Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-20 / 275. szám

ÜVEGBŐL LESZ A TETEJE A Budavári Palota egyik épületszörny ónak tetejét üvegből készítik. A több mint ezer négyzetméteres üvegtető alatt az Országos Széche­nyi Könyvtár olvasótermei kapnak helyet. A különleges munkával egy bécsi céget bíztak meg. (MTI Fotó) Az országban elsőként: Felmérő és jelzőszolgálat Gondolkodó államigazgatás — gondolkodó tisztviselőkkel A mikor meghívást kaptam arra a megbeszélésre, amelyről írásomban szó lesz, meglepődtem. Nem az ér­tekezlet, hanem annak elneve­zése miatt. Ugyanis a megyei! tanács vb termében összeült a I „bürokráciaellenes bizottság”. Sőt kibővítve jo nehány nagy­községi tanács elnökeivel, vb- titkáraival. Az értekezlet célja akkor kezdett derengeni ben­nem, amikor dr. Kertész Már­ton, a megyei tanács vb-titkára az ügyintézés egyszerűsítéséről, a bürokrácia elleni küzdelem­ről beszélt. Elmondta a valósá­got, hogy az államigazgatás bü­rokratikus vonásait örököltük a régi közigazgatástól. Öröklés, amit nem kell folytatni! Saj­nos, helyenként a bürokrácia meg nagyobb, mint volt. Duz­zadt az adminisztrációs létszám, mint mondotta: bürokrácia lent és fent, és van, aki csak másutt látja ezt, nem elsősorban a sa­ját portáján. Államapparátu­sunk a bizalmatlanságra épült Dr. Ti/cnkettő—kilencnegyvenegy Ötéves a békéscsabai telefondoktor Békéscsabán az Irányi utca-1 ban, a városi Vöröskereszt egyik szobájában egy csinos kislány ül : a magnó és a telefon társaságá­ban. ö Gerlai Gyöngyi, a tele- fondoktor. — Azért ez nem egészen így , van, az én szerepem csak annyi, | hogy bejelentkezem, elindítom a magnetofont és a végén megkö- [ szőnöm a jelentkező figyelmét. Természetesen minden hívást feljegyzek és a különleges ki- r vánságokat továbbítom. — És volt már ilyen különle­ges kívánság? — Igen. volt. Egyszer például j egy fiatalasszony megkérdezte, J mikor lesz a házasélettel foglal­kozó anyag a telefondoktorban? | Nem tudtam rá válaszolni Gyorsan kidolgoztuk a témát, felvettük, és három hét múlva már erről beszélt a teleiöndok­Ezerötszáz hívás — Sokan hívjak a telefondok­tor t? — Azt hiszem, inkább sokan szeretnék hívni. Most az a hely­zet, hogy egyszerre csak egy ember, hallgathatja az előadást, mivel közönséges telefonkészü­léken keresztül közvetítjük a műsort. Ez egyben megszabja azt is. hogy óránként legfeljebb 10 ember tudja felhívni számun., kai. a 12-941-et. Ez évenként mintegy lftOO érdeklődőt jelent, akik az egészségvédelem, egész­ségnevelés aktuális kérdéseivel ismerkednek meg. A beszélgetés itt megszakad, mert befut egy hívás és Gyön­gyinek mar újra „telefondoktor­rá” kell válnia. Beszélgetésün­ket hallgatta Fodor László, a bé­késcsabai városi Vöröskereszt titkára &. — A legnagyobb problémánk í sajnos az, hogy nem megoldha- J tó a hívások párhuzamos kap­csolása. úgy mint Budapesten, j ahol egyszerre 25-en hallhatják a telefondoktor előadását. Egy | ilyen berendezés mintegy fél­millió forintba kerülne és erre jelenleg nem telik. Ehelyett egy I más módszert vezetünk be a | jövőben. A telefondoktor elő­adásait eljuttatjuk azokhoz az üzemekhez, vállalatok!)?/, me­lyekben már kiépítették a belső hangszóró-rendszert. Sok érdekeset tudtam meg... A magnószalag végéhez ér. de most Gyöngyi helyett én köszö­nöm meg a figyelmet, s egyben meg is kérem Kovács Jánosáét. ne tegye le a telefont. — Gyakran hívja fel a tele­fondoktort? — Elég gyakran. Majdnem minden előadását hallottam ed­dig. — És érdemes volt? — Nézze, nem tudom, ki hogy van ezzel, de engem érdekel a családom egészsége és a telefon­doktortól már sok érdekeset tud. tam meg. Két kis gyermekem van. és az ő nevelésükhöz sok tanácsot kaptam. Nagyon fon­tosnak tartom a korszerű táplál­kozással, egészséges életmóddal foglalkozó előadásokat is. — Véleménye szerint hogyan lehetne még jobbá, hasznosabbá tenni a telefondoktort? — Ez váratlan kérdés volt, nem is tudom, mit mondjak így kapásból. De várjon csak! Ép­pen a héten beszélgettünk a fér­jemmel, miiven jó lenne, ha a telefondoktor ..