Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-21 / 276. szám
Órával vagy anélkül? A rántott enirkét »sereit legjobban Vízfogyasztás - dilemmával Ilonka birodalma Beszélgetés az új rendeletről és átalánydíjról A Minisztertanács egy évvel | ezelőtt rendeletet alkotott a köz- j műves vízellátással és csatorná- I zással összefüggő kérdésekről. { Ezt követően az Országos Víz- j ügyi Hivatal elnöke újólag szabályozta az ipari és a lakossági j vízfogyasztás átalánydíját. Mi a rendelkezések lényege? Hogyan I valósítják meg a gyakorlatban? j Erről beszélgettünk a megyei tanács építési, közlekedési és I vizúgvi osztálya, valamint a víz- és csatornamű vállalat szakembereivel. Szondi Hajos (megyei tanács): Csupán érzékeltetésül érdemes megemlíteni, hogy hazánkban a XV. ötéves terv utolsó évében a lakosság 64 százaléka élvezte a közüzemű vízszolgáltatás előnyeit, A csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma pedig öt év alatt négy százalékkal emelkedett. A fejlődés az elkövetkezendő időben még gyorsabb lesz. Ezért került napi- j rendre a téma. Addig ugyanis ■ a megyék önállóan döntöttek j ezekben a kérdésekben. A me- l gyei tanácsülés szeptemberben j fogadta el az űj közműves víz- ellátásról és csatornázásról szóló tanácsrendeletet, amely 1977. január 1-tól lép életbe. Népújság: Hallhatnánk a tanácsrendelet néhány fontos kitételéről? Csepregi Pál (megyei tanács): Az a cél, hogy minden lakásba, minél előbb eljusson a jó j ivóvíz. Éppen ezért a bekötő ' vezeték megépítését — a vízóra es a közműre való rákötés kivételével — egyéb kivitelezésre jogosult vállalat, szövetkezet, kisiparos is elvégezheti a vízmű vállalat díjmentes . ellenőrzése mellett. Szondi Lajos: Megyénkben az V. ötéves terv végén 310 ezer embert látnak el vezetékes ivóvízzel. Ez nem jár zökkenők nélkül. Előfordulhat vízkorlátozás, főleg a nyári csúcsidőben. Az erre vonatkozó terveket a vízmű vállalat készíti el, amelyet a megyei tanács végrehajtó bizottsága jóváhagy. A vízkor- i látozást pedig a helyi tanács elnöke rendeli el. Szarvas János (vízmű vállast) : Egy másik lényeges kérdés, a vízmérő óra állapota. Ha ez rossz, esetleg nem olvasható le, vállalatunk hitelesíti, vagy újra cseréli. Ilyenkor az előző év azonos időszakának megfelelő vízfogyasztást vesszük alapul. Természetesen előfordulhat, hogy lényegesen több az elhasznált víz az egy evvel korábbinál. Ebben az esetben átalánydíjat számítunk. Csepregi Pál: Sokan nem tudják, hogv a közterületen levő parkok, zöldövezetek locsolására felhasznált víz díját a helyi tanácsok fizetik, azt nem háríthatják át a lakosságra. A vállalatokra. intézményekre viszont igen. Itt kell megemlítenünk a szabálytalanságokat is, amikor a közkifolyóknál autót mosnak, vagy éppen építkezéshez használják innen a vizet. Népújság: És most térjünk át az új OVH-rcndcletre, amely a vízórával nem ren- j dclkezök átalánydíját szabályozza. A régihez képest ez kissé magasnak tűnik. Szondi Lajos: Azt hiszem senki sem vitaija, hogy a víz egyre inkább munkával előállított termékké változott. Kitér5 mjmtjss 1976. NOVEMBER 21. meléséhez, a fogyasztókhoz való eljuttatásához egyre több emberi munkára, é>> nagyon sok energiára van szükség. Állandóan emelkednek a beruházási és az üzemeltetési költségek. A beszedett vízdíj az összes ráfordításoknak csupán az 50 százalékát fedezi, a másik felét az állam vállalja magára. Amikor az átalánydíjat