Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-20 / 275. szám
IMNMHt»« Bl Barátunk, Finnország 1973. július 3-án kezdődött Helsinkiben az a tanácskozás- sorozat, mely európai biztonsági és együttműködési értekezlet néven vonult be a történelembe. A helsinki nyitányt követő genfi második szakasz után, 1975, augusztus 1-én ismét Helsinkiben került sor az értekezlet záróokmányának aláírására. Ekkor — az értekezlet zárószakaszán elhangzott felszólalásában — mondta Kádár János elvtárs a következőket: „Történelmünkből mi levontuk a szükséges tanulságokat. Mindenki megérheti, hogy a szocialista Magyar Népköztársaság számára az európai népek békéje. biztonsága, barátsága és együttműködése nem pusztán szavakat jelent, hanem szilárd elveken, súlyos történelmi tapasztalatokon nyugvó, hosszú távú politikát...” És, hogy ez a politika menynyire a mindennapok szerves része, arról a november 16-án sugárzott kisíilm is meggyőzte a nézőt, melyet a tv-híradó munkatársai állítottak össze azokból a régi és közelmúltban készült archív anyagokból, amelyek Finnország gazdasági életét, történelmét, nemzetközi kapcsolatait, békeszerető külpolitikáját és különösképpen a magyar—finn kapcsolatokat tükrözik. Azét a Finnországét, melynek földje gleccserektől koptatott, tavak és fenyvesek sokaságával borított északi rokonaink hazája. Az országnak nincs kijárata a nyílt óceánra, nincsenek jégmentes kikötői, ásványkincsekben sem gazdag, s a mezőgazdasági termelés éghajlati feltételei is kedvezőtlenek. Ennek ellenére önálló államiságának fél évszázada alatt viszonylag magas életszínvonalat teremtett itt a nép, a „zöld arany” és a „fehér szén” ésszerű hasznosításával. Nagy ország — kis nép. szokták mondani, hiszen területe három és félszer akkora, mint hazánké, lakóinak száma viszont mindössze ötmillió. Az itt élő finnek az észtekkel, magyarókkal és a Szovjetunió középső részén élő kis népekkel (udmurtok. marik, komik stb.) — közös tőről származnak. Báláz ország kapitalista rendszerű, 1959 óta igen élénk a magyar— finn kapcsolat. 1969-ben Urho Kekkonen elnök járt hazánkban. 1973-ban Kádár János viszonozta e látogatást, s tavaly zajlott le Budapesten a finnugor kongresszus. Kereskedelmi kapcsolatait az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz való tartozása szabja meg ugyan, de figyelemre méltó, hogy kivitelének egynegyedét már a KGST-orszá- gokkai folyó kereskedelem biztosítja. Legfontosabb exportcikke a fa, és a fából készült cellulóz, papír és bútor. Évente 53 millió köbméter fát termelnek itt ki, de pótlásukról tervszerűen gondoskodnak! (Jó volna tanulni tőlük!) Lenyűgöző volt az ország fővárosának, Helsinkinek látványa, ahol a modern épületek közé szinte „belopták” a fát, így biztosítva jó levegőt a „Keleti-tenger lánya” és „Észak fehér városa” 800 ezer lakosának. De láthattuk egy pillanatra az ország legrégibb városát is, Turkut, mely a svéd uralom alatt volt főváros, valamint Tamperét, „Észak Manchesterét”. Ezért nem csodálkozunk azon, hogy az ország egzotikumai, természeti szépségei évente 3 millió látogatót vonzanak. Barátunk, nyelvrokonunk, kulturális és kereskedelmi partnerünk tehát ez az ötmilliós ország, melynek alapvető céljai azonosak a miénkkel: békében akarnak élni és munkálkodni a szebb holnapért1 Szilárd Ádám A „talajosok” társadalmi munkája Szarvason A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat központja Szarvason található. A „ta- lajosok” hazánk hét vármegyéjében végeznek meliorációs munkát és egyéb tevékenységet, Szarvas város azonban társadalmi munkában is rendkívül sok segítséget kap a vállalattól. 1975-ben például 900 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a Körös parti városban a vállalat. 