Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-20 / 275. szám
ÜVEGBŐL LESZ A TETEJE A Budavári Palota egyik épületszörny ónak tetejét üvegből készítik. A több mint ezer négyzetméteres üvegtető alatt az Országos Széchenyi Könyvtár olvasótermei kapnak helyet. A különleges munkával egy bécsi céget bíztak meg. (MTI Fotó) Az országban elsőként: Felmérő és jelzőszolgálat Gondolkodó államigazgatás — gondolkodó tisztviselőkkel A mikor meghívást kaptam arra a megbeszélésre, amelyről írásomban szó lesz, meglepődtem. Nem az értekezlet, hanem annak elnevezése miatt. Ugyanis a megyei! tanács vb termében összeült a I „bürokráciaellenes bizottság”. Sőt kibővítve jo nehány nagyközségi tanács elnökeivel, vb- titkáraival. Az értekezlet célja akkor kezdett derengeni bennem, amikor dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára az ügyintézés egyszerűsítéséről, a bürokrácia elleni küzdelemről beszélt. Elmondta a valóságot, hogy az államigazgatás bürokratikus vonásait örököltük a régi közigazgatástól. Öröklés, amit nem kell folytatni! Sajnos, helyenként a bürokrácia meg nagyobb, mint volt. Duzzadt az adminisztrációs létszám, mint mondotta: bürokrácia lent és fent, és van, aki csak másutt látja ezt, nem elsősorban a saját portáján. Államapparátusunk a bizalmatlanságra épült Dr. Ti/cnkettő—kilencnegyvenegy Ötéves a békéscsabai telefondoktor Békéscsabán az Irányi utca-1 ban, a városi Vöröskereszt egyik szobájában egy csinos kislány ül : a magnó és a telefon társaságában. ö Gerlai Gyöngyi, a tele- fondoktor. — Azért ez nem egészen így , van, az én szerepem csak annyi, | hogy bejelentkezem, elindítom a magnetofont és a végén megkö- [ szőnöm a jelentkező figyelmét. Természetesen minden hívást feljegyzek és a különleges ki- r vánságokat továbbítom. — És volt már ilyen különleges kívánság? — Igen. volt. Egyszer például j egy fiatalasszony megkérdezte, J mikor lesz a házasélettel foglalkozó anyag a telefondoktorban? | Nem tudtam rá válaszolni Gyorsan kidolgoztuk a témát, felvettük, és három hét múlva már erről beszélt a teleiöndokEzerötszáz hívás — Sokan hívjak a telefondoktor t? — Azt hiszem, inkább sokan szeretnék hívni. Most az a helyzet, hogy egyszerre csak egy ember, hallgathatja az előadást, mivel közönséges telefonkészüléken keresztül közvetítjük a műsort. Ez egyben megszabja azt is. hogy óránként legfeljebb 10 ember tudja felhívni számun., kai. a 12-941-et. Ez évenként mintegy lftOO érdeklődőt jelent, akik az egészségvédelem, egészségnevelés aktuális kérdéseivel ismerkednek meg. A beszélgetés itt megszakad, mert befut egy hívás és Gyöngyinek mar újra „telefondoktorrá” kell válnia. Beszélgetésünket hallgatta Fodor László, a békéscsabai városi Vöröskereszt titkára &. — A legnagyobb problémánk í sajnos az, hogy nem megoldha- J tó a hívások párhuzamos kapcsolása. úgy mint Budapesten, j ahol egyszerre 25-en hallhatják a telefondoktor előadását. Egy | ilyen berendezés mintegy félmillió forintba kerülne és erre jelenleg nem telik. Ehelyett egy I más módszert vezetünk be a | jövőben. A telefondoktor előadásait eljuttatjuk azokhoz az üzemekhez, vállalatok!)?/, melyekben már kiépítették a belső hangszóró-rendszert. Sok érdekeset tudtam meg... A magnószalag végéhez ér. de most Gyöngyi helyett én köszönöm meg a figyelmet, s egyben meg is kérem Kovács Jánosáét. ne tegye le a telefont. — Gyakran hívja fel a telefondoktort? — Elég gyakran. Majdnem minden előadását hallottam eddig. — És érdemes volt? — Nézze, nem tudom, ki hogy van ezzel, de engem érdekel a családom egészsége és a telefondoktortól már sok érdekeset tud. tam meg. Két kis gyermekem van. és az ő nevelésükhöz sok tanácsot kaptam. Nagyon fontosnak tartom a korszerű táplálkozással, egészséges életmóddal foglalkozó előadásokat is. — Véleménye szerint hogyan lehetne még jobbá, hasznosabbá tenni a telefondoktort? — Ez váratlan kérdés volt, nem is tudom, mit mondjak így kapásból. De várjon csak! Éppen a héten beszélgettünk a férjemmel, miiven jó lenne, ha a telefondoktor ..