megállapították, egy kicsit a jövőre is gondoltak, hiszen nem lehet minden évben más-más normatívákat megállapítani. Szarvas János: Egyébként a rendelkezés kimondja: a vállalat vízdijbevétele a tényleges szolgáltatás ellenértékének feleljen meg, vagyis az átalányként számlázott összeg a valóban elhasznált víz után járó dijat ne haladja meg. Ambrus Tamás (vízmű vállalat): Ennek kiszámítása viszont nem könnyű feladat. Tudom, az olvasók nem szeretik a sok számot, mégis a könnyebb megértés kedvéért hadd álljon itt egy példa. Tételezzük fel, hogy egy községi vízmű negyedéves termelése 100 ezer köbméter. a vízveszteség pedig 10 százalék (ami nem lehet ennél kevesebb), tehát az eladható vízmennyiség 90 ezer köbméter. Vízórával mértünk mondjuk 50 ezer köbmétert. így átalánydíjjal kell elszámolni 40 ezer köbmétert. Ha a rendelet szerinti fogyasztás 60 ezer köbméter, akkor a 40 és a 60 aránya adja az együtthatót, amely jelen esetben 0.67. (Ez egynél nem lehet nagyobb.) Legyen a család fogyasztása a kategória szerint 50 köbméter. Ezt a számot szorozzuk meg az együtthatóval és megkapjuk a tényleges vízfogyasztást. az 53,6 köbmétert. Tehát ennyi víz után kgil díjat fizetni. Ezt a módszert 1976. január 1-től visszamenőleg alkalmazzuk. Ennek az az oka, hogy e kiegészítő rendelkezés csak ez év júniusában jelent meg. Ahol többlet-számlázás történt, ezt az összeget beszámítjuk a következő időszak vízdíjába. Népújság: Az emberek most dilenimáznak: órát szerelte* senck fel, vagy fizessék az átalánydíjat? Mi a tapasztalat: végül Is melyiket választják? Hosszú Szilárd (vízmű vállalat): Felméréseink szerint megyénkben január 1-én a közüzemű vízszolgáltatásba bevont lakosság 27 százaléka átalány- díjas volt Ez a szám azonban lényegesen csökkent. Az év kilenc hónapjában az összes bekötéseknek több mint a felét régi fogyasztók rendelték meg, akik csak a vízóra felszerelését kértek. Ez annál is inkább előnyös. mivel a megrendelés beérkezésétől számított következő hónap 1-étöl az átalánydíjat a felére csökkentjük, amíg az órát fel nem szereljük. Ez az idő általában egy-két hónap. Hévízi László (vízmű válla- | lat): Ehhez hozzájárul az is, | hogv van elegendő vízóra. 1500 különböző méretű óra van raktáron. és megkötöttük az 1977. évi szerződéseket is. o Mindent egybevetve megállapíthatjuk: a 'rendeletre és az átalánydíj szabályozására szükség volt. A végrehajtás feltételei biztosítottak. Most már csak azt kell kiszámítani: kinek érdemes órát venni é6 kinek nem? Ennek eldöntésében segítenek a szakemberek. Seres Sándor A csirkenevelő kellős közepén toporgok már egy perce. Tizenhétezer apró jószág vesz körül. Fogadni mernék, mind egyszerre csipog. Már zúg a fejem, de nem merek megmozdulni, félek, kárt tennék az ide-oda cikázó sárga gombolyagokban. , Akkor pedig veszélyben a riport, ezt nem bocsátana meg Dinka Ilona! Ilonka ügyesen lépked a kiscsibék között. Utat csinál, kimegyünk. Á tüske Még a nyárbn történt. Dinka Ilonka a gyomai Mezőgazdasági és "Élelmiszeripari Szakmunkás- képző Intézet tanulójaként megnyerte a baromfitenyésztő tanulók országos versenyét, és a szakma kiváló tanulója lett. Szovjetunióbeli utazást is nyert. A nyarat mégis otthon töltötte. Nem ment el, mert úgv érezte, nagyon megbántották. A verseny után valaki megjegyezte: „Győztél Ica. de nem érdemelted meg." Ó erre azt mondta magában, ha nem. hát nem. Akkor nem megy ! sehova. Pedig egész tanulmányai