élne", szóval, ha kérdeznénk, válaszolna és taná­FALY A VÁLASZTÓ FIATALOK FIGYELEM! „NYITOTT KAPUK” NAPJAI A BÉKÉSCSABAI KÖTÖTTÁRUGYÁRBAN! 1976. november 25-től december 17-ig a Békéscsabai Kötöttáru- gyár minden héten csütörtöki és pénteki napokon, de. 10 órá­tól és du. 14 órától megrendezi a „Nyitott Kapuk” napjait. Az érdeklődő tanulók iskolai csoportjait várjuk. csókát tudna adni a különböző egyéni problémákra. Vannak az embernek néha olyan apró ba­jai, melyekkel nem akar orvos­hoz menni, várakozni. Elő lesz a gépdoktor öt éve hangzott el Békéscsa­bán először telefonon keresztül egészségügyi felvilágosító elő­adás. A megyeszékhely volt az első vidéki város az országban, ahol bevezették ezt a szolgálta­tást. Ennek szervezője, elindító­ja dr. König János, ma a megyei egészségnevelési csoport vezető főorvosa. — Jubilál a telefondoktor, gratulálunk! Nehéz volt az öt év? — Az elején bizony eléggé. Meg kellett küzdenünk a tech­nikai nehézségekkel, a témavá­lasztás gondjaival, és nem volt könnyű felkelteni az emberek érdeklődését sem. Majdnem mindent magunknak kellett ki­találnunk. Alig egyhónapos elő­készítő munka után indítottuk be. 1971 novemberében, a. fogá­szati hónap alkalmából a tele­fondoktort. Az alkalomhoz illő­en természetesen az első előadás a íogápolasról szólt. — Meg van még ez az anyag? — Ez igen, mert mint emléket ellettük, de az első évből a töb­bi már régen elrongyolódott és kiselejteztük. Helyettük termé­szetesen mindig űj elaődásokat állítottunk programba. — Honnan szerzik a felvétele­ket? —• Egy részét Budapestről, az Egészségügyi Felvilágosító Köz­ponttól kapjuk, másik részét ma­gunk állítjuk össze, Szerencsére nagyon jó gárda jött össze a MFNCS-nél, és az általuk készí­tett előadások minősége semmi­vel sem rosszabb, mint a köz­ponti anyag. — Mi a véleménye Kovács Já- nosné javaslatáról? — Az ötlet jó és megvalósít­ható. Már mi is gondolkodtunk miként lehetne még jobbá, ha­tékonyabbá tenni a telefondok­tort, így hát jól jött ez a javas­lat. Máris megkezdtük a meg­beszéléseket a szakorvosokkal, akik örömmel vállalták a közre­működést. Még nehány apróbb technikai akadályt kell elháríta. nunk és akkor jövö év január­jában már időnként élő lesz a gépdoktor. Lónyai László közigazgatást vette át, a cél tehát nem lehet más, mint ép­pen az állampolgárok és az igazgatás kölcsönös bizalma. E nnek a célnak az érdeké­ben született a gondo­lat, hogy a megyei ta­nács fent nevezett bizottsága kísérletképpen felmérő és jelző­szolgálatot létesít néhány községi tanács vezetőinek bevonásával. Az ő kötelességévé teszi, hogy úgymond, „alulról” ellenőrizzék és jelezzek a megyei intézke­dések célszerűségét, értelmét és végrehajthatóságát. A másik feladat: hosszabb távon fel­mérni, hol szüntethető meg a már feleslegessé vált papír­munka — esetleg elavult és a bürokráciát csak növelő jogsza­bályok megszüntetése. Ez a fel­mérő- és jelzöszolgálat ebben a formában az oiszágban az el­ső. Nagy várakozással tekin­tünk a folytatására azért is, mert „alulról” ellenőrizni a felettes szervek intézkedésének helyességét, célszerűségét, bizo­nyos „betartással” is járhat. Bár az értekezleten felszólalók úgy vélték, hogy a jelzések utá­ni közös konzultáció elejét ve­heti a „piszkálódás” gondolatá­nak. M o. persze minden kezdet nehéz. Korábban is vol­tak hasonló jelzések, ha nem is ilyen szervezett formá­ban. Ennek eredményeképp évek alatt 97 ésszerűsítési, a bürokráciát kiszorítani akaró javaslatot gyűjtöttek össze. Egy részét a felsőbb szervekhez ter­jesztették. más részét a megyei tanács hatáskörében intézték el. Ilyen volt például a telek­adó több évre való kivetése, az ebadó méltányolása, a párhuza­mos jelentések megszüntetése sfb. Az utóbbi években tehát i a tanácsok egyre eredményeseb­ben vívják harcukat a bürok­rácia hétfejű sárkánya ellen. Az említetteken kívül hosszan le­hetne sorolni azokat az elavult rendelkezéseket, jogszabályo­kat, melyeket a minisztériumok, a tanácsok töröltek az elmúlt években, a gyorsabb ügyintézés