élne", szóval, ha kérdeznénk, válaszolna és tanáFALY A VÁLASZTÓ FIATALOK FIGYELEM! „NYITOTT KAPUK” NAPJAI A BÉKÉSCSABAI KÖTÖTTÁRUGYÁRBAN! 1976. november 25-től december 17-ig a Békéscsabai Kötöttáru- gyár minden héten csütörtöki és pénteki napokon, de. 10 órától és du. 14 órától megrendezi a „Nyitott Kapuk” napjait. Az érdeklődő tanulók iskolai csoportjait várjuk. csókát tudna adni a különböző egyéni problémákra. Vannak az embernek néha olyan apró bajai, melyekkel nem akar orvoshoz menni, várakozni. Elő lesz a gépdoktor öt éve hangzott el Békéscsabán először telefonon keresztül egészségügyi felvilágosító előadás. A megyeszékhely volt az első vidéki város az országban, ahol bevezették ezt a szolgáltatást. Ennek szervezője, elindítója dr. König János, ma a megyei egészségnevelési csoport vezető főorvosa. — Jubilál a telefondoktor, gratulálunk! Nehéz volt az öt év? — Az elején bizony eléggé. Meg kellett küzdenünk a technikai nehézségekkel, a témaválasztás gondjaival, és nem volt könnyű felkelteni az emberek érdeklődését sem. Majdnem mindent magunknak kellett kitalálnunk. Alig egyhónapos előkészítő munka után indítottuk be. 1971 novemberében, a. fogászati hónap alkalmából a telefondoktort. Az alkalomhoz illően természetesen az első előadás a íogápolasról szólt. — Meg van még ez az anyag? — Ez igen, mert mint emléket ellettük, de az első évből a többi már régen elrongyolódott és kiselejteztük. Helyettük természetesen mindig űj elaődásokat állítottunk programba. — Honnan szerzik a felvételeket? —• Egy részét Budapestről, az Egészségügyi Felvilágosító Központtól kapjuk, másik részét magunk állítjuk össze, Szerencsére nagyon jó gárda jött össze a MFNCS-nél, és az általuk készített előadások minősége semmivel sem rosszabb, mint a központi anyag. — Mi a véleménye Kovács Já- nosné javaslatáról? — Az ötlet jó és megvalósítható. Már mi is gondolkodtunk miként lehetne még jobbá, hatékonyabbá tenni a telefondoktort, így hát jól jött ez a javaslat. Máris megkezdtük a megbeszéléseket a szakorvosokkal, akik örömmel vállalták a közreműködést. Még nehány apróbb technikai akadályt kell elháríta. nunk és akkor jövö év januárjában már időnként élő lesz a gépdoktor. Lónyai László közigazgatást vette át, a cél tehát nem lehet más, mint éppen az állampolgárok és az igazgatás kölcsönös bizalma. E nnek a célnak az érdekében született a gondolat, hogy a megyei tanács fent nevezett bizottsága kísérletképpen felmérő és jelzőszolgálatot létesít néhány községi tanács vezetőinek bevonásával. Az ő kötelességévé teszi, hogy úgymond, „alulról” ellenőrizzék és jelezzek a megyei intézkedések célszerűségét, értelmét és végrehajthatóságát. A másik feladat: hosszabb távon felmérni, hol szüntethető meg a már feleslegessé vált papírmunka — esetleg elavult és a bürokráciát csak növelő jogszabályok megszüntetése. Ez a felmérő- és jelzöszolgálat ebben a formában az oiszágban az első. Nagy várakozással tekintünk a folytatására azért is, mert „alulról” ellenőrizni a felettes szervek intézkedésének helyességét, célszerűségét, bizonyos „betartással” is járhat. Bár az értekezleten felszólalók úgy vélték, hogy a jelzések utáni közös konzultáció elejét veheti a „piszkálódás” gondolatának. M o. persze minden kezdet nehéz. Korábban is voltak hasonló jelzések, ha nem is ilyen szervezett formában. Ennek eredményeképp évek alatt 97 ésszerűsítési, a bürokráciát kiszorítani akaró javaslatot gyűjtöttek össze. Egy részét a felsőbb szervekhez terjesztették. más részét a megyei tanács hatáskörében intézték el. Ilyen volt például a telekadó több évre való kivetése, az ebadó méltányolása, a párhuzamos jelentések megszüntetése sfb. Az utóbbi években tehát i a tanácsok egyre eredményesebben vívják harcukat a bürokrácia hétfejű sárkánya ellen. Az említetteken kívül hosszan lehetne sorolni azokat az elavult rendelkezéseket, jogszabályokat, melyeket a minisztériumok, a tanácsok töröltek az elmúlt