondáskor szebb és érdekesebb lett. Valami ilyesféle hangulatot éreztem kedd este, amikor a televíziónézők táborával együtt Hunya István bácsi emlékezéseit hallgattam. Tulajdonképpen minden lehetőség meg volt arra, hogy Hunya Istvánt, a MEDOSZ 82 éves elnökét hivatalosnak tűnő kérdésekkel zaklassák a televíziósok. Számos társadalmi funkció viselője, az agrárproletár mozgalom történetének egy eleven része Hunya István, ám a televíziós beszélgetés során mégis emberközelségben tudott maradni nézőivel. Sokszor „kipróbált”, érdekes történeteket mesélt az életéről, személyes élményei hitelét a történelem igazolta. Endrédről, a Viharsarok egyik legforrongóbb pontjáról indult Hunya István és a történetek mindig vissszatértek az öregkertek házaihoz, a KörÖ6 mentén élőkhöz. Példája híven igazolja, hogy egyetlen ember sorsában is milyen elválaszthatatlanul összekapcsolódhat a haza- fisag és az internacionalizmus. Hunya István hivatásául választotta a közösség életének formálását, jobbítását. Ez a hivatástudat segítette minden akadályon át, ennek köszönheti, hogy most emelt fővel tekinthet a megtett útra. Hosszú élete során számtalan nehéz feladatot kellett megoldania, de a közösségben való hit mindig erőt adott számára. A fények és árnyak változásától függetlenül, mindig megmaradt tisztánlátó, józan paraszt embernek. Olyannak, ahogy a tévé képernyőjén megismertük. (Andódy) operatív bizottsága A Gyulai Húskombinát KISZ- védnökség operatív bizottsága a közelmúltban tartotta legutóbbi értekezletét, amelyen a bizottság tagjai, a védnökségi okmányt aláírt gyárak, vállalatok, gazdasági szervek KISZ-titkárai vettek részt. Az eltelt időszak védnökségi .munkájáról Árgye- lán János, a KISZ megyebizottság munkatársg tartott értékelést. Duna Mihály, a KISZ megyebizottság titkára a további feladatokról beszélt. A hozzászólók elmondták, hogy saját munkaterületükön eleget tesznek a vállalásnak, s igyekeznek minden eszközzel hozzájárulni ahhoz, hogy a beruházás mielőbb megvalósulhasson. Az értekezlet után minden érintett KISZ-szervezetben áttekintik a tennivalókat, rangsorolják a feladatokat. A gépkocsivezetés professzorai A magyar kamionos: világmárka Október 28-án a Nap kél 8 óra 21 perckor. j A kamionvezető éjjel kettőkor kel, hogy fél négy tájban elin- j dúlhasson Pestről Békéscsabára, j a Hűtőházhoz. Elővesz egy cigarettát. Rá- | gyújt. Ideje — egyelőre — van | bőven. Az NSZK-ba indul, de még bizonytalan a közelebbi úticél, s az is, hogy a Hűtőhá/ból kockára vágott, vagy „szecska”- sárgarépát kell-e vinnie. „Valahol Angliában megáll j egy magyar kamion egy benzin- j kútnál. A pilóta kiszáll, tenni,) amit kell. Társa, aki a kocsifúl- kében aludt, most felébred, s őj is kiszáll — egyéb célból. A má- i sík, dolga végeztével, visszaül a volánhoz, s indít, anélkül, hogy a fekhelyre hátranézne. Zaj van. forgalom; társának nincs már lehetősége, hogy jelezzen, szóljon. Szerencsére nemsokára jön egy kocsi, s felveszi az idegent. A kamionvezgtő csak akkor döbben meg. amikor előzés közben egy vonalba érnek: kollégája, akinek ott kellene aludnia mögötte, a fülkében, ott ül pizsamában, a másik kocsiban .. „Vannak kevésbé mulatságos esetek is. Tavalyelőtt