során [ a legjobbak közé tartozott, és a versenyén is bizonyított. Júliusban munkába állt ott-1 hon, a kaszaperi Lenin Tsz-ben,' ahová a szerződése is szólította. Hallgatag, magába zárkózó alkat. Amennyire megismertem. | most választanom kellene, akaratosnak, vagy konoknak higvjem. Uhlár János tsz-elnök segít: j „Icánál jó tulajdonság, hogy akaratos. Amit eltervez keresztülviszi. Érzékeny? Senkinek sem „Egy kilépőt kerek, be kell mennem a' tanácshoz.” Naponta, ki tudja hány helyen, és hányszor hangzik el ehhez hasonló ] kérés, bejelentés. Csak a megyében sok ezer munkaóra megy veszendőbe emiatt. De hát mindenkinek akad több-kevesebb intéznivalója a tanácsnál. Miután pedig a munkaideje rendszerint egybeesik a hivataléval — kénytelen otthagyni a túró- ] gépet, íróasztalt, szerelőpadot vagy javítóműhelyt. Az oda- vissza út. az esetleges várakozást is beszámítva, órákat jelent. Hacsak... * * * — Hol tartják az allamigaz- gatási fogadónapot? — kérde- i zem a MEZŐGÉP orosházi gyárának titkárságán. — Itt a folyoso végén, jobbra 1 az utolsó ajtó! Dr. Román Zsuzsa jogásznő, az orosházi Várost Tanács V. B. titkárság megbízott osztályvezetője e fogadónapok lényegéről, céljáról beszél. A vállalati jogsegélyszolgálat mirhájára szervezte meg a fogadónapot a város öt nagy üzemében a tanács. A célja mindenekelőtt az, hogy a dolgozók ne mulasszanak órákat, félnapokat csak azért, mert kisebb elintézni- vagy kérdeznivalójuk akad a tanácsházán. Emellett a tájékozottság javítására, az állampolgári jogok, ismeretek terjesztésére is felhasználják ezeket az alkalmakat. — Ez év március—áprilisában kezdtük, és havonta egyszer tartunk államigazgatási napot az üveggyárban, a baromfifeldolgozónál. a gázipari gépgyárban, a férfifehérnemű-gyárnál, és itt — sorolja a jogásznő. * * * — Lakásügyben érdeklődöm — hajol előre a fotelben Cser- nus Sándor, a forgácsolóműhelyből — 73-ban adtuk be a kérelmet, OTP-s lakásra. Az V. ötéves terv idejére soroltak be akkor, de azóta semmi. Talán mi esett volna jól ilyen tüske, ö a ' maga módján válaszolt. Rendes lány, na£von szereti a munka-1 jat”. 56 nap Amikor kérdezem, felvidul. Először mosolyog. Megigazítja homlokára csúszó, pettyes ken(Vercss Erzsi felvétele) Lakásügyben érdeklődőm... nem kaptuk meg az újabb értesítést ? A fiatalember alapos választ kap a városi lakásépítés ütemerői, nA elosztás új vendjéről, amely szerint a jövőben Orosházán is társadalmi bizottság dönt a lakáskérelmekről. Igv 1077. elején kapnak az igénylők — közöttük Csernus Sándor is — újabb értesítést lakásügyben. — Elég sok kérdés kezdődik azzal, hogy „Mikor kapjuk meg a lakást?” — lapoz feljegyzésébe dr. Román Zsuzsa. — De felkeresnek bennünket olyan ki- sebb-nagyobb közösséget érintő ügyekkel is. mint például az egyik lakótelepen az úthálózat bővítése. Ismét kopognak. A fiatalasszony felindultságát panaszolva meséli: — Hat hónapja otthagytam a férjemet, albérletbe mentem négyéves kislányommal. Nem lehetett már tovább tűrni azt az életet. Ottmaradt a majdnem kész ház. meg minden ... Most tényleg nem jár nekem semmi? Magánügyben kér tanácsot a következő fiatalember is. * * * — Természetesen azokat is útbaigazítjuk, akik jogi tanácsot kérnek. Ma, úgy látszik, ők vannak többségben. Egyébként eddig nyolc fogadónap volt Ez még tulaidonképpen a kölcsönös ismerkedés az .alapozás” idő- sz.aka. A gyárral kötött szerződés szerint a tanácsi vonatkozású