Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-21 / 276. szám

„II jövő terveinek valóra váltása a fiatalokon múlik'' Lehet kétezer vagonnal édesebb? Ifjúsági parlament a Knerben A meghívó itt ugyan nem oko- | zott gondot; „házon belül”, egy- j kettőre elkészült, társadalmi munkában. A fehér lapon ugyan- | is a Kner Nyomda november 20-i ' vállalati ifjúsági parlamentjére ! invitálják a címzettet a politi­kai. gazdasági, társadalmi ve­zetők. Szabad szombat lévén, csendesek a műhelyek, munka­termek. Ezerharminc dolgozó ke­resi ennél a vállalatnál a kenye­rét, s közöttük 570 a 30 éven aluli. Őket képviseli az a száz- egynéhény fiatal, akik a kultúr­teremben figyelmesen hallgatják Hímzár Mihály igazgató beszá­molóját. Az Ifjúsági Törvény megalko­tása, iletve a legutóbbi, 1974-ben tartott ifjúsági parlament óta sok változás, intézkedés történt eb­ben az európai hírű nyomdában. A különböző fórumokon a fiata­lok képviselői is megismerhetik a vállalati célokat, terveket és azokról véleményt nyilváníthat­nak. Az igazgatói és főosztályve­zetői értekezleteken a KISZ-bi- zottság titkára is részt vesz. Jól működik az üzemi négyszög. Az üzemi demokrácia továbbfej­lesztésére vonatkozó intézkedési tervet 1974 végén állította össze a vezetés. Létrehozták a körzeti üzemi négyszöghálózatot, ame­lyek fő feladata, hogy a politikai és társadalmi szervezetek össze­kötőit bevonják minden szinten a vezetésbe, a döntések előkészí­tésébe és az ellenőrzésbe. Kedvezőek a Knemél a la­kástámogatást jelző adatok. Az elmúlt négy évben a vállalat vá­sárláshoz, illetve építéshez 102 családnak nyújtott nagyobb ösz- szegű, átlagosan mintegy 40 ezer forint támogatást, zömmel fiata­loknak. Így, a fiatalok nyilatko­zata szerint 76 százalékuk lakás- helyzete megfelelő. Szinte vala­mennyi családos fiatal gyerme­ke helyet kapott ’ bölcsődében, óvodában, napköziben. Az ifjú­ság zöme megfelelőnek ítéli a továbbtanulási lehetőségeket. S itt érdemes felsorakoztatni a következő adatokat; mindössze kilencen nem végezték el az ál­talános iskolát a több mint 500 fiatal közül, és a .30 év alattiak 47 százaléka középiskolát vég­zett! Jó az arány a szakképzett­ség tekintetében is. A fiatalok 89 százaléka fizikai dolgozó és 80 százalékuk szakmunkás, illet­ve betanított munkás. A Kner azon ritka vállalatok közé tarto­zik, ahol nemhogy munkaerőhi­ány van, hanem többen szeret­nének itt elhelyezkedni, mint amennyi munkáskéz szükséges. Beszámolója második felében az V. ötéves terv feladatait vá­zolta az igazgató és hangsúlyoz­ta; „a fiatalok segítsége, aktív támogatása nélkül nem tudjuk megoldani”. Ezután Huszár Mi­hály bejelentette: teljesül a fi­atalok régi kívánsága, megkez­dik az ifjúsági klub és KISZ-he- Iviségek kialakítását. Nyomban át is nyújtotta Skaliczki Ferenc, KISZ-bizottsági titkárnak a klubba az első ajándékot. A hozzászólók a munkával, munkahellyel kapcsolatos prob­lémákkal foglalkoztak. Mátyás király lakodalmán, i 1476-ban, az ünnepi asztalt cu-j korból készített kert és benne j fa díszítette, amelyen apró mó­kusok voltak láthatók: továbbá I az esztergomi érsek főúri udvar- [ tartása 1489-ben hét hónap alatt — horribile dictu! — 135 font (kb 280 kg) cukrot fogyasztott el. Mindez azért említésre méltó, mert abban az időben, amikor még az Indiából származó cukor­nád biztosította a világ cukorter­melését, nagyon drága volt és csak a gazdagoknak jutott belő­le. Az első répacukorgyár Szilé­ziában létesült, ahonnan Tesse- dik Sámuel hozta el a 'receptet Magyarországra, hogy aztán 1830-ban megkezdje