Teheránba indultam, december 31-én, és csak március elején érkeztem vissza. Először mentem arra, a legkegyetlenebb, —40 fokos télben. Ha először megyünk egy nagyobb útra, rendszerint ketten utazunk. Ankarában a kollégám megbetegedett; haza kellett vitetni. Nem, volt könnyű. Egy alkalommal például megvertek a rendőrök. Egy parkolóhelyen kikaptak a fülkéből, se szó, se beszéd, megsoroztak és elmentek; máig sem tudom, miért. Vagy egy másik eset. Éjszakai pihenőn álltam, ugyancsak egy parkolóban. Egyszercsak jön valaki, és közli, hogy kirabolták a kocsimat. A szerszámos és élelmiszeres láda hátul van, a kocsi aljára beépítve. Lefeszítették a lakatot és elvittek mindent. Csak a szalonnát meg a sertéshúskonzervet hagyták meg hírmondónak. Visszafelé 8 napig vesztegeltünk az iráni határ közelében, a Tahir-hegységben. Mínusz +4 fokos hideg volt, napokig szakadt a hó. Több kamion is vesztegelt ott akkor. Bent ültünk hol az egyik, hol a másik kocsi fülkéjében. Ilyenkor van aztán mese, szöveg, minden. Ki-ki elmeséli, merre járt, mi történt vele. A saját tapasztalatát, meg amit mástól hallott. És úgv 4—3 nap után az ember már nőkről is elkezd beszélni...” Aligha több negyven évesnél, de már erősen őszül. Arcára mély barázdát vésett az idő. Tekintete nyugodt, tárgyilagosan tiszta, mozdulatai kiszámítottak. „Az első feleségemtől elváltam ... Nem; a családi élet zökkenői vagy felbomlása nem kamionos betegség. Az asszonyok néhány év után rendszerint szólnak, ha megunták a férj gyakori távollétét... A második feleségem tavaly egyszerűen elment. Hazamentem — és a lakás üresen állt. Elvitt minden értéket. Később vissza akart jönni, de mór nem fogadtam vissza. A lányom Debrecenben él a nagyanyjánál. Női szabónak tanul. Évente nálam tölti a nyári szünidőt, meg a többi iskolai szünetet is.” Közben eldől, hogy a hűtött sárgarépát Marienthal-Horstba kell vinni. A VN 13-55-ös kamion ezután a Doverral szemben levő belgiumi Zeebruggebe tart, s onnan komppal Angliába. Addigra a Hungarocamion Vállalat hamburgi kirendeltségétől megkapja a pontos szigetország beli úticélt. „Hogy sokat keresünk-e, az megítélés kérdése. Tény, hogy aki becsületesen dolgozik, nincs oka panaszra. Mint mindenütt, itt is meg kell dolgozni azért a négy és fél, ötezer forintos átlagfizetésért ... Az üzérkedéstől rpeg ilyesmitől jobb, ha távol- tartja magát az ember. Ami legális és megoldható: van egy bizonyos, havi ezerháromszáz forintos keretünk, amelyből vámmentesen hozhatunk be a családnak mindent. Ezt kell kihasználni.” A rakodómunkások kezdik behordani az árut a hatalmas, hűthető rakodótérbe. Fönt jókora kampók: ha húsárut visznek, ezekre akasztják. Háromszáz fél marhát tudnak ide sorba rakni: egy közepes nagyságú tsz egész állománya elférne itt. <— Ha megrakodtak, a kamionos felel az áruért, a kocsiért, mindenért. Vezetni sem éppen könnyű. Meg kell szokni a kocsi hosszát, a szélességét, a magasságát. És azt, hogy 35—40 tonna súly van mögöttem, alattam. Ka rosszak az útviszonyok, egy másodpercnyi kihagyás katasztrófához vezethet.. . Valaki ezt így fogalmazta meg: a kanüono- sok: a gépkocsivezetés profesz- szorai.. Mindenütt szeretik a magyar kamionost. Miért? Mert