vállalati ügyek konzultációjára is sort kerítünk a fogadónapon. A ..Házi iogíanácsadó” prooa. pandalap érmen a magánerőből történő építkezések tudnivalóiról szól. Sokat segít a jogtanács- adó szerkesztősége ezekkel a közérthető , szabáiymagyaráza- tokka!! Távozófélben még megtudom: a gyár vezetői készséggel segítik a tanács képviselőjének munkáját. Tóth Ibolya dőjét, majd lassan, megfontoltan magyarázza: — Szeretem a csirkéket. A legjobban a legkisebbeket, meg a legnagyobbakat, ötvenhat napig neveljük őket. Akkor elszállítják Orosházára, a BOY-hoz. Újabbak érkeznek. Most 83 ezer körül van. Egy pillanat, megnézem pontosan. Igen, 83 ezer 760 Mind Hybró. öt hétig indító, aztán nevelő tápot kapnak. A kicsiket először enni kell megtanítani. A helyes tápadagolás a legfontosabb. A víz is, persze, meg a hőmérséklet. Harmincöt fokkal kezdünk, később csökkentjük, minden két és fél napban egy fokkal, egész 18 fokig. Ennél kevesebb nem lehet. Akkor dolgozunk jól, ha mind egyszerre alszik. A csirkékkel állandóan foglalkozni kell. Együtt kell élni velük. Megtehetnénk, hogy csak 2- 3 óránként nézünk rájuk, de azt nem lehet. Vasárnap se. de még karácsonykor se. Mert könnven kárbavész az egész, munka Egy négyzetméteren 25 kilo élősúlyt kell nevelni az. 56 nap alatt. A megengedett elhullás hat százalék. nálunk csak 4,75 ez az érték. Ha és holnap Ilonka most két műsz-akot dolgozik egyszerre, helyettesíti egyik társát, aki szabadságra, ment. — Kevesen vagyunk. Reggel 6- ra jöttem és este 6-kor végzek. Télen, nyáron biciklivel járok. Bent lakom a faluban, elég hamar kiérek. Az asztalon Kuznyecov: Babij Jár című kötete. A 36. oldalon van nyitva. — Ha van időm, olvasok. Ezt a bátyám hozta ki a könyvtárból, más szórakozásom nem igen van. Néha elmegyünk a presszóba, vagy a kultúrba diszkóra, Csabáról jár ki a lemezlovas. Nemrég volt az ifjúsági parlamentünk. Itt a tsz-ben nincs valami nagy KISZ-élet. Szeretnék ifivezetö lenni az általános iskolában, ahol annak idején úttörő csapat- titkár voltam. Meg kellene alakítani a kézilabdacsapatot is, lenne rá igény. A parlament talán elöreviszi a mozgalmi életet. Észreveszi, hogy a Kuznyecov- kötetet nézem. — Minden embernek vágya, hogy nagy feje legyen. Dehát nem lehet mindenki mérnök, vagy atomtudós. Barom fitenyésztő szakemberekre is szükség van. Attól még olvashat az' ember, vagy nem? — De még menyire. Nem az a legfontosabb, ki mit csinál, hanem az — hogyan. — Jó lenne tovább tanulni. Orosházán, vagy Gödöllőn. Az orosházi szakközépbe már szeptemberben mehettem volna különbözetivel. Az az igazság, hogy túl sokáig hánytam-vetettem a dolgot. Jövőre azonban elkezdem. Biztos emelkedik a fizetésem is, most 3000 felelt keretsek. Felét mindig a takarékba teszem. — A brigád? Ügy hi «zem befogadtak. Nem veszekedtünk még egyszer sem. * A tartózkodóban olajkályha duruzsol. Nyílik az ajtó, jönnek az asszonyok. Itt a váltás. Kérdezem, mi a véleményük Ilonkáról? összenéznek, egyikük mondja: „megvagyunk, szépen.” Az aszonyok udvarlónak, talán kérőnek néznek. Mindenesetre sehogyan sem értik, mit keresek itt. Ha udvarló lennék, arról nekik tudniuk kellene. Már kívül, a sártócsák közt ugrálva kérdezem Ilonkától: — A csirkét szereted-e? — Rantva leginkább. Most mosolyog másodszor, újra vidám. És elsiet a osirkebiro- dalomba. Szaporák a léptei, mire visszafordulok már táppal teli vödröket cipel a kúpos etetők között. Fábián István