működését az első hazai gyár. Ezután sorra épültek az üzemek, köztük 1912- ben a sarkadi. Mi jut Sarkadnak? Mátyási János igazgató aszta- | lát nem díszíti cukorból készült kert és fa, rajta mókusokkal, pe­dig ha valahol, hát itt bőven van cukor. Helyette statisztikák, ter­vek az asztalon: mennyi a mai és mennyi lesz a holnapi terme­lés. — Gyárunk napi névleges fel­dolgozókapacitása 300 vagon — mondja az igazgató. — Most tar­tunk a kampány felénél, eddig 17 ezer vagon répát dolgoztunk fel, amelyből 1750 vagon cukrot nyertünk. Még ugyanennyire számítunk, ami azt is jelenti, hogy a tavalyinál több cukrot gyártunk, ugyanis jobb a fehér­cukor-kihozatal. A múlt évben volt a mélypont. 100 vagon répá­ból hét, és az idén már 10 vagon cukrot nyerünk. a tervidőszakban 3 milliárd fo­rintot költ fejlesztésre, s ez idő szerint ebből 500 millió forint jut Sarkadra. — De még mindig nem elég — emeli fel szavát az igazgató, s felidézi a legutóbbi pártbizottsá­gi ülésen elhangzott felszólalá­sának lényegét. Elsőként az országban —• Kétirányú fejlesztést sze­retnénk megvalósítani — mond­ja. — Az egyik a kapacitás növe­lése a jelenlegi 300 vagonról 470- re. Mégpedig úgy, hogy ezt a napi 170 vagonos többletnek megfelelő mennyiséget egészen a sűrűiéi okozatig feldolgozzuk, amit azután óriási tartályokban tárolunk, s a szezon után kezd­jük meg a gyártást. Hogy mi ebben a ráció? Köz­tudott. högv a répa romlandó, te­hát gyors feldolgozása a veszte­ség csökkentését is jelenti. Igen ám. de hiába dolgoznak fel napi 100 vagonnál többet, ha a cukor­vonal jelenlegi kapacitása nem bír el csak ennyit. A 35 ezer köb­méter sűrűiét viszont a szezon után elővehetik, s 40 nap alatt feldolgozzák. — A haszon tehát kettős — folytatja az igazgató. — Napon­ta 170 vagonnal nő a kapacitás és csökken a feldolgozási idő. illetve az ebből eredő veszteség. A ma még 150 napos kampány­idő 120 napra rövidül. Az or­szágban egyébként ez iesz az el­ső ilyen technológiai megoldás, és másutt is bevezetik, ez nép- gazdasági szinten is tekintélyes megtakarítást jelent Nürnbergiek Gyulán Öt évvel ezelőtt, 1971-ben, a IXirer-emlékév alkalmából Gyu­la város küldöttsége ellátoga­tott Nürnbergbe, ahol egyebek mellett találkoztak a helyi ma­gyar kultűregyesület vezetőivel es tagjaival. A Magyarok Világiszövetsége meghívására nemrégiben ha­zánkba érkeztek a nürnbergi magyar kultűregyesület vezetői, köztük dr. Herman Merz al- elnökkel, akik egy hetet Ma­gyarországon töltenek. Kérésük­re egy napot Gyulán töltöttek. A küldöttséget fogadta és a város életéről tájékoztatta dr. Takács Lőrinc tanácselnök, Dér Lajos elnökhelyettes, vala­mint Banadics Márton, a Haza­fias Népfront városi elnöke. Ezt követőeh ellátogattak a 3-as számú iskolába, ahol be­szélgettek a tanárokkal és a német tagozatos tanulókkal. Felkeresték az Erkel Múzeu­mot is, ellátogattak a Várba, a Dürer-terembe és rövid sétát tettek a Várfürdőben. — Ró — De még mindig nem eleget. Hazánkban az egy főre jutó évi cukorfogyasztás 40 kilogramm körüli — és korántsem ez a csúcs. Ám e szükséglet fedezésé­re is mintegy 10 ezer vagon cuk­rot importálunk. S ha, tételez­zük fel, a mezőgazdaság már ma megtermelné a szükséges nyers­anyagot — amit rövid időn belül meg fog — bajban lennénk, mert nem tudnánk hol feldolgozni. Épül ugyan egy új, nagy telje­sítményű cukorgyár Kábán, de emellett a meglevők bővítésére is j szükség van. A cukoripar ebben 1 Közvetítés a mosógépből Állunk a figyelőtoronyban, ahonnan jószerével az egész gyár belátható. Ami nem. azt az ipari televízió