1976-ban csupán az üdülőterület közművesítésében, az utak karbantartásában végzett társadalmi munka meghaladja a félmillió forintot. Segítenek a vállalat dolgozói az iskolagondok megoldásában is. A dolgozók évente egy-egy napi keresetüket adják az iskolafejlesztésre, ezenkívül különböző módon segítenek társadalmi munkában a szebb, virágosabb, tisztább Szarvasért. Tornacsarnok épül Csorváson a művelődési ház és az iskola közelében mintegy hétmillió forint költséggel tornacsarnokot létesítenek. A terv elkészült, a betonelemeket a helyszínre szállították. Az építkezés 1977-ben kezdődik és várhatóan 1978. IV. negyedévében fejeződik be. A tornaterem hosz- sza 30 méter, szélessége 19 és fél méter lesz, itt tartják majd az iskolai tornaórákat, a sportszakosztályok edzéseit. A lakosságnak is szerveznek sportíog- lalkozásokat. MIEGYIENKIE1 JÁRVÁN. Mondják, egyik vállalatnál súlyos visszaélések történteic és most van soron a vétkesek felelősségre vonása A visz- szaélések a társadalmi tulajdon megkárosítását, illetve annak rovására egyéni haszonszerzés folyamatos tényét merítik ki, ahogyan azt a jogászok fogalmazzák. Ezentúl olyan visszás körülmények egyáltalán nem mellékes összeállására vetnek fényt, amelyek közölt a vétkesek szinte bátorítva, de mindenesetre háborítatlanul folytathatták üzelmeiket, hosz- szú hónapokon, talán éveken keresztül. Most lelepleződtek és nagyon is nagy azoknak a száma, akik bíróság, vagy vállalati fegyelmi bizottság előtt felelnek a telteikért. Vem mentheti senki és semmi törvénytelen cselekedeteiket, és csak szomorúan lehet ehhez hozzáfűzni — egyáltalán nem megrögzött, nótárius bűnözőkről van szó, hanem családos, többgyermekes fizikai dolgozókról. Olyanokról ráadásul, akik törvénytelen, egyéni haszonszerzés nélkül is 3—4—5 ezer forintot kerestek havonta. Tehát nem a „nincs” ösztökélte őket a bűnös tettekre. Hanem akkor mi? Itt meg kell állnunk egy pillanatra. Tekintve, hogy az ügy elmarasztalt tetteseinek tevékenysége a megye különböző részeire is'kiterjed, ezért innen-onnan hallani a megjegyzéseket: „ismét a kicsiket kapták el és azok, akik felgöngyölítették, de közben hosszú hónapokig nem vették észre a visszáságokat, pedig, azok az orruk előtt történtek, nos, azoké a babér”. Természetesen a vétkeseket semmi sem menti — ezt még- egyszer aláhúzzuk. Még az sem, hogy egyenesen a „főnökök orra előtt csaltak, károsították meg a társadalmi tulajdont. De valahol azért mélyen igaz az is, hogy felháborítóak azok az állapotok, amelyek között hosszú hónapokig egyáltalán lehet lopni, csalni? Nyilvánvaló, hogy az ilyen állapotokért közvetlenül felelősek azok is, akik az ügyben ez idő szerint büntetlenséget élveznek. Egyéves, vagy még annál is korábbra talált, de folyamatosan elkövetett visszaélésekről van szó. Az inkriminált vállalat belső ellenőrzése vajon mit csinált ez idő alatt? Es akik e belső ellenőrzést mozgatják, vajon nem követtek-e el súlyos mulasztásokat ugyanez idő alatt? Elfogadható-e az az érvelésük, hogy megbíztak ezekben a dolgozókban, ezért nem figyeltek tevékenységükre. Hiszen közöttük csaknem valamennyi becsülettel, derekasan végezte eddig a munkáját, sőt ezért nem egy jutalmat, brigádja külön megbecsülést is kapott. Ez mind szép, csak éppen nem elfogadható érvelés. Vajon csupán a „bizalom” kérdése a vállalati ügyek zökkenőmentességének fenntartása, vagy ezt ugyanakkor rzoros belső ellenőrzéssel, a vállalati fegyelem állandó szilárdításával kell biztosítanif Ügy véljük, a kettő feltételezi egymást és együttesen megakadályozója lehet egyébként becsületes emberek félresiklásának. Elkészült a Kohán-képtár terve Valóban, van nálunk olyan jelenség, hogy — durván fogalmazva —, aki egy pár szöget elvisz munkahelyéről, ana kétnyelvű tankönyv A gyulai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbb fő napirendi pontként értékelte a városban működő román tanintézetek és kollégium munkáját, amelyet Dér Lajos tanácselnökhelyettes terjesztett elő. Csaknem egy évtizeddel ezelőtt volt testület előtt a téma, s most arra voltak kíváncsiak, az eltelt időszak alatt milyen változás történt? A román tanítási nyelvű általános iskolába és gimnáziumba az idei tanévben 225 gyermek iratkozott be. Gyulán nemcsak itt oktatják a gyerekeket anyanyelvűk minél jobb elsajátítására, szeretetére, hanem már az óvodában is. A többoldalú erőteljes szervezés eredményeként, a Galamb utcai óvodában jelenleg is 18 gyerek részesül román nyelvoktatásban. A foglalkozásokat anyanyelvű óvónő vezeti, aki rendszeresen részt vesz a nemzetiségi óvónők szakmai továbbképzésén. A kollégiumban lakó 221 tanuló közül 170-en tamilnak román tanintézetben. 