Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-24 / 278. szám
Avatás ás első műsor: november 24-én------------ -............... 4 ....■ —— M egkezdte munkáját a szegedi körzeti tévéstúdió m ABA Világjáró úttörők Jutalomként kaptam ezt a hosszú táborozást a Magyar áttörő Szövetség elnökségétől. A kétévenként megrendezett VII. össz-szövetségi találkozón vehettem részt a szovjetunióbeli Artek- ben, ahol 63 ország úttörőinek küldöttei táboroztak, köztük mi, magyar úttörők is. A csillebérci előkészítő táborban készültünk t'el mi húszán, a magyar küldöttség tagjai az arteki útra. Első nagy élményem a repülőgépen , való utazás volt. Nagyszerű 'érzés a magasban szállni, alattunk á felhők, mint hatalmas hőgörgetegek. Leszállás előtt megpillantottuk utunk első állomását, Moszkvát, Itt volt « gyülekező a különböző országból érkezők számára, és másnap vonattal indultunk tovább, ahol nyomban elkezdődött . barát- kozás, ismerkedés. A hosszú utazás után régi jó barátokként érkeztünk Artekbe. A tábor a Krím télszigeten, a Fekete-tenger partján, a Medve-hegy tövében fekszik. Hetvennégyezer gyermek üdülhet itt egyszerre. Mi, magyarok a „Tengeri” altá- borban kaptunk helyet. Reggelente a munkába induló halászhálókat kísérő sirályok ri- koltozása ébresztett bennünket. Gazdag, változatos volt a program, sokat fürödtünk, kirándultunk, voltunk többek között Jaltában, ahol megnéztük Csehov házát. A rajok között házi olimpiát is rendeztek, és a mi rajunk lett az első a sport- vetélkedőn. Minden nemzet kiállítást is rendezett úttörőéletéről. A mi jubileumi kiállítá-’ sunknak hatalmas sikere volt. Mindig nagyon vártuk a délutánokat, estéket, mert ilyenkor voltak a nemzetek találkozói, bemutatkozásai, ahol minden kis csoport műsort adott. Kiemelkedő esemény volt az össz- Szövetségi találkozó, amelyen több szolidaritási és forradalmi napot rendeztek. így megemlékeztünk többek' között a hirosimai bombázás áldozatairól, és Luis Corvalánról. Záróünnepéllyel, tűzijátékkal fejeződött be a csaknem egyhónapos felejthetetlen /nyaralás. Gyurkó Erika Békéscsaba, 1-es sz. iskola Amikor tavaly decemberben — éppen a rekonstrukció befejezése előtt — tűz pusztította a szentesi adótornyot, még a budapesti t-es. csatorna műsorának sugárzása is j veszélybe került. A szentesi adó | 1960. február 20-a óta továbbítja a budapesti televízió műsorát a dél-alföldi előfizetőknek, s bár az emlékezetes tűzeset visszavetette az állomás korszerűsítésének munkálatait, október 12. óta ismét jó minőségben jut el az 1-es műsor a nézőkhöz. Még azokban a hetekben, amikor a szakemberek, szerelők erejüket megfeszítve dolgoztak azon. hogy a műsor- j szólás ismét biztonságos legyen, j született meg a megállapodás ar- j ról, hogy a Szegeden még ÍÍT76. folyamán megkezdi működését az ország első körzeti tévéstúdiója. A stúdió Békés, Bács-Kiskun, Csongrád megye és Szeged megyei város, valamint a Magyar Televízió közös anyagi áldozatvállalásával jött létre és — az időközben szintén megszervezett pécsi körzeti stúdióval együtt — a november 24-i, szerdai ünnepélyes felavatás után még aznap este bemutatkozik első műsorával. Már készül a második műsor is, melyet karácsony egyik napján mutat be a televízió. A stúdió most ideiglenes otthonában, a nemrég épült újszegedi sportcsarnokban kezdte meg munkáját. Ezt és a végleges stúdió helyét is a szegedi tanács bocsátotta rendelkezésre. Ugyanis már a tervezők asztalán vannak a végleges stúdió műszaki rajzai is. Az ideiglenes stúdióra azért volt szükség, hogy — a megállapodásnak megfelelően — mielőbb megkezdődhessék a rendszeres munka. A sportcsarnok egyik nagy edzőterméből kialakított stúdió ideiglenessége abból a szempontból nem is lényeges. hogy milyen jellegű műsorok elkészítését teszi lehetővé. A Magyar Televízió olyan tech- j nikai berendezésekkel szerelte j különféle politikai műsorok, kulturális és szórakoztató műsorok, tévéjátékok, kisfilmek. felvételére, mint