kamerái hozzák közel, a bunkert, az óriás mosógépet. Vezérlőtáblákon követik a répa útját a beérkezéstől a diffúziós berendezés működésén át egé­szen a puha, meleg kristálycu­korig. Őszintén szólva, rejtély volt előttem, hogy lesz abból a csú­nya fekete répából szép fehér kristálycukor. Hegyessy László főmérnök tüzetesen elmagyaráz­Csúcsforgalom az ÁFOR-nál Bőséges készletek, folyamatos ellátás Bővítik a konzervgyár tésztaüzemét A Békéscsabai Konzervgyár­ban jövőre bővítik a tésztaüze­met. A tervek szerint a máso­dik fél évben elkészül a 135 mil­lió forintos költséggel épülő üzemrész. Ennek eredményeként a jelenlegi 800 vagonos kapáci- tás 1600-ra nő. Mivel a szak­munkásgárda adott, s az új üzemrész jórészt automatikus berendezésekkel működik, mini­mális a létszámigény. Most 90- en dolgoznak a tésztaüzemben és mindössze 35-tel kell gyara­pítani, a termelés viszont meg­kétszereződik. A hazai ellátás mellett exportra is szállítanak majd. 3 miMsms ” 1976. NOVEMBER 21. Bár az év végi nagy hajrá már hetek óta tart a földeken, van még őszi tennivaló jócskán a mezőgazdaságban. A nagy üte­mű betakarítás és az őszi szán­tás jelentős forgalomnövekedést okoz országszerte az ÁFOR el­adóhelyein, hiszen a mezőgaz­dasági géppark hajtó-, kenő. és tüzelőolaj-ellátása kizárólag az Ásvónyolajforgalmi Vállalat ap­parátusára hárul. A folyamatos kiszolgálás, a zavartalan áruel­látás és nem utolsósorban a ki­fogástalan minőség tehát alap­vető előfeltétele a mezőgazdasuy sikeres idényzárásának. Az ÁFOR kereskedelmi igaz­gatója tájékoztatásul elmondta, hogy a vállalat körültekintően készült fel erre a nagyforgalmú időszakra. Számítottak arra, hogy az idei munkát különösen megnehezíti a mezőgazdaság helyzete, a kedvezőtlen időjárás miatt bekövetkezett időelcsú- s^ás. A számítógép segítségével elkészített áruforgalmi menet­rend ezért több variációt is szá­mításba vett. kidolgozta a leg­kedvezőbb árubeszerzési- és el­látási módozatokat a legkülön­bözőbb igények esetére. A jó ellátás alaDfeltéteíe: a men^elelö mennyiségű és válasz- I tékú kenöolajtermék rendelke-1 szésre áll. A finomítók folyama­tosan termelnek és a tárolóhe­lyeken felhalmozott készletek — mintegy félmillió liter gázolaj és tüzelőolaj — egyhónapos biz­tonsági tartalékot jelentenek. A napi forgalmi kimutatások sze­rint egyébként rekordnak szá­mító mennyiséget adnak el az ÁFOR telepei és töltőállomásai. Gázolajból és tüzelőolajból a fo­gyasztás naponta 17 ezer tonna, benzinekből 4 ezer tonna, fűtő­olajokból pedig 7 ezer tonna fogy el. A szervezési intézkedések, el­sősorban a közúti, a vasúti és a csötávvezetéki szállítás gon­dos megszervezése, szintén fon­tos előfeltétele a mezőgazdaság zavartalan ellátásának. Az ÁFOR mintegy 800 tankautója állandó­an üzemben van, szállítja a fo­gyasztókhoz a telepekről az üzemanyagot és a tüzelőolajat. A téli forgalom beálltával a MÁV is gondoskodott az ásvány, olaj-szállítmányok elsődlegessé, géről: naponta körülbelül 17 ezer tonna árut fuvaroznak el. Természetesen a nagy mezőgaz- I dasági körzetekben levő ÁFOR- telepek és kirendeltségek nyit­va tartását is a napi igények­hez szabták. Legtöbb helyen éj­jel-nappal folyamatosan lehető­ség van az áru kiszolgálására, a szállítmányok fogadására. E munkából igen nagy részt vál­lalt az ÁFOR több mint száz, kereskedelmi munkával foglal­kozó brigádja, a szocialista bri­gádok, a szállításban tevékeny- j kedők. a műszaki és adminiszt­ratív dolgozók. A vállalat áru­forgalmi vezetői tagjai a mező- gazdasági munkákkal foglalkozó országos operatív