gyors, pontos, megbízható ... — Ez úgy hangzik, mint egy reklámszöveg ... — Ez igy is van. Jó a fuvarmegbízhatóságunk — így mondják. Ez annyit jelent: amikorra kérik, pontosan ott vagyunk. Mindenütt megbecsülnek, szívesen fogadnak bennünket. Szívesen szállíttatnak velünk hazai cégek is, de amit a külföld elad. azt is mi hozzuk haza. Sokmillió devizaforintot „termelünk” ezzel a népgazdaságnak. Sokszor tárgyalunk idegenekkel. Tudnunk kell, és tudjuk is, hogy ilyenkor a Magyar Népköztársaságot képviseljük. — Maga milyen nyelvet beszél ? — Jól beszélek németül, de megértetem magam oroszul is. Mérnökök? Menedzserek? Modern hajóskapitányok? Utazó diplomatáink? Ismét cigarettára gyújt. Újból kedvtelve nézem nyugodt, ruganyos mozdulatait: egy kamiont? — akár egy űrhajót is simán elvezetne ... • * * Október 28-án a Nap nyugszik 16 óra 35 perckor. A kamionos nyugszik: ki tudja, mikor, ki tudja hol...? A volánnál: Húznák Béla kamionvezető. Varga János BÉKÉS HlCmSzr 1076. NOVEMBER 4. A leckét nem lehet elfelejteni Még csak 21 éves Kohut János kőműves, amikor 1919- ben beáll vöröskatonának és fegyverrel védi a Tanácsköztársaságot. Miután leverték a munkáshatalmat, négy hónapra a ceglédi internálótóborba zárja Horthy ellenforradalmi rendszere. Ez a két időszak örökre bevéste az ifjú kőműves eszébe, szívébe, hogy hová tartozik. hol a helye. Olyan iskolái voltak ezek, hogy egyiknek sem lehetett elfelejteni a „leckéit”. Hat elemit végzett gyerekkorában, de a vöröskatonák közt| és az internáló táborban „nem! középiskolás tokon” tanulta meg. j hogy mi is a munkásosztály ér-: deke és mi a tőkésosztályé. Igaz, j ezekben az iskolákban piros vér- j rel írták a feleleteket. És ezt) nem törülhette ki soha senki Kohut János elvtárs szivéből, eszéből. Mint ahogyan a többi tíz- és százezer társáéból sem. A fehérterror egy időre lefejezte és megbénította a munkás- mozgalmat. De lassan eljött az eszmélés ideje, újjászerveződnek a munkásosztály osztagai és Kohut János belép az építők szak- szervezetébe. (Szarvason az fpa- ri szakszervezetek közt az építőknek lett a legnépesebb tábora.) Majd 1926-ban belépett az | SZDP-be és évekig vezetőségi j tagja volt Kézenfekvő, hogy az ellenforradalmi rendszerben a munkás, mozgalmat árgus szemekkel figyelték és válogatott akadályokat gördítettek útjába. Az SZDP központja képviseletében több ízben járt Szarvason dr. K. J., amit a szolgabíró urak megsokaltak és kitiltották a városból, hogy ne „fertőzze” tovább a helyi pártszervezet tagjait. De hát a munkásmozgalomban az illegális formák is meghonosodtak lassan és dr. K. J. azután is el-feljárt Szarvasra, miután kitiltották onnan. És mivel a mozgalom terebélyesedett, annak részvevői a közéletoen különböző alkalmakkor természetesen a köz- igazgatás embereivel is érintkeztek. akik közt akadtak olyan szimpatizánsok, mint S. G. rendőr. S amikor egy alkalommal, dr. K. J. illegális útját kiszimatolták, hogy az általános fogyasztási szövetkezet épületében találkozott a párt helyi szervezetének néhány tagjával, S. G. rendőr jelezte, hogy „tegyék el K-t, mert odamennek a csendőrök”. Kohut János elv. társék a kerteken át menekítették el dr. K. J.