majd az Úttörő téren épülő végleges stúdió, mely a tervek szerint 1978-ban készül el. Az sem lényegtelen, hogy a Magyar Televízió részeként működő körzeti stúdió indulásától kezdve rendelkezik a műsorainak elkészítéséhez szükséges önállósággal. Egyelőre a budapesti 1-es programban jelentkezik saját műsoraival a stúdió, eleinte ritkábban, majd — miután a stúdió munkatársai mindinkább belejönnek munkájukba, megtanulják a technikai felszerelések használatát és megismerik működési területüket — egyre sűrűbb időközökben. Az illetékesek később döntik el, hogy a szegedi stúdió milyen arányban ad műsorokat a központi adókon és — a szentesi adóállomás felhasználásával — helyi sugárzással. He-1 lvi műsorsugárzásra minden va- | lószínűség szerint csak akkor ke- I rülhet sor. amikor a végleges i stúdió elkészül. Akkor tehát egyrészt úgynevezett regionális műsorok készülnek majd. melyeket j csak a szentesi adó sugároz, de mivel ennek hatósugara túlter-1 jed a stúdiót létrehozó három ! megye határain, a műsorokat a! Szolnok megyei tv-előfizetők is ) láthatják. Másrészt — megrende- j lésre — továbbra is készülnek! felvételek a központi adók számára. A végleges stúdióban szinkron- stúdió' is működik maid, ahol az. MTV által megvásárolt külföldi filmeket, valamint az Újvidéki Televízió megrendelésére, szerb- horvát nyelvű filmeket szinkronizálnak magyarra. A külföldi filmek szinkronizálásában. s egyáltalán, a körzeti stúdió valamennyi művészeti jellegű műsorában természetszerűleg elsősorban a három megye színházainak, a békéscsabai, a kecskeméti és a szegedi színháAz Állami Biztosító az egyéni állattartók régi igényét elégíti ki azzal, hogy 1977 január 1-töl önálló módozatként bevezeti az állattartók részére a lóbiztositást A lóbiztosítás betegség és baleset folytán bekövetkezett elhullás és kényszervágás eseteire terjed (ú. A biztosítás magában foglalja a kényszervágott lovak vágóhídi köb/ásából' nehézellés- ből és elvetélésből eredő károk, továbbá a lovak betegsége vagy I balesete miatt szükségessé vált ! kórházi költségeinek fedezetét is. A lovak biztosítási összegének felső határa lovanként 25 009 Ft. amely értékhatárig az állattartó zaknak a művészei kapnak lehetőséget munkára. A műsorok megtervezésében és megvalósításában feltétlenül támaszkodni kíván a stúdió a Dél-Alíöldön működő tudományos és kutató- intézetekre, egyetemekre, főiskolákra; a különféle művészeti együttesekre, nemzetiségi együttesekre, a képzőművészekre és minden művészeti ág alkotóira. Támaszkodni kíván a stúdió az itt megjelenő folyóiratok és napilapok munkatársaira, az írókra és újságírókra, közülük kerülnek majd ki a műsorok egy részének szerzői, társszerzői, szerkesztői is. A körzeti stúdió munkájának helyzeti előnye, hogy szoros, szinte családias kapcsolat, párbeszéd alakulhat ki a nézők és a televízió között. Minden lehetőség megvan ahhoz, hogy a műsorok közel férkőzzenek az itt élő emberekhez, mélyére ássanak azoknak az örömöknek és gondoknak, melyek a lakosságot naponta foglalkoztatják a munkahelyükön és otthonukban. A párt. a kormány és az MTV vezetőit is az ösztönözte a körzeti tévéstúdiók létrehozásának elhatározásában, hogy még közelebb kerüljenek ilv módon egymáshoz a tévé műsorai és befogadói. Ezért azután a szegedi stúdió mindenkire számít, aki sajátjának érzi, segíteni, támogatni kívánja munkáját. A stúdió felavatása. 