érdekében. Mi, ügyfelek azon­ban mindebből keveset veszünk észre — mivel még az egyszerű­sítések minőségi változást nem eredményeztek. Ma is sokat ki­lincselünk; járjuk az emelete­ket, -a szakigazgatási osztályo­kat. csoportokat bélyegzők, ok­iratok után — miközben mj is arra gondolunk: lehetne ezt egyszerűbben is csinálni! E z a tanácskozás éppen en­nek szervezett elindításá­ra vállalkozott. Persze nem elég, ha csak a tanácsok törekednek az egyszerűségre. Minden szervre ki lehetne ter­jeszteni a bürokráciamentessé­get. Sok még a papírmunka mindenütt. Ügy is példáztak a felszólalók, hogy egyes vállala­tok tanácsi igazolás felmutatá­sát kérik mar-ina;- arra is, hogy az őnáluk dolgozó valóban él-e, létezik-e? Holott ennek „bizo­nyítására” elég a dolgozó je­lenléte avagy a személyigazol­ványa. Az ügyiratok mögött emberi sorsok vannak, így is kell ke­zelni. Az viszont már nevetsé­ges, hogy például egy 80 éves emberről minden szociális se­gélyezés idején környezettanul­mányt kell több példányban ké­szíteni. Holott már öt éve rend­szeresen segélyezett. Ö már nem fiatalodik meg és az élet- körülményei sem változnak, csak romolhatnak. Vagy miért ne lehetne vala­kinek: „büntetőjogi felelőssé­gem tudatában” — bevallani jövedelmét, például a napközi otthon közétkeztetési hozzájá­rulásához. Miért kell ehhez ha­tósági igazolvány? Nem bízunk az emberekben? Pedig néhány szűrőpróba ellenőrzés ez eset­ben kevesebb munkát igényel­ne. A 6ok igazolásnak mi a kö­vetkezménye? Akinek ha­mar elfogy a türelme, az az egészben ártatlan tanácsi dolgozón fújja ki haragját. Aki pedig ki sem látszik az adó­ívek, a marhalevelek — -még az új módszerében is — anya­könyvi kivonatok áradatából. Szerencsére — mint ez az érte­kezlet is tanúsítja — a megyei tanácsnál igen erőteljes a tö­rekvés arra, hogy csökkentsék a különböző igazolások számát, rugalmassá tegyék az ügyinté­zést. Az egyszerűség céljából vizsgálják most is a szociális segélyek odaítélésének, a köz­ségfejlesztési adó kivetésének, törlésének bonyolult > és nehéz­kes szabályait. Ugyancsak profiltisztításra szorul a kisárutermeléssel, házi­kertekkel, helységgazdálkodás­sal, a szövetkezetek felügyeleté­vel kapcsolatos rendelkezések. Mint köztudott dolog, megkezd­ték országszerte — így me­gyénkben is — a népesség és az ingatlanok egységes rend­szerbe szervezését. Kedvező vagy kedvezőtlen hatása csak évek múltán jelentkezik —• bár csiszolásra való dolgok ebben is már most mutatkoznak. Vég­eredményben az út elindítását jelentené az is, ha a hatóság jobban bízna az állampolgárok­ban. Ne ragaszkodjanak — természetesen az érvényben le­vő jogszabályok fegyelmezett betartásával — mereven a „bi­zonylatoláshoz” olyan esetekben is, amikor nyilvánvaló dolgok­ról van szó. és amikor a sze­mélyi igazolvány is megfelelne. C sak elismeréssel lehet szól­ni e kezdeményezésről, és azokról, akik végtelen tü­relemmel es mindig kellő tisz­telettel intézik az olykor inge­rült és modortalan emberek ügyes-bajos dolgait. Nagy ideg­munka ez. jó pedagógiai érzé­kei is igényel. Nem mindenki alkalmas ezekbe a beosztások­ba. Nem is mindenki vállalja. Hangsúlyozzuk: jobb es hu­mánusabb lett a közigazgatá­sunk. ami azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek kivételek. A régi. beidegzödött módszerek­től, magatartástól nehéz meg­szabadulni. Ha kevés esetben is. de még találkozunk olyan tisztviselőkkel, akik a hatalom képviseletének tudatában pó­zolnak és kegyeket gyakorol­nak, ha valamit elintéznek. A továbblépés tehát mindkét fél­től függ, vagyis gondolkodó ál­lamigazgatás — gondolkodó tisztviselők kellenek. S az, aho­gyan az értekezlet kimondta: ne teremtsünk ügyeket, papírmun­kát, ha nem muszáj . . . Rocskár János A Sarkadi Építőipari Szövetkezet vésztői építésvezetőségére építőipari főiskolai, vagy technikumi végzettséggel építésvezetőt, technikumi végzettséggel művezetőt VESZ FEL. Jelentkezni lehet: a szövetkezet műszaki vezetőjénél: Sarkad. Malom u. 24—26. szám alatt. 5 smm WMiSMCs 1976 NOVEMBER 20.

Next

/
Thumbnails
Contents