években, a gyorsabb ügyintézés érdekében. Mi, ügyfelek azonban mindebből keveset veszünk észre — mivel még az egyszerűsítések minőségi változást nem eredményeztek. Ma is sokat kilincselünk; járjuk az emeleteket, -a szakigazgatási osztályokat. csoportokat bélyegzők, okiratok után — miközben mj is arra gondolunk: lehetne ezt egyszerűbben is csinálni! E z a tanácskozás éppen ennek szervezett elindítására vállalkozott. Persze nem elég, ha csak a tanácsok törekednek az egyszerűségre. Minden szervre ki lehetne terjeszteni a bürokráciamentességet. Sok még a papírmunka mindenütt. Ügy is példáztak a felszólalók, hogy egyes vállalatok tanácsi igazolás felmutatását kérik mar-ina;- arra is, hogy az őnáluk dolgozó valóban él-e, létezik-e? Holott ennek „bizonyítására” elég a dolgozó jelenléte avagy a személyigazolványa. Az ügyiratok mögött emberi sorsok vannak, így is kell kezelni. Az viszont már nevetséges, hogy például egy 80 éves emberről minden szociális segélyezés idején környezettanulmányt kell több példányban készíteni. Holott már öt éve rendszeresen segélyezett. Ö már nem fiatalodik meg és az élet- körülményei sem változnak, csak romolhatnak. Vagy miért ne lehetne valakinek: „büntetőjogi felelősségem tudatában” — bevallani jövedelmét, például a napközi otthon közétkeztetési hozzájárulásához. Miért kell ehhez hatósági igazolvány? Nem bízunk az emberekben? Pedig néhány szűrőpróba ellenőrzés ez esetben kevesebb munkát igényelne. A 6ok igazolásnak mi a következménye? Akinek hamar elfogy a türelme, az az egészben ártatlan tanácsi dolgozón fújja ki haragját. Aki pedig ki sem látszik az adóívek, a marhalevelek — -még az új módszerében is — anyakönyvi kivonatok áradatából. Szerencsére — mint ez az értekezlet is tanúsítja — a megyei tanácsnál igen erőteljes a törekvés arra, hogy csökkentsék a különböző igazolások számát, rugalmassá tegyék az ügyintézést. Az egyszerűség céljából vizsgálják most is a szociális segélyek odaítélésének, a községfejlesztési adó kivetésének, törlésének bonyolult > és nehézkes szabályait. Ugyancsak profiltisztításra szorul a kisárutermeléssel, házikertekkel, helységgazdálkodással, a szövetkezetek felügyeletével kapcsolatos rendelkezések. Mint köztudott dolog, megkezdték országszerte — így megyénkben is — a népesség és az ingatlanok egységes rendszerbe szervezését. Kedvező vagy kedvezőtlen hatása csak évek múltán jelentkezik —• bár csiszolásra való dolgok ebben is már most mutatkoznak. Végeredményben az út elindítását jelentené az is, ha a hatóság jobban bízna az állampolgárokban. Ne ragaszkodjanak — természetesen az érvényben levő jogszabályok fegyelmezett betartásával — mereven a „bizonylatoláshoz” olyan esetekben is, amikor nyilvánvaló dolgokról van szó. és amikor a személyi igazolvány is megfelelne. C sak elismeréssel lehet szólni e kezdeményezésről, és azokról, akik végtelen türelemmel es mindig kellő tisztelettel intézik az olykor ingerült és modortalan emberek ügyes-bajos dolgait. Nagy idegmunka ez. jó pedagógiai érzékei is igényel. Nem mindenki alkalmas ezekbe a beosztásokba. Nem is mindenki vállalja. Hangsúlyozzuk: jobb es humánusabb lett a közigazgatásunk. ami azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek kivételek. A régi. beidegzödött módszerektől, magatartástól nehéz megszabadulni. Ha kevés esetben is. de még találkozunk olyan tisztviselőkkel, akik a hatalom képviseletének tudatában pózolnak és kegyeket gyakorolnak, ha valamit elintéznek. A továbblépés tehát mindkét féltől függ, vagyis gondolkodó államigazgatás — gondolkodó tisztviselők kellenek. S az, ahogyan az értekezlet kimondta: ne teremtsünk ügyeket, papírmunkát, ha nem muszáj . . . Rocskár János A Sarkadi Építőipari Szövetkezet vésztői építésvezetőségére építőipari főiskolai, vagy technikumi végzettséggel építésvezetőt, technikumi végzettséggel művezetőt VESZ FEL. Jelentkezni lehet: a szövetkezet műszaki vezetőjénél: Sarkad. Malom u. 24—26. szám alatt. 5 smm WMiSMCs 1976 NOVEMBER 20.