bizottságnak, a vidéki ellátási körzetek mun­katársai pedig a megyei taná­csokkal kooperálnak folyamato­san. A nagy forgalom közben ter- I mészetesen nem feledkeznek meg az eladásra kerülő kőolaj­termékek szigorú és folyamatos minőségi ellenőrzéséről sem. A szállítmányokról a közoontí és vidéki laboratóriumok folyama­tosan mintát vesznek és csak kifogástalan áru kerülhet a fel­használókhoz. A sokoldalúan szervezett ellá­tási munka, a bőséges árufede­zet kétségtelenül biztosítéka a szükségletek kielégítésének. Az esetleges kisebb fennakadások az üzemanyagellátásban legfel­jebb a rossz időjárás, vagy a nehézkes közlekedés következ­ményei lehetnek. za, hogy a nyers répa száraz­anyag-tartalma 20—25 százalék, amiből 13—14 százalék a cukor. Ezt kell megkaparintani, bonyo­lult mechanikai, vegyi folyamat útján. A dolog lelke valójában a diffúziós berendezés, amely folyadék formájában kioldja a cukrot. Innen már gyerekjáték a dolog, a nyers léből sűrű lesz — ez az a bizonyos hosszan tá­rolható anyag — abból pedig egy centrifuga kicsapja a fehér kris­tálycukrot — és máris szórhat­juk a mákostésztára. Persze eközben sok melléktermék ke­letkezik. köztük a melasz. Jó há­rom évtizeddel ezelőtt ezt vittük úgy. mint a cukrot, ma ebből akarnak minél kevesebbet. Eh­hez kapcsolódik a másik fejlesz­tés. Kidobott 50 százalék — A melaszt, mint a cukor- gyártás egyik melléktermékét már a mezőgazdaság sem igény­li, , s a szeszipar is bővében van. Így hát jórészt kárba vész, azzal az 50 százalék cukorral, amit még tartalmaz. Most ezt az 50 százalékot akarjuk megmenteni. Már hozzá is láttak az úgyne­vezett Quentin-berendezés szere­léséhez. Elkészülte után — a mostani 35 ezer vagon feldolgo­zást figyelembe véve — 100 va­gonnal több cukrot nyernek. S ha ehhez hozzászámítjuk az elő­ző fejlesztés eredményét, ez azt jelenti, hogy az V. ötéves terv végére 2 ezer vagonnal több cukrot gyártanak Sarkadon. És most a pénzről. — Az említett 5J0 millió fo­rint kevés — erősíti még az igaz­gató szavait Szolnoki Imre fő­könyvelő. Ezért a konvertálható exportárualapok növeléséhez igénybe vehető hitelre pályáz­tunk. E fejlesztések eredményei­ként ugyanis tőkés importot ta­karíthatunk meg, sőt a későbbi­ekben az export is szóba jöhet. Addig azonban még sok melasz megy kárba, bár szeretnénk hin­ni, hogy végül is cukor lesz az okosnak tűnő programból és nemcsak keserű szájízt hagy ma­ga után. Sclcszl Ferenc Bütykös dsóludak Fehér-lón A hűvösebbre fordult időjárás gyorsabb ütemű vonulásra kész­teti a költöző madarakat, s je­lenleg „telt ház” van a Szeged­del határos fehér-tói természet- védelmi területen. Egyszerre nagy tömegben jelentek meg a vadludak: a számukat ebbén a körzetben több mint tízezerre becsülik az ornitológusok. A ta­vak vize valósággal forr a nyug­talan tőkésrécék, cankók és bí­bicek csapatainak nyüzsgésétől. A madárszálló zsúfoltságát növe­li az is, hogy az északról érkezett vendégek mellett még olyanok is tartózkodnak, amelyek más években ilyenkor már tovább szoktak vonulni délebbi tájakra. Különösen a gulipánok tértek el rendszeres menetrendjüktől. Ké­sei seregeiket minden bizonnyal az marasztalja, hogy a lehalá­szott tavak iszapos medrében bő­séges táplálékot találnak. Hazánkban csak elvétve és rö­vid ideig látható átvonulok is időznek a természetvédelmi te­rületen. Az északi országok ten­gerpartjain költő bütykös ásólu- dak közül tucatnyinál is több je­lent meg. A tarka tollazatú lu- dak ilyen népes csapatának ma­gyarországi előfordulása ritka­ságnak számít.

Next

/
Thumbnails
Contents