51 pedig a város más közéoiskolá- jában. Ami az iskola épületét illeti, az bizony alaposan rászorul már a korszerűsítésre, a tantermek mérete sem megfelelő. Igaz audiovizuális eszközökkel az iskola jól felszerelt, ugyanúgy a könyvtár, a tornaterem és a sportudvar is. A kolléffium épületeinél már valamivel jobb a helyzet, a sportudvar kiépítésén jelenleg is dolgoznak. Ami az iskolában és kollégiumban folvó tartalmi munkát illeti. több gond is akad: a tanulók összetétele nvelvi szempontból inén nagy eltérést mutat, közöttük sok a hátránvos helyzetű tanulók száma. Egyaránt nehezíti a nevelők és tanulók munkáját a [ tankönyvek hiánya, nincsen ele- | gendő kétnyelvű tankönyv. Hiá-1 nyoznak a nemzetiségi nyelvű j feladatlapok és munkafüzetek. ' A meglevő tankönyvek olvasmánya is gyakran elavult. Némileg javít a helyzeten, hogy valamennyi román nyelvű tárgyat szakos nevelő tanítja. Kedvezően alakult az utóbbi években a tantestületi légkör is. A másik, ami nagyon lényeges, az itteni nevelők általában helyesen látják az iskola feladatát, szerepét a nemzetiségi politika megvalósításában. Az eltelt időszak alatt tovább javult, fejlődött a nevelők nyelvi felkészültsége, pedagógiai és módszertani kulturáltsága. Javulás tapasztalható az oktató-nevelő munkában, bővült az ifjúság önállósága, öntevékenysége. Eredményesen alakult az iskola és a kollégium kapcsolata. ugyanúgy az iskola és a szülői ház együttműködése. A vitában elhangzottakat dr. Takács Lőrinc tanácselnök foglalta össze, aki tolmácsolta a végrehajtó bizottság elismerését, a román tanintézetek nevelőinek eredményes tevékenységéért. Ismertette a napirenddel kapcsolatos határozatot, kiegészítve a végrehajtó bizottság megbízásával: a tanács vezetői keressék meg annak lehetőségét, hogv a magasabb szervek támogatásával korszerűsítsék a jelenlegi román iskolát vagy építsenek újat. Á végrehajtó bizottság ülésén megvitatták a Kohán-képtár ki- j alakítására készített tervet. En-! nek alapján lehetőség nyílik ar- j ra, hogy mintegy 3 millió forintos költséggel a volt Erkel Mű-1 velődési Ház épületében galériát' és raktárt alakítsanak ki a nagyértékű Kohán-hagyaték bemutatására, tárolására. Döntés született arra is, hogy 1977. január 1- től a megnövekedett feladatok jobb ellátására, egészségügyi gondnokságot alakítanak ki. Végül bejelentették hogy a hét elején Dér Lajos tanácselnök-helyettes a Békés megyei Tanács dicsérő oklevelét kapta meg 50 születésnapja alkalmából, eddig végzett tevékenységéért. B. O. nak fejét veszik, aki pedig gazdátlanul otthagyja, holott óvása reá van bízva (tehát sokkal nagyobb bűn terheli), annak a haja szála sem görbül. Persze a fenti konkrét esetben rossz ez az összehasonlítás, mert az említettek kártétele is nagyobb egy pár szög eltulajdonításánál. De úgy hisszük, annál nagyobb főnökeik felelőssége is, akik hónapokig a sóját hanyagságuk, a belső ellenőrzés hiánya folytán tétlen bámulói voltak a visszaéléseknek és most, hogy e kétségtelen tény miatt magukat is mentsék, a „leleplező” kétes szigorával minél nagyobb büntetést követelnek a bűnösök fejére. Ha már a megfelelő ellenőrzéssel nem tudják elejét venni a dolognak. Félig-meddig még ez is elfogadható volna, ha ugyanakkor magukat is legalább az erkölcsi vádlottak padjára ültetnék. Varga Dezső HIKHIiamilltlIIISIIMMimmmillMllllfMMlMIIUIMIllIHICtlft Tanuló „kismama (Demény Gyula felvétele)