-ét a szuronyok elől. Voltak bőven izgalommal terhes órák, napok a mozgalomban, mégis a napi küzdelmekben a legalitás különböző eszközeit felhasználták arra, hogy enyhítsenek sorsukon. Ez történt akkor is, amikor Szarvason a gazdasági iskolát építették, amelyet egy pesti bank finanszírozott. Huszonhétben húsvét előtt a munkavezetővel megegyeztek, hogy a reggel héttől este hatig tartó munkaidőt módosítják és reggel hatkor kezdenek, hogy né csak ebédidejük legyen, hanem früstökölhessenek is. De amikor a következő munkanapon erről értesült a mérnök, aki a pesti bank megbízottja volt, nem engedélyezte ezt. Azt mondta: „Itt csak egy úr van! És az történik itt, amit én akarok. Csak az ebédet engedélyezem munkaidőben”. Tizenhármán dolgoztak és valamennyien otthagytak az építkezést. De hát ismerve, hogy a Horthy- rendszer igazgatási szervei nem jó szemmel nézik az ilyen akciókat, Kohut János elvtárs elment a szolgabíróságra és bejelentette az esetet. Ott azt mondták neki, hogy ez magánügy. De'másnap már hivatalosan rendelték be a szolgabíróságra, mivel nyilvánvalóan közben a mérnök is járt ott és ekkor már nem volt magánügy a munkabeszüntetés, hanem sztrájk. És mind ez a früstök- idő miatt. Mert a bankárok sajnálták, hogy früstökre is időt pazaroljanak a munkások. A Horthv-rendszerrel különböző ütközeteik voltak. Amikor a bikazugi gazdaság központját 1929-ben megkezdték építeni, egy hétfői napon a munkavezető negyed tízkor érkezett ki és addig nem dolgozhattak. Ezért Várakozási díjat kértek. A munkavezető ezt megtagadta és azt mondta, hogy szó sem lehet róla! Emiatt otthagyták a munkát. A munkavezető semmiképpen nem akart várakozási időt fizetni, s ezért Gyuláról hozatott harminc kőművest. De ez a manővere sikertelen maradt, mert, amikor a gyulaiak megtudták. hogy miről van szó, azt mondták, ha megfizetik Kohut elvtórsék az útiköltséget, mért a visszautazásra nincs pénzük, mennek is azonnal. És Kohut elvtórsék összeadták az útiköltséget, s a gyulaiak hazamentek. De hat orosházi fiatal kőműves már ott dolgozott, s azok is az útiköltséget kérték, hogy hazamehessenek. Erre már nem volt a bikazugi gazdaság központját építő szarvasi kőműveseknek pénzük, mint ahogyan az orosházi aknai»» sem volt, hogy visszautazhassanak. Mivel a gazdasági harc a mozgalomban párosul a politikai küzdelemmel. Kohut János elvtárs is egy időben mind a kettőben részt vett. A politikai küzdelemnek voltak illegális és legális mozzanatai. Dr. K. J. menekítése illegális volt, mint ahogyan a röplapok terjesztése is. amiben szintén részt vett Ko_ hut János elvtárs. A legális politikai munkához tartozott, amikor országgyűlési választások idején . plakátokat ragasztott. Meg az is. hogy évekig tagja volt a Világosság Dalkarnak. Igaz, ez már a dalkultúra körébe tartozik, de a munkásdalokkal a mozgalmat tartották ébren és hintették azokkal a dolgozók közt á munkások igazát. E küzdelmes évekért kapta meg Kohut János elvtárs 1959- ben a Tanácsköztársaság Emlékérmet. 1967-ben pedig a Szocialista Hazáért Érdemrendet. És ebben az évben 50 éve annak, hogy párttag. És hol találtuk, amikor most égy piaci napon kerestük? A volt szolgabírósági épületben, a tömegszervezetek mai központjában. Cserei Fát