1976. november 24-e jelentős dátumává válhat a hazai televíziózás történetének. A szegedi körzeti stúdió munkatársai minden tőlük 'telhetőt megtesznek azért, hogy eleget tegyenek a várakozásnak: érdekes, politikus, szórakoztató, művészi színvonalú műsorokkal mutassák be a Dél-Alföldön élő emberek mindennaojait. részvételüket közös ügyünk megvalósításiban. a fedett szocialista társadalom építésében. határozhatja meg azt, hogy a lovát milyen összegre biztosítja. A biztosításra feladható minden 6 hónap és 15 éves kor között levő állat. A szerződés 1 évre szól. ezért ennél rövidebb tartamú lóbiztosítás nem köthető, de a szerződés lejártakor az állattartó a biztosítást megszakítás nélkül további 1 évre megújíthatja. A szerződés lényeges előírása az, hogy a biztosítást valamennyi lóra meg kell kötni, ami az állattartó tulajdonában van. Az újfajta biztosítási módozatokról megyénkben az Állami Biztosító fiókjai részletes felvilágosítást nyújtanak. [jegyzet Névtáblák Mostanában egyre inkább divattá válik, hogy egy üzletben szolgáltató, vagy vendéglátó egységnél szerény — esetleg kevésbé szerény — táblácska jelenik meg: Ebben a boltban szocialista brigád dolgozik. A munkahely neve természetesen változó. A lényeg azonban ugyanaz. Vagyis: tudtára adatik mindenkinek, itt nem akármilyen emberek találhatók ... A vásárlók, fogyasztók természetesen örömmel logadják ezt a jelzést, azonban ugyanakkor magasabb követelményeket is támasztanak, s ez is természetes. Vegyünk egy példát: Ha éppen egy boltról van szó, akkor udvarias kiszolgálást, pontosabb mérést, főleg számolást. Nem mintha máshol, másoktól nem várnánk ezt, ám ha előfordul udvariatlanság, figyelmetlenség, vagy esetleg rossz számolás, oda se neki. Elvégre azok a dolgozók nem kötelezték magukat erre, s ők is emberek, tévedhetnek, hibázhatnak. Az ilyesmin legfeljebb bosszankodunk, ki-ki vér- mérséklete szerint. Egy szocialista brigádtól azonban többet várunk, mert ez a cím kötelez. És ha éppen ezektől az emberektől kapunk gorombaságot ez már több. mint bosszúság. Sajnos volt rá példa. Hogyan lehetne mégis változtatni az emberek egymáshoz való viszonyán? Ennek egyik érdekes példájával találkoztam nemrég. Az egyik autóbuszban táblácskán olvashatjuk le a gépkocsivezető és a jegykezelő nevét. Érdeklődésemre azt a választ kaptam, így az utas tudja, kinek köszönheti a kellemes utat, az udvarias magatartást. Ez arra is jó. hogy a közlekedési vállalat alkalmazottai, akik a szolgáltatást nyújtják. meggondolják, hogy adott szituációban hogyan viselkedjenek. A módszer bevált. Amióta bevezették, nem volt panasz az utasok részéről. Jobb, emberibb lett a kapcsolat. Akárki is volt a módszer szerzője, logikusan gondolkodott. Mert az a lys táblácska is a névvel kötelez. Igaz. Kis István vagy Nagy Péter amúgy Is tudja. hogy mi a feladata. Az utassal nem lehet kukoricázni. riur- váskodni. Hiszen a viteldíjat kifizette, a* ellenszolgáltatást tehát joggal elvárhatja Nem kell különösebben bizonygatnom, hogy sajnos nem mindig úgy történik, ahogy annak lennie kell. Sok-sok utas levele bizonyítja — amit a szerkesztőségünkhöz írtak —. hogy sok az udvariatlan jegykezelő, buszvezető, sokszor különböző konfliktusok zajlanak le emiatt. De a táblácska a névvel, az más!. Akkor az utas rögtön tudja, ki az, aki gorombás- kodott, a Kis István vagy a Nagy Péter. És ha panasza van. a feletteseknél is csak azt adja fel, aki valóban elkövetie. így aztán könnyebb az orvoslás is. És kevesebb az igazságtalanul megbántott, sértődött ember, mert nem általánosítunk. Szerintem jó lenne ilyen táblácskákat kihelyezni a boltokban. a postán, a javító szolgáltatás számos egységénél és mindazokon a helyeken, ahoi a dolgozók vannak értünk és nem fordítva. Vagyis, mint Fehér Klára mondta legutóbbi tévéműsorában. mert mi fizetünk, a pénzünkért elvárjuk hát a gyors, pontos és udvarias ügyintézést, kiszolgálást. Ha másra nem. legalább erre ösztönöznének azok a kis névtáblák. K. J. 4 em m& 1976. NOVEMBER 24. fel, hogy máris éppúgy alkalmas 1 Kocsimosók — sorozatban idén csaknem 400 millió forint értékben készítenek garázsipari és lápoiási cikkeket, szerszámgépeket, vákuumtechnikai és híradás- inikai gépeket a Csepel Művek Híradástechnikai Gépgyárában, idén a gyár termékeinek mintegy 70 százalékát exportálja. A ST-n belül a vállalat a legnagyobb garázsipari berendezés szál- Kcpünk kocsimosók kipróbálását mutatja (MTI F'otó — Fehér József—KSl Fehér Kálmán 1977. január 1-től Egyéni állattartók új lóbiztosítása
